Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-30 / 281. szám
INTERJÚ BALSAIISTVÁNNAL Nem hiszem, hogy szégyenkeznem kellene Szerdán este a ceglédi városháza dísztermében dr. Réti Mikié- országgyűlési képviselő tartott beszámolót, amely telt házat vonzott. Majd dr. Balsai István igazságügyi miniszter és dr Petrik János, a Jászkiskun-Szol- nnk, Nögrád. és Pest megye Köztársasági Megbízott Hivatala vezetője előadása hangzott el. Az igazságügyi miniszter interjút adott lapunknak a csaknem háromórás rendezvény után. — Voltaképpen a múlt év május 2-től számíthatjuk a jogállamiság időszakát. Jó néhány an egyelőre ezt vitatják, bírálják. Ün miként fogadja a kételkedést? — Megmondom őszintén, attól én ezt még jogállamnak tartom, hogy a miniszterelnökkel, köztársasági elnökkel, Alkotmánybírósággal, egyes miniszterekkel kapcsolatos kritikák és bírálatok hangzanak el. Tudomásul kell venni, hogy ez így van a demokráciákban. Ebben a pozícióban elég sok nyugati országban megfordultam, ahol lényegében ugyanez a televízióból, rádióból, újságokból áradó hang. Nem is a bírálat ténye. annak jogossága a gond. Hanem a tudatos ferdítés, ami a jogállamhoz és az abban működő intézményeikhez méltatlan. Mi ezt kifogásoljuk és nem a kritikát; a néha becsületsértő vagy rágalmazó kijelentéseket. Ezeket tudomásul kell venni. Különben is egyre indulatosabb a kor. így vállaltuk, és nem számítottunk arra, hogy minket dicsérni fognak. — Az igazságtételi törvény körüli viharok nemigen szelídülnek. Többek szerint nemcsak az elmúlt rendszer főbűnösének fele- lősségrevonása kezdődik el, hanem elindíthatja a feljelentések lavináját. Utóbbi maga alá temetbeti-e a nemzetet? — Nem osztom ezt a véleményt. Tizennyolc évi ügyvédi gyakorlat után mondom, hogy a magyar ember nem nagyon szeret tanúskodni, bíróságra járni — hacsak nem a saját bajáról van szó. Inkább elfordul; egy közlekedési balesetnél nem jelentkezik. Ismerjük a jelenséget. Persze ez más. Valaki tízezer feljelentést próbált, elhitetni, amiből semmi nem igaz. Egyébként is a várható igazságszolgáltatási eljárások szűrői nem teszik lehetővé szomszédok, haragosok alaptalan feljelentéseit. Nem szeretek saccolni; nem foglalkozhatom jóslásokkal Megszámlálható — különben is reflektorfényben levő — ügyek feldolgozásáról lehet beszélni. — Nemrég Dénes János a parlamentben akasztást emlegetett. A napokban a tévében leforgatott Kónya —Pető esten afféle lincs- hangulat vibrált a levegőben. Kalodába zárhatók-e az érthető és jogos indulatok, érzelmek? — Igen. A leggarantáltabb a büntetőeljárás. A vádlottat — ha egyáltalán azzá válik — számtalan intézkedés: (ártatlanság vélelme, bizonyítottság igénye és sorolhatnám) védi. Mindez kordában tartja a dolgokat. Ami a lincs- hangulatot illeti, én ezt nem éreztem, amikor megnéztem a vitaestet. Kétségtelen volt egy túlfűtöttség. Dénes János felszólalásáról pedig annyit: bent tartózkodtam az ülésteremben. Őszintén szólva, amit utólag a kijelentéséből kiérzek, azt akkor én nem éreztem. Visszapillantásként azt mondta, hogy arra akkor kellett volna gondolni.. . valami ilyesféle szövegkörnyezetben hangzott el a kijelentése. Azt hiszem, hogy ő inkább a szokásos heves, indulatos stílusában adta elő a véleményét; nem követelésként és akasztásra való buzdításként. Az más kérdés, hogy az azonnali reakciók ugye, ezt már ekképp adják tovább. Egy biztos: nem félek feljelentésáradattól, sem attól, hogy olyan társadalmi közhangulat alakul ki, amely a néptől idegén. Jól tudjuk, milyen méltósággal viselt el ez a nemzet sakkal nagyobb megpróbáltatásokat. Miért ne bírná elviselni a jogállam garantált eljárásainak lehetőségét. A megszilárdított és legitimált igazságszolgáltatásnak ez nem fog gondot okozni. — A Szonda—Ipsas Média. Vélemény- és Piackutató Intézet szeptemberi közvélemény-kutatása szerint. a kormánytagok népszerűségi listáján ön az előkelő hetedik helyen végzett. Mivel érte el a sikert? A későbbiekben hogyan képes megfelelni ennek a mércének? — Az eredményt biztosan a munkatársaimnak köszönhetem; s annak a szimpátiának, ami a parlamenti — elsősorban MDF — frakció részéről megnyilvánul. Azt gondolom, hogy az én parlamenti reputációm a koalícióban megfelelő. Talán képes vagyok elérni azt, amit esetleg a minisztertársaim nagyobb munkaterhük — vagy más ok miatt — a frakcióval nem tudtak megbeszélni. Ugyanakkor sokat köszönhetek gyakorló jogász éveimnek is. Még egyszer hangsúlyozom, igen kitűnő apparátus, szakembergárda áll mögöttem, és élvezem a miniszterelnök úr bizalmát. Ezek a tényezők, amelyek — bár sokan követelik a tárcát maguknak — a helyzetem nem rontják, nem gyengítik. Rengeteg a munka, amit csak felelősséggel szabad csinálni. Nem hiszem, hogy szégyenkeznem kellene. Fehér Ferenc Munkatársunk az elmúlt hét csütörtökjén megjelent, „Beteggé tesz a gyógyszervásárlás” című írásában, a gyógyszerrendelés új szabályozásával kapcsolatos aggályainak adott hangot. Erre reagált alábbi levelében dr. Surján László népjóléti miniszter. Papp Jánosnak a lap november 21-i számában „Beteggé tesz a gyógyszervásárlás?” című cikkét elolvasva először is örömömnek szeretnék kifejezést adni, hogy a lap a témával foglalkozott. A cikk végével kapcsolatban azonban nekem mint újságolvasónak és mint rendeletalkotó miniszternek is támadt egy sanda gyanúm. A többéves romániai tapasztalat bevetítése mai magyar valóságunkba talán önmagában is egy kis sandaság. De hát ezt az újságíró maga is elismeri. Miről is van szó? A társadalombiztosítási kiadások egyre nagyobb terhet jelentenek, nem az államnak, nem a társadalombiztosításnak, hanem magának a lakosságnak. Ezeket a terheket akkor, de csak akkor szabad vállalni, illetve lesz hajlandó a lakosság vállalni, ha tudja, hogy a társadalombiztosítás befolyó jövedelmét, amit végeredményben ő fizet meg, arra és csak arra a célra használják, amire szánva van; tehát az egészségügyi kiadásokra, beteggé lett embertársunk megsegítésére, illetve a másik ágazatban természetszerűleg a nyugdíjellátásokra. A társadalombiztosítási szabályok szigorú ftiegtar- tása tehát nem egy intézménynek. még kevésbé egy minisztériumnak az érdeke, nem is az államhatalom érdeke, hanem elsődlegesen a befizetők, vagyis a magyar munkavállalók és munkaadók érdeke. Éppen ezért látszik szükségesnek az Országgyűlés által remélhetőleg rövidesen IS MINISZTER MEGNYUGTAT A gyógyítást mindenképpen biztosítják elfogadott törvénytervezetünknek a társadalombiztosítási önkormányzat fölállítására vonatkozó tétele. Ha az előírások következetes megtartásával erről a célszerű felhasználásról az önkormányzat révén mindenki meggyőződhet, akkor növekszik a bizalom az egész rendszer iránt, és talán ki is álakul az a tu- lojdonosi szemlélet, amely jelenleg sajnos nagyon hiányzik a társadalombiztosítás háza táján. A reformok, megszorító intézkedések, az ellátást javító próbálkozások azonban eddig sem, és amíg a kormányprogram szellemében tudunk tevékenykedni, ezután sem fognak olyan megszorításokat eredményezni, amelyek kifejezetten a betegek kárát okoznák. Az egy orvos által maximálisan felírható gyógyszermennyiség pedig — mint ahogy a cikkíró nagyon helyesen utal rá — ilyen korlátozó rendelkezés lenne. Az orvosokat ellenőrzéssel, a szakmai, etilkai szabályok következetes megkövetelésével rá kell venni arra, hogy ne segédkezzenek a rendszerrel való visszaélésben, de olyan szabályokat semmilyen körülmények között nem engedhetünk meg, amelyek az amúgy is nagyon rossz egészségi állapot további romlására vezetnének. i Ebben az esetben akár az általános adóterheik, akár a társadalombiztosítási járulék növekedése árán is, de a gyógyítást mindenképpen biztosítani kell. Nem várható el azonban a lakosságtól, hogy ennek az anyagi terheit magára vállalja, ha azt látja, hogy tömegesen veszik igénybe a társadalombiztosítási szolgáltatást olyanok, akik ennek terheiíhez semmiképpen nem járulnak hozzá, és itt bizony — a cikkben foglaltakkal egyetértve — én is utalok a nyugati határszélen történő gyógyszervásárlások problematikájára. Mindezek alapján szeretném megnyugtatni mind a cikkírót — aki továbbra is . bízik az un. gyógyszerrendelet humánus voltában —, mind a cikk nyomán esetleg elbizonytalankodókat, hogy olyan fajta megszorításra, amelyre az utolsó bekezdés utal, semmilyen körülmények között ne számítsanak. Vannak országok — én legalábbis egy ilyet tüdők —, ahol az egészség- ügyi ellátást életkorhoz is kötötték és bizonyos életkor fölött azt korlátozták. Szerencsére már ezt is múlt időben mondhatjuk, de ennek a rémképnek a fölemlítése, azt hiszem, hogy fölösleges aggodalomkeltés. Nagyon helyesen állapította meg a szerző, hogy Magyarországon túlzott és szakmailag sokszor helytelen a lakosság gyógyszer- fogyasztása. Ezen változtatni az egészségügyi szer- ■ vek önmagukban nem tudnak, vagy legalábbis csak nagyon nagy adminisztratív terheik árán. Rendkívül lényeges, hogy megnyerjük az ügyhöz a sajtónak a téma iránt érdeklődő képviselőit, hogy segítsenek a helyes gyógyszerelési szokások kialakításában, illetve a helytelen elvetésében. A Pest Megyei Hírlap ez irányú igyekezetében mindig készséges partnert találhat a Népjóléti Minisztériumban. Ennek reményében köszönti a szerkesztőséget és a lap olvasóit: L Dr. Surján László A HÉT HÍRE ESE&YEK Lezajlott a fővárosban az országos szakképzési fórum. © Kiosztották az Ipar a Környezetért Alapítvány idei nyerteseinek a díjakat. © Kétnapos korjr ferencia témája volt tatai helyszínnel az amerikai pénzügyi szemlélet. ® Budapest adott otthont annak a háromnapos konferenciának, amely a kelet-európai árutőzsdék helyzetét tekintette át. 9 Debrecen fo- gadta a Re-Plastic elnevezésű környezetvédelmi tanácskozás résztvevőit. © Szolnokon kalocsai népművészek alkotásaiból nyílt kiállítás. © A hét híre az is, hogy a Kaposvári Agrártudományi Egyetemen tanácskozást rendeznek „Agrárgazdaságunk esélyei az Európai Gazdasági Közösségben” címmel. baj van a kellő árualapokkal —, avagy arra, hogy a jelenlegi szőlőtermés (és bormennyiség) eladhatatla- -nul sok, egyszerűen nincsen ennyire szükség. Csak éppen miként érti majd meg ezt a gazda, aki éppen most kapja vissza a saját vagy szülei ültetvényét? A megyében a szőlőterületnek a hatvan százaléka már ma is a kistermelők kezén van, de ki lesz az, aki megmondja a régi/új tulajdonosoknak, nem kell a termés, foglalkozzanak mással? Nehéz a belátás, de elkerülhetetlen: egy más áruvilágba átlépni áldozatokkal jár. A hazai agrárgazdaságban például az ún. szállítási minőségromlások (amikor az áru törődik, elveszti frissességét stb.). ötször^ nyolcszor akkorák, mint a. gazdasági közösség országaiban. Egyetlen részelem ez abból a bonyolult feltételrendszerből, amelynek fokozatosan majd eleget kell tennie a hazai termelőknek. A szakképzés, a technikai-technológiai fejlesztés olyan bonyolult új hálózatát kell kialakítani, amelv szakít a költségekre csekély figyelmet fordító tömegtermeléssel, amely célszerű munkamegosztást hoz létre a gazdák alakitotr ta szövetkezetek és a fokor zatosan kialakuló farmer- gazdaságok között. Kemény versenyfeltételek diktálnak termelőknek és értékesítőknek, aminek fejében persze elérhető a tisztes jövedelem, valamint a hosszabb távú értékesíté- si biztonság. Mindkettőre nagy szüksége van az átformálódó hazai agrárgazdaságnak, ám tudni kell; először a kiállt próba, és csak azután a fizetség ... Az esélyek nem rosszak, hiszen a, magyar mezőgazdaságnak nagyok a hagyó* mányai a külpiaci értékesítésben. Ezeknek a feltámasztása, az új követelmények meg- és elismerése, á kettő ötvözése az, ami reálissá teszi az esélyt: az évtized végére a magyar agrárgazdaság szervesen beépül abba a hatalmas piacba, amelyet Európának neveznek. Mészáros Ottó KcttÓS jóslat, mert mind az illetékes minisztérium, mind a földművelő ember azt tartja, régen nem látott nehéz esztendő lesz a jövő év a mezőgazdaság számára. A várható nehézségeket az okozza, hogy nem csupán n tulajdonlásban mennek végbe alapvető változások, hanem ezzel együtt a termelési szerkezetben is megkezdődik a döntő átalakulás. Ez utóbbira egyetlen utalás: nem mutatkozik reális igény akkora kalászos-vetésterületre, mint amekkorán a legutóbbi években termeltek hazánkban a gazdaságok. Á megállapítás azonban csak bizonyos megszorításokkal érvényes, érzékeltetve, milyen bonyolult akadályrendszereken kell átjutnia az agrárgazdaságnak. A megszorítások egyike: kiváló minőségű kenyérgabonára van fizetőképes kereslet, a takarmánygabona esetében viszont nem ez a helyzet. Ugyanakkor a kukorica vetésterülete még növekedhet is ... Eddig alig ismert követelményekkel, minőségi előírásokkal kell megismerkednie azoknak a gazdáknak, termelői közösségeknek, akik, amelyek kikívánkoznak arra a csábítóan nagy piacra; Ma ugyanis erősen tartja magát az a szemlélet, amelynek a hívei szerint amit megtermeltünk, azt el kell adni. Valójában azonban arról van szó, hogy azt kell termelni, ami eladható! Nagy különbség? Hatalmas. A hazai agrárgazdaságnak sokkal kisebb állami támogatással kell helytállnia a gazdasági közösség piacán, mint a tagországok mezőgazdasági termelőinek. Most már megbízható számítások szólnak arról, hogy- az idén az agrárgazdasági kivitel egy és negyed milliárd dollár bevételt hoz a nemzetgazdaságnak. Ezen belül azonban az évek óta rejtve maradt feszültségek egyre élesebben megmutatkoznak. Elég itt a húskivitel ellentmondásaira utalni — például a vágóbaromfi felvásárlásának 33 százalékos visszaesése miatt visszatérően ŰJ CSOMÓPONT A 6-OSQN. A 6-os számú fő közlekedési úton új csomópont építését kezdte me? a Magyar Aszfalt Rt. Százhalombattára történő ki- és behajtást fogja majd könnyebbé, balesetmentessé tenni az új útkereszteződés. Ha elkészül, akkor Százhalombattára három, viszonylag jól kiépített csomóponton juthatnak be az autósok. /"ancsovszki János fölvétele)