Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-17 / 14. szám

■'tr r * a MmmoFAELHmm mm feladat Mérsékelt emelés mányzatok. A részletekről az elkövetkezendő napok­ban határoznak az önkor­mányzatok és a tárcák kép- ■ viselői. A tűzoltóság és a polgári védelem működését szabá­lyozó rendeletek módosítá­sa is szerepelt a kormány­ülés napirendjén. A módo­sítások a végleges törvények megszületéséig lennének ér­vényben. Például a polgári, védelem — amelynek leg­fontosabb szerepe a kataszt- rójaelhárítás lenne — az új rendelkezés értelmében ál­lami feladat, tehát költsé­geit az államnak kell vi­selnie. A kormány megfon­tolandónak tartja azt is, hogy a polgári védelemnek .sorállományú alakulata is legyen. A volt jugoszláv tagköz­társaságok nemzetközi és magyar elismerésének kö­rülményeiről tájékoztatta a csütörtöki kormányülésen Antall József miniszterel­nök és Katona Tamás. kül-. ügyminisztériumi államtit­kár a kabinet tagjait. A szóvivő bejelentette: hazánk csatlakozik az Euró­pa Tanács két új, az önkor­mányzatokkal kapcsola­tos egyezményéhez. Mint is­meretes. hazánk 1990 no­vembere óta a testület tel­jes jogú tagja, ezzel együtt jár az európai egyezmé­nyekhez való csatlakozás is; Juhász Judit kormány- szóvivő az újságíróknak el­mondta, hogy a kormány tárgyalt annak a - másfél milliárd forintos céltámo­gatásnak a felhasználásá­ról. amelyet a költségvetés az ivóvíz- és csatornadíj­emelés texhginek . enyhíté­sére irányoz elő. Január 6- áiól a fogyasztóknak 60 százalékkal kerülne többe a víz- és a csatornahasználat. A rendelkezésre álló másfél milliárd forint ezt 48 szá- zalékosra mérsékli. Az ivó­víz köbméteréért ezután 40 forintot. az együttesen számlázott ivóvíz- és csa­tornadíj esetében ennek köbméteréért 60 forintot kell fizetni. Az ezen felüli összeget térítik az önkor­Hármoídalú találkozó Prágában A POSTA, A TÁVKÖZLÉS HOLNAPJA Magyar—csehszlovák- lengyel postai és távközlési miniszteri találkozó lesz ma, január 17-én, pénteken Prágában — tájékoztatta az MTI-t a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium szóvivője. A há­romoldalú miniszteri meg­beszélésre az 1991. február 15-i visegrádi csúcstalálko­zó nyilatkozata szellemé­ben kerül sor, mely meg­különböztetett figyelmet szentel az érintett országok együttműködésének, kivált­képpen az infrastruktúra fejlesztése terén. Az MSZP sajtótájékoztatója Nem igénylik a kritikát? A szocialisták úgy vélik, hogy az év végi „törvényke­zési hajrá” bebizonyította: a kormány és a kormányzó pártok egyáltalán nem igénylik az ellenzék parla­menti felelősségvállalását, és még kevésbé a kritiká­ját. Mint Szekeres Imre ügy­vezető alelnök a párt csü­törtöki elnökségi ülését kö­vető sajtótájékoztatón el­mondta: megítélésük sze­rint a költségvetésnek ke­vés köze van a reálfolya­matokhoz, és éppen ezért meggyőződésük, hogy a költségvetési törvényt — immár módosított formá­ban — rövidesen újra tár­gyalniuk keli a honatyák­nak, A szocialista párti po­litikus szavaiból kiderült, hogy az MSZP különösen veszélyesnek tartja a mun­kanélküliek számának nagyarányú növekedését. Megítélésük szerint az év végére prognosztizált 600 ezer munkanélkülinél több­re, akár 800 ezerre is lehet számítani. Hasonló veszély- forrásnak jelölte meg Sze­keres Imre, hogy késik a nagy ellátási rendszerek — az egészségügy és a társada­lombiztosítás — reformja. A szövetkezeti törvényt, valamint a privatizációt ér­tékelve sem volt jobb véle­ménnyel a kox'mányzat munkájáról az ügyvezető al­elnök. iJSÁCÍRÓTAMÁCSOI ALAKÍTOTT A TV 1 A NÉZŐK IS BELESZÓLHATNAK Ezentúl három testület — zsurnalisztákból, nézőkből, valamint tévésekből álló csoport — segíti a televízió 1-es csatornáját a műsorok összeállításában, a progra­mok tervezésében, értékelé­sében. A megbeszéléseken lehe­tőség nyílik arra, hogy a te­levízió szakemberei — akik olykor ötletszegények, és néha csőlátásban szen­vednek — közvetlenül érte­süljenek az egyes műsorok fogadtatásáról, a nézők vé­leményéről. E gondolatokat Bányai Gábor intendáns fo­galmazta meg az Üjságíró- tanács csütörtöki alakuló ülésén. A csatorna új műsor- struktúrájáról szólva közöl­te: hétfőt például a kultú­rának szentelik. Színházi közvetítéseket, magyar té­véjátékokat ezentúl mindig a hét első napján láthatnak azok, akik az egyes csator­nát választják. Kedden­ként filmsorozatokat sugá­roznak, bár a Dallas, amit ez év végéig vásárolt meg a televízió, továbbra is pén­teki műsor marad. A csütörtökön megalakult 30 tagú újságírótanács után terveik szerint februárban megtarthatja alakuló üléséi a nézők tanácsa is. Ez azon­ban egy szélesebb, mintegy 100 tagú testület lesz, amely a társadalom minden réte­gét reprezentálja. A kultu­rális tanács, amelyet tévé­sekből szándékoznak létre­hozni, ugyancsak február­tól esztétikai szempontból véleményezi a műsorokat. Mint ismeretes, a három ország postai és távközlési rendszere a már megszűnt KGST keretében működött. Ehelyett mára egy korsze­rű, a nyugati rendszerekhez igazodó regionális együtt­működés kialakítása vált szükségessé, amit á neve­zett országok hasonló nagy­ságrendje, fejlettségi szín­vonala is indokol. Az együttműködés kereteinek megállapításakor nagy je­lentőséggel bír az is, hogy a szakmai vonatkozású tör­vénykezés mindhárom or­szágban közel azonos fázis­ban van. A miniszterek eszmecse­rét folytatnak a távközlés privatizációs lehetőségeiről, a vállalkozási rendszer .ki­alakításának.. egyes terüle­teiről, valamint arról, hogy miként lehet a műsorszórás és a távközlés terén mű­holdcsatornát üzemeltetni, illetve bérelni, AZ MDF SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA Egy párt, egy frakció (Folytatás az 1. oldalról) nek jegyében Kővágóörsön egész napos kulturális programot szervez a helyi MDF-szervezet és a telepü­lés önkormányzata. Az MDF elnöksége leg­utóbbi ülésén nem foglal­kozott a Kisgazdapárt szom­bati nagyválasztmányának a koalíciót érintő határo­zataival — válaszolta egy kérdésre Medgyasszai László. Az elnökség majd csak akkor foglalkozik ez­zel a témával, ha a kisgaz­dák belső ügyei tisztázód­nak, és sor kerül a koalí­ciós tárgyalások folytatá­sára. Az MDF alelnöke mondandóját azzal egészí­tette ki, hogy a parlamenti demokráciához hozzátarto­zik, hogy egy pártnak csak egy parlamenti frakciója van. Azt is leszögezte, hogy bíznak a 33-ak józanságá­ban, és abban a szellemi­ségben, amit képviselnek. Az alelnök beszámolója után Nahimi Péter, az MDF elnökségi tagja is­mertette a Horvátország és Szlovénia függetlenségének európai elismerése követ­keztében kialakult új hely­zettel kapcsolatos állás­pontot. Véleményük szerint elhárult a válság megoldá­sának fő veszélye, mivel az Európai Közösség és a Szerb Köztársaság egyaránt módosított korábbi állás­pontján. A válság majdani rendezése nem alakulhat úgy, hogy Magyarország ne legyen nyitott bármelyik ország irányában — hang­súlyozta Nahimi Péter. A jó viszony egyik fő feltéte­le a kisebbségi kérdés meg­felelő rendezése. A Badin- ter-jelentés a vajdasági magyarok helyzetét nyitott­nak és megoldatlannak te­kinti. Amennyiben ezt az álláspontot a hágai béke­konferencia képviselői ma­gúkévá teszik, akkor a Vajdasági Magyarok De­mokratikus Közössége kép­viselőinek is helye lesz a későbbi politikai megbeszé­léseken — mondta az MDF elnökségének tagja. Gépjárműimportőrök bajban ■wiirumiwniwiiii waiiiiiinwiiiCTBtMMBWMwa—hmwp————y Megkésett szabályozás Kádár Bélának, a kül­gazdasági tárca vezetőjé­nek írt levelet a Magyar Gépjármű-importőrök Egyesülete, mert a jelen­leg kialakult helyzetben ja­nuár l-.jétől másfél hóna­pon át lehetetlenné vált néhány importtermék, így az új és a használt gépko­csik behozatala. Mint Cserei Miklós, az egyesület főtitkára elmon­dotta: egy korábbi jogsza­bály szerint a kereskedők kérelmeiket az NGKM-hez az importengedélyezési ei­Aksk bioban gondolkodnak A müzlitől a zöldségfélékig Elképesztően nagy a ma­gyar biogazdálkodás lema­radása a nyugati országok­ban elért fejlődéshez ké­pest. Az USA-ban és Nyu- gat-Európában már évti­zedekkel ezelőtt rájöttek arra, hogy a végtelenségig nem folytatható a kemiká­liákkal, különböző növény­védő szerekkel történő talaj- és terményszennyezés. Az Európai Közösség tagor­szágaiban különösen nagy becsben tartják azokat a gazdaságokat, amelyek vegyszermentes terménye­ket állítanak • elő. A fo­gyasztók mind szélesebb rétegei pedig egyszerűen igénylik az egészséges táp­lálkozáshoz ma már nélkü­lözhetetlen bioparadicso­mot, -paprikát, -salátát, -gyümölcsféleségeket, -tej­ipari termékeket, hogy csak néhány népélelmezési cik­ket említsünk. Hazánkban a Biokultúra Egyesület, a Bioklub mel­lett már évek óta makacs kitartással próbál követő­ket találni a biogazdálko­dás meghonosítására az al- bertirsai Szabadság Terme­lőszövetkezet, vagy éppen­séggel az újabb értesülések szerint a Mezőgazdasági és Szolgáltató Kisszövetkezet. Utóbbi cég, mint hírlik, több száz hektáron kíván biofarmot létesíteni. Még pontosabban: egyfajta re- fereneiagazdaságot, ahol az átalakuló mezőgazdasá­gi szövetkezetek, vagy a farmergazdák számára en­gednének betekintést a cél­irányos biotermelésbe. Szakmai jó tanácsok mellett az érdeklődőknek segéd­keznének a szükséges tech­nológiák, alapanyagok be­szerzésében, s a termények hazai és külpiaci forgalma­zásában. A már említett referenciagazdaságban ter­mészetesen környezetba­rát gazdasági épületekben történne az elméleti okta­tás, s a területen pedig a gyakorlati munka. A példaként említett cég tervei valóra váltásában, jel­zések szerint, támogatást remélhet a Földművelés­ügyi Minisztériumtól is. Az a termőterület pedig, amelyre szemet vetettek, nem más mint a Magyar Tudományos Akadémia Martonvásáron található mezőgazdasági kutatóinté­zetének Pest megye terüle­tére átnyúló földterülete, amely — érthetően — álla­mi tulajdon. Az idő sürgeti azokat, akik már régóta jó előre látják, hogy a magyar ag­ráripari termékek, akkor számíthatnak tartós EGK- beli fogadtatásra, ha mind több lesz közöttük a való­ban vegyszermentes ter­mék. Egyszerűen elképesz­tő, hogy számos fővárosi zöldségüzletben, amelyek java maszekok tulajdoná­ban van, az Ausztriában ter­melt biogyümölcsöket vagy éppenséggel a sokak által kedvelt biomüzlit forgal­mazzák, méghozzá borsos árakon. Holott mi sem len­ne természetesebb, mint hogy minden, a konyhára-, az asztalravalót hazánk­ban termeljenek meg. Ezért van tehát szükség a biogaz­dálkodás gyorsabb ütemű elterjesztésére, -s annak ágazati, főhatósági szintű támogatására. (gyócsi) járásról szóló rendelet köz­zététele után 30 nappal nyújthatják be legkoráb­ban. Az 1992. évi szabályo­zás azonban — az egyesület véleménye szerint a kor­mány és a szakminisztériu­mok késve meghozott dön­tése miatt — csak decem­ber 27-én jelent meg. így a kérelmeket az NGKM az ettől számított 30 nap után, vagyis első ízben január 27-én fogadja. A kialakult helyzetben a konszignációs raktárakban lévő árukat sem lehet elvá­moltatni, és a megkötőit szerződéseket a gyári kép­viseletek önhibájukon kí­vül nem tudják teljesíteni, A Magyar Gépjárműim­portőrök Egyesülete a leg­nagyobb külföldi autógyá­rak hazai, kizárólagosan kereskedelmi joggal felru­házott képviseleteit tömörí­tik, közöttük van az Alfa Romeo, a BMW, a Dai- hatsü, a FIÁT, a Ford, a Honda, a General Motors, a Mazda, a Mercedes, Peu­geot, Porsche, a Renault, a Toyota, a Volvo és a ma­gyar Suzuki. URH-hullámsávra kitaszítva Az egyházak protestálnak (Folytatás az 1. oldalról.) szokásait sem szabadna fi­gyelmen kívül hagyni. A már bevált és megszokott időben sugárzott műsorok más adókra, más időpont­ba tétele nem szerencsés. Ugyanis hosszú évek kel­lenének ahhoz, hogy a köz­vélemény a változást meg­szokja és elfogadja. A püspöki vélemény az: a hívek számára a Kossuth rádió hullámhosszán köz­vetített istentisztelet lenne a legtöbb településen jól fogható. Továbbá azt tar­tanák kívánatosnak, ha vasárnaponként összesen két órában, melyből* egy­ben a katolikusoknak, egy­ben pedig a protestánsok­nak sugároznának isten­tiszteletet. Ekként honi rá­diónk a már jól bevált nyugat-európai rádiók mű­sorszerkezetéhez igazodna Az egyházak vezetői számára érthetetlen a Ma­gyar Rádió eljárása, a fele- kezeti műsorok háttérbe szorítása. Hiszen az egy­házak azokat az értékeket szolgálják és továbbítanák, amelyekre a mostani újjá­építés során szükség lenne. A megjelent püspökök sajnálattal állapították meg, a Magyar Televízió­ban, még 1990-ben elkez­dődött vallási műsorok készítésének a tárgyi és anyagi feltételei is megne­hezedtek. Az ökumenikus püspöki kar nyilatkozatot küld minderről a Magyar Rádió és a Magyar Televízió el­nökének, a köztársasági el­nöknek, a miniszterelnök­nek, az Országgyűlés elnö­kének egyaránt. ^íHnp 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom