Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-31 / 305. szám

'. ÉVFOLYAM, 279. SZÄM 1991. DECEMBER 31., KEDD BUDA.VIDEKI UDAOBS • ÉRD • SZAZHALOMBATTA 0 PILIS VÖRÖS VAR 0 AGY 0 TÖRÖKBÁLINT « PILISCSABA • PATY 0 ZSAMBEK BUDAKESZI • BIATOK- • SOLYMÁR O TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENÖ S PERBAL 0 TÖK 0 TINNYE 0 ÖRÖM 'ra az ülő engedi Út is épült Zsámbékon ebben az esz­ndőben, mely most már a végéhez közeleg, két ki­lométer hosszú út épült a józsefvárosi lakótelepen. A lomtemplomhoz vezető lépcsőt is felújították, mi­xel a település lakói s ve­zetői is szívükön viselik e levezetességük állapotát, s cörnyezetét is szeretnék endben látni. , A sporttelepet bekerílet- ‘ék még az ősz folyamán, mert egyesek motorral haj­tottak be a gyepre, ami nem tett jót a fűnek. A kerítés — s most a tél — az ilyen jellegű „sportéle­tet” már nem teszi lehető­vé. Szerencsére. A többség ugyanis focizni, labdázni szeretne ezen a területen. Támogatások Tökön Az önkormányzat segít Tökön, a falu e,lső szaba­don választott képviselő­testülete közel másfél esz­tendő alatt — az indulás kezdeti nehézségei ellené­re is — az oktatási-kul­turális területen eredmé­nyesen gazdálkodott. Rit­ka az olyan település, ahol a több mint négy évtizedes szellemi és lelki gúzsba kö­töttségből nehezen szaba­duló emberek rögtön meg is tudták valósítani a jó elképzeléseket. A képviselő-testület első felelős döntési kötelezett­sége volt, hogy a község közigazgatási, a törvény Erden és környékén fij utasforgalmi rend Az Érden és Érd környé­kén Volánbusz-autóbuszo­kon közlekedők 1992. ja­nuár 1-jétől új utasforgalmi renddel találkoznak az autóbusz-megállóhelyeken: A felszálló utasok az autóbusznak csak az első ajtaját vehetik igénybe. Mint a vállalat illetékesei­től megtudtuk, a változta­tás korántsem új módszer, hanem a régi — és egyben országos gyakorlat — visz- szaáUítása. A több évig — kísérleti jelleggel — mű-, köd tetett (minden ajtón szabad fel- és leszállni) módszer nem vált be. Az utóbbi időben a bliccelők aránya egy-egy autóbuszon meghaladta a 10 százalékot, és a nyitott ajtók mellett az autóbusz-vezetők jegyel­lenőrzési feladata sem tel­jesülhetett. A közlekedési vállalat kénytelen visszatérni az el­ső ajtónál történő felszál­lási' rendszerhez, melynek forgalomlassító és rosszabb helykihasználást eredmé­nyező hatását az Érd autó- buszállomás—Érd-Park vá­ros—M7-es úton közlekedő járatok számának növelé­sével (naponta plusz 10 já­rat) ellensúlyozzák. A Volánbusz kéri az uta­zóközönség megértését és támogatását. adta lehetősége alapján húsz év után ismét önál­lóan működjön, vagy ma­radjon továbbra is társköz­ségi viszonyban Zsámbék- kal. A testület felmérte a választók óhaját, s úgy dön­tött, hogy a községben ön­álló önkormányzati hiva­talt kell felállítani. A lehetőségek nagyon korlátozottak voltak, még­is már az oktatás, a kultú­ra területén eredmények­ről is beszámolhatunk. Az óvoda ez év őszén új vezetővel és fiatal szak­emberekkel kezdte meg működését, az ellátottak és a szülők megelégedésé­re. Az iskolai ellátás tovább­ra is optimálisan biztosított az eddigi formábán. A ke­resztes nővérek várható visszajövetelével, valamint a mostani iskola esetleges középiskolává történő át- szerveződése esetén felve­tődhet konkrét formában és igényként a helyi alsó tagozat _ létrehozása a fa­luban. Új iskola építéséhez sem a községnek, sem az egyháznak nincs anyagi lehetősége. Az eladott és átalakított visszaszerzésé­re nincs sok remény. 1 Nemcsak kúl túrházat, de a könyvtárat is sajátjá­nak tudja a tsz, de működ­tetését már az elmúlt év­ben sem vállalta a magas üzemeltetési költségekre hivatkozva. Szerződéses alapon az önkormányzat működteti a könyvtárat, s ugyancsak községi pénzből fedezik az új könyvek be­szerzését és járatják a fo­lyóiratokat. — ó — A tapasztalat tanulsága Két nevelő elköszönt Jelentős esemény volt Perbálon, amikor két peda­gógus elköszönt a testület­től, a diákoktól, az iskolá­tól még az idén. Sinkai Imre, az összevont községi és iskolai könyvtár vezető­je a szerkesztőségünkbe el­juttatott levelében számolt be a történtekről. Molnár Zoltánná igazga­tóhelyettes és Juhász Fe­rencire tanítónő számára érkezett el a nyugdíjba vo­nulás ideje. Az ez alka­lommal rendezett kis ün­nepségen sok mindenről szó esett. Ahogy a levélben megfo­galmazódott, az elköszönök munkája otthon s az isko­lában is harmonikus volt. A békét és nyugalmat óhajtó életszeretet mellett folyamatosan ott lappan­gott a harc, a tenniakarás, BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. • Munkatársak: .1. Szabó Irén és Pachner Edit. 0 Fogadónap minden hét­főn 14—15 óráig a szerkesz­tőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. ti. 6. PL: 311. ír. sz,: Ills. Telefon : 138-4761, 138-4067. a „Lámpás” bizakodása egy jobb, műveltebb nem­zedék neveléséért. Mindkét életút egy-egy sajátos ta­nári arc — írja Sinkai Im­re. Ez az arc azt hirdette, hogy az élettel vívott küz­delembe az ember bele­roskadhat, de az embersé­ge nem szenvedhet csorbát. Ezzel az arccal oltották be növendékeikbe azt, hogy az életben mindenkor meg kell lelni azt a végső me­nedéket, ami a létezés sok apró példával illusztfáit törvényeit jelenti, a szelle­mi fönnmaradás és meg­maradás nagy-nagy viga­szát, a legyeimet, az őszinteséget, a jogok és kötelezettségek összhang­ját, a közösségen belüli po­zitív tenniakarást, az iga­zi hazafiságot; A nyugdíjba menők következetes neve­lői magatartással, halk, tü­relmes, meggyőző beszéd­del a testületben tovább tanító munkatársaknak példát mutattak. Elsősorban azt láttatták,- hogyan lehet megőrizni a lélek tisztaságát, rendjét, a világgal és saját maguk­kal szembeni szigorral. Mindezt úgy, hogy a szak­mai igényesség sem szen­vedett csorbát. S megmu­tattak még valamit. Azt, hogy bármily nehéz hely­zetbe kerüljön is egy peda­gógus, nem adhatja , fel a harcot. Különösen akkor nem, ha a gondok az isko­lafalakon kívül tornyosul­nak. A szülőkkel együtt kell új utakat keresni, s még nyitottabb iskolára van szükség. Korábban azt hirdették, az iskola a tudás vára. A váron belül a tanár—diák viszony évszázadok Óta élő, de sohasem volt egy­hangú és ugyanaz. Mindig változott, mint ahogy most is. E viszonyban a nyug­díjba menő két pedagógus következetesen és optimiz­mussal vívta meg a maga harcát. Ök a cselekvést tar­tották a legfontosabbnak. Most gazdag tapasztalattal, bölcsen fogadták a kikerül- hetetlent, a nyugdíjazás napját. Büszkén tekinthet­nek vissza az intézmény­ben eltöltött évekre és a dolgozó emberré csepere­dett tanítványaikra. J. Sz. I. P SZENTENDRE (HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE) I. ÉVFOLYAM. 279. SZÁM 1991. DECEMBER 31., KEDD D U NA JA J SZÉN TEN DU El-SZIGET • CSEPEL-SZICET MIKLÓS | » DUNAKESZI FŐI • GOO © RÁCKEVE • SZIGETSZENT­„Borzasztó, borzasztó állapotok" Lakatlan házak vidéke Párás, ködös, időben még magányosabbaknak látszanak a lakatlan épületek. Nagymaros bizonytalan sorsú ház­csoportja. Azaz, még nem is a községé, mert a tervezett erőműhöz építették a Duna mellé. Azt mondják, ha egy ház, egy lakás kihasználatlan, hamarabb tönkremegy. Mintha csak lelke volna az épületnek is. Ormándy József, a nagy­község polgármestere arról beszélt nemrég, hogy is­merve ennek az átmeneti állapotnak minden hátrá­nyát, szerették volna a két part mentén félbehagyott építkezés készenléti lakóte­lepét hasznosítani. Közva­gyont megbecsülő emberek nem is tehetnek másként, mert ha az pusztul, mind­annyiunk értékei vesznek kárba. AZ ERŐMŰ TELEPÉN , A kezdeményező OVIBER és a nagymarosi önkor­mányzat annyira komolyan vette ezt a dolgot, mondja a polgármester úr, hogy konkrét bérleti szerződést dolgoztak ki. Megállapítot­ták a lakások bérleti díjait, amit majd az önkormányzat fizetett volna az OVIBER- nek. Ügynevezett csökken­tett fizetési kötelezettséget vállaltak volna. Az első ne­gyedév bérfizetésétől elte­kintett- volna a bérbeadó, viszont bizonyos parkosítási munkákat- ezen a területen a község végeztetett volna el. Rendben. Mindketten méltányosnak tartották az összeget is. Harmincnyolc lakással gazdálkodhatott volna a polgármesteri hiva­tal, ahová mindig lett vol­na kit beköltöztetni a mai világban. Ám ekkor kelet­kezett a bökkenő. A területen az Erőmű Be­ruházó Vállalat szolgáltatja a fűtést, világítást, az úgynevezett üzemeltetést. Mindezt olyan óriási költ­séggel, hogy azt egy lakás­ra elosztva a h.avi bér kö­rülbelül 23 ezer forintba került volna. Nem is bérel­hették volna különben hosz- szú ideig, csak másfél évig. Már ez is akadályozó ténye­ző, ahogy Ormándy József mondja. Hiszen ez többek között azoknak jött volna jól, akik családi, vagy hét­végi házat építenek. Amíg az el nem készül, ezeket a lakásokat bérelhették vol­na. BONTJA AZ IDŐ — Helybeli lakásigénylők nem jöhettek számításba? — kérdeztük a polgármes­ter urat, aki ezt mondta: — Valóban az övék lett volna az elsőbbség, de raj­tuk kívül bárki más is igé­nyelhetett.'Tény. hogy ami­kor kezdtük felkutatni az érdeklődőket és hirdetni, akkor talán hárman jelent­keztek a községből. No de, amikor a költségekről tudo­mást szereztek, azonnal visszaléptek. — Mégis, mitől lett volna ilyen drága az ERBE-szol- gáltatások díja? — Magába foglalta vol­na a távfűtést, a meleg víz, a szennyvízcsatorna hasz­nálati díját. Mivel az egész készenléti lakótelep áram­ellátását egy gombnyomás­sal szabályozzák, így most minden bérlőnek külön árammérő órát kellett vol­na felszerelni. Harmincnyolc lakásról van szó. Ennyi áll üresen, mióta az osztrák cég szak­emberei kiköltöztek belő­lük. Azóta nem nyílik az ajtajuk kezdő, fiatal háza­soknak, kispénzű mostani albérlőknek, pláne zárva maradnak a hajléktalanok előtt. A néhány éves épüle­tek hideg ablakszémei va­kon bámulnak a Duna hul­lámaira, a Spitzkopf oldala felé. Ha tényleg lelkűk van, úgy zajra, neszre figyelve gazdát várnak, aki nem ér­kezik meg. Épületenként két lakás. Közel a munka­gödör, melynek betemeté­sére készülnek. Erre szol­gálnak az élőtervek, erre készült szükségterv, erre a célra kell megszerezni még a pénzt, amiből mindig ke­vés van. A néhány éve is kevésből házak épültek, ezek a nemzeti vagyon ré­szei, azt mállasztja most az idő, a csípős dunai szél, hó és eső, meg a nyári förró- ság. — Tényleg semmire sem hasznosítják? — Egy épületet irodának használ az OVIBER. Egy­ben tárgyalóterem és ma­kettkiállítás van. Egynek üzlethelyiség a földszinti rendeltetése. Tudni kell még, hogy ez a lakótelep félig épült fel. Erre a fél telepre terhelik viszont az egész be nem fejezett lakó­telep költségét. Van itt pél­dául egy 50 ezer literes föld alatti olajtartály. Már­most ezt feltölteni és ebből lakossági áron szolgáltatni, hihetetlenül nagy költséggel jár. A temperált fűtés most is minden lakásba áramlik. ÜRESEN FŰTIK — Most még azt nem ér­tem, mi történt volna más­fél év után? Miért lett volna csupán ennyi a bér­leti idő? — A lakásokat ezután át kellett volna adni a helyre- állítást kivitelező cégeknek. Munkatársaik lakása és iro­dái lesznek majd itt. Ám­bár épült felvonulási lakó­telep is a hegyoldalban, ahol a hetvenszobás szál­loda van. Elkészült öt lak­ható ikerház, amit fűtenek is. A tervezett további har­minchat ikerházból viszont csak öt-hat készült el nem teljesen. Több épületnek viszont csak az alapjai, vagy csak az árkok. Ügy hagy­ták ott a magasépítők. Szó­val, borzasztó, borzasztó ál­lapotok uralkodnak — fe­jezte be a felsorolást Nagy­maros polgármestere. Kovács T. István dunatAj hírlap Vezető munkatárs: Kovács T. István. 9 Munkatárs: Vasvári Éva. 0 Fogadónap: minden hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Cí­münk : Bp. VIII., Somogyi Béla u. 6. PL: 311. Jr. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138- 4067.

Next

/
Oldalképek
Tartalom