Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-30 / 281. szám
NEHEZEM AKAD HOROGRA A VEVŐ A régi autó, akár a megunt szerető Az árvalányhajasok derék csapata A cserkészmozgalomhtm talán egymásra találnak November utolsó vasárnapja (nov. 24.) minden bizonnyal nem a legsikeresebb napja volt a Nagykőrösi úton lévő autópiacnak. Igaz, hogy már az esztendő vége veié tartunk, már régen túl vagyunk a nyári száguldozásokon és azokon a szép vasárnapokon, amikor viszonylag élénk volt nemcsak a kínálat, hanem a kereslet is. Az azonban mégiscsak sok, hogy hat órán keresztül egyetlen üzletkötésnek sem lehettem szemtanúja — pedig isten bizony nem rajtam múlott az eredménytelen vásár. Én ott voltam már a kora reggeli órákban, félreállítottam rozoga Wartburgomat, mert az erre az alkalomra kisminkelt osillogó- viilogó gépkocsik között úgy nézett ki, mint Csövi a sok csokornyakkendős parlamenti képviselő között. Azután hamar megnyugodtam. mert a beguruló autók között találtam jó néhányat, amelyeknek korából és műszaki állapotából Ítélve, csak arra tudtam következtetni, hogy el- •ő tulajdonosaik múzeumi értéktárgyként simogathatták azokat már valamikor a hetvenes évek elején. Kérőbb bebizonyosodott, hogy nem szemet gyönyörködtetni hozták (tolták) ki ezeket a gépkocsikat, hanem egyszerűen szerettek volna megválni tőlük a hálátlan tulajdonosok. Bizony nehéz dolog ma- naipaág eladni egy gépkocsit. Pedig mi mindent ki nem találnak az emberek, hogy kelendő legyen portékájuk. Megmossák szép tisztára, csupáncsak ott nem törli le a gondos kéz a néhány hetes sarat, ahol tudja, hogy keményen dolgozik a rozsda. Százassal a Brenneren át Olyan is van, aki magával viszi legjobb barátait és azokkal dicsérteti agyba- íőbe az autó teljesítményét abban a reményben, hogy a hangos dicsérő szavakra hamar odatolakszik a vastag pénztárcájú vá- aárló. Azután csalódottan veszik tudomásul, hogy ez iem segít. Ilyenkor mondja a tulaj: — Srácok, ma nem megy az üzlet. Gyertek, fizetek egy sört! Mindenki dicséri saját gépkocsiját, és elmondja tízszer is, hogy ő tulajdonképpen nem is adná el, de éppen most érkezett meg az új gépkocsija, csak a kényszer hozta ki a piacra. — Uram — magyarázza egy középkorú férfi potenciális vevőjének —, én a világ semmi pénzéért el nem adnám ezt a gyönyörű Skodát, mert ezzel én már négyszer mentem át a Brenner-hágón, és nem kellett szégyenkeznem a francia autópályákon sem. Uram, e.bben a gépkocsiban még minden alkatrész eredeti. Bn csak a családi békesség kedvéért akarom eladni, mert a feleségem vágyik már az új autóra, amelyet holnap kell átvennem... Uram! ...Uram! Hóim siet? Azt hiszi, kap jobbat? Dehogy kap! Egy jó gépkocsiért milliókat kell fizetni, magának pedig nincs pénze. Dühösen néz a távozó után és csendesen mormolja: Hát ez nem dőlt be, de megtalálom én a magam paliját. A szőkeség nem eladó Tíz óra után benépesül a piac. Katonás rendben sorakoznak a Daciák, a Trabantok és a Ladák. Nézem az árcédulákat, de ez még nem mond semmit, mert le lehet alkudni akár húsz- harmincezer forintot is. Némi tolakodás támad egy új Trabant mellett. — Mennyiért árulják? — kérdem az egyik bámészkodót, de helyette a tulajdonos válaszol: — Kétszázezer. Ez az első és egyben az utolsó ár — teszi hozzá határozottan. Néhány óra múlva újból megnéztem a Trabantot, a tulajdonos még mindig kitartott az eredeti ár mellett, de tudomásul kellett vennie, hogy november utolsó vasárnapján saját kocsijával fog hazamenni. Természetesen nem hiányoztak az előkelőségek sem. Láttam Opel Asconát B00 000-ért, Mazdát 900 000- ért és más csodakocsikat kétmillióért. Az egyiknek határozottan emelte a rangját és értékét egy bájosan mosolygó szép szőkeség, de nem hiszem, hogy az árba be lett volna számítva, mert férfi kísérője jobban ügyelt rá, m'int a csodaautóra. A legharciasabb ember egy Wartburg-tulajdonos volt. Amikor megtudta, hogy írni akarok az autópiacról, gyorsan beszélni kezdett: — Uram, itt nagy bajok lesznek. A népet nem lehet sokáig hülyíteni. Uram, én tudatosan készülök a jövő eseményeire. A hűtőben lefagyasztva áll öt darab kenyér, van négy kékre dermedt tyúkom, a legutóbb pedig vettem egy csomó gyertyát, mert biztosan szükség lesz azokra a nagy téli sötétségben. De térjek vissza az autópiacra. Szotyizni járnak a piacra — Hadd mondjam el, az emberek nem autót akarnak vásárolni. Egy nagy francot! Megmondom én, hogy miért vannak itt! Nézzen csak körül! Mit lát? Egy csomó apát és gyereket. A mama ilyenkor ott- hpn megfőzi az ebédet, és a család férfitagjait elküldi az autópiacra, hogy ne lábatlankodjanak otthon. Meg aztán így jóval olcsóbb is. A gyerek kap egy esomag szotyit, s azzal kész, eltelt a délelőtt, mehetnek haza. Uram, ide nem vásárolni jönnek az embe- nek, hanem az időt töltik, és csak köpnek a milliós árak hallatán. Uram, én ... Üzlet nincs, indulok haza, és csak később jut eszembe, hogy a máskor mindent ellenző feleségem szó nélkül beleegyezett az autópiaci látogatásomba, amikor közöltem vele, hogy hiányozni fogok délelőtt... Ejnye, talán csak nem?! I*app János Ahogy közeledik az esztendő vége, úgy gyorsulnak fel a hazai belpolitikai élet eseményei. Gyűlés gyűlést követ, megvitatják az eddig megtett út általános tapasztalatait, és a kívülállónak — legalábbis nekem — az a véleménye, hogy lejárt a nagy politikai és társadalmi átalakulások egy meghatározó időszaka, most pedig sok szervezetben elérkezett az eszmék letisztulásának az ideje, amikor már hosszú távra kell tervezni. Ilyen körülmények között kerül sor vasárnap Budapesten a Magyar Cserkészszövetség országos tanácskozására, amelyen tisztázni szeretnék a kialakult erőviszonyokat és a cserkészélet ezer más fontos kérdését. Átfogó elemzéssel nem tudunk szolgálni, és nem is ez a célunk, de a napokban hosszan elbeszélgettünk dr. Sz. Lukács Jánossal, a Magyar Cserkészszövetség országos főtitkárával. aki higgadtan és körültekintően értékelte a szervezet eddigi tevékenységét. Elmondta, hogy a cserkészet tekintélyes múltra tekint vissza Magyarországon is, hiszen már a századelő első évtizedében megalakultak az első csapatok és a Magyar Cserkészszövetség alapító tagként vett részit a Cserkész Világszövetség aialoj- lási gyűlésén. Szépen fejlődött a cserkészmozgalom. de a mindenki által ismert okok miatt következett egy igen nehéz időszak, amikor ildomosabb volt inkább úttörőnek lenni. mint cserkésznek. Ez viszont nem jelentett teljes elsorvadást, mert az emigrációban élő magyarság továbbra is élt a cserkészet által biztosított lehetőségekkel. Aztán 1988-ban új fejezet kezdődött a hazai cserkészmozgalomban. Enyhült a politikai légkör, és azonnal' igény mutatkozott az újraindulására és szervezésére. A kezdeti idők tevékenységének bemutatásáról két dologra kell felhívnunk a figyelmet. Egyrészt hangsúlyozni kell, hogy az újraindulásban oroszlán- részt vállaltak a zömében idős emberek, akik mindig is reménykedtek abban, hogy egyszer még kamatoztathatják tudásukat és lelkesedésüket. Másrészt pedig el kell mondanunk, hogy a hirtelen adódott lehetőség közvetlen velejárója volt a több ágon is szerveződő cserkészet, amely ha minden kérdésben nem is osztotta meg a véleményeket, de az már világossá vált az indulás pillanatában, hogy igazán egységes cserkészmozgalomról még nem beszélhetünk. Ebben az időszakban a cserkészeiéiben jelen volt a jóindulatú dilettantizmus, a megtalált lehetőségekben rejlő tenni akarás, de ló néhányan arra próbálták felhasználni az alkalmat, hogy átmentsék korábbi hatalmukat az akkor éppen süllyedőben levő volt ifjúsági szervezetek struktúrájából. Dr. Sz. Lukács János, a nosztalgiát, a divatot és a mutatkozó valódi igényt jelölte meg az újjászervezett cserkészmozgalom három fő forrásának. Az idősebb generációk tagjaiban élt a tettvágy. és szükség is volt a rég megszerzett tapasztalatokra. Ezeknek az embereknek megadatott újból, hogy cselekvőén átéljék régi cserkészélményeiket. mindenki köszönettel fogadta segítségüket, de megmutatkozott egy enyhe generációs ellentét is a régi és az úi szerepet vállalók között. A mozgalomhoz csapódtak a konjunktúralovagok is, akik vevők minden új divatra, mert jól sejtették, hogy a cserkész név tiszteletet ébreszt, és máskülönben is sikk manapság cserkésznek lenni. A főtitkár szerint sok helyen (a legtöbb helyen) viszont a fiatalok igénye hozta létre a cserkészmozgalmat, és ahol a felnőttek is komolyan vették a dolgot, ott nagyon jó cserkészeiét bontakozott ki. Észlelhetjük tehát, hogy nem létezett egységes elképzelés már a kezdet kezdetén sem, és néha rivalizálást törekvések is mutatkoztak a külföldi cserkészszervezetek között. A Magyar Cserkészszövetség főtitkára szerint csak az tekinthető valódi cserkésznek, aki betartja azt a hét alapelvet, amelyet a cserkészmunka elismerésének feltételeként állapított meg a világszervezet, a WOSM. A generációs ellentét mellett tehát észlelhetjük a több vonalon szerveződő és igencsak eltérő elveket valló cserkészszervezetek közötti elvi különbségeket is. Ám amikor az előbbieket leírtam, akkor nagyon finoman fogalmaztam, mert tessék csak elképzelni, hogy milyen elvek alapján lehet rokon szervezetnek tekinteni a Magyar Cserkészszövetséghez tartozó csapatokat azzal a Lengyel —Magyar Cserkészszövetséggel, amelynek egyik vezetője — kitalálták ugye? — Antoniewicz Roland. A példákat még tudnánk sorolni. de jelen írásunknak nem ez a célja. Szóval a kezdeti nehézségek ellenére a Magyar Cserkészszövetség 1990 júniusában tagja lett a Cserkészek Világszövetségének, amely már komoly szakmai elismerést jelenteit. Magyarországon jelenleg a legnagyobb bejegyzett taglétszámmal (kb. 17 000) a Magyar Cserkészszövetség rendelkezik, de ez nem tömegszervezet, hanem sajátos ifjúsági szervezet. amely igényes, de eltűri a szövetségen belüli másságot és tudomásul veszi a különböző beállítottságú ifjúsági szervezetek létjogosultságát is. Reméljük, vasárnap eredményesen fognak vitatkozni a tanácskozás résztvevői, és döntéseik nyomán sikerül egységes keretet teremteni a hazai cserkészmozgalomnak. P. J. DAMJANICH-NAP Nagykátai főhajtás Az 1848-as forradalom és szabadságharc legendás, hős tábornoka, Damjanich János tiszteletére ünnepnapot rendez a róla elnevezett nagykátai gimnázium és szakközépiskola. A december 6-i esemény színhelye az ottani művelődési központ lesz. ahol 9 órától kora délutánig egymást érik a különböző kulturális műsorok. Először a középiskola irodalmi színpada és énekkara lép föl, majd a Pest Megyei Szimfonikusok adnak klasszikus szerzők műveiből válogatott hangversenyt. A sort a nagykátai zeneiskola fúvószenekara és énekkara zárja. A Damja- nich-nap főhajtás, tisztelgés a névadó előtt. Boltjaink soha nincsenek távol Öntől:-YííL----— or-Ab, . ..Menjen eí"roíj 4'a'oÍjaK./>t---------Ámenek-/-agyasé*! Hirdetéseink a Pest Megyei Hírlapban, a Pest Megyei Extrában és a Szuperinfóban jele Cegléd, Kossuth h u. 6. Cegléd, Vadász u. 4. Cegléd, Pesti út 67. Cegléd, Ipartelepi u. I. Cegléd, Körösi út 61. A bony, Piactér A bony, Ceglédi út 10. Nagykáta, Petőfi S. u. II. Tápiószelt, Juhász /.. tér I. Törtei, Kossuth L. u. 10. Tápióbicske, Rákóczi út. 61. Tápiószecső, Dózsa Gy. u. 25. Tápiógyörgye, Ady li. u. 54. Farmos, Jászberényi út 667. Jászkarajenö, Néphadsereg u. 61. Tápiószentmárton, Kossuth út 13. Aranygallér Rt. •2700 Cegléd, Kossuth Ferenc u. 6.
