Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-15 / 12. szám

A Lakitelek Alapítvány sok lehetőséget kínál Julianus útjára lépnek Nemrégiben csodálhattuk meg a televízióban Julianus barát és két társa mérhe­tetlen kitartását és makacs­ságát, amellyel kutatta az egykori magyar őshazába, Magna Hungáriába szakadt eleinket. Immár 750 esz­tendő telt el a tatárvesze­delem óta, amelyről a Do­monkos-rendi barát hozott hírt. Ennek emlékére kerül megszervezésre a Julianus- expedíció, a Lakitelek Ala­pítvány támogatásával. Az alapítvány nemcsak régmúlt századok emlékeit kutatja. Idén is folytatják a kegyeleti keresőszolgála­tot. amely bizonyosságot hozhat emberek ezreinek a háborúban eltűnt vagy emigrált hozzátartozóiról. Ugyancsak külföldre sza­kadt honfitársakat érintő pályázatot hirdettek meg Életút az emigrációban cím­mel. Az írásművek felele­venítik a beilleszkedést, a sorsfordító szakaszokat, az emigrációs életformát. Az irodalmi pályázatot a ro­mániai magyar prózaírók ösztönzésére a kolozsvári Látó szerkesztősége hirdet­te meg, az alapítvány tá­mogatásával. Ugyanakkor az alapítvány segíti bár­mely kulturális esemény megszervezését a hazai mű­velődési házak, iskolák, klubok, egyesületek, szö­vetségek és pártok közmű­velődési programjainak tá­mogatására. Ehhez kapcsolódik az idén sorra kerülő gyermekszín­játszók Tisza menti találko­zója, amelyen Békés, Csong- rád, Bács-Kiskun, valamint a környező országokban élő magyar nemzetiségű szín­játszó csoportok vesznek részt. A alapítvány védnöksége alatt meghirdetett helytör­téneti pályázatra egy-egy település összefüggő törté­netének, gazdasági, kultu­rális és társadalmi fejlő­désének megírásával lehet jelentkezni. Az oktatáshoz kapcsoló­dik az a pályázati felhívás, melynek célja a magyar— japán kapcsolatok elősegí­tése és a japán nyelv hazai oktatásának fejlesztése. Szabadidős programnak is felfogható az a nyáron, június 28. és július 5. kö­zött megrendezendő Laki- telek-tábor, melyre egye­dülálló családok, nyugdí­jasok, ifjú házasok és fia­talok jelentkezését várják. Nem csak a múltra, a jö­vőre is gondolnak. Az ala­pítvány támogatásával be­fektetési tanácsadó szolgá­lat kezdte meg működését, amelyben felkészült szak­emberek tájékoztatják az érdeklődőket a bankrend­szerről, a pénzpiacról, a tőzsdéről, valamint a pri­vatizációról. r. a. Támogatókra várva Perbál története A „Zsámbéki Medence Kiskönyvtár” első kötete jelent meg Adatok Perbál történetében címmel. A könyv, a Zsámbéki Meden­ce Tájvédelmi Klub és a PERC-FORG Kft. Perbál támogatásával készült. A sorozat második ter­vezett kötete Páti Nagy Elemér Fejezetek Zsám- bék történetéből című munkája. A könyv megje­lentetéséhez támogatókra lenne szükség, és bízva a zsámbéki polgárok és szer­vezetek lokálpatriotizmusá­ban, reméljük, hogy a tör­téneti munka megjelenése nem csak terv marad. Az enyészeté a majki kastély? Ismét kérdésessé vált hazánk — s egyben Európa — egyik legszebb barokk kori műemléke, az Orosz­lány melletti Majkpusztán Lévő egykori Esterházy-kas- tély sorsa. Bő egy évvel ezelőtt viszont' még úgy tűnt, hogy az elhanyagolt állapota ellenére is felbe­csülhetetlen értékű épület nem lesz az enyészeté. A műemlék együtteshez — a kastélyon kívül — 17 egy­kori szerzetesi cellalakás és egy földrengés következté­ben megrongálódott temp­lom romja tartozik. Meg­mentésére ugyan korlátolt felelősségű társaság ala­Apáczai Sajtóhíd Az Apáczai Sajtóhíd Alapítvány az utódállamok magyar kulturális sajtójáért alakult. Erdély, Felvidék, Kárpátalja és Vajdaság magyar irodalmi és kultu­rális sajtójának megőrzése egyik fontos feltétele an­nak, hogy a Kárpát-meden­cében fennmaradjon a ma­gyar nemzet identitástu­data. Ezek a folyóiratok ma veszélyben vannak. Létü­ket nemcsak a politikai té­nyezők veszélyeztetik, ha­nem az egyre romló gazda­sági feltételek is. A kolozs­vári Korunk és Helikon, a marosvásárhelyi Látó, a pozsonyi Irodalmi Szemle, az újvidéki Híd és laptár­saik az egyetemes magyar kultúra számottevő értékei, Népművelők találkozója A Dabas körzetében dol­gozó népművelők, könyvtá­rosok január 20—24-e kö­zött Ócsán találkoznak, ki­cserélik tapasztalataikat, megbeszélik az idei tervei­ket. 6 r€^Map egyszersmind a szomszédos országokban élő magyarság szellemi, erkölcsi megúju­lásának eszköze. Az alapít­vány célja az, hogy támo­gatást nyújtson ezeknek a folyóiratoknak. kul’t, s ez szindikátusi szer­ződést kötött a kastély jö­vőbeni hasznosítására az amerikai H-B International Ing. Co. nevű pénzügyi, ta­nácsadó és befektetési tár­sasággal, s a külföldi part­ner luxusszállót kívánt ki­alakítani a kastélyból, ter­vezte továbbá, hogy egy- egy golf-, lovagló- és te­niszpályát, valartunt egy uszodát is épít a kastély mellé, e szép terv megva­lósulása azonban mára kér­désessé vált. Az ügyiben ugyanis a mű­emlék és műemlék jellegű épületek tulajdonviszonyait egyértelműen rendező fel­ső szintű szabályozások hiá­nya miatt a szerződés alá­írása óta eltelt egy év alatt sem történt érdemi előrelé­pés. Az oroszlányi önkormány­zat ezért kényszerült most megbízni az egykor a Vér­tes gyöngyszemének neve­zett műemlék együttes hasz­nosítására alapított kft.-t a szindikátusi szerződés fe­lülvizsgálatával, illetve új hasznosítási forma keresé­sével. Az önkormányzatok segítik a számítógépes oktatást ■ Iskolák kettős szorításban Ma már az iskolák mint­egy nyolcvan százalékának van valamilyen típusú szá­mítógépe. Az iskolák, is­kolatípusok közötti ellátott­ságbeli, felkészültségbeli különbségek nagyok. Alap­vető jelentőségű, hogy ma már a számítástechnika szinte mindenhol jelen van, és csak kevés olyan iskola akad, ahol semmilyen for­mában nem használnak számítógépeket. A tanulók mintegy kétharmada (a szakközépiskolások nyolc­van százaléka) az iskolá­ban került kapcsolatba a számítógéppel. Főként szakkörön, de fakultációs keretben és tanórán is. NAGYKATA BERUHÁZOTT A Művelődési és Közok­tatási Minisztérium az ál­talános iskolákban önálló informatikai tantárgy be­vezetését egyelőre csak tervezi, a szakképző isko­lákban azonban önálló tan­tárgyként kívánják oktatni a számítástechnikát. Ahol ez még nem történt meg, ott folyamatosan kell be­vezetni. Jelenleg a legtöbb közoktatási intézményben (elsősorban a középiskolák­ban) számítástechnikai fog­lalkozásokon legfeljebb programozásoktatás folyik; ennek helyessége vitatható. Tapasztalatok szerint a ta­nulók nagyobb hányada, el­sősorban az általános isko­lában, a számítógépet csu­pán elektronikus játékként értékeli. A pedagógusok munkáját megnehezíti, hogy a 'szak- irodalom szerteágazó; ösz- szefoglaló jellegű, célirá­nyosan, közvetlenül fel­használható szakkönyvek szinte egyik iskolatípus­ban sem állnak a rendel­kezésre. Ennek következ­ménye, hogy a programozás az iskolákban előtérbe ke­rült. Nagykátán a Damja­nich János Gimnázium és Szakközépiskola már az el­múlt években igen jelentős mértékben, fejlesztette a számítógépparkot, mégis van olyan vélemény, hogy a családokban sokkal több számítógép van, mint az iskolákban. NEHEZEN TANULHATÓ A gépek az iskolák ki­sebb részében korszerűek, általában pedig sokfélék. A személyi számítógépek gya­rapodása ellenére a hard­verellátás nem kedvező. A sokféle gép csökkenti a programok hatékonyságát, nehezíti az alkatrészellá­tást, a szervizelést. Az alapgépekhez nincs elegen­dő és megfelelő minőségű periféria, magnó, floppy, nyomtató. A számítástechnika fel- használásának egyik legna­gyobb gátja, hogy a szoft­verellátás nem kielégítő. A kritikus szoftverhelyzet jó­részt abból fakad, hogy az érintett intézmények kö­zötti verseny nem a kívá­nalmaknak megfelelően alakult. Gond az is, hogy a programok drágák, helyen­ként megfizethetetlenek, az áraik viszont még a ráfor­dításokat sem mindig fede­zik. Minthogy a számítógé­pes programfejlesztés költ­séges, és sok tapasztalatot igényel, megfontolandó a külföldön készült és már kipróbált programok hazai adaptálása. Tovább nehezíti az isko­lák dolgát, hogy a prog­ramba való bekapcsolódás­hoz egyéb feltételek — tankönyvek, példatárak — sincsenek megfelelően meg­teremtve. Az pedig ma még szinte elképzelhetetlen, hogy számítástechnikai be­rendezések, eszközök el­helyezésénél esztétikai és ergonómiai szempontok is érvényesülhetnek. A számítástechnikai esz­közök használata néhány órás tanfolyamon nem ta­peda­véle­nulliató meg, erről a gógusok zöme is így kedik. A pedagógusképzés­ben már a kormányprog­ram előtt helyet kapott a számítástechnika1 ismere­tek oktatása. A fiatal pe­dagógusok tehát már ko­rábban is némi szakirányú felkészültséggel hagyták el a felsőfokú intézményeket. KÖLTENEK RÁ Az önkormányzatok Pest megyében is sokat költöt­tek a számítógépes oktatás fejlesztésére. Majd minden önkormányzat szerződést kötött a budapesti Infor­matikai Intézettel, hogy tő­le veszi a gépeket, s ennek fejében az intézet ötven­százalékos kedvezményt ad a vételárból. Ennélfogva az intézet előnyös helyzetbe került, és ráerőltette az ön- kormányzatokra a többféle típusú számítógépeket. A nem egységes géppark ki­alakulásához döntő mér­tékben hozzájárult a nem eléggé átgondolt gépelosz­tás, valamint az is, hogy az iskolák nem kaptak megfelelő tájékoztatást a géptípusokról. Egyes ese­tekben az Informatikai In­tézet az iskolák igényeit nehezen tudta kielégíteni. A számítástechnikai ok­tatási program eredményes­ségének mérlegelésekor fi­gyelembe kell venni, hogy csupán néhány *éve kezdő­dött el annak megvalósítá­sa. A jövőre nézve biztató, hogy megyénkben több he­lyen is van néhány egészen jó színvonalú oktatási in­tézmény, és jelei mutat­koznak annak is, hogy nő a számítástechnika iránt érdeklődő pedagógusok szá­ma. D. A. Szentendrei Petőfi-kör A Holdvilág-árok rejtélye Az idén sem csalódnak azok, akik gazdag prog­ramjairól ismerik a szent­endrei Petőfi Kulturális és Hagyományőrző Egyesület estjeit. Az egyesület to­vábbra is feladatának te­kinti történelmi és irodalmi hagyományainak ápolását ugyanúgy, mint a határon túli magyarsággal való kapcsolattartást. Folytatódik az idén az az előadássorozat, melynek előadója dr. Bolberitz Pál, a Hittudományi Akadémia professzora. Január 17-én a Ferences Gimnáziumban A konstantini fordulat címmel tart egyháztörténeti ismer­tetést, este fél hétkor. Január 24-én a Holdvi- lág£árok és Dobogókő rej­télyéről Andrássy Kurta János szobrászművésszel ta­lálkozhatnak az érdeklődők. Csorna Gergely a moldvai csángók életéről tart elő­adást január 31-én. Február 1-én farsangi táncokat ta­nulhatnak a gyermekek és felnőttek egyaránt Tálas Ágnes segítségével, muzsi­kál a Mező együttes. Az egyesület rendezvényeire a belépés díjtalan, a helyszín, kivételektől eltekintve, a Stéger közi székház. M. G. Nem Petőfi! mondják a tudósok A pomázi Opankc gyermektáncegyüttes fellépésével nyitották meg a fesztivált (J. Szabó Irén felvétele) Várhatóan ez év őszére az Akadémiai Kiadónál je­lenik meg a Nem Petőfi! című tanulmánykötet, amely népes tudósgárdájá­nak véleménye alapján bi­zonyítja, a barguzini lelet nem Petőfi Sándor. A tizen­öt ívre tervezett könyvet fekete-fehér fotók, rajzok és térképek illusztrálják. Szerzői egyebek közt Feke­te Sándor és Kiss József irodalomtörténész, Farkas Gyula antropológus, Len­gyel Imre biokémikus és Harsányi László igazság­ügyi orvosszakértő, szer­kesztője pedig Kovács László régész, az MTA Ré­gészeti Kutató Intézetének helyettes igazgatója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom