Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-07 / 261. szám

r jr DR. MACZO AGNES FELHÍVÁSA S'? Itt a vidéki Magyarország kiált! AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZERDAI ÜLÉSNAPJA Gyors ügymenet, érdemi észrevételek „Ennek a tanulmánynak nem célja, hogy új válasz­tási rendszer felvázolásával, alternatíváival foglalkozzon. Am a jövőben — és ezt feltétlenül ide kell írnom — a választásoknak olyan törvények, olyan lehetősé­gek keretei között kellene lezajlódnia, hogy minél több erős tehetségű, nagy tudá­sú, széles horizontú, erköl­csileg szilárd, egyén kerül­hessen a népképviseletbe, a közösségek élére, és mi­nél kevesebb hatalomra éhes, törtető, tehetségtelen, lelkiismeretlen . kis-ügyes juthasson meghatározó sze­rephez!” A fenti sorok abban a tanulmányban olvashatók, melyet Maczó Ágnes or­szággyűlési képviselő írt, aki a Borsod-Abaúj-Zemp­lén megyei 9. választási kör­zet választottja. Ezen a tá­jon 80-nál több település tartozik egyetlen képviselő­höz, s e táj leírása a mai, 1991-es állapotok rögzítésé­vel egyetlen segélykérő jaj- kiáltássá állt össze. Itt van Gönc község, amely a hordó nevét adta, és itt van Vizsoly, az első magyar nyelvű nyomtatott Biblia szülőihelye, valamint Abaújvár, a valamikori me­gyeközpont, amely ma 300 lelkes, hanyatló életű tele­pülés, Errefelé szinte érin­tetlen a természet, de a falvak, s az elmúlt évszá­zadok teremtette emberi al­kotások is érintetlenek; ha­nyatlásukat ma szinte sem­mi sem fékezi. Maczó Agnes, aki az it­teni, a Viharsarok után tán leginkább rebellis nép vá­lasztottja, most oly sok vi­har és parlameti perleke­dés után új, talán példa­mutató vállalkozásba kez­Amerikai üzemet avattak Gödöllőn Nem kellett egy fél év sem (Folytatás az 1. oldalról) — Ez az üzem az United Technologies-nek Magyar- országba vetett hitét és bi­zalmát testesíti meg — mondta dr. Martin Creydt, az UTA európai elnöke, majd kifejezte azt a remé­nyét, hogy beruházásuk elősegíti a magyar ipar in­tegrálódását Európa és a világ autóiparába. Az ünnepség rendhagyó pillanata volt, amikor Ra­mon Costra európai alcí­mük tizenötezer dollárról szóló csekket adott át dr. Gémest György polgármes­ternek. A milliós ajándék­ból a város óvodáinak vásá­rolnak ágyneműt. Ez a gesztus is kifejezi a beru­házók nagyrabecsülését Magyarország és Gödöllő iránt: egyaránt elégedettek voltak a kormány és az önkormányzat segítségével. A kezdetben ötven fizikai dolgozót foglalkoztató gyár két év múlva várhatóan félezer munkásnak ad ke­nyeret, s a következő öt évre tervezett második sza­kaszban a munkaterület 11 ezer négyzetméterrel bő­vül, a munkatársak száma pedig ezerre emelkedik. Az új üzemben megkezdő­dött az autóvillamossági al­katrészek gyártása (Erdősi Ágnes felvételei) Mint Csányi Géza sze­relőmunkás elmondta, az újító kedvű dolgozók bar- kácsszobában kísérletezhe­tik ki ötleteiket. Ügy lát­ja, hogy e korszerű tech­nológián is van mit fej­leszteni, és azt a cég is tá­mogatja. B. G. Egy sem marad válaszolatlanul Ellenfelük az ide A Magyar Honvédség központi irattára folyama­tosan adja ki o szükséges igazolásokat a volt hadi­foglyok, a Szovjetunióba hurcoltak, munkaszolgála­tosok számára, de a kérel­mek folyamatosan növekvő száma miatt ez egyre hosszabb időt, 100-120 na­pot vesz igénybe — mond­ták az MTI-nek a Honvé­delmi Minisztériumban. Mint közölték: az elmúlt időszakban több mint 7000 kérelem érkezett, köztük egyre több olyan bead­vány, amelyből hiányoznak a szükséges adatok. Ezért arra kérik a korábban sze­mélyi szabadságukban kor­látozottakat, a kárt szenve­detteket, hogy az igazolá­sok iránti kérelmük be­nyújtásakor pontosan kö­zöljék személyi adataikat, s azt, hogy mettől meddig szenvedtek sérelmet, és milyen formában, Ha van korabeli okmányuk, akkor azt csatolják beadványuk­hoz. A Magyar Honvédség központi irattára egyetlen kérelmet sem hagy megvá­laszolatlanul. dett. Az MDF támogatásá­val megválasztott képvise­lő néhány hónapja elhagy­ta az MDF frakcióját és átült a függetlenekhez. Ezt kővetően újrajárta teljes körzetét és ismét tisztázta viszonyát választóival. Ezt az utazást dokumentálja az általa készített, s most a kormány asztalára is letett beszámoló tájleírás és átfo­gó tanulmány. A szocioló­giai és jogi iskolázottságú képviselő arra szólította fel a magyar Országgyűlés egyéni körzetben választott képviselőit, hogy e téren kövessék példáját. Vélemé­nye szerint így olyan ta­nulmányok születhetnének, amelyek évtizedek múlva is hitelesen dokumentálnák országunk jelenlegi állapo­tát. Ismeretes, hogy Maczó Ágnes örökös harcban áll a központi napilapokkal, s rendre azt hangoztatja, hogy a vidéki Magyarország drámája és problémái ezek­ben nem kapnak kellő nyil­vánosságot. Talán ezért is ragadott tollat és szembe­sítette körzete valóban di­cső és méltán híres múltját a kiábrándító jelennel. Mert itt van Telkibánya, ahol az első magyar porcelánt gyár­tották, s Aranyosfürdő, amely valamikor európai hírű gyógyhely volt. „Ez a vidék mára a központ gyar­matosító és kizsákmányoló politikája eredményeként végső romlásba jutott” — olvasható a tanulmányban. Maczó Ágnes azt reméli, hogy . a képviselőtársai előtt álló két év még elegendő időt biztosít arra. hogy a mai politikusok és képvise­lők tájleíró vallomásai szembesítsék a kormányt és a politikai pártokat a magyar vidék valóságával. ..Saját utat s a magyarság megőrzését egyébként nem remélhetünk” — mondja Maczó Ágnes, aki fellépé­sét a kormány e hét szom­bati miskolci ülése idejére időzítette. HT PRESS Néhány perccel 9 óra után az Országgyűlés meg­kezdte szerdai ülésnapját. Mivel még az idei ülésna­pok számához viszonyítva sok törvény vár megtár­gyalásra, a képviselők úgy döntöttek, hogy a szoká­soktól eltérően szerdán is plenáris ülést tartanak. A képviselők szerdai munkanapjukon határoza­tot hoztak az Európai Új­jáépítési és Fejlesztési Bank létrehozására irá­nyuló megállapodásról, va­lamint megkezdték a gyer­mek jogaival foglalkozó, New Yorkban 1989. novem­ber Sl-én kelt egyezmény kihirdetéséről szóló javas­lat vitáját. Sor került a helyi önkor­mányzatok 1992. évi cím­zett és céltámogatási rend­szeréről szóló országgyűlé­si határozati javaslat rész­letes vitájára is. Tárgyaltak az 1991—92. évi vagyonpo­litikai irányelvekről, vala­mint folytatták az úgyne­vezett IlI/III-as tömény- javaslat általános vitáját, A gyors ügymenetet bizo­nyítja, hogy Botos Katalin tárca nélküli miniszter rö­vid előterjesztése után a parlament ellenszavazat nélkül elfogadta — az első napirendi pontként tár­gyalt — az Európai Újjá­építési és Fejlesztési Bank létrehozására irányuló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. Az eredetileg tervezettnél kevesebb napirendi pont megtárgyalásával végezve szerdán 13 óra után néhány perccel befejezte ezúttal háromnapos ülését az Or­szággyűlés. A képviselők az ülésnap végén Szabó Lu­Lopják a növényvédő szereket Nosztalgiapermet a bordói lé Megdrágultak a növény­védő és gyomirtó szerek is. A likviditási, a napi gaz­dálkodási gondokkal nyűg­lődő nagyüzemek, gazdasá­gok, egyre kevésbé juthat­nak hozzá azokhoz a kémiai anyagokhoz, amelyek lehe­tővé tennék számukra a hatékony növényápolást és -védelmet a kártevők ellen. Ezért ismét divatba hozzák például a bordói levet, vagy a kénporos kezelést. Az erős hatóanyagú, job­bára nyugati importból származó növényvédő sze­rek mindinkább tolvajok, betörők prédájává válnak. A megyei növényvédő és agrokémiai állomás vezető­je, dr. Borsavölgyi Tamás, sajnálkozva tett említést ar­ról, hogy megszaporodtak az említett szereket tartal­mazó raktárak, lerakóhe­lyek elleni betörések. Leg­utóbb a tápiószentmártoni Aranyszarvas Termelőszö­vetkezet raktárát pakolták ki eddig ismeretlen tagok, akik ellen a rendőrség nyo­mozást folytat. Dr. Borsavölgyi utalt ar­ra is, az eltulajdonítok minden bizonnyal nem szá­molnak azzal, hogy a nö­vényvédő, illetve gyomirtó szerek jó részét kizárólag növényvédelmi szakmérnök javaslata alapján használ­ják fel, meghatározott mó­don, időben és mennyiség­ben. Ugyanis vannak ezen anyagok között olyanok, amelyeket feltételesen, ki­zárólagosan, vagy kimon­dottan nagyüzemekben ajánlatos alkalmazni. Szeren­csére, jegyezte meg az igaz­gató, erre a megyében még különösebben nem kellett odafigyelni, de kétségtele­nül akadnak az országnak olyan térségei, ahol már al­kalmazták, vagy alkalmaz­zák az olcsón beszerzett anyagokat. Ezek többnyire olyan szerek, amelyeknek a fogadására a növényvédel­mi állomások szakemberei nincsenek felkészülve, s így nem várt következményei lehetnek a használatnak. Gy. L. kács (MDF) mentelmi ügyével foglalkoztak, s nem fogadták el az Országgyű­lés mentelmi és összefér­hetetlenségi bizottságának jelentését, amely szerint az MDF-es képviselő mentel­mi joga nem szenvedett sérelmet, amikor a debre­ceni szociális otthonban tett látogatása során bi­lincsbe verték. A plenum ezt megelő­zően lezárta a bíróságok­ról szóló 1972. évi IV. tör­vény módosításával foglal­kozó jogszabálytervezet részletes vitáját. A határo­zathozatalra várhatóan a jövő héten kerül sor. Díjkiosztás az Országházban Paraszti önéletírók Több mint hatszáz meg­hívott vendég jelenlétében került sor az Országház Kongresszusi termében a Paraszti önéle tíró pályázat díjkiosztó ünnepségére, amelyen megjelent Szabad György házelnök is. A Lakitelek Alapítvány 1991 évi pályázatára 305 pályamű érkezett, köztük 31 Erdélyből, 34 Felvidék­ről, 4 Vajdaságból és 2 Kárpátaljáról. Lezsák Sándor tájékoz­tatta az egybegyűlteket, hogy az értékelés három szakaszban történt, a végső rangsorolást Csurka István, Für Lajos, Halász Péter, Kozma Huba és Lezsák Sándor döntötték el. A Lakitelek Alapítvány Kuratóriuma jelentősen megemelte a kiosztásra ke­rült díjak számát, és össze­sen 795 000 forintot osztot­tak ki Icilencvenegy pályá­zó díjazására, és valameny- nyi pályázó ezerforintot pályadíjban és könyvjuta­lomban részesült. Örömmel vettük tudomá­sul, hogy a díjazottak kö­zött Pest megyei pályázók is vannak. Lapu István (Zsámbók), Ofella Sándor (Tápiószeeső), id. Papp Jó­zsef (Dömsöd) önéletrajzi ihletettségű írásait az ötö­dik helyre rangsorolta a szakmai zsűri. Mari Sándor (Budaka­lász) Élettörténet című írá­sával a hatodik díjat kap­ta meg. Az önéletírásokból el­hangzott szemelvények alapján megállapítható, hogy a művek a parasztság és a határokon túl élő ma­gyar kisebbség megpróbál­tatásait, szenvedéseit és sé­relmeit ábrázolják a va­lóság hitelességével. Ábel Megszületett az elévülési törvény Lesznek-e feljelentések? Az ’56-os forradalom résztvevőit tömörítő szer­vezetek üdvözlik az „elévü­lési törvény” megszületését, ám eltér a véleményük ar­ról: élnek-e szervezetileg is a jogszabály kínálta le­hetőséggel, készítenek-e lis­tákat az üldözendőkröl. Ez az MTI szerda délutáni körkérdésére adott vála­szokból derült ki. Roik János, az 56-os Szövetség ügyvezető elnöke elmondta: várhatóan körle­vélben kérik helyi szerve­zeteiket: kutassák fel azo­kat a bűnösöket, akikre a törvény hatálya kiterjed. A névsor összegyűjtése után a szövetség tanúk segítsé­gével szeretné ellenőrizni a vádakat, nehogy véletlenül ártatlan embereket rágal­mazzanak meg. Elvárják azonban, hogy méltó bün­tetést kapjanak mindazok, akikről bebizonyosodik, hogy valóban gyilkosok, ha­zaárulók voltak, illetve ha­lálra kínoztak ártatlan em­bereket. Roik János még kijelentette: a törvény pon­tos szövegét még nem is­merik, de ha az csak a fő­bűnösöket érinti, akkor aligha lesz 100—150-nél több bírósági ítélet. A parlament hétfői ülé­sén elfogadott úgynevezett elévülési törvény szövegét Göncz Árpád szerdán még nem kapta kézhez. Amint megérkezik a hiteles tör­vényszöveg, a köztársasági elnök részleteiben tanulmá­nyozni fogja azt, hogy ki­alakíthassa véleményét — mondta Faragó András el­nöki szóvivő az MTI-nek arra a kérdésére, hogy a hangoztatott ellenző véle­mények ismeretében az el­nök esetleg megfontolás tárgyává teszi-e a törvény aláírását. Mint ismeretes, a köztár­sasági elnök az Országgyű­lés által elfogadott törvé­nyekkel — azok kihirdetése előtt — három dolgot tehet: aláírja a törvényt; vissza­adja az Országgyűlésnek; illetve a kihirdetésre ren­delkezésre álló határidő alatt az Alkotmánybíróság­hoz fordul, ha a törvénnyel kapcsolatban alkotmányos aggályai vannak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom