Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-15 / 12. szám
C E GLÉDI wíiía Öregeket istápolna Lesz-e vajon megoldás? XXXVI. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM 1992. JANUÁR 15., SZERDA Akik nem tapsolnak Torgyánnak Ha úgy tetszik, engedetlenek vagyunk Szombaton tartotta az FKGP nagyválasztmányát, amelyen elfogadták a párt új alkotmányát. Ezzel dr. Tor- gyán József teljhatalmat kapott. A hétvégén történtek kapcsán beszélgettünk Farkas Albertiéi, a Kisgazdapárt helybéli elnökével és a Nagygyőr Árpád alclnökkel. — A múlt év márciusában a ceglédi kisgazdák nagygyűlésének az akkori főtitkár, Oláh Sándor volt a vendége. Erre az eseményre más települések szervezeteinek képviselői is eljöttek. Torgyán-képet raktak ki. Nem kis vita kerekedett abból, mert a ceglédiek befelé fordították ezt a táblát, hogy ne a közönségre nézzen. A nagy- választmány után arccal a hallgatóság felé helyezik-e a pártelnök képét? Farkas Albert: — A helybéli Kisgazdapárt elnöksége, válsztmánya úgy döntött, hogy a Torgyán- képet nem fordítjuk meg. A pártelnök politizáló stílusút nem tudjuk elfogadni. Azt nem vitatjuk, hogy alapgondolatában lehetnek részri gazságok. Az MDF és a KDNP vezetőjével értünk egyet: elnökünknek más hangnemben kell politizálni. — Az önök ülésén decemberben miféle állás- foglalást fogalmaztak meg? Nagygyőr Árpád: — A kisgazdák ceglédi választmánya, vezetősége — tizenkilencen voltunk — meghívta Lados lAszló megyei elnököt. Tizenheten elutasították a Torgyán-féle stílust. Az állásfoglalást írásban rögzítettük; kértük, hogy Lados úr továbbítsa a párt elnökének. A témát ezután vitatta meg a tagság, amelynek kilencvenkilenc százaléka hasonlóan vélekedett, mint a vezetőség. — Végül is a pártelnök tudomására hozták-e, hogy nem kedvelik a stílusát? Farkas Albert: — Szerintünk a megyei vezető a decemberi kongresszuson nem olvasta fel az állásfoglalásunkat. Azt mondta. Pest megye száz százalékig Torgyán úr mellett áll. .. — ... ez viszont ugye ... hazugság volt, mert önök kilógtak a sorból. Fark,as Albert: — Én nem beszélnék hazugságról. Lados űr megfeledkezett a levelünkről, nem olvasta fel. Ott, abban a légCsafí beutalt ■ betegekask Mától előreláthatólag március 31-ig a ceglédi kádfürdő csak a reumatológiai szakrendelés beutalt betegeit tudja fogadni. Ezt az intézkedést a termálkút mielőbbi gyógyvízzé minősítése tette indokolttá. A cél érdekében kérik a lakosság türelmét és megértését. körben és hangulatban szó sem lehetett volna egy afféle megjegyzésről, ami elmarasztalja Torgyán doktort. — Állítólag a helybéli szervezet kapott egy levelet a pártelnöktől, ameny- nyiben nyilvános ülésére meghívja az FKGP persona non grata személyiségeit; kapcsolatot tart fenn a kisgazda-33-akkal, akkor a ceglédieknek is megérkezik az elbocsátó szép üzenet. Mi igaz ebből? Farkas Albert: — Jött levél, aminek tulajdonképpen az volt a tartalma, hogy megtilt mindenféle kapcsolatot a 33-akkal. Ha a szervezet közülük bárkit meghív egy-egy előadásra, tagjait kizárják a pártból. — Demokráciában megengedhető ez a diktatúra? Nagygyőr Árpád: — Semmiképpen nem. Demokráciában joga van mindenkinek kapcsolatot tartani kormánypártiakkal, ellenzékiekkel. Sőt a saját párton belül kialakuló különböző irányzatok képviselőivel. Torgyán József kijelentése számunkra elfogadhatatlan. — Miután a pártelnök szombat óta bármit megtehet: elképzelhető, hogy a renitenskedő ceglédieket kitessékeli a pártból.. Farkas Albert: — Mi bízunk abban, hogy ez nem következik be. S előbb- utóbb felülkerekedik a józan ész . . . — A józan ész aligha. Oláh Sándorék is kizárattak. önök miért lennének szerencsésebbek? Nagygyőr Árpád: — Döntsön bárhogy Torgyán József, Cegléden akkor is lesz Kisgazdapárt. Azt senki nem tilthatja meg, hogy ne nevezzük a későbbiekben is FKGP-nak magunkat. Esetleg előfordulhat, hogy még inkább a 33-akat támogatjuk majd. — Amennyiben minden kötél szakad, önök is köny- nyen megkaphatják — ahogy szombaton néhányon —, „árulók", és üljenek át az MSZP-be ... Nagygyőr Árpád: — Én úgy érzem, a mi szervezetünk nem lesz „áruló”. Akkor lenne az, ha megtagadná önmagát. Nem harsányan, csendben végzi munkáját. Nem veri nagydobra a dolgait. Hála istennek, belső viszályok sem borzolják a kedélyünket.. Ha netán Torgyán doktor bennünket is „árulónak” nevezne, az idő majd bebizonyítja, hogy azok voltunk vagy sem. Egyébként egy szervezetet nem zárhat ki teljhatalmúan. Az más kérdés, hogy kijelentheti: veletek nem tárgyalok. Mi tovább tudunk működni a városban. _ Eddig sem kaptunk a megyei és az országos szervezettől egy fillért se, programot és szakmai támogatást szintén nem. Mindenesetre a ceglédi tagságnak van önálló véleménye. Ha úgy tetszik, nem tapsolunk lelkesen: engedetlenek vagyunk. S ennek vállaljuk a? ódiumát. Noha vágyainknak sólyom- szárnya támad, és nekiiramodik velünk a képzelet. Ki nem dédelgetett magában olyan ideát, hogy valami vén kúriába maga köré gyűjti idősödő atyafiságát, hogy együtt gondoskodhasson szeretteiről? Lehet, hogy ez csupán egy szép álom, mégis, van aki komolyan gondol valami ilyesfélét. Bodóczki Józsefné már lépéseket is tett a megvalósítás rögös útján. — Almaimban megjelenik előttem a tévébeli filmsorozat, és a Dallas milliomoscsaládjának hajléka tűnik fel. Ébren természetesen a földön járnak a vágyaim. Képzeletemben felvillan egy vidéki ház, amelynek boltíves bejárata fölött ez a felirat áll: Csendes alkony. Pontosan tudom, hogy mit szeretnék, csak a hogyannál akadok el, mert nincsen pénzem az induláshoz. KÉN) SZER HE L IZET A középkorú hölgy a ceglédi kórház ápolónője. Két lánya az ő foglalkozását választotta, és az egyik veje is segédápoló. Hosszú kórházi tapasztalata erősítette meg benne az elhatározást, valamiféle magán szociális otthont kellene nyitnia. Szomorúan látta, hogy karácsony táján mindig öregekkel népesednek be a kórtermek, meg szabadsáHolnap délután Testületi ülés Január 16-án, csütörtökön 15 órakor a városháza kistermében tartja soron következő ülését az önkormányzati testület. Egyebek mellett napirendre tűzik a Dózsa-kollégium igazgatói állására pályázók meghallgatását és az igazgató megválasztását ; intézményvezetői állásokra pályázatok kiírását; megtárgyalják a fizetőparkoló előírásairól szóló rendelettervezetet. Befejezésül időszerű kérdések hangoznak el. Fehér Ferenc A búza várja a tavaszt Az aratástól szilveszterig folyamatosan érkezeit a búza a Budapesti és Pest Megyei Gabojiaforgalmi és Malomipari Vállalat ceglédi tárházába. Jó minőségű, elegendő mennyiségű gabonát tárolnak a telepen: a ceglédi malom biztonságos ellátásán kívül tudnak szállítani Budapestre is. A fóliával bélelt és fedett szabadtéri tárolóban 200 vagon búza várja a tavaszt (Apáti-TóíU Sándor felvétele) gok idején is megpróbálja a rokonság néhány hétre bedugni ellátásra szoruló hozzátartozóit. Ez ugyanis kényszerhelyzet. A megoldás már formálódik, csak még hiányzik hozzá a forintokban is mérhető vállalkozó kedv. GAZDAGON ÍS — Kellene egy nagy ház — adja elő terveit Bo- dóczkiné —, amelyet valamelyik velem szerződést kötő öreg ajánlana fel. Sajnos, nincs tőkém, hogy vegyek vagy építsek. Jártam már a polgármesternél is, mert legfeljebb bérbe vehetnék valamely alkalmas épületet, de nincs. Kinéztem magamnak az egykori szovjet laktanya egyik csücskét, az pont jó lenne. Megpróbálok kapcsolatba lépni az Állami Vagyonügynökséggel, bár nem bízom túlságosan a sikerben. — Azt gondoltam ki, hogy a jelentkezőket az ingatlanukért ellátnám koszttal, kvártéllyal, és illő módon gondoskodnék az eltemetésükről. A nyugdíjukat meghagynám nekik, ne legyenek fillér nélkül. Ha öt-hat személlyel sikerülne megállapodni, akkor belevágnék. Később talán harminc személyt is el tudna látni a család. — Ez más lenne, mint a szociális otthon, én úgy bánnék mindenkivel, mintha a nagyanyám lenne. Családias légkört teremtenék, nem kellene egész nap egy szobában üldögélni és várni a halált. Azt sem bánnám, ha az illető néhány kedvenc bútorát, hozzánőtt holmiját elhozná magával. Kétágyas szobák lennének' meg egy tágas ebédlő, ahol étkezéskor, tévénézéskor együtt lehetnénk. Természetesen orvosról is gondoskodnom kellene. aki rendszeresen vizitel. — Tudom, hogy sok elhagyatott, idős ember él a városban és a tanyákon. Nekik talán nem is lenne mit felajánlaniuk a gondoskodásért cserébe. Később, ha már egyenesbe kerülök, néhányat önzetlenül is befogadnék, csupán a nyugdíjáért. De az még messze van. — Játszom a gondolattal, mi lenne, ha ötösöm lenne a lottón. Akkor bőven volna pénzem, s talán nem is lennék ráútalva a Csendes alkonyra. Addig töprengek, hogy oda lyukadok ki. akkor is megcsinálnám. Azért, mert szeretem az öregeket, az elesett embereket. KILINCSELNI A vállalkozó szellemű ápolónőnek egyetlen kincse az ötlete. Nem szeretné adósságokba verni magát, a maga erejéből próbál zöld ágra vergődni. Lesi a lottót, mert ha az bejönne, akkor nem kellene kalapol- ni, kilincselni. További megoldásokon töri a fejét, drukkolok, hogy sikerüljön neki. Tamási Tamás Kertkultúránk régen és ma Tankönyv lesz a Magyar gyümölcs A szakkönyvírásban és a tudományos ismeretterjesztésben jeleskedő Surányi Dezső tudományos kutató részt vesz az egyetemi oktatásban is. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem gyümölcstermesztési tanszékének felkérésére Magyar gyümölcs címmel vaskos egyetemi jegyzetet írt, amelyet most sokszorosítanak, és várhatóan később könyv alakban is kiadnak. A ceglédi tudós kultúr- történetileg is figyelemreméltó, olvasmányos munkát állított össze. Messzi századokra visszanyúlva idézi fel a hazai gyümölcs- termesztés múltját. A történettudomány és a régészet segítségével tárja az olvasó elé azokat a termesztett, kapott és talált gyümölcsféléket, amelyek kertkultúránkat megalapozták. Sok mindent megtudhatunk a termesztőkörzetek kialakulásával, az ártéri gyümölcsösökkel, a kétszintes termesztéssel, a technikai fejlődéssel, a fajtagyűjteményekkel és mintakertekkel, továbbá a hazai gyümölcspiacokkal és a -kivitellel kapcsolatban. A szerző ismét visszakanyarodik kedvelt kutatási területéhez, és a magyar gyümölcs évszázadait vizsgálja. '1‘eret szentel munkájában a temetőkerteknek, a középkori gyümölcs- fajtáknak, a királyi. Magyarország nevezetes kertjeinek és a kertbarát szerzeteseknek. A gyümölcsfajok és -fajták számbavétele után a tartósítás, feldolgozás kérdéskörére is kitér, a különféle tárolási módszerekre, az aszalványokra, liktáriu- mokra és koníektumokra, lekvárokra és dzsemekre. A témakör teljes körüljárásához tartozik a gyümölcsnek a szellemi életben betöltött szerepe. A népköltészet, s a költők gyümölcsei után szellemi néprajzunkból felmutatja a boszorkányos gyümölcsöket. A népművészet és a képzőművészet ábrázolásának szemszögéből is kifejti. végül a tudomány oldaláról közelíti meg és zárja le a témát. Bőséges forrásanyagot jelöl meg a függelékben, amely alkalmas arra, hogy az elmélyültebb érdeklődésű hallgatók további ismeretekhez jussanak. A több mint kétszáz oldalas jegyzetet dr. Gyúró Ferenc tanszékvezető egyetemi tanár lektorálta. Nemcsak a holnap kertészeti szakemberei forgathatják haszonnal, minden érdeklődőnek ajánljuk. (tamási) CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér- 1. © A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. © Munkatársak: Tamasi Tamás és Rozgcsiyi István. © Postacím: Cegléd, rí. 19. 27ul. 'telefax és telefon: (20) 11-409, ® Telex: 23-6353. © Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Közöiuség szolgálata. Cegléd. Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig, szerda 10—17 óráig. Telefon: (20) 10-763.
