Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-15 / 12. szám
Magyar—török külügyminiszteri tárgyslásck Kapcsolatok építése Kék sisakosak Bdgráóhan Békeerők telepítése Kedden megérkezett Jugoszláviába az ENSZ előkészítő csoportja, amely részint Belgrádban, részint Zágrábban tart kapcsolatot a szövetségi vezetőkkel, a hadsereg képviselőivel és a horvát kormány megbízottjaival. A csoport feladata az, hogy előkészítse a tízezer fős ENSZ-békeerő jugoszláviai érkezését, s kidolgozza az utolsó részleteket a békééről: telepítésével kapcsolatban A horvátországi szerb vezetők és egyes szélsőséges szerb pártok még mindig ellenzik azt, hogy az ENSZ-erők Krajinában is állásokat építsenek ki, s úgy vélik, hogy a kék sisakosoknak csak a krajinai szerb köztársaság határainál kellene szétválasztó szerepet betölteniük. A belgrádi repülőtérre különrepüiővel érkezett meg Bécsből az ENSZ ösz- szekötő tisztjeinek csoportja, akiket John Wilson ezredes, ausztráliai tiszt vezet. Székelyföldi kér döf elek A romániai népszámlálás A bonni Die Welt hétvégi számában terjedelmes cikket közölt bonni tudósítója, Kálnoky Boris tollából a romániai népszámlálás hátteréről. Mint írja: Romániában a januári népszámlálással és a februárra tervezett helyhatósági választásokkal ismét előtérbe kerül egy téma, amely körül Nyugaton egy ideje már csend honol. Ez pedig a magyar kisebbség, amely változatlanul hiába törekszik kulturális önrendelkezési jogainak megvalósítására. A román nacionalisták attól tartanak, hogy külön magyar gimnáziumok vagy pláne egyetemek, csak a kezdetét jelentenék egy olyan folyamatnak, amelynek végén a területi autonómia és — Erdélyben és a Bánátban — elszakadási törekvések állnának. Ezért az új nemzetbiztonsági törvényben, de még az alkotmányban is olyan passzusok találhatók, amelyek közvetlenül az oktatásügyön belüli kulturális autonómia ellen irányulóként értelmezhetők. A román aggályok abszurditása — már csak demográfiai okokból is — a legtöbb magyar számára nyilvánvalóbb, mint sok román szemében. Éppen e vidéken határozta el nemrég radikális székelyek — félmillióan, a lakosság többsége — Katona Ádám körül tömörülő csoportja, hogy kikiáltja a Székelyföld függetlenségét. A kezdeményezés többé- kevésbé dugába dőlt; a magyarok között már alig jelent beszédtémát. Katonát kizárták a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségéből. Bukarestben viszont szabályos politikai pánik tört ki. Spiroiu védelmi miniszter Erdélybe utazott, hogy az ottani katonai vezetésnek a lelkére kösse Románia „területi integritásának” megvédését. Hadgyakorlatokra került sor —< ezeknek alapját polgárháborús forgató- könyvek képezték. A székelyek most attól tartanak, hogy durva manipulációk történhetnek a ‘helyhatósági választásokon. A bizottság jelentése, a hadsereg gyakorlatai, a választási manipulációktól érzett félelem, továbbá román nacionalisták ismétlődő felhívásai, miszerint a Székelyföldet végre „integrálni” kell Romániába, aggodalommal töltik el a magyarokat, ök attól félnek, hogy újabb próbálkozások kezdődhetnek a Székelyföld „romanizálása” érdekében. Beruházásvédelml megállapodást írt alá kedden Ankarában, hivatalos látogatásának első napján Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter. A két ország közti megállapodást török részről vendéglátója, Hikmet Cetin külügyminiszter látta el kézjegyével. A magyar diplomácia vezetőjének személyében 15 év óta először jár magyar külügyminiszter Törökországban. A külügyminiszteri tárgyalásokon elsősorban a kétoldalú politikai, gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit vitatták meg. A nemzetközi kérdések közül főként a jugoszláviai válság alakulásával és a független szovjet utódállam létrejötte nyomán kialakult új helyzettel foglalkoztak. Jeszenszky Géza szerdán találkozik Süleyman Demirel miniszterelnökkel, és a tervek szerint fogadná öt Turgut özal török köztársasági elnök is. Visegrádi háromszög At járktstó ka tárok Pavol Demes, a szlovák nemzetközi kapcsolatok minisztere varsói tartózkodása során kedden látogatást tett Bronislaw Geremek- nél, a lengyel parlament külügyi bizottságának elnökénél. Geremek a megbeszélés során kifejtette, hogy a mindkét fél által óhajtott átjárható határok ügyét is elő fogják mozdítani a visegrádi háromszög keretében megvalósuló konkrét programok s a magyar— lengyel—csehszlovák gazdasági együttműködés. Algériai utcakép Gépfegyverfészkek Feszült várakozással, de incidensek nélkül telt a keddi nap Algériában, ahol a választások első fordulójában győztes Iszlám Üdvfront hétfőn kemény hangú nyilatkozatban foglalt állást az államfő lemondása, ilPokolgépes merényiét Robbantgatnak Pokolgépes merénylet célpontja volt keddre virradó éjszaka a bosznia-her- cegovinai rádió és televízió székháza a boszniai Mostarban — jelentette az AFP francia hírügynökség a Tanjugra hivatkozva. A helyi rendőrség szerint a nagy erejű robbanás súlyos anyagi károkat okozott, de sebesülés nem történt. Az éjszaka folyamán a rendőrségnek két másik pokolgépes merényletet sikerült meghiúsítania. A célpontokat a rendőrség nem hozta nyilvánosságra. letve a választások második fordulójának törlése ügyében. Miközben a fundamentalisták állásfoglalásukban egységfrontot sürgettek az elnök távozta után alakult legfelsőbb biztonsági tanáccsal szemben, több politikai párt nyugalomra intette a lakosságot. Kedd estére a hadsereg növelte jelenlétét Algírban, az utcákon gépfegyverfészkeket is kiépítettek, s a katonák igen szigorú ellenőrzéseket végeznek. Külföldi diplomaták arra számítanak, hogy a hatóságok rendkívüli állapotot hirdetnek. A hadsereg tanult az iráni leckéből és nem hagyja, hogy elsőként essen áldozatul a fundamentalisták vallási buzgalmának — vélik az idézett körökben. Közben egyébként Tunézia rendkívüli biztonsági intézkedéseket foganatosított az algériai határon, de cáfolta, hogy lezárták volna a határokat. Mára várható az Európai Közösség nyilatkozata egyes volt jugoszláv tagköztársaságok önálló államiságának elismeréséről. A pozitív döntés lényeges változást jelentene a konfliktus megítélése és a válság kezelése szempontjából, annak ellenére is, hogy nem jelentene változást a már kialakult és ténylegesen létező helyzetben. Az államelismerés nemzetközi jogi kategória. Olyan egyoldalú nyilatkozat vagy magatartás más államok részéről, amellyel kifejezik, hogy egy újonnan keletkezett állam fennállását tudomásul vették. Az elismerés tehát nem új államot keletkeztető tény, hanem mindössze az új állam keletkezésének tudomásulvételét kinyilvánító deklaráció, anleilyel a nemzetközi közösség teljes jogú tagjának, a nemzetközi jog alanyának fogadják el a létrejött új államot. Van természetesen olyan nézet is, amely sze- • rint az új állam csak az elismeréssel válik nemzetközi jog alanyává, ám a realitásoknak az előbbi, úgynevezett deklaratív elmélet felel meg inkább és ez tekinthető elterjedtnek is. Az állam jogalanyiságának kérdése ugyanis független az elismeréstől, kivált akkor, ha Si’ti 8 ! ■ ■ VILÁGPOLITIKAI FIGYELŐ ALLAMELISMERES az — mint jelen esetben is —5 a népek önrendelkezési jogának érvényesítésével létrejött új állammal kapcsolatban merül fel. Elismerés hiányában is joga van az új államnak területi sérthetetlenségre, a politikai függetlenség védelmére és elismerés hiányában is vonatkoznak az új államra azok a kötelezettségek, amelyeket a nemzetközi jog általánosan elismert normái megszabnak. Horvátország és Szlovénia esetében ez azt jelenti, hogy a horvát, illetve a szlovén nép függetlenségének kinyilvánításától a horvát és a szlovén állam létezik. Az elismerés jelentősége abban áll, hogy ezt követően az elismerő államok már nem Jugoszlávia belügyeként, hanem nemzetközi konfliktusként ítélik majd meg a déli határaink mentén kialakult helyzetet. Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben a nemzetközi jogi szabályok alapján kell majd állásfoglalniuk a vitás kérdésekben is. Az államelismerésnek két fajtája van. Az úgynevezett „de facto” vagy tényleges elismerés nem határozott állásfoglalást, hanem tartózkodó magatartást jelent, és többnyire csak konzuli és kereskedelmi kapcsolatok létesítését eredményezi. A „de jure’’, vagyis jogi elismerés ezzel szemben annak kifejezése, hogy az elismerő állam teljes körű és a nemzetközi jog által szabályozott kapcsolatot kíván az elismert állammal létesíteni. Az elismerés formájára nincsenek nemzetközi szabályok. Történhet az elismerés nyilatkozattal, de történhet hallgatólagosan is, például úgy, hogy az elismerő állam az elismert állammal nagyköveteket cserél, esetleg államközi szerződést köt. Ez utóbbi formában történt meg például magyar részről az orosz és az ukrán állam elismerése. A Vatikán, Németország és a balti államok részéről már kinyilvánított elismerés úgynevezett „kifejezett” elismerés, vagyis nyilatkozati formában történt. Érdekesség, hogy az egyes volt tagköztársaságok elismerése az Európai Közösség többi tagállama részéről kollektív formában történne akkor is, ha nem minden tagja teszi meg ezt a nyilatkozatot. Hasonlóan, mint 1873-ban. amikor nemzetközi kongresszus résztvevői ismerték el Szerbia és Montenegro függetlenségét. Nem minősül viszont kollektív elismerésnek, ha az új államot egy nemzetközi szervezetbe tagként felveszik. Ha tehát Horvátország és Szlovénia ENSZ-lagfelvételére sor kerülne, az nem jelentene valamennyi ENSZ-tagállam részéről elismerést. Az elismerés politikai döntés kérdése. A nemzetközi jogi szabályok nem kötelezik erre az államokat, de az alapelvek bői az következik, hogy a népek önrendelkezési joga alapján létrejött új államok elismerésének megtagadása kétélű dolog. Könnyen visz- szaüthet. mint éppen most Ausztriában, ahol Vranitzky kancellárnak esetleg bizalmi szavazással kell szembenéznie az elismerés halogatása miatt. Déli szomszédainknál a szemben álló felek mindegyike tisztában van azzal, hogy bár az elismerés csupán a korábban kialakult tények tudomásulvétele, azért mégis döntő kérdés a válság rendezése szempontjából, Horvátország és Szlovénia ugyanis ezután már jobban támaszkodhat a demokratikus Európa támogatására, a nemzetközi szervezetekre és azokra a konfliktusmegoldó eljárásokra, amelyek nemzetközi viták esetében igénybe vehetők. 'Tallós Emil A VMDK elnökének nyilatkozata Végveszélyben lévők Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke a minap tért vissza nyugateurópai útjáról, amelynek során több ország és nemzetközi fórum képviselőivel tárgyalt. Tájékoztatta őket a vajdasági magyarság helyzetéről, és nemzetközi támogatást kért sorsuk alkotmányjogi rendezéséhez. Ágoston András egy rövid jelentést is eljuttatott a vajdasági magyarok helyzetéről. A dokumentumban rögzített kisebbségi jogokat a VMDK jó alapnak tartja az általa elképzelt rendezéshez. Külön foglalkozik a jelentés a vajdasági magyarság háború okozta szenvedéseivel. Megállapítja, hogy a mintegy 25 000 menekülőnek a távozása alapjában veszélyezteli az ottani magyarság megmaradását. — Ha a menekültek nem térnek vissza, joggal beszélhetünk a magyarlakta vajdasági területek nemzetiségi összetételének erőszakos megváltoztatásáról, amit az ENSZ dokumentumai is tiltanak. Mivel a menekülök ■hátrahagyták ingóságaik nagy részét, és természetesen ingatlanukat is. A vajdasági magyarok most attól félnek, hogy a polgár- háború által sújtott és hajléktalanná vált horvátországi szerbek egy részét betelepítik az elmenekült magyarok által otthagyott házakba, úgy, ahogy ez a szerbek által elfoglalt Baranyában részben már meg is történt. Ha ehhez hozzátesszük, hogy Szerbiában egyedül a magyaroknak nincs kiosztott vagy becsempészett fegyverük, akkor egyértelművé válik, hogy nemzetközi segítség nélkül ez-a népcsoport végveszélybe kerül — áll a jelentésben. Az FKGP készülődik Rejtekhelyre vonulnak A szömbati FKGP nagyválasztmányi ülés döntésének értelmében a párt országos elnöksége és a megyei elnökök e hét csütörtökön és pénteken dolgozzák ki a koalícióból való kilépés, illetve az esetleges bennmaradás feltétel- rendszerét. A résztvevők meghatározzák, hogy ki legyen tagja a koalíciós tárgyalódelegációnak a kisgazdák részéről, s döntenek arról is, hogy milyen formában értesítik koalíciós partnereiket a tárgyalások lefolytatásáról. Mivel a tanácskozás nem a párt székházában, hanem titokban tartott helyen zajlik, ezért a résztvevők tervei szerint eredményről csak hétfőn tájékoztatják a sajtót. Az MTI munkatársának értesülése szerint a párt elnöksége levelet készül írni Antall József miniszter- elnöknek, Szabad György házelnöknek, Surján László KDNP-elnöknek, valamint az összes parlamenti frakció vezetőjének, s tájékoztatja őket a nagyválasztmány határozatairól. Mint ismeretes, a kisgazda 33-ak vasárnap frakció- ülésen tekintik át a nagyválasztmányon történteket, és dolgozzák ki offenzív programjukat. Sajtószabadság Klub A Sajtószabadság Klub — a korábbi híresztelésekkel ellentétben — január 18-án, szombaton 11 órakor a Gel- lért Szállóban tartja első országos tanácskozását — jelentették be tegnap este a klub szóvivői, Kósa Csaba és Moldoványi Ákos. VILLANÓFÉNY BÍRÁK Szerencsés csillagzat alatt születhettem, mert hiszen szinte naponta találkozom ritkaságnak számító emberekkel: hősökkel. Illetve olyanokkal, akik ezt a rangot/szerepet kiosztották önmaguknak, elvárva annak mások általi elismerését. A hősök sokasodása (ilyen sokasodása) felkelti az emberben a gyanút, ha valóban annyian és any- nyíféle módon bontották/rombolták azt az előző rendszert, akkor miért magától dőlt össze? Az is baj ezekkel a hősökkel, hogy a környezetük pontosan tudja, mit tettek és mit nem, s bár ők feledékenyek, a környezet emlékezete pontos. Mentségek és érdemek friss vetését máris aratni akarják némelyek, legtöbbször olyanok, akik se a szántásnál, se a magszórásnál nem voltak ott. Kegyetlen kritikus egy-egy kisközösség! A falu tudja azt, a mai hősök hol álltak tegnap, amint a kisvárosok közélete is nyitott könyv, akár a múltat, akár a jelent nézzük is. Jóslatnak beillő — mert 1990-ben elhangzott — szavak: „...senkinek közülünk nem kellene feltolnia magát azok birá- jává, akik a túlerőt jelentő szovjet nyomás alatt nem arra használták fel befolyásukat, hogy hősi halálra szólítsák fel minél több honfitársukat." S lám, kerek két esztendő sem kellett, határokon belül és kívül mennyi a bíró, mennyi a hős harcos, a rettenthetetlen küzdő! Az előző bekezdésben szereplő idézet egyébként Helmut Schmidt tői származik, azaz a politikában meglehetősen jártas személyiségtől. Az utólagos érdemképzés folyamatát azért vélem veszedelmesnek, mert hiszen ha sokasodik a bírák száma, akkor sokasodnia kell az eléjük kerülő vádlottakénak is, s majd jönnek a bíráknak a bírái, akik... Nem furcsa? Ismét tegnapi érdemek (és utólag csinált érdemek) látszanak fontossá válni. Miért nem a mai és holnapi tettek kovácsolnak érdemeket?! (M) . 3 i; r> c b V t . í, F f iE-i\ ß u r & Ifi ' g r o E l e i I • if v ti ? r g il < t* jf u q >! •! i v. n j l ' i: i ,i a »'&’«
