Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-11 / 9. szám

Környezetvédelmi költségvetés üiia ioíröatáfiiögaíás, mégsem lesz elegendő A Körnj’ezetyédclmi ős Te- rületf ejlesztexi Sí miszté­rium rcszsre l!i!‘2-re jóvá­hagyott — nominálisan ugyan növekvő — költség- vetés nem oldotta fel a szakterület pénzttgyi fe­szültségeit. A tárcánál az MTI ér­deklődésére elmondták: az előirányzott összegekből nehezen oldható meg az .Országos Meteorológiai Szolgálat, a természetvédel­mi szervek, valamint a kör­nyezetvédelmi felügyelősé­gek elvárt szintű működ­tetése. Már a múlt*évben is csak a .környezetvédelem felhalmozási . támogatásá­nak összegéből átcsopor­tosított 0ő millió forinttal tudták csak osöfakejiteni a működtetési nehézségeket. Idén Viszont néni áll ren­delkezésre ilyen keret. A ló millió forintos tartalék lé­nyegében egyik szakterüle­ten .spin oldja meg a prob­lémákat Működtetésre, az álló­eszköz-felújításra, és az in­tézményi beruházásokra az Országos Meteorológiai Szolgálatnak idén — a 7G millió forintos saját bevé­telén belül — 211 millió fo­rintos támogatást hagytak jóvá. Ez nominal értékben több mint a múlt évi, vár­hatóan mégsem elegendő az 'állami feladatként teljesí­tendő szolgáltatások koráb­bi színvonalú elvégzésére. A természetvédelmi szer­veknek — a 40 millió fo­rintos saját bevételen felül — 277 milhó forint támo­gatás áll rendelkezésére. Ez i.s több, mint a múlt évi — 4!) millió forintos bevételen felüli — 232 mil­lió forint, viszont ezen a szakterületen rendkívül na­gyok a föladatok, a termé­szetvédelmi kihívások, A környezetvédelmi fel­ügyelőségeknek -egyre több feladatot kell elvégezniük, hogy országszerte megfelel­jenek az állampolgárok igé­nyeinek. Saját bevételüket SÍ millió forintra tervezték, a költségvetés ezen felül 716 millió forintos támo­gatást állapított meg ré­szükre. Ez ugyancsak több, mint a múlt évi, de a szak­emberek szerint távolról sem elegendő a feladatok megoldására. Az Országos Műemléki Főfelügyelőség 344 millió forintos saját bevételt ter­vez, ezen felül 899 millió forintos támogatást hagy­tak jóvá részükre. Múlt évben a 475 millió forin­tos bevételt; 814 millió fo­rintos támogatással egészít­hették ki. A Környezetgaz­dálkodási Intézet nagy­részt a saját bevételeiből gazdálkodik. Az intézmény­nek a 223 millió forintos bevételeken felül mintegy . 21 millió forintos támoga­tást hagytak jóvá, túlnyo­mó többségiben állóeszköz- felújításra és -beruházás­ra. A múlt évben a 217 mil­lió forintos bevételeken fe­lül 3 millió forint támoga­tást kaptak ezekre a cé­laltra. A minisztérium részére a 7 millió forintos saját be­vételeken felül 453 millió forint támogatást hagyott jóvá a költségvetés. Az elő­ző évben a 8 millió forin­tos bevételeken felül 43.0 millió forinttal gazdálkod­hattak. A központi- állami költ­ségvetéstől elkülönített Központ i Környezetvédelmi Alap 450 miilMó forint, kör­nyezetvédelmi bírságbevé- tellel. s az Országgyűlés döntése szerint a 'külföldi gépjárművek után közpon­tilag beszedett adókból! szár- ' mázó G00 millió forintos bevétellel gazdálkodhat. * [jjyczméfly szabásza a visszatobndás regjét (Folytatás az 1. oldalról.) ügyekben, amelyekben ál­lami tulajdonú telekre épült magánlakások tulajdonosai szeretnék megszerezni a te­lek tulajdonjogát is. A pénzügyi tárca illetékese emlékeztetett arra, hogy például az ’50-es évek kö­zepén lebonyolított családi- ház-akció során sok esetben alkalmazták ezt a vegyes tulajdonú megoldást. Az utóbbi időben számos kérelem érkezett a Pénz­ügyminisztériumhoz az ál­lam javára biztosított elő­vásárlási jogról való lemon­dásra, illetve a telektulaj­don átruházására. A kor­mány döntése értelmében ezen ügyekben a jövőben a pénzügyminiszter dönthet. A pénzügyi tárcának a sajtókonferencián részt ve­vő illetékese azonban a sajtó ismételt érdeklődése ellené­re sem tudott válaszolni azokra a kérdésekre: hány embert érint az intézkedés, miként állapítják meg az állami tulajdonú telek át­ruházásának ellenértékét, s ily módon várhatóan mekkora bevételre tesz szert az államkassza. Mii lépnek a hazai részvényesek . '* '■ ' Iiinrwi uhum A Magyar Hírlap (kinek?) jó üzlet Kezdenek felgyorsulni az események, most már szin­te nincsen olyan nap, ami­kor hírt ne adnának a táv­irati irodák a Maxtvell-bi- ródalorn szövevényes pénz­ügyi helyzetéről, a volt saj­tócézár machinációiról, cs most már csaknem biztosra vehető, hogy hamarosan összeomlik a birodalom. A nemzetközi sajtóban nagy vihart kavart ese­ménynek magyar vonatko­zása, hogy a Maxtvell-ma- gánvagyon bírósági admi­nisztrátorai, az Arthur An­HŰSÉGES KISGAZDÁK Komolyan nem lehet ugyan venni Torgyán dok­tor minden állítását, azonban nagy balgaság len­ne nem észrevenni, hogy hangos kijelentéseivel tovább riogatja híveit és ellenségeit egyaránt. Rég megszoktuk, hogy vidéki szónoklatai során újabb és újabb abszurd ötletekkel áll elő, azt is tudomásul vettük, hogy vannak lelkes hívei és konok politikai ‘ ellenfelei. A kisgazdafrakcióban uralkodó hangulat, a 33- ak és a tizenkettek közötti politikai elismerte­tésért folyó kulisszák mögötti harc arra engedett következtetni mar hetekkel ezelőtt, hogy előbb vagy utóbb határozott döntésre fogják kényszerí­teni a Független Kisgazdapárt elnökét. Ez nem is váratott sokáig magára, és mára össze is verbu­válták a párt legfőbb szervének, a nagyválaszt- mánynak a tágjait, amely testületnek az lenne egyetlen célja, hogy az elnökhöz hű erők hozza­nak újabb, személycserékét és politikai döntése­ket eredményező határozatokat. Torgván doktor nem is titkolja, hogy azt szeretné, ha csak hű kisgazdák vennék öt körül, akik aztán felhatal­maznák atra, hogy legodaadóbb híveivel együtt dönthessenek - olyan nagy jelentőségű politikai kérdésekben, mint a kormánykoalícióból való. ki­lépés. De gondolt-e arra, milyen veszélyes a tes- . tiileti jogkör átruházása egyes személyekre? A tör­ténelem éppen elég intő példával szolgálhat! , Torgyán József mindenképpen döntésre fogja •vinni a dolgot, Mint a tegnapi lapok is hangoz­tatták: manipulált lesz a nagyválasztmányi gyű­lés, mert a küldötteket sok helyen nem valódi választások során, hanem a hűségük alapján de­legálták. Aztán -abban is biztosak vagyunk, hogy lesz nagy ováció, lelkes tapsolás és hangos egyetér­tés, amikor a doktor úr eizengi majd nemzet- megváltó szövegét. Nem hiszem, hogy a józanul gondolkodó kis­gazdák ne tudnák, hogy nem a kis vagy nagy diktátorok és akárnokok akarata szerint zajlik az élet. Ölt is tudják ezt, de a demagóg szöveg, a megvalósíthatatlan ígérgetések megzavarhatják a jó szándékú kisgazdákat is. A politikai felelőt­lenség. azonban csak újabb zűrzavart okozhat az amúgy is zűrös Kisgazdapárt soraiban. I». ,1. dersen londoni könyvvizs­gáló cég partnerei előre­haladott tárgyalásokat foly­tatnak több komoly érdek­lődővel a Magyar Hírlap­ban, az Esti Hírlapban és más magyarországi vállal­kozásokban lévő Maxwell- rószesedés eladásáról. A hírt az MTI londoni tudósí­tója közölte, de a hazai saj­tó képviselői is többször próbálkoztak már eredeti információkhoz jutni. Te­gyem gyorsan hozzá, hogy reménytelenül, de ez talán érthető is, hiszen üzleti ti­tokként kezelik az ügyet. Az Esti Hírlapnál sokan tudni vélik, hogy az ú.i lap­tulajdonos nem külföldről érkezik, annál nagyobb tit­kolózás van a Magyar Hír­lap körül. Németii Péter, a lap főszerkesztője azt mondta az egyik napilap riporterének, hogy újság­juk jó üzletnek számít, és a jelenlegi tulajdonosok a Max wel 1 - részesedés értéke­sítése esetén élni kívánnak elővásárlási jogukkal. Az Arthur Andersen cég partnerei a hagyományos brit. üzleti titokra hiatkoz- va, nem nevezték meg «* esetleges vevőket, de az el­zárkózást az ügy magyar- országi politikai érzékeny­ségével is magyarázzák. Annyit azonban elmondtak, hogy az érdeklődők nem mind magyarok, és meg­erősítették azt az eddigi el­vet, amely szerint kizáró­lag az nyer, aki a legjobb árajánlatot teszi. Természe­tesen ennek alapján döntik el azt is, hogy a részesedé­seket egyben vagy szeletel­ve adják-e el. A Magyar Hírlap és a2 Esti Hírlap 50,01 százaléka jogilag a Robert Maxwell Holdings nevű befektetési céghez tartoznak, amely a Köbért Maxwell Group részlege.. Az adminisztráto­rok szerint nehéz volt a nyomozás, mert a vagyon­részeket állandóan tologat­ták a Maxwell cégek kö­zött, s meg kellett állapíta­ni, vajon jogilag érvénye­sek voltalc-e a műveletek. A magyar- érdekeltségek várható árára nézve talál­gatás! alap lehet az is, hogy a napokban elkelt a The European című újság, amelyet tavaly indított el a tulajdonos, ötvenmillió fontot fektetett a lapba, és a Financial Times becslése szerint az újság most ke­vesebb — sőt, mint írta, valószínűleg jóval keve­sebb — mint 5 millió fon­tért talált új gazdára. A pontos összeg természete­sen nem ismeretes. Hogy mit lépnek a rész­vénytársaság magyar tag­jai — az OTP, a Külkeres­kedelmi Bank, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank, valamint a Pallas Kiadó —. azt ma még nem lehet tud­ni pontosan. Azt azonban már lehet sejteni, hogy gondok lesznek a nagy for­mátumú színes napilap kö­rül. (Papp) A hét híre KÖZTÉR TÉRKÖZ Országos fórumot tartottak Budapesten, Hogyan to­vább, termelőszövetkezetek? elnevezéssel. © Megala­kult a zalai diabétesz egyesület. & Az Iskolafejlesz­tési Központ és Alapítvány konferenciát rendezett a fővárosban a pluralizmus, mint az iskola huma.- nizációjának alapfeltétele tárgykörben. © Megkezd­ték az új számviteli törvény oktatóinak kiképzését a balatonföldvári továbbképző központban. © A hét híre az is, hogy kiállítás nyílt a pesti Vigadóban, Közterek Európában címmel. OkWÍ lelemény a köztér, a több utca találkozási pontjánál kialakuló tágas­ság. Kezdetben nem volt ebben semmi céltudatosság, a spontán módon egymás melié sorakozó házak utcá­kat, az utcák végei, keresz­tezései pedig tereket alkot­tak. Nem kellett azonban sok idő egy lényeges, máig élő, mert hasznos felisme­réshez. Nevezetesen ahhoz, hogy az utcák kiöblösödése megszakítja az egyhangú­ságot., illetve hogy bizonyos épületek, szentélyek, temp­lomok stb. körül, tekintet­tel az ott gyülekezők soka­ságára, teret. tágasságot kell hagyni. A tér a mozgó ember szükséglete, azaz ahogyan nőtt mobilitásunk, úgy teremtődött egyre na­gyobb igény a térre: a köz terére, azaz olyan helyekre, amelyek — magántulaj­donként erre nem nyílott volna mód — nem voltak le- vagy elzárhatok mások előtt, azaz bárkinek a ren­delkezésére álltak. Romjaikban, maradvá­nyaikban is csodás látványt nyújtanak az oiyan építmé­nyeket körülölelő terek, mint az olvinpiai Zeusz- templom szentély körzete, az ókori Delphoi Apollón- templomának környezet^, az iráni Susa rommezején az 1. Dareois számára (két­ezerötszáz esztendeje!) épült palota teraszokkal, lépcsősorokkal övezett tá­gassága. Nagy tők a kicsiny felé közeledve: a maga mé-' reteil, történelmét tekintve, nincs szerénykedésre oka például Vőcnak sem. a Bazilikáját ölelő I. Cons­tantin terével, Szentendré­nek a maga főterével, avagy Nagykörösnek, a vá­rosháza körüli térlánccal. A köztérnek azonban van egy nagy baja: éppen azért, mert a köz tere, jelentős térköz választja el a gon­dosan kezelt magántulaj­dontól, azaz gyakran bár­kik prédája, gondozatlan- ságával tanúskodva erről. Erre a legszomorúbb pél­dákat mostanában a me- gvébon a játszóterek, a KRESZ-parkok adják, hi­szen a volt gondozók — a település gazdálkodói, in­tézményi szervezeteinél dolgozó szocialista brigá­dok, más közösségek —. el­tűntek, elolvadtak a rend­szerváltás tégelyében, az önkormányzatoknak vi­szont a nagyon csekély anyagiakból szinte lehetet­len kiszorítaniuk erre a célra. Hazai viszonyaink között közterületeikre ritkán büszkék az emberek, gyak­ran a senki földje sorsa jut ezeknek a településdara­boknak, amit manapság a legjobban a mindent ellepő gépkocsik bizonyítanak. A lcgázolt zöld növényzet, a megrongált díszítmények, az elszaggatott láncok, el­lopott szobrok mind-mind azt jelzik, hogy hatalmas térköz választja el a köz­tér fogalmát a közös, tehát a miénk ez a tulajdon gon­dolkodástól. Eleve nem ké­nyeztet bennünket a tele­pülésépítészet: a megyében a játszótereknek a száma a négyszázat sem éri el. S ez csak picike elem abból a szövevényből, melyet a szinte soha tje nem tartott településrendezési tervek (sok helyen nincs is ilyen folyamatosan karbantar­tott programi), a váltakozó építéshatósági tisztségvise­lők által engedett/megtaga- dott beruházások, a terű- letgondokat a mindent be­építeni gyakorlatával ellen­súlyozó testületi határoza­tok alkotnak. A köztér mindezek elle­nére megújulóan bizonyítja életképességét, hiszen megmaradt, újak teremtőd­nek, és néhány helyi testü­let a megyében már felis­merte: a téralkotással lé­nyegesei} befolyásolhatja a település holnapi arculatát. Ilyen irányba mutat a vá­rosi főépítész státusának feltámasztása is, amint az szintén, hogy már vannak megbízások tervtanulmá­nyok elkészítésére — fő­ként műemléki épület- együttesek által övezett te­rek esetében — a jövőbeni teendőket illetően. A me­gyében négymillió négyzet- méter felett van a rendsze­resen (hivatalos szakszó­val: a belterjesen) gondo­zott körzetek, parkok nagy­sága. Ami nemzetközi ösz- szehasonlításban és egy la­kosra vetítve vagyon kevés, a még elfogadható mérték­nek a felét sem éri el. Szeílemóriás, Le Corbu­sier írta az Athéni Kharta lapjain: „Beb ocsátani a napfényt! — ez az építészet legújabb és legfontosabb feladata." Ennek a bebo­csátásnak fő lehetőségei közül az egyik a térnyitás. A tágasság minimuma: ma ez jogos igény azok köré­ben. akik évtizedeken át nézhetik a szemben lévő ház falát. Ahol nő a közte­rek száma és területe, ott bizonyosan csökken a tér- köri a szükséges, a lehetsé­ges és a valóságos életterek között. Mészáros Otió Az új esztendő a szociá­lis otthonokban, intézetek­ben élőknek is változáso­kat hozott: januártól meg­emelkedtek a szociális in­tézményekben fizetendő térítési dijak. Az intézkedés — mely az ország négy' miniszté­riumi fennhatóságú és csaknem 300 önkormány­zati kézben lévő intézmé­nyét érinti — egy tíz év­vel korábbi rendeletet vált fel, mely mára olyan hely­zetet eredményezett, hogy a költségek növeke­désére hivatkozva egy­re több önkormányzat meg akarta szüntetni a te­rületén működő szociális otthonokat. Mig ugyanis az Emelkedtek a térítési díjak 1901-es rendelkezés alap­ján a térítési dijak felső halára havonta 2070 forint volt, addig egy szociális otthoni ágy fenntartása 13 ezer forintba került. Ezért is határozott úgy a kor­mány, hogy — bizonyos határok közé szorítva — emeli a térítési díjakat. Az elmúlt év végén ho­zott kormányrendelet egyik legfontosabb eleme, hogy a fizetendő díj alapjául a saját jogú öregségi nyug­díj legkisebb összege (je­lenleg 5200 forint), a szo­ciális intézetben magasabb összegű családi pótlék — — jelenleg 3900 forint — mindenkori összege szolgál. Ezektől az összegektől a tulajdonosok lefelé és fel­felé is eltérhetnek 50- 50 százalékkal. Alapélt" ugyanakkor, hogy a gon­dozottnak — személyes • szükségleteinek fedezetére — minden hónapban (a korábban meghatározott 400 helyett) 2000 forintja megmaradjon. Ezenkívül a rendelet azokról is gon­doskodik, akik semmiféle jövedelemmel nem rendel­keznek. Ök személyes szük­ségleteik kielégítése érde­kében zsebpénzt kapnak, amelynek havi összege az adott intézményben meg­határozott térítési díjalap 15 százaléka. T#iil«P 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom