Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-30 / 304. szám

J. ÉVFOLYAM, 278. SZÄM 1991. DECEMBER 30., HÉTFŐ BU&i??VIDEKI viKiiap BUDAÖRS • ÉRD • SZ.4ZHALOMBATTA BAGS • TÖRÖKBÁLINT • PIL1SCSABA I • NAGYKOVÁCSI • Bt’DAJENO • PILIS VÖRÖS VAK • BUDAKESZI S B1ATOK- » PATY • ZSAMBEK • SOLYMÁR • TÁRNOK • PERBAL • TÖK • TINNY E • ÜRÖM Előremutató is lehet Viták azért voltak Ha szoba kerül, a pedagógusok egy részéből ellenkezést váll ki. Féltik az oktatást, leginkább attól, ha túl sokan akarnak irányítani, abból csak bonyodalom lesz. A szü­lők úgy vélekednek, hogy joguk van segítő szándékkal belefolyni az iskola ügyeibe, lévén, hogy gyermekeik ott te nevelődnek, alakulnak, formálódnak. S itt az ideje annak, hogy ne csak akkor támaszkodjanak rájuk, ha valamit be kell hozni, ezt-azt elintézni. Igenis, részt kí­vánnak venni mindabban, ami az intézmény falain belül történik. Gondolom, mindenki sej­ti már, miről is van szó. Az iskolaszékről, melyet már sok helyütt meg is alakítot­tak, de a fentebb vázoltak szinte minden esetben be­igazolódtak. Voltak viha­rok, ellenkezések, viták. Ez a tanárok részéről olykor még érthető is volt, hiszen oly sokan' szóltak bele ne­velési módszereikbe, tevé­kenységükbe ez idáig is. Mi­nek most egy újabb szer­veződési formával a szá­mukat szaporítani? A szü­lők pedig állták a „sarat ", és próbálkoztak. Mint ahogy Biatorbágyon Is történt, ahol már több, mint egy esztendeje alakult meg az iskolaszék a 2. szá­mú általános iskola köré szerveződve. VITA Persze az elején itt is Volt némi vita, de azután elcsendesedett. Végül is a teljes körű működésre nem kaptak engedélyt, meg kell várniuk az új oktatási tör­vény megszületését. Addig mint iskolatanács végzi munkáját a szervezet. Hat tanár, évfolyamonként egy- egy szülő és az önkor­mányzat delegáltja alkotja • tagságot. Tisztségükből eredően az iskola igazgató­ja, orvosa, a pedagógus­szakszervezet s a falusi közművelődés képviselője, valamint a katolikus pap és a református lelkipásztor tevékenykedik a szervezet­ben. SZOLGÁLATI Ahogy műit az idő. s ahogy folyamatossá vált a szervezet működése, min­denkiben tisztázódott az, hogy az iskolatanács léte nem veszélyezteti az intéz­mény önállóságát, inkább segíti azt. A lényeg a/., hogy pedagógusok, szülők együtt, a gyerekekért vál­lalják a teendőket. S azok vannak. Emelni kellene a színvonalat, mert míg korábban az itt vég­zettek egyharmada, jele érettségi után jó eredmény­nyel tanult tovább főisko­lán, egyetemen, addig mára ez az arány jelentősen csökkent. A szakmai veze­tést nem kívánja átvenni a szervezet az iskola igazga­tójától, de olyan kontrollt kíván jelenteni, ami előse­gíti a fejlődést. Sok képe­sítés nélküli pedagógus is tanított az intézményben, amely gyakorlat jelenleg már a múlté. Az állásokat Általános iskolás teremfoci Pátyi elsőség Érden A Pest megyei általános Iskolások teremlabdarúgó- tornáján a tavalyi mezőnyt szinte kétszeresen túlszár­nyalva, összesen 85 csapat Indul. Igaz, míg az elmúlt évben csak egy korcsoport­ban, idén kettőben rende­zik a küzdelmeket. Több helyszínen zajlanak az elő- csatározások, amelyen a középdöntőbe jutás a tét. A 3—4. osztályosok, azaz fiz első korcsoport egyik viadalt Érden, a 4. Sz. Ál­talános Iskolában rendez­ték. A kpvetkező sorrend BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. • Munkatársak: J. Szabó Irén és Paelmer Edit. • Fogadónap minden hét­főin 14—17 óráig a szerkesz­tőségben. Címünk: Bp. Vili., Somogyi B. u. 6. Pf.:3U. ír. sz.: 144«. Telefon: 138-4761, 138-4067. 6 "M£Msm született: 1. Pátyi Diák­sport Egyesület 8 pont (10-1-es gólkülönbség), 2. Érd 4. sz. iskola 6 pont (10-4), 3. Szigetszentmiklós, 3. sz. iskola DSE 4 pont (11-4), 4. Érd, 8. sz. iskola 2 pont (3-15), 5. Sziget­szentmiklós, 2. sz. iskola pont nélkül (2-12). A legjobb mezőnyjátékos Szabó Zsolt (Pátyi DSE), a legjobb kapus Kiss Csaba (Érd 4. sz. iskola) lett. A legeredményesebb gólszer­zők Szabó Zsolt (Páty), llozgonyi Péter (Érd, 4. sz. iskola), Maczkó Balázs (Szi­getszentmiklós, 3. sz. isko­la) egyaránt 5-5 találattal. A pátyi polgármesteri hi­vatal ügyintézője, Köllöné Tóth Ibolya a másik kor­csoportról is tájékoztatott. Budaörsön a 2. sz. iskolá­ban a második korcsoport, azaz az 5—6. osztályosok mezőnyében a következő sorrend született: 1. Perbá­li Általános Iskola 3, 2. Pá­tyi Diáksport Egyesület 2, 3. Budaörsi 2. Sz. Általános Iskola 1 ponttal, R. L. meghirdették, szakképzet,- .tekkel betöltötték. Azt ig sikerült kiharcolnia az is­kolatanácsnak, hogy azok a tanárok, akiknek szüksé­gük volt rá, szolgálati la­kást kapjanak. NYITOTTABB Érdemben a -szervezet munkájáról akkor lehet, szólni, ha az új oktatási törvény életbe lépésével teljes jogkörrel működhet az iskolaszék. Bár így is si­került több kérdésben elő­relépniük. Idén indult be a számítástechnika oktatása, igen, egyelőre a 7. osztály­ban. Megkezdődött az esti oktatás, hogy azok, akik nem végezték ei az általá­nos iskolát, most megtehes­sék. A gazdasági kérdéseket is közösen vitatják meg az iskola vezetőségével. Min­dent összevetve, elindult valamit Ez a demokratiku­san választott közösség olyan előremutató szerve­ződéssé válhat, mely segít a gondok megoldásában, s abbán, hogy közelebb ke­rüljön egymáshoz az iskola és az adott település, vá­ros vagy falu. Nyitottabb légkör alakulhat ki, úgy, hogy az önállóság s a szakmai tevékenység azért ne szenvedjen csorbát, J. Sz. I. A jó szándék kevés? Idővel megoldódnak a problémák Létrejött egy alapítvány Magyarok a magyarokért elnevezéssel. Nem keve­sebbre vállalkoztak a szer­vezői, mint arra, hogy se­gítsék az Erdélyből mene­kültek letelepedését, ott­honalapítását, beilleszke­dését itt nálunk, Magyar- országon. Mert bizony na­gyon sokan elsodródtak on­nan, új hazát keresve, ahol nem kell kényszerűségből más nyelven beszélniük, gyermekeiket taníttatniuk, ahol megőrizhetik nemzeti sajátosságaikat. A szándék nemes és ért­hető. Tudjuk, nem köny- nyű lakáshoz, jutni errefe­lé azoknak sem, akik itt jöttek a világra. De ez a dolgoknak csupán egyik ol­dala. Mármint a segítő szándék, ami az alapít­vány létrehozásában meg­fogalmazódott. A másik ol­dal az, hogy kerestek terü­letet a lakások felépítésére. Ezeket közművesíteni kel­lett, s természetesen olyan menekülteket találni, akik hajlandóak ide költözni, telket vásárolni, építkezni. Támogatást kaphatnak, ha nem is könnyen, de bele­vághatnak az otthonterem­tésbe. Érden vagy két éve fo­lyamatban van a terület szervezése, kijelölése. Pon­tosabban fogalmazva, a hely megvan, a telkek is, a menekültügyi alaptól a közművesítési célokra tá­mogatást is kaotak a város vezetői. Készültek szerző­dések, amelyre száz jelent­kezőt vártak. Ennél azon­ban jóval kevesebbet talál­tak. S mivel a telkeket köz- művesítették a menekült- ügyi alap segítségével, most az a helyzet, hogy ezt az egészet öröklő önkor­mányzat elég tanácstalan. Mit tegyen? Ha nem talál vevőt, olyat, aki menekült, akkor fizessen a munkála­tokért? Vagy várjon, hát­ha akad vásárolni szándé­kozó? Ez az a helyzet, amikor a jó szándék kevés, s csak a gond marad utána. Félre ne értsen senki, nem kívá­nom a menekülteket meg­bántani, gondolom, akad e nélkül is elég bajuk, bána­tuk. Talán nem is tudtak erről a lehetőségről. Vagy csak kevesen. Nem tudom, azelőtt, hogy a várost je­lölték ki e célra, végzett-e valaki valamilyen felmé­rést. Olyat, hogy a telkek kialakítása után ténylege­sen hány jelentkezőre szá­míthatnak. Bizonyára ilyen is előfordult, akkor talán többen úgy vélték, megpróbálkoznak az épít­kezéssel. Azután közbejö­hetett valami. Ez előfor­dulhat persze bármikor bárkivel, a városnak azért ez nem vigasz. Nem tud jákr, másnak eladható- az a telek, ha igen, meny nyiért és így tovább. í mindehhez még egyéb kér déssk is társulnak, jogiak é másfélék, csak egyvalam biztos, előbb-utóbb megol­dást kell találni. Idővel talán feledésbe ii mehet ez az egész történet S a kezdetekre talán nem emlékezik majd senki. Egy­előre azonban megoldatlan a probléma. S egy kicsit el­színezi, -keni azt a segítő- készséget, amellyel az ala­pítvány létrejött. Kár len­ne, ha csak a keserű száj­íz maradna meg többek­ben, amikor másként is le­hetne. Egyszerűbben, zök­kenők nélkül Csak arra gondolva, hogy segítsük egymást, ha nem is földik, de egy nemzethez tartozóak vagyunk. S remélem, azért ez jelent valamit. —jisz— A szeretet szerepe Közvetítő az iskola Szerte az országban, még a karácsonyt megelőző na­pokban, az iskolában kis ünnepséggel köszöntötték az ünnepet. Perbálon, ahogy Sinkai Imre községi és is­kolai könyvtáros leveléből megtudtuk, az utolsó taní­tási napon az intézmény valamennyi dolgozóját fel­díszített fenyőfa és ünnepi asztal fogadta. A citera- együttes előadása emelte a hangulatot. Rintek Béla polgármester is részt vett az összejövetelen, a szere tétről beszélt, s arról mennyire fontos szerepe van ennek közvetítésében' az iskolának. Hiszen csak összetartásban, szeretetben nevelődhet az a nemzedék, amely egy erősebb falukö­zösséget, az új rendszerért többet tenni akaró állam­polgárt nevel. Az oktatásban dolgozók ez alkalommal ajándékcso­magokat is kaptak a pol­gármesteri hivataltól. Missziós központ Érden a székesfehérvári ró­mai katolikus püspök avat­ta fel a régi postástelepi templomban kialakított missziós központot. Az új templom elkészültével sza­baddá vált kápolnában dél­előttönként a szeretetszol­gálat működik, míg délután amolyan kutúrházként a fiatalság veheti birtokába az egyébként Uíviil-belül kifogástalan állapotban le­vő templomot (Hancsovszki János felvételei) Nem burokban nevelve Az iskola egész napos lesz, a tanórák és a pi­henőtevékenység egész nap váltakoznak. Minden ta­nulónak lehetősége lesz sa­ját vallása gyakorlására az iskolán kívül, történjék az a nap bármely időszaká­ban. Többféle hazai és külföldi iskolatípust, mód­szert is tanulmányoztak, és tanulmányoznak az új nyolcosztályos elemi iskola szervezői Budakeszin, de egyiket sem kívánják szi­gorúan másolni. Csíki Má­ria — az új iskola szerve­zője vállalja: „Minden tisz­teletünk ellenére, vagy ta­lán éppen azért, sem a Waldorf-, sem a Rogers- és nem is a Zsolnai-féle módszert utánozzuk. Isko­lánk nem elszigetelten, nem burokban fogja nevel­ni tanulóit. Nyitott minden szándékkal azonosulni ké­pes szülő és az egész tele­pülés felé.” Az iskola arculatához hozzátartozik majd az is, hogy a gyerekek személyi­ségét helyezik előtérbe, és ilyenformán minden tanuló saját fejlődési ütemének megfelelően sajátítja el a tananyagot. Az iskola első­sorban természet- és kör­nyezetvédelmi beállítottsá­gú kíván lenni. A gyerekek körében fő cél az egészsé­ges életritmus kialakítása, amiben fontos helye van a természettel való állandó kapcsolatnak, az egészséges, táplálkozásnak, Sokan most azt mond­hatják — ez már csak a jövő század iskolája lehet. Nos, a budakeszi szervezők már 1992 szeptemberében szeretnék elindítani az új, nyolcosztályos elemi isko-, lát. — d —

Next

/
Oldalképek
Tartalom