Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-09 / 263. szám

KÖLTSÉGVETÉSÜNK ÉS PÉNZTÁRCÁNK Árulkodó tájékoztató BEHAJTHATATLAN KINTLEVŐSÉGEK Csőd már a végrehajtás előtt? Egy költségvetési terv túlságosan bonyolult gaz­daságpolitikai okmány ah­hoz, hogy csak úgy egy­szerűen vagy akár első ol­vasásra megállapíthassuk, milyen hatással lesz az or­szág pénzügyi terve a csa­lád pénztárcájára. Az Or­szággyűlés elé terjesztett 1992. évi költségvetési tá­jékoztató mégis sok mindent elárul a jövő évről. JÓ HÍREK Mindenekelőtt talán azt, hogy az idei mélypont után a gazdaságtól lassan emel­kedő teljesítményt várnak a tervező szakemberek. A nemzeti jövedelem például eléri az 1990-es szintet, vagyis alacsonyabb lesz a 89. évinél, de körülbelül öt százalékkal magasabb az ideinél. Ez talán a legbiz­tatóbb ebben a költségve­tésben, valamint az az egy­két százalékos fogyasztás­növekedés és kettő-négy százalékos beruházásnöve­Razánk — hallani gya­korta — hévizekben, gyógyforrásokban Európa­iján a leggazdagabb orszá­gok közé tartozik. Sajnála­tos azonban, hogy ezzel a természeti kincsünkkel nem mindig s nem a legmegfe­lelőbben tudnak gazdálkod­ni az arra hivatottak. Ott van például Örbottyán, ahol már a két világhábo­rú közötti évtizedekben is rátaláltak két gyógyforrás­ra, történetesen a Nyiresi- erdöben eredőre, valamint az Űrrétje feletti területen lévőre. Információink szerint az Űrrétje feletti forrás olyan magas sótartalmú, hogy a helybéliek innen hordták a főzéshez használatos sőt. Egykoron a Zalai Kőolaj­ipari Vállalat szakemberei végeztek e területen fúrást, s azután a két kutat lezár­ták. Az utóbbi években ismét az érdeklődés középpontjá­ba került őrbóttyánban az említett két gyógyforrás. Olyannyira, hogy az elmúlt évben a Falufórum nevű társadalmi szervezet akti­vistái kimozdították a holt­pontjáról a gyógyforrás Ügyét. Számos intézményt, szervezetet, pénzintézetét. beruházásra szakosodott vállalatot megkerestek, hogy valami hasznosat pró­báljanak kihozni Örbottyán természeti kincséből. Ám azután tervük, igyekezetük élhalványodott. Szó szerint meghiúsult mindenféle igyekezet Ilyen előzmények után a’ helyi önkormányzat vette védőszárnyai alá a gyógy­források ügyét. Préveli Fe­renc jegy/ő készséggel be­szélt arról, hogy - felvették a kapcsolatot a Zala Olaj Kft.-vel, azzal a céllal, hogy rábírják őket az újabb fúrásokra. Végül is egyszer s mindenkorra tisz­tán szeretnék látni, hogy az eddig lefolytatott balneoló­giái és hidrológiai vizsgála­tok mennyire helytállóak. kedés, amire számítani le­het. És még valami: ha minden úgy történik, aho­gyan a Pénzügyminiszté­rium prognosztizációs szak­emberei elképzelik, vi­szonylag komoly arányban csökkenhet az infláció — az idei közel negyvenszáza­lékos ellenében az árszint­emelkedést csak huszonegy- huszonhárom százalékra becsülik. Eszel a „jó híreknek” nagyjából vége. Az említett áremelkedés mellett a munkából származó jöve­delmek tizenhat-tizenhét százalékos emelkedésével lehet csupán számolni, csak a vállalkozói réteg számít­hat rá, hogy jövedelme lé­pést tart az inflációval. CSAK UTÁNA A gazdaság teljes átren­deződésének, ügy látszik, nélkülözhetetlen része, de 1992-es valóságunknak szo­morú ténye is egyben: a munkanélküliség további Kétmillió forintért a MATERV tanulmánytervet készített az önkormányzat számára, amelynek felét a polgármesteri hivatal, má­sik felét pedig a CONE- XUS Rt. fedezte. Adott a külföldi, a nyugati tőke ér­deklődése is. A helyszínen jártak már svéd és francia vállalkozók is. Az őrbot,y- tyáni jegyző szerint az el­ső lépcsőben egv palacko­zóüzemet, míg a második ütemben termálstrandot kí­vánnak itt létesíteni. Utób­bit az előbbi gazdasági hasznából származó tőké­ből képzelik megvalósítani. Az említettekből is ki­tűnik, hogy a helyi önkor­mányzat valóban fantáziát lát ennek a két gyógyfor­rásnak a jövőbeni haszno­sításában. A kérdés csupán az, hogy terveinek valóra váltásához .talál-e társa­kat. Egyre gyakrabban hal­lunk olyan nagy értékű üzletekről, amelyeket ma­gyar rnagántőkések, illetve magántulajdonosok társa­sagai kötnek. Többmilliárdos vagyo­nok halmozódtak fel ma­gánkézben. Komoly ipari üzeinek vannak magántu­lajdonban. a legismerteb­bek :• Petrenkó .János, a Peko Művek, vagy Pin­tér József, a Pintér Művek tulajdonosa már nem egy­szerűen csak egy-egy gyá­rat. de'valójában szerte­ágazó csoportos vállalko­zásokat irányít. Nemrég röppent fel a hír, hogy magántulajdonosok közel 600 millió forintért meg­vásárolták az Ybl Bank részvényeinek tő b bségét és egy szintén magyar ma­gántulajdonosi társaság vé­teli szándékot jelentett be az egyik legnagyobb magyar vállalatra, a Vi­deotonra. Az, hogy mekkora nagy­ságrendet képvisel a ma­gántőke a gazdaságban, szinte megállapíthatatlan. Az adózási és egyéb sza­bályok erősen visszafog­rohamos növekedését jósol­ják. A következő év átlagá­ban 400 ezer, az év végére azonban már 480 ezer munkanélkülit kell eltarta­nia az országnak, s az or­szág nincs erre igazán fel­készülve. Legalábbis a költ­ségvetési előirányzatok a munkanélküliségi-járulékok csökkenésével számolnak. Ellenkező esetben ugyanis az államkasszából az idei­nél háromszor nagyobb összeget kellene kifizetni erre a célra, s erre se pénz, se készség nem látszik,' Növekednek viszont a honvédelmi kiadások, ösz- szegiik eléri a 49 milliár- dot, s komoly fejlesztést terveznek a rendőrségen. Egy év' alatt 3000 fővel nö­velik a létszámot, s 300 millió forintot a börtönvi­szonyok javítására is szán­nak. Újdonság, s ha megvaló­sul, alaposan megváltoztat­ja munkamorált, félő, a munkáltatói morált is, a készülő új társadalombizto­sítási rendszer. Ennek az a lényege, hogy a betegség harmincadik napjáig a tár­sadalombiztosítást a válla­lat fizeti, s csak tudna a: állam. Ebből az követke­zik egyrészt, hogy a mun­kahelyeken gyorsan meg­szűnhet a távolmaradással kapcsolatos liberalizmus. Másrészt, noha betegség miatt a törvény természe­tesen nem enged majd sen­kit elbocsátani, félő, hogy a gyengébb egészségű em­berek munkalehetőségei a mostaninál is jobban be­szűkülnek. EMELKEDÉS Egy sor kisebb reform van előkészületben az. adók vonalán. Míg a főbb adó­nemekben csak kisebb mó­dosulásokat terveznek, megreformálják a gépjár­műadót, s bevezetik az úgynevezett játékadót, melyből 7 milliárd forint új bevételre számít az állam, s mely ilyenformán aligha hagyja változatlanul a to­tó- és lottószelvények árait. Más-más okokból, de a költségvetés alapján bizo­nyosra vehető még az üzemanyag árának további húsz százalék körüli emel­kedése, s az ártámogatások megszűnése miatt a víz- és csatornaszolgáltatás, a tej­termékek árának emelke­dése. fák a magánvállalkozáso­kat, . pontosabban ösztö­nözték, hogy rejtett for­mákban, a fekete gazda­ságban fejlődjön. A Privatizációs Kutató- intézet Lábadozásunk évei című kiadványa kísérle­tet tett a magánszféra tel­jesítményének megállapí­tására és igen érdekes eredményre jutott. A magánszektor már most másfélszer akkora eredményt mutat fel, mint az állami, mintegy 2000 vállalata évi 100 milliárd forint adózott eredményt tud felmutatni. A 12 ezer magáncég, illetve vállal­kozó adózott, illetve az adózást kikerülő eredmé­Fórumot rendezett a ja­nuár elsején hatályba lévő csődtörvényről a megyei mezőgazdasági termelők szövetsége. Meghívott ag­rár szakemberek előtt dr. Pillér András, a Pénzügy­minisztérium főosztályveze­tője ismertette e törvény­nek főbb rendelkezéseit. A Teszöv-ben rendezett fóru­mon egyébiránt nem volt egységes álláspont a ter­mőföld vagyonfelszámolá- si eljárásával kapcsolatos megálllapításokat illetően. Ennek oka a termőföldek számviteli nyilvántartásá­ban megmutatkozó ellent­mondás, továbbá a tulaj­donviszonyok rendezetlen­sége. A jelenlévők abban egyetértettek, hogy a kár­pótlás lebonyolítása, vala­mint a szövetkezetek át­alakulása vethet véget a még meglévő bizonytalan­ságnak. A felszólaló gya­korló gazdasági vezetők ki­Az olaszok most ismét, úgy döntöttek, hogy ezentúl Rómában a páros és a pá­ratlan rendszámú gépkocsik naponta egymást váltva közlekedhetnek a belváros­ban délután öt óra és éjfél között. A részleges forga­lomkorlátozás a szmogve­szély miatt vált szükséges­sé. Előreláthatólag november közepén dönt nálunk a fő­városi önkormányzat arról, hogy elfogadja-e a buda­pesti szmogriadóprogra­mot. A Környezetvédelmi Intézet munkacsoportja dr. Kovács Endre vezetésével augusztusban fejezte be a riadó tervezetének kidolgo­zását. Annyit máris tudunk, hogy a jelenleg hatályos határértéknél 10-20 száza­lékkal szigorúbbak lesznek a felső határok. A buda­pesti szmog riadó program másik újdonsága áz együt­tes előfordulási határérték, amelyet például szálló por és kéh-dioxid esetére dol­goztak ki. Az új terv szigo­rúságában, végrehajtási utasításában leginkább a mje eléri a 150 milliárd fo­rintot. A legfőbb ágazatok, ahol a rejtett jövedelmek ki­alakulnak: az idegenforga­lom, a magánépítőipar, a vendéglátóipar és a keres­kedelem. A szakértők sze­rint az itt keletkező nem hivatalos devizabevétel el­éri a hivatalos idegenfor­galmi bevételek 2—3-szo- rosát. Ez mintegy 2 milliárd dollár évente. Ezek alap­ján a magánszektor ha­szonhányada meghaladja a bankbetétek kamatait — ami logikus, hiszen egyéb­ként a bankban tartanák a pénzüket —, ez csaknem 50 milliárd forintos éves nye­reséget jelent. fejezték agogdalmukat a csődtörvény végrehajtását és következményeit ille­tően. A rendezvényen szó esett arról, hogy a bíróságok je­lenleg sem győzik a felszá­molási kérelmek elbírálá­sával kapcsolatos teendő­ket, nem ritka a két-három esztendeje húzódó eljárás sem. Az említett törvény életbelépését liövetően tö­meges csőd-, illetve fel­számolási eljárás bejelenté­sére kényszerülnek a pil­lanatnyilag is likviditási gondokkal küzdő, s hovato­vább fizetésképtelen gazda­ságok. A jelenlegi gazdálko­dási mélypont láncreakciók sorozatát indíthatja el, a jogos követelések elengedé­sére kényszerülő mezőgaz­dasági egységeknél is cső­döt idézhet elő. Dr. Gyovai Pál, a megyei Teszöv titkára egy beszél­getés során említette, hogy frankfurti szmogriadó­programhoz hasonlít majd. A téma iránt érdeklődők hallgassák meg a Petőfi rádió Zöldjelzés című mű­sorát november 13-án. Eb­ben szakértők beszélnek a Napjaink egyik legvita­tottabb és sürgős megoldást igénylő gondja a munka­nélküliség. Az elhelyezke­dés esélyei a nők számára egyre csökkennek. Nap­jainkra a női munkaerők alkalmazásával kapcsolat­ban a korábbi évtizedek látszólag pozitív tendenciá­ját felváltotta az egyértel­műen negatív diszkriminá­ció. A sajtóban közzétett ál­A tapasztalatok szerint a magáné pitöiparban, a könnyűipari bedolgozók körében, a vendéglátóipar­ban és a kereskedelemben egy bejelentett dolgozóra 4—10 be nem jelentett dol­gozó jut. Abból kiindulva, hogy a be nem jelentett dol­gozók által termelt nyere­ség legalább akkora, mint a bejelentett dolgozókra jutó. feltételezhetjük, hogy a magánvállalkozások adó­zott nyereségének 4—fű­szerese is lehet a valóságos nyereség. Ez az adózott nyereséggel együtt körül­belül 70 milliárd forint. A magánszektornak évi 150 milliárdos nyeresége van. Ebből következtethe­tünk a magyar magántő­ke nagyságára is. Ahhoz, hogy évi 150 milliárd fo­rint kamat keletkezzen a bankban, legalább 50 mil­liárd forintos betétre van szükség. Tehát a termelői és szolgáltatási szférában működő magyar magán­tőke értéke megközelíti az 500 milliárd forintot. (PS) már a jelenlegi helyzet is tarthatatlan, mert nem rit­kaság a megyében, hogy a felszámolás alatt álló ipar­vállalatok 20-30 millió fo­rinttal maradtak adósak a szövetkezetnek, s erre még kamatot sem számolhatnak fel, sőt az összeg behajt­hatósága is bizonytalan. Ugyanakkor a tsz-eknék 40 százalékos kamatra fel­vett hitelekkel kellett pó­tolniuk a hiányokat, ami az említett nagy kintlévő­ségek esetében önmagában is évi 8-12 millió forintnyi eredményromlást idéz elő. A sorban állások miatt is a szövetkezetek húzzák a rövidebbet. Közel 2 mil­liárd forintot képtelenek hi­telezni, s ezért azok is el­mulasztották kifizetni vá­sárlásaik ellenértékét. En­nek az áldatlan helyzetnek a felszámolása a gazdasá­gok elemi érdeke, de a végrehajtás első szakasza nehezen képzelhető el kor­mányzati válságmenedzse­lés nélkül. Ugyanis ennek hiányában a jól működő szövetkezetek is áldozatul eshetnek a majdan, hatály­ba lépő csődtörvénynek. Az említettekből tehát egyértelműen kitűnik: az agrárágazat, a nagyüzemek kilátásai gyászosak. A csődeljárás, illetve felszá­molás veszélye sajnos nem­csak a gyengén gazdálko­dóknak jelenthet összeom­lást, hanem a már említett jobb pozícióban lévőknek láshirdetések és állásköz­vetítők, . „fejvadászok” ál­tal kínált lehetőségek több­ségében férfi munkaerőt ke­resnek csaknem minden fontosabb pozíció betölté­sére. Már-már ott tartunk, hogy szívesebben alkal­maznak titkárokat is, mint titkárnőket. A 35 évnél fia­talabb nők még szerencsé­seknek tarthatják magukat. A pályakezdő, fiatal és csi­nos lányok kedvükre vá­logathatnak a masszázssza­lonok, peep-show-k és eh­hez hasonló „változatos” munkakörök között. A 40-55 év közötti nők alkotják a legkritikusabb korosztályt. Sajnos, a privatizáció, az át­szervezések állás- illetve munkanélkülivé vált nők el­helyezkedéséhez megfelelő segítséget nem nyújtanak. A munkaadók - számos hátrányt hoznak fel öniga­zolásul: a nők gyakorlat­lanságát alkatukból adódó „alkalmatlanságukat”, a gyermeknevelés problémáit, a háztartás gondjait. A férfiak mellett legjobb eset­ben is többnyire csak má­sodik vonalbeli lehetősé­geik vannak. A magyar­országi Cash Plow júniusi számában olvasható: „sem­milyen más szakmában nem hódítottak meg az osztrák nők annyi vezetői posztot, mint a PR-ügynökségek- nél. A nők jobban tudnak tárgyalni és közvetíteni. Feltehetően a magyar nők sem maradnának el az oszt­rák nőktől a menedzseri szerepben, csak a lehető­ségeik korlátozottabbak. Dr. Mérő Éva Gyógyforrások Őrbóttyánban A palackozó fedezné a strandot Gy. L. Jókai Géza KÖZEL JÁR AZ OTSZÁZMILUÁRDHOZ Mekkora a magyar magántőke ? LESZ-E SZMOGRIAPÓ BUDAPESTEN Határértékek hazai programiéi. (gyócsi) Nék — munka néSkUS Jobban tárgyalnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom