Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-04 / 258. szám

Gyomorszáj Délután fél öt, a gö­döllői csúcsforgalom órá­ja. A népboltból kilóg a sor, az ÁFÉSZ-áruház- ban sem lehet bevásár­lókosárhoz jutni az élel­miszerosztályon. Ki a népboltból jön át, ki oda menne, de az áruház aj­taja szűk. Mint egy tor­pedó, olyan erővel tör át a szemből érkezőkön két lány. — A gyomorszá­jam! — jegyzi meg va­laki, miután levegőt kap. A „katonalányok” pedig jót röhögnek. —zs Gyerekíotók és Afrika A gödöllői művelődési központban ma, november 4-én, az általános nyugdí­jasklub 15 órakor kezdődő foglalkozásán gyermekfo- tó-szépségversenyt tarta­nak, a klubtagok régi és legszebb gyermekfotóit vár­ják a ládafiából. Kedden a nyugdíjas erdészek baráti egyesületének 3 órakor kezdődő összejövetelén lp- sits Lajos tart előadást Af­rika erdőgazdálkodásáról. Előadás a bűnbeesésről A gödöllői városi könyv­tár A Biblia a társművé­szetekben című sorozatának mai, 18 órakor kezdődő ren­dezvényének témája: a bűnbeesés. Előadók: dr. Reisinger János és Egervá­ri aé Kökényes Zsuzsa. Be­lépőjegyek 40 forintért válthatók. A Frekvenciavideo aján­lata: A gyújtogató, 10 órakor. D ollárköteg, 16 órakor. Gyémántok, 18 és 20 óra­kor. BAG £(hö oózono / levet Katona települési István független képviselő, a ke­reszténydemokrata frakció tagja, arra kérte lapunkat, hogy a bagi választópolgá­rok hiteles, korrekt tájé­koztatása érdekében — a szokásosnak elkönyvelt he­lyi hírközlési-tájékozta­tási rendszer működésének elégtelen volta miatt — dr. Visnyei Lajosnak, a falu volt plébánosának elköszö­nő levelét közöljük. íme: Tisztelt Jamrik László polgármester úr, tisztelt ön- kormányzati képviselő- testület! Mint egy katolikus vállá­sú falu volt felelős plébá­nosa, s az önkormányzati képviselő-testület ülései­nek tanácskozási jogú tag­ja, köszönök el jelen soraim­mal önöktől, akikkel együtt a falu erkölcsi és társadal­mi újjáépítésének felelős­ségét viseltem. Azzal a felelősséggel, melyre ősi katolikus hi­tünk, ezeréves magyar múl­tunk, s kormányaink meg­tisztelő felkérése kötelezett el. Mindezek kötelezik Önö­ket is, hiszen egyazon ha­za polgárai és mindnyájan megkeresztelt magyar em­berek vagyunk, A több évtizedes ateista diktatúra romboló működé­sének elmúltával, legyen szabad kérnem önöket, se­gítsék, és ne akadályozzák falunk .hitbeli és erkölcsi történelmi folytonosságá­nak biztosítását. Felülemel­kedve egyéni és családi problémáinkon, adjuk visz- sza falunk népének hitbeli és erkölcsi öntudatat. A teljes értékű kultúrát adjuk nekik, mely először is az emberek lelkét, be­csületes és lelkiismeretes életét erősíti meg, s nem csupán anyagi igényeinek kielégítésére törekszik. Ezt a teljes értékű kultúrát ad­juk át gyermekeinknek és a felnőtteknek is, az isko­lában és a művelődés min­den területén. Magyar címerünk csúcsán újra az ezeréves kereszt ra­gyog. Ez a kereszt — min­den emberi gyarlóságunk ellenére — őrizte meg né­pünket a pusztulástól: a komolyan vett keresztény hit. és erkölcs erejében, öt év múlva, 1996-ban, az egész ország 1000 éves év­fordulóját ünnepli annak, hogy a népeket formáló krisztusi hitnek áldásában részesült. Ennek a krisztusi hitnek az áldását, és falunk védő- szentjének, Szent András apostolnak a közbenjárását kérem munkájukra. Őszinte tisztelettel: Dr. Visnyei Lajos plébános Vá l Ili lkoz óknak Fórum a városházán Közös rendezvényt tart a Magyar Vállalkozói Kama­ra gödöllői régióközpontja és a polgármesteri hivatal vállalkozói klubja novem­ber 5-én, kedden 14 órakor a városháza földszinti ta­nácstermében. A program­ban Pomezsánszlcy János (Magyar Televízió), Faragó György (Országos Kisvál­lalkozás Fejlesztési Iroda) és Kvitkovszky István (In- tersumma Kft.) tart elő­adást piaci lehetőségeink­ről, a vállalkozók támoga­tásáról, s az adózás kérdé­séről. A rendezők várják a vállalkozókat, kamaratago­kat és minden érdeklődőt. GÖDÖLLŐI XVIII. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM 1991. NOVEMBER 4., IIÉTFÖ Megvalósul a gázprogram Ilóvizgyörkön A falubeliek fele Valamivel több mint egy hét alatt az ötszázat néhány fővel meghaladja a szándéknyilatkozatot aláírók száma Ilévízgyörkön, akik a község gázellátását kívánják, s akik vállalják az zelését is. 50 ezer forintos hozzájárulás megfi­— Sok ez vagy kevés? — érdeklődtünk a falu pol­gármesterétől. — Talán elégedettek le­hetnénk a számmal — hal­lottuk a választ Tóth Ti­bortól —, ha csupán a ren­delkezésre álló időt vesz- szük figyelembe, de ha az adatokat elemezzük, bizo­nyos ellenállást is felfedez­hetünk, de az is lehet, hogy képviselőtársaim és más segítőim nem jutottak el még minden lakóház-tu­lajdonoshoz, s így nem mindenki ismeri a gázprog­ram megvalósításával kap­csolatos előnyöket. Jellem­ző. hogy Túrán, ahol jó­val magasabb a lakosság lélekszáma, az állampolgá­rok 85 százaléka, Galgahé- vizen pedig 80 százaléka szavazott a gáz bevezetése mellett. Természetesen minél többen igénylik a gázt, annál kisebbek lesz­nek a szerelési költségek, mert a teher többek kö­zött oszlik meg. £ cáemciárei. ? 1/ égigbeszélgettünk egy ' délutánt ismerősöm­mel arról, hogyan lehetne felrázni szülőfaluját a rend­szerváltozáson is túl nyúló álmából. Az önkormányzati választásokon jórészt a ko­rábbi tanácstagok győztek, akik úgy gondolják, hogy azt folytathatják, amit ed­dig csináltak. Végül is őket ruházták fel a község lakói azzal a joggal, hogy irányít­sák a falu sorsát. Másutt időben alakultak egyesületek, hogy új arco­kat ajánljanak a települé­seknek. Hol sikerült elfo­gadtatni azokat, hol nem. A választás helyességéről majd az idő állít ki bizo­nyítványt. Ismerősöm falujában nem történt semmi, és ezért mindenki csak magát okol­hatja. Beszélgetésünk so­rán felvetődött a kérdés: hol vannak az értelmisé­giek, miért hallgatnak? Igyekeztünk megmagya­rázni passzivitásuk okát. Mondtuk, hogy hát eddig nem volt lehetőségük, mód­juk tudásuk kihasználásá­ra. Nem számítottak rájuk. Mit tudtak volna mondani a nyolc osztályt végzett párttitkárnak? Na de hol van már az az idő! Tanult embereink azóta is hall­gatnak, bezárkóznak laká­sukba. Tőlünk sokkal okosabb gondolkodók is vitatkoznak arról, ki az értelmiségi. Csak a poén kedvéért la­poztam fel az Ifjúsági kis­lexikont, amelyben csupa iskolázottság nélkül nehe­zen érthető kifejezés talál­ható. Nos, ebben a kötet­ben értelmiségi címszó nin­csen. csak az, hogy: Értel­miségi Fiatalok Tanácsa. A magyarázatát nincs értelme ismertetnem-. Annyi eszünk nekünk is volt ismerősömmel, hogy tudjuk: nem a diploma te­szi az értelmiséget. És nem is a munkaeszköze. Tudunk olyan építészmérnökről, aki a műszaki rajz teljes esz­köztárával rendelkezik, mégsem tud lakható ott­hont tervezni, s nem tud az emberekhez szólni. Isme­rünk olyan ácsmestert, aki talán nyolc osztályt sem végzett, egyszerű grafitce­ruzával készített tervet ma­gának a tetőszerkezetről, és szavára odafigyeltek, ő ér­telmiségi — mondta beszél­getőtársam, s erre én csak bólintani tudtam. 13 ármilyen foglalkozást is űzzön valaki, nem várhatjuk tőle, hogy egy csapásra megváltozzon, ha megváltozik a politikai in­tézményrendszer. Évtizede­ken át nem sok lehetősé­günk volt a nagyobb kö­zösségek életének befolyá­solására — a magunkéra sem. Ez a közösségeket, így egy faluét is, gyengítette, rombolta. Hol lassabban, hol gyorsabban eszmél fel a helyi társadalom, külső, közvetlen befolyásolása e folyamatnak szinte hatás­talan. G. B. Lóverseny autópálya-rendőröknek Gödöllői sikerek A győztes gödöllői csapat (A szerző felvétele) Nem mindennapi vetél­kedő színhelye volt Gödöl­lő. A májusban megalakult ÓRFK Autópálya-rendőr­ség parancsnokságának gö­döllői alosztálya a köztár­saság kikiáltásának évfor­dulója, illetve nemzeti ün­nepünk tiszteletére orszá­gos lóversenyt szervezett a hat alosztálynak és pa­rancsnokságnak. Az incsői lőpályát, amely mindig hangos volt a fegyverek ropogásától, most csupa hivatásos rendőr népesítet­te be, hogy tanúbizonysá­got adjanak lövészképessé­geikről. A vetélkedő elméleti szü­lőatyja Pörneki Dezső őr­nagy, az alosztály vezetője volt. Szervezésében, rende­zésében Batta Péter fő­törzsőrmester segítségére támaszkodott, aki az alosz­tály sportfelelőse is. Az októberi tél, amely embert és fegyvert is pró­bára tett, nem tudta elven­ni sem a kedvét, sem a jó hangulatát e versenynek. Pisztoly és kispuska kate­góriában csapatbajnokság volt, pisztoly számban egyé­ni bajnokot is avattak. A filmvásznon megszo­kott látványt nyújtottak a lövészetben is otthonosan mozgó rend őrei. Rezzenés­telen arccal lőtték a jobb­nál jobb köröket, és a vé­gén — mint minden ver­senynek — ennek is lett győztese. A házigazdák legnagyobb örömére, vala­mennyi. számban a dobogó legfelső fokára a gödöllői autópálya-rendőrség em­berei állhatták fel. A mes­terhármast Turay Tamás, Tunyogi László és Pápai László főtörzsőrmesterek alkották. A pisztolybajnok­ság győztesének is Tunyogi Lászlót kiáltották ki. A fia­tal zászlós öt köregységgel lőtt jobbat, mint az autó­pálya-rendőrök közül bár­ki. A díjakat dr. Pongor Sándor ezredes, az ORFK osztályvezetője adta át. Z. K. Elsősorban az idős em­berek, a kisnyugdíjasok ré­széről érezhető az ellenál­lás, ami érthető, hiszen so­kuknak a mindennapi ke­nyér előteremtése is gondot okoz, tehát nem vállal­hatják felelősséggel az 50 ezer forint befizetését, ami arra elég, hogy az udvarig eljusson a vezeték. A belső szerelési munkák elvégzé­se újabb terhekkel jár. Pe­dig nem haszontalan ez a befektetés, hiszen a gázfű­tésnek értékteremtő, érték­fokozó szerepe van. Elmondtam a polgármes­ternek a faluban hallotta­kat, amely szerint Hévíz- györkön lényegesen maga­sabbak a költségek, mint Túrán és Galgahévízen. Igaz-e ez az állítás? — ér­deklődtem tovább. — Igen — kaptam a vá­laszt —. de ennek érthető oka van. Hogy Hévízgyörk- re eljusson a gáz, ehhez egy nagyobb átmérőjű ve­zetéket kellett megépíteni a zsámboki leágazástól Tú­ráig. Természetes, hogy ennek terheit sem a tu- raiak, sem a galgahévíziek nem vállalták. Ezt a külön- bözetet nekünk, vagyis Hé- vízgyörknek kellett fedezni, és bizony nekünk kell megépíteni a vezetékből egy 7 kilométeres szakaszt is, aminek a költsége 11 millió forint. A képviselő-testület ok­tóber 21-i ülésén foglalko­zott a gázprogram kérdésé­vel, s érvek meg ellenérvek ütközése után úgy döntött, hogy ezt a kiadást az 1992. évi költségvetésből fe­dezni kell. Az önkormány­zat jövő évi bevételi elő­irányzata 50 millió forint körül van, amiből 10 mil­liót fordíthatunk fejlesztés­re, a többi pénz a tanácsi intézmények működtetésé­hez szükséges. Ha lemon­dunk minden más fejlesz­tésről, akkor 10 millió a gázprogram megvalósításá­ra fordítható. Azt hiszem, jól döntöttek a képviselők, amikor így határoztak. Tu­dom, tudjuk, hogy nem lesz könnyű a jövő év, hiszen váratlan kiadások adódhat­nak, de vállalni kell — éppen a lakosság érdeké­ben — a döntésünk kockáza­tát. — Mi történik azokkal, akik később gondolják meg magukat? Akik később ha­tároznak? — Sok kedvezményről lemaradnak, vagy önként lemondanak. Nem részesül­hetnek a hitelkedvezmény­ben, nem vonatkozik rájuk a költségvetésből biztosí­tott kedvezmény sem. Ha később jönnek, a terheket teljes egészében vállalniuk kell. Azt tanácsolom, ül­jenek össze a családok, mérjék fel a lehetőségeiket, tervezzék meg a jövőjüket. Akiknek ez nem elég, lá­togassanak el olyan telepü­lésre, nyissanak be olyan lakásba, ahol már gázzal sütnek-főznek. — A tapasztalat, a saját szemükkel való meggyőző­dés lehet a legjobb tanács­adó, és azok a számok, amelyeket hozzáértő ener­getikusoktól kaptunk —■ érvelt Tóth Tibor. — Egy átlagos lakás fűtési költ­sége fűtőolaj esetében 60 ezer forint. Ha német bri­kettel vagy lengyel szénnel tüzelünk, akkor ez 70-80 ezer forinttal terheli meg a családok éves költségve­tését. Gázzal mindez 30 ezer forintból megoldható. És az sem mellékes, hogy a felhasznált gázenergia árát utólag fizetjük, tehát a pénzünket nem kell hóna­pokkal előbb a tüzelő be­szerzésére fordítani. Képviselőtársaimmal együtt abban reményke­dünk és bízunk, hogy a la­kosságnak legalább a 70 százaléka csatlakozik a gáz bevezetését igénylő állam­polgárokhoz. Ez a szám már esetleg a hozzájárulá­si költségeket is csökkent- heti. F. M. Kézilabda Köszörű a csorbán A többször elhalasztott GSC—Soltvadkert mérkő­zésre kevesen voltak kíván­csiak, pedig ez a találkozó a házigazdák számára szin­te létfontosságú volt. Úgy kezdődött az össze­csapás, ahogy az mindig el­várható volna hazai mér­kőzéseken: az 5. percben 4-0 volt az állás. A folyta­tás a rossz hagyományokat idézte. Negyedóra elteltével már 7-8 volt az állás. De­meter vezérletével azon­ban talpra állt a gárda. A fordulást követően az egyenlítés már egyszer sem sikerült az ellenfélnek, si­került két vállra fektetni a lényegesen nagyobb játék­erőt felvonultató gárdát. GSC—Soltvadkert 26-25 (15-14) GSC: Imre — Surányi (3), Horváth I. (I), Szlifka (3), Bartos (8), Demeter (7), Bátori (4). Csere: Hor­váth L., Hajdú, Szabó. A Gödöllői Kézilabda Ba­ráti Kör következő összejö­vetele november 4-én 18 órakor kezdődik az Atrium Klubban. Markó Gábor GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. © A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. • Munkatárs: Pillér Éva. O Postacím: Gödöllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. © Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. • Hirdetésfelvé­tel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig » szerkesztőség­ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom