Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-23 / 300. szám
Ki sokat, ki kevesebbet vitt a vecsési káposztából (Folytatás az 1. oldalról) és 30 dekányi a zsír, 720 forintért kínálták. Míg a kis kiszerelésűeket, amelyekben ötdekányi a máj és 15 deka a zsír, potom 2110 forintért. Hiába volt átkötve nemzetiszínű szalagocskákkal, s volt gusztusosán a kirakatba helyezve, nemigen lelt gazdára. A vásárlók között természetesen akadtak — elsősorban nyugati turisták —, akik szemrebbenés nélkül kifizették a speciális magyar szuvenírt. Pangó forgalomról szólt Czégény Bálintné solymári mézkéreskedő is. A csarnok félreeső zugában, parányi területen kínálta termékeit, köztük a kertjében termelt fűszereket meg birsalmasajtot. Az ő standját jobbára idős, kispénzű nyugdíjasok látogatják, akik a bevásárlásaik után megmaradt fillérjeikből kívántak valami, a szervezetük karbantartását segítő házi termékhez hozzájutni. Egy ötvenéves asszony szomorkás hangon panaszolta, hogy neki karácsonyi ajándékként munkáltatója kiadta a munkakönyvét. Soha jobb időzítést, jegyezte meg és elcsuklott a hangja. A főváros IX. kerületében, a Nagyvárad tér és a Haller-plac között található ABC-üzlet közelében ütötte fel szabadtéri árudáját az Örkényben élő, leszázalékolt Balogh Kálmán, aki nevelt fiával. Talpas Miklóssal kínálta a nagylevelű feketefenyőt. Harmadik éve foglalkoznak ezzel a pénzkereseti lehetőséget kínáló munkával. A Bács-Kiskün Megyei Állami Erdőgazdaságtól vásároltak meg 300 darab fenyőt, aminek tegnapig alig a felét tudták eladni. Balogh úr szólt arról, hogy 150 forintért vették darabját, s 200 forintért kínálták. Ami a nyakukon marad, az a ráfizetés, mert karácsony után már ki fog érdeklődni ezekért a jobbára két-három éve ültetett csemetékért. Amit meg itt megkerestek, az irigyelje tőlük, jegyezte meg Talpas Miklós, aki hóban, sárban. fagyban két héten keresztül reggel Hét tői este hat óráig talpon volt. Az aranyvasárnap színei, emberi, érzelmi vlsszajelzéKeiendőek az Örkényi fenyők sei, azért kétségtelenül jelezték, hogy mindann.viunk számára valóban nagyon közel a karácsony. Gyócsi I.ászló Ebből a harcsából finom lesz a halászlé (Erdős! Agnes felvételei) TISZTÁBB SZEMÉTÜGYET Zöld kuka, íros kuka, hol a 42 (Folytatás az 1. oldalról) ‘Azokat pedig, akik a centrumokban elhelyezett nagy szelektív gyűjtőkbe hordják a szemetüket, adókedvezmény illeti azokkal szemben, akik a házukhoz tartozó tárolóba ömlesztve teszik a hulladékokat. A felhasznált hulladékból újrahasznosítással készült csomagolóanyagok ^ ugyan árnyalatnyival drágábbak, mint a nem ilyenek, azonban a tudatos állami szintű nevelőmunka eredményeképp a német polgár szívesen áldoz néhány pfenniggel többet az ilyen termékre, mert tudja, hasznos ügyet szolgál vele. Apróságnak tűnnek ezek, ám valójában egy jól szervezett, hulladékait többszörösen felhasználó, a leggazdaságosabb termelésre törekvő társadalom nyilvánul meg ebben a gyakorlatban. A veszélyes hulladékok különválasztása, tárolása, semlegesítése természetesen még Németország számára is kemény dió. Az ebből adódó nemzetközi viták, hadakozások ott is fellelhetők. Ezek megoldása azonban kormányzati, tartományi feladat. Azt azonban, hogy elhagyott bányákba hordják a veszélyes hulladékokat, erkölcstelennek és károsnak ítélik még városi szinten, Lud- wigsburgban is, hiszen ezzel a mélyebben fekvő vízrétegeket szennyeznék el. A Pest megyei települések polgármesteréi most igen nehéz helyzetben vannak, hulladékgazdálkodási és újrafelhasználási szempontból, mert a kormányzattól kapott önállóság egyúttal nagyobb felelősséget és nagyobb anyagi terheket is jelent nekik. Ráadásul mindezt olyan körülmények közt kell megvalósítaniuk, amelyhez hiányoznak a kellő anyagi és jogszabályi feltételek. Ugyanakkor a legtöbb helyen égetően szükség lenne korszerű, csapadék és talajvízszivárgás ellen védett, fedett, a településtől jól elkülönített városi, községi szeméttelepre. A magyar polgármesterek zöme attól is óvakodik, hogy a hulladékgazdálkodás korszerűsítésére nélkülözhetetlen összegeket a helyi adók növeléséből fedezze, mivel jól tudja, a lakosaira nehezedő állami adóterhek tovább nem te- tézhetők. Ezt a dilemmát éli meg naponta a legtöbb hazai polgármester, miközben tudja, hogy egy kéttagú német család mindössze 10G márkát, azaz egy fog- tömésre se elegendő össze(Folytatás az 1. oldalról.) zéki képviselők kifogásolták. hogy a parlament plenáris ülésével párhuzamosan a bizottságok is dolgoznak, s e testületek is ugyanazt a témát tárgyalják meg, amivel a plenáris ülés foglalkozik. Ez alapvetően komolytalanná teszi az Országgyűlés munkáját. A vita végül is semmi eredményt nem hozott. így a képviselők visszatértek a betegszabadságról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Fekete Gyula, a költség- vetési bizottság előadója bejelentette: tudomása szerint a kormányzat elfogadhatónak tart egy olyan megoldást, hogy a társadalombiztosítási járulék mértékét 2,5 százalékponttal emelnék. Ez azt jelentené, hogy a munkáltatók által fizetendő jelenlegi 43 százalékos tb-járulék január 1-jétől 45,5 százalékra emelkedne. Délután az Országgyűlés határozatot fogadott el az állami népességnyilvántartás átmeneti szabályairól. Az elfogadott határozat szerint a népességnyilvántartással a települési, illetve a fővárosi kerületi ön- kormányzatok jegyzői, a köztársasági megbízottak, a kormány által adat feldolgozására felhalmozott szervezetek foglalkoznak, valamint az Állami Népesség- nyilvántartó Hivatal lát el ilyen feladatokat. A parlament módosította a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényt. A módosítás eredményeként szigorúbbá váltak a munkanélküli-járadékhoz jutás szabályai. A jövőben azok, akik végkielégítésben részesülnek, csak annyi hónap elteltével kaphatnak munkanélküli-járadékot, amennyire a végkielégítés vonatkozott. A törvény bevezeti a közhasznú munka fogalmát is. Késő délután a képviselők megkezdték a jövő évi személyi jövedelemadó törvény tervezetének részletes vitáját. A hozzászólók általában a benyújtott módoget fizet évente szemétadó gyanánt. A szelektív hulladékgyűjtés másik nagy gátja idehaza a lassanként nemzeti sporttá váló össznépi tol- vajlás, amely szintén fékezi a különböző színű és rendeltetésű kukák bevezetését. Nálunk hiányzik az ésszerűségre irányuló nevelői munka is, miközben a németek erőteljes propagandát fejtenek ki a sajtóban, az iskolákban, a tanórákon a korszerű, takarékos és ésszerű hulladék- gazdálkodás érdekében. Iskoláinknak, környezetvédelmi szakembereinknek a nevelés, a tudati ráhatás lehetőségeivel is jobban kéne élniük. Kocsis Klára sitó javaslatokat fejtették ki szóban is, indítványozták a mezőgazdasági kistermelők adókedvezményének növelését, a munkaviszonyon kívül végzett szellemi tevékenységek költségátalány-rendszerének további fenntartását. Ülést tartott a házbizottság is. A délelőtti vita hatására megváltoztatta a rendkívüli ülésszak menetrendjét. így vasárnap a ler- ve7.ettel ellentétben nem tartottak plenáris ülést, hanem a képviselők az országgyűlési bizottságokban folytatták a munkát. Az Országgyűlés költség- vetési bizottsága vasárnap — hasonlóan más bizottságokhoz — szintén az 1992-es költségvetéshez benyújtott módosító indítványokat tárgyalta. Az 1992 es költségvetéshez benyújtott nagyszámú módosító indítvány közül két nagyobb jelentőségű indítvány nyerte el a képviselők támogatását. Az egyik szerint a gépjárműadóból bejövő bevételek 50 százalékát kapják az önkormányzatok, és az eredeti tervezettől eltérően a másik 50 százalék teljes egészében az útalap forrásait Kibékíthetetl ennek tűnő ellenietek teszülnek a pé- eeli képviselő-testület jobbára szabaddemokrata, illetve .MDF-es oldalai között. A november 22-re iisz- s/.ehivott rendkívüli ülésen a napirendi pontok töredékét tudták csak megtárgyalni, december elején határozatképtelenek voltak, s most pénteken is csak lassan haladtak előre. A testület többórás vita után elvetette annak az általa kinevezett bizottságnak a jelentését, amely többek között a polgármesteri hivatal működését vizsgálta. Győzött a szabaddemokrata többség, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy így járt jobban a község és lakossága. Jól jellemzi a péceli viszonyokat, amit Végh Béla napirend előtti felszólalásában elmondott. Az MDF- es községi képviselő hat hetet töltött Dél-Francia- országban a közigazgatás tanulmányozása céljából. Mint kifejtette, ott az állampolgári megnyilatkozások tárgyszerűéit és visszafogottak. Péceien gyalázkodó röpiratok jelzik a közélet mérgezettségét. Egyik képviselőtársát például III III-as ügynöknek nevezték. Helyi tapasztalatai szerint manipulálják a közvéleményt. Ismét hiányos a postája, s feltehetően újra feljegyzéseket készítenek az emberekről. Felszólalása után két képviselő, Kaszap István és Kádár László javaslatára a testület elhatárolta magát a közelmúlt rüpiratai- tól, a névtelenség köntösébe bújó becsmérlésektől. További napirend előtti szóváltások után tért. rá a növelné. Szintén támogatást kapott az a módosító indítvány, amely a miniszterelnökség fejezetében szereplő 10 milliárd forintos tartalékból 700 millió forintot címzetten elkülönít az Országgyűlés tartalék- alapjába. Ez növeli a parlamenti dolgozók és a képviselők bérének emelésére fordítható forrásokat. A kulturális, oktatási, tudományos, sport-, televízió- és sajtóbizottság a költségvetési törvénytervezethez benyújtott módosító indítványok közül többet támogatott, amelyek a költségvetési kiadások kulturális célú növelését javasolták. Egyetértettek a képviselők azzal, hogy a helyi közművelődési feladatokra egy állandó lakosra az előirányzott 150 forintot 200— 250 forintra emeljék. Több módosító indítvány foglalkozott a pedagógusok béremelésével. A bizottság megszavazta Nyerges Tibor javaslatát, miszerint a pedagógusok szeptemberben 10 százalékos béremelést kapnának, ugyanígy támogatta Kulin Ferenc (MDF) javaslatát, aki július 1 -.létől kívánná felemelni minden pedagógus fizetését 2 ezer forinttal. testület a polgármesteri hivatal munkáját vizsgáló bizottság jelentésének, illetve a polgármester és a jegyző válaszainak tárgyalására. A célvizsgálat elvégzésére szeptember 6-án hozott határozatot a testület. A bizottság tagjai meghallgatták a hivatal dolgozóit és vezetőit, s számos hiányosságot tapasztaltak. Tizenhét pontba szedték határozati javaslataikat, s fegyelmit kértek a polgár- mester és a jegyző ellen. A hivatal jegyzője szinte minden felvetést visszautasított. A 18 órakor kezdődött ülés negyedik órájának végén javasolta Lestyán Péter alpolgármester (MDF), hogy mivel egyrészt érdemi munka nélkül eltelt az idő, s úgysem tudnak megegyezni, a vizsgálat megállapításait adják szakértő külső szervezet kezébe. Az ezt követő szavazás során a többség elvetette a név szerinti szavazásra vonatkozó javaslatot, 7-en támogatták. ugyanennyien nem a külső szakértők felkérését, ketten tartózkodtak. Végül Teleki Gyula polgármester (SZDSZ) olyan határozati javaslatot terjesztett szavazásra, aminek az volt a lényege, hogy tudomásul veszik ugyan a jelentést, de elvetik, mert megalapozatlan. Gondoskodni kell ugyanakkor az ügyintézői határidők betartásáról. Ezt kilencen ehfogadták. négyen tartózkodtak. Hárman szavaztak ellene. B. G. 3 A kritika el van vetve Már a savanyúi is dekázzák Panaszkodnak a kereskedők Sxokoiay jemand mandátumáról A munkanélküli-iáradék szabályozása
