Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-31 / 305. szám

GÖDÖLLŐI Arcélek a gödöllői Gyertyaláng XVUI. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM 1991. DECEMBER 31., KEDD A mozgáskorlátozottak taggyűlése Éves beszámoló Tudja-e ön, hol van a Fürst Sándor utca? Meg­mondom : a Csehszlovák— Magyar Barátság útja és a Munkácsy-iskóla között, a Kobzi Sándor utcából nyí­lik. Hogy miért írom ezt? Mert e nélkül a rokkantak nehezen találnak oda, s »árva a ház .. A mozgásikorlátozottak gödöllői szervezete itt, a 9-es szám alatti szép kis székházában tartotta éves közgyűlését. Mintegy har­mincán jelentek meg két­száz tagjuk közül, amit részben mozgássérült mi­voltuk, részben a hely ed­dig ismeretlen volta hatá­rozott meg. Tolókocsiban, botokkal, mankókkal fel­szerelve ülték körül az ed­lva cszentlaszl o Idősek köszöntése Vácszcntlászlön a műve lódési házban kz önkor­mányzat és a római katoli­kus egyházközség vezetői köszöntötték a falu hetven éven felüli lakosait. A mozgásukban korlátozott időseket önként vállalkozó gépkocsi-tulajdonosok szál lították az ünnepi összejö­vetelre, ahol a helyi plé­bános, a polgármester és a jegyző méltatták az idős emberek érdemeit, és kér­ték tanácsaikat, javaslatai­kat a község életére vonat kozóan, hangsúlyozva, hogy az idősek tapasztalata, fel­halmozott ismeretanyaga sokat segíthet a falu mai vezetőinek és a vácszent- lászlóiaknak. nöki asztalt, ahol dr. Haj- di László az elnöki beszá­molót mondta el. Leköszönt tisztéből, ezúttal véglege­sen, mert a közjegyzői munka változást hozott éle­tében — köztudott privati­zációjuk —, de munkájával továbbra is rendelkezésre áll. Éves beszámolójában el­mondta, milyen sikeres volt a múlt évi december 8-i rendezvényük, a' tömegeket megmozgató domonyvölgyi juniálisuk, amiről a rádió is adott közvetítést; tavasz-* szál regionális értekezletet- rendéztek,'amin'Pest, Nóg- rád, Heves és Bács megyei testvérszervezeteik is részt vettek. Beszámolt vezetői üléseikről, az érdekvédelmi munkáról. Dr. Rácz Zoltán főszer­vező a székház rendbeho­zataláról, a festési mun­kákról számolt be, és erről szólt Tóth János, partnere is, akivel, és asszonyi se­gítséggel, társadalmi mun­kában tették otthonossá ' a házat, a kis termeket, amit az otthonba vonult házigaz­da, Margit néni adott át, hogy helyük legyen. Sokat segített ebben az önkor­mányzat, amikor 50 ezer fo- ritot juttatott céljaikra. Hozzászólt a kérdésekhez a helyi önkormányzatot képviselő dr. Vámos János főorvos, a népjóléti bizott­ság elnöke, biztosítván a je­lenlevőket az önkormányzat segítőkészségéről. Felajánlotta, hogy — kapcsolódva a szervezet egyéb klubpiogramjához — készséggel tart egész­ségügyi fórumot, mivel tiszteli és csodálja a gyó­gyulni akarásukat. A választás előtti szü­netben kötetlen beszélgetés során" körvonalazták a székház programját, benne szórakoztató programokkal, világjáró előadással, a fel­ajánlott egészségügyi fó­rummal, hogy vonzóvá te­gyék és megtöltsék a szék­házat élettel — mert csak így van értelme a fenntar­tásának. A vezetőség megválasztá­sa előtt dicséretes megfon­tolással határozták meg a vezetőségi programot, dr. Hajdi László vezetői le­mondását elfogadták ugyan, de vezetőségi tagságát meg­tartották. Külön formalitások nél­kül határozták meg a veze­tőség nyolc tagját és gyors, rövid szavazással válasz­tották meg a titkárt és an­nak helyettesét. Titkár: Tóth János, titkárhelyettes: Riedlné Péter Etelka, ta­gok: dr. Hajdi László, Imre Istvánná, Kardos Imre, Ku- rucz Pál, dr. Rácz Zoltán, Toldi József. Elhatározták, hogy a kö­vetkező taggyűlésüket már­ciusban tartják. Kiválasz­tottak körzeti összekötőket is, hogy a munka ne csupán Gödöllőre kolátozódjék. Fazekas Mátyás testületből A legjobban figyelt: Mészáros György A legbölcsebbcn szólt: Pannonhalmi Kálmán A legtöbbet kételkedett: Nacsa János Skicc: Pillér Éva Könyörtelen idők A hivatalos bemutató előtt, január 7-én 13 órai kezdettel levetítik Gödöllőn a művelődési központban Sára Sándor Könyörtelen idők című új filmjét. A ve­títés után lehetőség nyílik a film alkotóival való be­szélgetésre. A belépődíj 50 forint. f lyenkor — sziveszter ■* táján — a mezők niég csendesebbek, á magányos életek még magányosab­bak. de az emlékek élőb­bek és kedvesebbek, olya­nok, mint az elmúlt esz­tendő napsugara.? napjai, s a régi, ritkán látott ba­rátok halk, puha ölelései. Szilveszter estéjén jól­esik a régi, öreg utakat megjárni,, a fiatalság min­dent ígérő útjait gondo­latban végigkurjantani és látni az elment patakok ringató játékát a hideg té­li éjszaka szikrázó csilla­gaival, és a szánkás utak hópelyhes estéi, meg az ál­mokat, amelyek az örökké­valóságból jötték, oda is siettek vissza pihenni, bol­dognak lenni, itt hagyva nekünk a tanácsot: ne szé- gyelljétek az elment tizen­két hónap szeretetben. ba­rátságban, békességben el­töltött óráit. Szilveszter. Az emberek pénzre, jólétre, dicsőségre gondolnak. Még a népszo­kások is ezt a vágyat erő­sítik, . A lányok ólpmö.ntés- sel. galuskafőzéssel, afma- héjdobálással, a disznóól megrugdosásával igyekez­tek tudakozódni a jöven­dőbelijük felől. A gyü­mölcsfákat is megfenye­gették szilveszter és újév fordulóján, hogy bő ter­mést adjanak. A tyúkokat abroncsból, etették, hogy egy helyre tojjanak. De bíz­tak a kimondott szó v rúzserejében is. Erre szt gáttak a köszöntők: — A jón Isten minden jót / i új esztendőben: / Fehér je nyár dagadjon / Fűzfatek nőben. / Bor, búza, ko bász / Legyen mindig b< ven i A patikát felejtsú el / Ez új esztendőben! / Kitől tanultam a mondc kát? Nem emlékszem. Ta Ián a koldusoktól, aki szilveszter estéjén megáll tak nagyapámék házána ajtajában, ahol a sütőbe sült a szilveszteri malaí Ne csodálkozzon senl hogy szüléimét, nagyszu leimet látom szilveszter éj szakáján. Őket hallom, aki­ket szerettem, akiknek éle te maga volt a törvény: Őket látom és hallom szil­veszter estéjének emléke­ző esti tűnődésében és az éjféli pezsgőspohár koccin­tásának neszében. Aztán leoltom a csillárt. Gyertyát teszek az asztalra, s meg- gyújtom. A gyertya lángja feilobban, s eszembe jutnak a sok-sok éve elmúlt és hitem szerint a leendő nyár tüzei, meg a szénaboglyák a napsugaras, meleg réten, ahol szalonnát pirítunk. JT jfélkor kinyitom az ab- lakot. hogy bekiált­hassam falum sötétben is ragyogó, vidáman mosoly­gó arcába: Boldog új évet, emberek! Fercsik Mihály Olvasóink fóruma Megvannak az üstök! A Gödöllői Hírlap már­cius 20-i és a Gödöllő című hetilap május 11-i számá­ban kérdeztem: hol van­nak az üstök? Mármint a gödöllői lakosságot ellátó pálinkafözde üstjei. A pá­linkafőzőét államosítás után az ÁFÉSZ vette keze­lésbe. Kértem a ÁFÉSZ ak­kori vezetőjét, nyilatkozzon a pálinkafőzőé megszünte­tésének okairól és a beren­dezés hollétéről. Erre a kérdésre a mai napig nem adott választ! De a kister­melők ebbe nem nyugod­tak bele és kinyomozták, hogy az üstök és a többi tárgyak a túrái termelőszö­vetkezet Vácszentlaszló fe­lé fekvő területén találha­tók. Ezt megerősítette egy nyugdíjas pénzügyőr is. Most már az illetékeseken múlik, hogy vizsgálják meg, hogyan került a gödöllői pálinkafözde Túrára. L, Polgár József Gödöllő, Gomba utca 6. Esoinények — képekben A megjelenteknek nem­csak a baráti szavak estek jól, de elismerően szóltak az őket köszöntő műsorról is. 1991: önmagába forduló szám. Az évezred utolsó egyessel végződő éve. A 19 fordítottja a 91. Amennyi­ben valaminek a vége, kezdete is másnak. Erre is, arra is vannak dokumentumaink archívumunkban. A körmenet idejére elállt az eső a csíksomlyói búcsú­ban, a gödöllőiek a csík- csicsói hívekkel együtt vo­nultak. Petőfi -gi m n ázi a ni Az idén rendezett először szaktanfolyamot határain­kon kívül, magyar nemze­tiségű szakembereknek a Gödöllői Agrártudományi Egyetem. Elsőként Ukrajná­ban. közelebbről Kárpátal­ján, a Beregszász melletti Nagybaktán. A fotó nincs még egyesztendős, de mar ma történelem. Az óév. melytől néhány óra múlva búcsúzunk, visz- szaadta a szuverenitásun­kat, hiszen eltávoztak a szovjet csapatok. Elmentek a gödöllői határból is, ma már az egyetem dolgozói pihenhetnek a legszebb Ba- bati-tó partján. Nagy vendégjárás is jel­lemezte 1991-et a városban. Antall József miniszterel­nök és Göncz Árpád köz- társasági elnök megkoszo­rúzta az ötven éve meghalt gróf Teleki Pál síremlékét, melyen ezt olvashatjuk: „Dolgozott a cserkészetért és életét adta a magyar nép becsületéért”. Sok-sok év­tized után felkeres­te a Grassalkovich-kas- télyt Habsburg Ottó, és részt vett a szabadság napi ün­nepségen is. Már másodszor ünnepel­hették szabadon székelyföl­di testvérvárosunkban, Csíkszeredán, a csíksomlyói búcsút. A százezer embert megmozgató csodálatos kör­meneten nem csak gödöllői, hanem isászégi és mogyoró­di zarándokok is részt vet­tek. B. G. (Balázs Gusztáv és Pillér Éva felvételei) A nagybaktai szaktanfolyamon a ruszin nemzetiségű dr. Sepa László akadémikus is kiemelte az együttműködés fontosságát. Hagyományőrzők tánca a Szabadtéri vizesblokk a Babati-tó partján, amit évíi- sörfesztiválon zedeken át használt a Magyarországon állomásozott szov­jet hadsereg Hégi hagyományt élesz­tett fel az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépisko­la, amikor évtizedek után újra megjelentette tanévi értesítőjét. Immár ennek is hagyománya lett, mert ez év végén sorrendben a harmadik évkönyv hagy­ta el a nyomdát! Az ötven éve meghalt gróf Teleki Pál miniszterelnök sírját a besnyöi temetőben elborították a koszorúk, vi­rágok GÖDÖLLŐI hírlap Gödöllő, Szabadság tér 10. Q A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. 9 Munkatárs: Pillér Éva. 9 Postacím: Gödöllő, PL 11, 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-töl 13 óráig, o Hirdetésfelvé­tel: munkanapodon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom