Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-09 / 263. szám

R heshsais állomány Éiszia maradt Idegen toliakkal nem ékeskednek Babatpusztán működik a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Intézetének Lúdtenyésztési ■Kutató Állomása. Ideáli- sabb környezetbe nem is álmodhatták volna a fran­ciaországi Landes-ból szár­mazó, messze földön híres­sé vált májhibrid szürke ludak meghonosítását. Itt helyben, valamint az or­szágban szétszórtan tíz te- nyésztelepen gondozzak ezeket a szárnyasokat. A babati központi telepen valóban a földi paradi­csomban érezhetik magu­kat ezek a nagy testű álla­tok, amelyeknek mája, hú­sa, tolla egyaránt kelendő. Híressé, keménydevizát termelővé azonban a má­juk tette őket. Nincs még két éve, hogy mintegy 20 millió forintos ráfordítással üzembe he­lyezhették Babaion a belga gyártmányú, a jelenleg is­mert legkorszerűbbnek szá­mító keltető gépsort. Egyetlen éjszaka csak­nem 700 totyogó pelyhes szárnyaska látta meg a napvilágot, újságolta ottlé­tünkkor Karsainé Kovács Mária telepvezető. A GATE Babaton műkö­dő lúdtenyésztési bázisállo­másán évente 1 millió szür­ke landesit keltetnek. A li­bákat aztán az előirt neve­lési, táplálási szisztémák­nak vetik alá, hogy előse­gítsék a minél jobb minő­ségű máj fejlődését. Dr. Kozák János kandi­dátus. egyetemi docens, az állomás vezetője érthető elégedettséggel számolha­tott be arról, hogy a ha­zánkban feldolgozott ludak bö egyharmadát ez az állo­más biztosítja. Az ország tekintélyes libamájexport­jában is kiemelten fontos szerepet játszanak. Nem el­hanyagolható egy-egy lúd- család tolihozama sem. Négy tépést véve alapul, átlagosan több mint fél­ezer grammnyi első osztá­lyú tollat nyernek. Bár ez utóbbi termék értékesítésé­ben gondok mutatkoznak, mégsem kell a vészharan­got megkongatni. A nem­zetközi piacon változatlanul tartja jó pozícióját a ma­gyar toll. A konkurencia azonban képletesen szólva ott topo­rog a kerítésnél. A babati telepet a közelmúltban könnyen félreérthető rágal­mazás érte. Arról van szó, a Budakeszin működő Ko- los-Agro Kft. részéről be­jelentés érkezett a Földmű­velésügyi Minisztériumba, hogy a kft.-nél tenyésztett, s szintén a landest lúd jó tu­lajdonságait hordozó kise­lejtezett ludak közül 550 Babaira került. Mint utólag kiderült, a Fogyasztási Ér­tékesítő és Beszerző Szö­vetkezet Mezőgazdasági Termékforgalmazó Orszá­gos Közös Vállalata — amely cégnek társult tagja a GATE babati lúdtenyész- tési kutatóállomása is — adott megbízást arra, hogy a Kolos-májludak említett példányai a telepre kerül­jenek, méghozzá tömésre. Erről írásos dokumentum is a babaliak rendelkezésé­re áll, amelyet 1991. május 24-én kelt levelében lénye­gében a FOTK vezérigaz­gatója Karsainé Kovács Máriának címzett levelé­ben megerősít. Idézünk a levélből: „Megbeszélésünkre hi­vatkozva kérem, hogy 1991. május 31-cn szíves­kedjen 530 darab máj- típusú tömőanyagot a ne- niesítitelcptől elkülönít­ve, Babai területén befo­gadni, és a babati takar­mányozási technológia szerint október végéig— november elejéig tartani. Egyben kérem, hogy a to­rn ési kísérletre befogadott állományt azonosítási jel­lel lássák el, és a nevelés során három alkalommal tépjék meg .. Az egyik legmarkánsabb­nak számító hazai konku­rens cég, a Kolos-Agro Kft. egyik illetékese ezt ügy ér­tékelte, hogy a ludakat le­térítették a jó útról, ponto­sabban a vágóhídra vezető útról, s azok a baromfifel­dolgozó helyett, Babaion kötöttek ki. feltehetően ta­nulmányozás céljából. Ami­kor dr. Kozák ezt meghal­lotta, azt a választ adta, hogy már maga a gondolat is képtelenség, hiszen ná­luk genetikailag makulát­lan tisztaságú állomány található, s mit kezdenének az idegen állatokkal. Mindenesetre a Kolos- Agro Kft. ügyvezető igaz­gatójának a Földművelés- ügyi Minisztérium főosz­tályvezetője, dr. öcsödi Gyula elküldte levelét, amelyből világosan kitűn­nek a következők: „Az 1991. szeptember 2f>-án kelt bejelentésük­kel kapcsolatosan lefoly­tatott kivizsgálás során az alábbiak állapíthatók meg. 1991. október 8-án a GATE Lúdtenyésztési Ku­tató Állomásán helyszíni szemlét tartottunk. Az ál­lomás jelen lévő vezetői közölték, a FOTK megbí­zása alapján jelenleg is található Kolos-májlúd Babaion, az állomás terü­letén kívül, tömésre. Szükségesnek láttuk, hogy 1991. október 16-án az is­mételt szemlét, a Kolos- Agro Kft képviselőjével közösen tartsuk, a bemu­tatott állomány megte­kintése céljából.. Az FM-ben keltezett le­vél befejező sorainak lé­nyege, hogy a vitatott Ko- los-ludak tömésében és le­vágásában megegyeztek. Ennek megtörténtéről a FOTK értesíti a kft.-t. A Budakeszin lévő cég több mint félezer selejtes lúdja azóta gyönyörűen hí­zik. Egy jelentős mennyi­ség, 135 darab Gödöllőre került. Borna Jánosné, a babati állomás keltetésve­zetője évi szabadságának egy részét feláldozva vál­lalta a ludak tömését. Ba­baion pedig békésen telnek a dolgos hétköznapok, bár a zavartalan működéshez szükséges anyagi feltételek egyre szerényebben csörge­deznek. Egy éven belül az itt dolgozók mintegy 50 százalékától kellett meg­válniuk. Dr. Kozák János elmondta, tisztában vannak a piaci kihívásokkal, de csak akkor tudnak ver­senyben maradni, ha az üzemeléshez nélkülözhetet­len támogatás mindenkor a rendelkezésükre áll. Gyócsi László Rendhagyó pénzintézet alakult Magyarországon. Az lesz a feladata, hogy fel­vásárolja a bankok kétes követeléseit. A Kvantum Bank Részvénytársaságot a Kereskedelmi Bank, a Pos­tabank és a Portfolio Bank hozza létre. Azért újszerű a pénzinté­zet, mert eddig Magyaror­szágon a jelentős kétes kö­veteléssel rendelkező ban­kok saját maguk próbál­koztak a behajthatatlannak tűnő kinnlévőségeik rende­zésével. A kétes követelé­sek azonban folyamatosan újratermelődnek a jelenlegi gazdasági krízis következ­tében. Az új bank forgal­mi áron megvásárolja az alapítók és más pénzinté­zetek kétes követeléseit, vállalkozik az érintett cé­gek feljavítására, a köve­telések értékesítésére. A bank a csődbe jutott vál­lalkozások megújításába nemzetközi szakértőket kí­ván bevonni. Hifel — csekély garanciára A PHARE-PR0GRAM ÉS A FARMEREK A Phare-program a me­zőgazdasági vállalkozókat is segíti. Mégpedig olyan formában, hogy a bankok­hoz pénzt juttat, hitelga­ranciára. De a Földműve­lésügyi Minisztérium sze­rint: 0 Mit nyújt a Phare- program a magyar mező- gazdaságnak? Azoknak az intézményi hiányoknak az oldását se­gíti elő, amelyeknek a meg­léte egy gyökeresen új me­zőgazdasági gazdálkodás­ra való áttérést lehetetlen­né tehet — állítja dr. Szer­dahelyi Péter helyettes ál­lamtitkár. — Soron van a privatizáció, soron van az átalakulás — mindez új mezőgazdaságot fog ered­ményezni, amelynek új in­tézményi igényei is lesznek. O Létrehoztak erre egy alapítványt. Mikortól fog működni? — Amikor létrejön egy új kisgazdaság, azt a vállalko­zó szeretné mielőbb beindí­tani. Ehhez azonban ko­moly tőkére lesz szüksége. Biztos vagyok benne, hogy többségüknek nem lesz er­re elegendő pénze. Tehát hitelt kell felvenniük, ah­hoz viszont fedezetet kér a pénzintézet, s a mai helyzet alapján itt meg is áll leg­többször az ügy. Nos, abban tud segíteni az alapítvány, hogy ne hátráljon meg a vállalkozó az első falba üt­közve, s úgy is fölvehes­sen hitelt, hogy nem ren­delkezik igazi fedezettel. A hitelhez szükséges fedeze­tek ötven százalékáig ez az alapítvány képes felvállalni ezt a garanciát, a bankkal szemben. Ehhez az eddigi elképzelések szerint úgy juthat a kérelmező, hogy a kereskedelmi bankkal lép kapcsolatba. Oda nyújtja be a kérését, s onnan jut el az igény a garancia-alapít­ványhoz. Ha az alapítvány visszaigazolja a kérést, a bank máris folyósítja a kért összeget. 0 A Földművelésügyi Minisztériumban működik egy Phare-iroda. Mi a sze­repe, jelentősége? — A Phare-iroda a mi­nisztériumnak igyekszik segíteni a szervezet által fi­nanszírozott programok le­bonyolításában — tájékoz­tatott dr. Zichy Aladár iro­davezető. — Az e célra szétosztható pénzt ugyanis Magyarország egyebek mel­lett azzal a feltétellel kap­ta meg, hogy a programhoz kapcsolódva a Közös Piac alapszabályait respektálnia kell. Irodánkban olyan szakér­tők dolgoznak, akik tud­ják: miként lehet és kell a Közös Piac elveivel össz­hangban végrehajiani e se­gélyprogramot, s ilyen szel­lemben kívánunk a tárca segítségére lenni. A HÉT HÍRE FALUSI Három napon át országos munkaügyi tanácskozás zajlott le Szegeden. 0 Ankétot rendeztek Budapes­ten az oktatási rendszerek fejlesztéséről a legújabb kutatások tükrében. 0 Dobozon országos traktorbe­mutatót tartottak. 0 Háromnapos tanácskozás té­máját adta veszprémi helyszínnel a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek helyzete. 0 Kazinc­barcika fogadta az országos vízügyi-csatornázási kon­ferencia résztvevőit. 0 A hét híre az is, hogy Hosz- szúhetény adott otthont a falusi turizmust elemző nemzetközi konferenciának. Uo óvatossággal járjuk körül ezt a falusi szót. Nem tudhatni ugyanis pontosan, vajon pusztán a helyszínt jelöli-e, avagy némelyek tévképzeteként a színvona­lat? Ha helyszínt, akkor semmi baj. Ha viszont a színvonalat... A falusi tu­rizmus ugyanis Európában két évtizede virágzó üzlet­ág, kivéve azt a részét a kontinensnek, ahol a falu­si megjelölés egyenlő volt az elmaradottsággal mind a közüzemi, mind a másféle ellátottságot tekintve. Amikor 1982-ben a megye néhány helyén megpróbál­koztak a külföldön már si­keres újmódi vendéglátás­sal, ariól tudtam beszámol­ni a lapban, hogy hatósági értetlenkedések gátjain kell átverekedniük magukat az érintetteknek. Napjainkra ugyan feloldódtak ezek a görcsök, arról azonban nem adhatunk számot, hogy ki­épült volna a falusi turiz­mus hálózata. A Börzsöny­vidék néhány településén, a Szentendrei-szigeten ugyan már nem számít kü­lönlegességnek, a vendé­geknek mégis csak a hat­hét százaléka sorolható azok csoportjába, akik a pihenésnek ezt a formáját választják. Érdekes mó­don közöttük több a kül­földi, mint a hazánkfia. Érdemes-e akkor bíbelőd­ni ezzel a lehetőséggel, ami­kor a turisták tábora ép­pen az alapos átrendező­dés szakaszánál tart? Ta­lán éppen ezért érdemes is, szükséges is az új formák, lehetőségek feltárása. Az idén például a január és az augusztus közötti idő­szakot nézve — a korábbi­nak a felére esett vissza a Bulgáriából, kétharmadá­ra a Szovjetunióból, há­romnegyedére a Lengyel- országból hozzánk érke­zőknél?: a száma. Ugyanak­kor megnőtt a Németor­szágból, az Ausztriából, az Olaszországból útnak in­dult turisták tábora. Egy olyan településen, mint Abony, a század első évtizedében két szállodát is találhattunk, de volt ilyen Kiskunlacházán, Foton, Mo- noron, Nagykátán is, az ak­kori városokat szándéko­san nem hozva szóba, hi­szen ott természetes ré­szét alkotta a szálloda az intézményhálózatnak. Szí­vesen adott pénzt az Aszód­vidéki Gazdák és Iparosok Hitelszövetkezete 1908-ban két vállalkozónak is, akik mai szóval panziót, azaz vendégfogadót kívántak építeni. Az akkori falu persze nem lehetett külö­nösebb vonzerő az idege­nek számára, a civilizáció ártalmaitól szenvedő mai városi ember azonban rá­vehető a pihenés ilyen for­májának a kipróbálására, ám csak akkor, ha a mini­mális (mai) igények kielégít­hetősége reális várakozás. Érzékelteti a falusi tu­rizmusban rejlő lehetősége­ket az a kiragadott tény, hogy míg az átlagos turista két-három napot tölt el egy-egy helyen és megy to­vább, addig a falura (azaz nem üdülőhely jellegű te­lepülésre) érkezők átlago­san 12-15 napot töltenek el vendéglátóiknál. A sze­mélyes kapcsolat varázsa adhatja a különlegességet ehhez a formához, szemben a másféle pihenési lehetősé­gek iparszerű mechaniz­musával. Jelenleg a megyé­ben egyszerre húszezer embernek tudnak elhelye­zést kínálni a szervezett formák valamelyikében, míg a falusi turizmus se­gítségével további tízezer­rel lehetne bővíteni a fel­kínált vendégfogadói alkal­makat. Amihez természe­tesen jelentős befektetés­re is szükség van, elsőként az érintett, vendéglátásra vállalkozó személyek részé­ről. de — az adók reményé­ben — az önkormányzatok részvétele sem számítana különlegességnek, amint azt külföldi példák bizo­nyítják. R®jí magában figyelmez­tető jeleket az a tény, hogy az idén tetemes mértékben visszaesett — a megye egyes szálláshelyein 40-50 százalékkal! — a belföldi turistáknak a száma. Az elfogadható áron kínált fa­lusi — csendes, családias, de korántsem rossz ellátott- ságú — környezet elsősor­ban olyan családoknak kí­nálhat pihenést, amelyek ilyen célra még tudnak pénzt adni, de a kereskedel­mi vendéglátást már nem képesek megfizetni. A köl­csönös érdekeket felismer­ni: kölcsönös érdek. De persze elsőként a vendégeit fogadóknak kell lépniük. Mészáros Ottó A SAJTÓSZABADSÁG KI VB NYILATKOZATA es Hadjárat gyanúsítgatás A klub tagjai a leghatá­rozottabban tiltakoznak a Vasárnapi Újság felelős szerkesztője, Gyűri Béla megfélemlítésére indított hadjárat ellen, amelyet Gombár Csaba, a rádió el­nöke és Szalag Zsolt, a po­litikai adások főosztályve­zetője vezényel. A Sajtószabadság Klub követeli a koncepciós pe­rekre emlékeztető eljárás haladéktalan megszünteté­sét. Az Interparlamentáris Tanács Az antiszemitizmus Ellen Magyar Tagozata el­nöksége valótlanságok és belemagyarázások által az antiszemitizmus gyanújába akarja keverni a Tv-liír- adót. Tiltakozunk a Hír­adó lejáratásába beleülő gyanúsítás ellen. A MUOSZ elnöksége a fenti ügyekben hallgatásba burkolódzik. A Sajtósza­badság Klub ezáltal is bi­zonyítva látja, hogy szep­tember 26-i alapítói felhí­vása — amelyben megkér­dőjelezte a MUOSZ bala- tonszéplaki küldöttgyűlésé­nek legitimitását — helyt­álló volt. Sajtószabadság Klub EMBARGÓ JUGOSZLÁVIA ELLEN Az Adria-veze „megfordítható ” Egyelőre nem tudni, hogy pontosan mit is jelent a Jugoszlávia elleni embar­gó, de nagy valószínűség­gel az Európai Közösség külügyminisztereinek dön­tése bennünket is érint —■ mondta Antal Lajos, a Ma­gyar Olajipari Részvénytár­saság (MÓL Rt.) kereske­delmi igazgatója az MTl- nek. A NATO-ülés szüneté­ben pénteken Rámában ha­tározták el a diplomaták, hogy gazdasági tilalmi in­tézkedéseket kezdeményez­nek. Ezzel kapcsolatban hangzott el, hogy olajem- bargó elrendelése esetén a Magyarországra és Cseh­szlovákiába szállító Adria- olajvezeték sem fogadhat szállítmányokat. Ez azt jelentené — mon­dotta a MÓL kereskedelmi igazgatója, hogy az Adria- vezeték indulóállomására, Omisaljba nem rendelhet olajat Magyarország, illető­leg Csehszlovákia abban az esetben sem, ha a vezeték időközben üzemképessé vál­na. Mint ismeretes, az Adria- vezetéken műszaki meghi­básodás miatt szeptember 16-ától nem szállítanak kő­olajat. Az a változat, miszerint a Szovjetunióból Jugoszlá­viába történő tranzitálást akadályozná meg az em­bargó, egyelőre szóba sem került, egyszerűen azért, mert a két ország között jelenleg nincs kőolajforga­lom. A MÓL szakembere ugyanakkor közölte azt is: műszakilag lehetséges az Adria-vezeték „megfordí­tása”, sőt erre volt is már példa.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom