Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-29 / 280. szám

Václav Havel A közvélemény is alkotmányos tényező a közvélemény egyöntetű EK-hitel Romániának Az Európai Közösségek bizottsága csütörtökön 375 millió ECU (472 millió dol­lár) hitelt hagyott jóvá Ro­mánia számára; ebből 190 millió ECU-t (240 millió dollárt) Bukarest azonnal lehívhat, míg a fennmaradó összeghez 1992-ben fér hoz­zá — jelentette a Reuter. Az EK-hitel része egy 1 milliárd dolláros hitel­csomagnak, amelyre a G—24-ek az év elején tet­tek ígéretet. A huszonné- gyek végül is azonban csak 730 millió dollár folyósítá­sa mellett kötelezték el ma­gukat, az Egyesült Államok pedig egyetlen centtel sem járult hozzá a román pénz­ügyi alap feltöltéséhez. Az 1 milliárdból az .EK része­sedése 500 millió dollár. Olcsóbb a benzin Ausztriában Gyorsan reagált Ausztria az OPEC szerdán véget ért miniszteri ülésének kedve­ző eredményére, valamint a világpiacon kialakult helyzetre. Bécsben bejelen­tették, hogy mától, péntek­től literenként 20 groschen- nel olcsóbb lesz a benzin. Ennek megfelelően a nor­málbenzin 8,90 schillingbe kerül majd, az eurosuper (95 oktán) 9,20 schilling, a szuper (98 oktán) pedig 9,60 schilling lesz literenként. A pozsonyi Űj Szó fő­szerkesztője. Szilvássy .ló- zsef exkluzív interjút ké­szített Václav Havel cseh­szlovák köztársasági elnök­kel. A terjedelmes interjú a lap csütörtöki számában jelent meg. Havel elmondta, hogy a nagy politikai hullámverést kiváltó javaslatait azért tárta a nyilvánosság elé, mert a közvéleményt is al­kotmányos tényezőnek tart­ja. Emlékeztetett arra: szokványos teendők ellátá­sával, nagykövetek fogadá­sával, aláírogatásokkal is betölthetné a szerepét, de másodszori elnökké válasz­tásakor maga elé tűzte töb­bek között azt is, hogy se­gíteni fogja az új alkot­mány megszületését, illetve az ország államjogi elren­dezését tisztázó elvek meg­fogalmazását. Javaslatait vitaalapnak tekinti. Három esemény azonban határo­zott lépésre késztette őt: egyik az, hogy a szlovák parlament a napokban is­mét fel akarta vetni a szlo­vák önrendelkezés kérdését, a szövetségi parlamentben nem kapott kellő támoga­tást a népszavazásról szóló törvénytervezet, s a köz- társasági parlamentek ál­lamjogi elrendezéséről szó­ló tárgyalássorozatán nem történt lényeges áttörés. Ügy találja, hogy az alkot­mányos tényezőnek számító közvélemény az utóbbi idő­ben kiszorult a sorskérdé­sek megvitatásából, holott a parlamentet ők választot­ták. Arra a kérdésre, hogy javaslatai a szlovákiai ma­gyarok számára sem meg­nyugtatóak, így válaszolt: „Szándékaim világosak, semmi okom kiadni olyan dekrétumokat, mint amilye­neket Benes elnök írt alá a háború után.” A kérdező itt veti fel, hogy „a csehszlovákiai ma­gyarság egyre türelmetle­nebbül várja, hogy az ille­tékes szervek politikai és erkölcsi elégtételt nyújta­nak az 1945-öt követő sú­lyos meghurcoltatásokért, amelyeknek egyik alapját annak idején éppen az el­nöki dekrétumok képezték”. Havel válasza: „Tudom, hogy Benes dekrétumai sok problematikus részt tartalmaznak, jómagam is elítélem a kollektív bűnös­ség. a kollektív felelősség elvét, amelyet a kassai kormányprogram is tartal­maz. Hangot is adtam el­ítélő véleményemnek, leg­utóbb Pozsonyban és ép­pen Kassán, habár meg kell mondanom, ez a megnyil­vánulásom nem találkozott támogatásával. Bármennyi­re is fájó, tudatosítani kell, hogy számos történelmi és egyéb oknál fogva ezeket a dokumentumokat nem lehet teljes egészében semmissé nyilvánítani, viszont bizo­nyos pontjait mindenkép­pen szükséges felülvizs­gálni. Ezért felkértem mun­katársamat, dr. Iiuncik Pé­tert, hozzon létre olyan szakbizottságot, amelynek feladata a csehszlovákiai magyarságot ért igazságta­lanságok hatásainak enyhí­tése, vagy teljes megszünte­tése.” Az interjú egyéb érde­kes részletek mellett a hő­si erőmű kérdésére is ki­tér. Az újságíró emlékezteti Havelt arra, hogy annak idején az MTV Panoráma című adásában neosztáli- nista gigantomániának ne­vezte azt. „Nézetem alap­vetően nem változott meg...” „Ellenzéki értel­miségiként nyugodtan mondhattam, hogy a bősi vízi erőmű felépítése értel­metlen, ma viszont politi­kusként azon is el kell gon­dolkoznom, hogy mi legyen a csaknem felépült erőmű­vel. Azelőtt nyilvánvalóan ilyen feladatom nem volt, ebből adódik a mostani ár­nyaltabb véleményem.” „Szigorúan szakmai krité­riumok szerint kell találni kompromisszumos megol­dást két. szélsőséges lehe­tőség: a lebontás és a csúcs­ra járatás között. TTV|- - ' i ti I Hfii»l«l»l ..............»»ni .. im^ I Külföldi események - I egy mondatba;»* Moszkva első számú diplomáciai törekvése,' hogy meg­kösse Japánnal a második világháborút hivatalosan is lezáró békeszerződést — mondotta Mihail Gorbacsov szovjet elnök a japán Kyodo hírügynökségnek adott nyilatkozatában. A Irán felajánlotta, hogy kész közve­títeni Azerbajdzsán és Örményország között a Hegyi Karabah hovatartozásáról kirobbant legújabb keletű vitában. A A megszálló csapatok Romániából való tá­vozásáért rendeztek nagygyűlést pénteken Bukarestben, melynek szervezői — többek között a Keresztényde­Jugosztávia—Magyarország Nem kell engedély az utak használatához mokrata Unió, a Bukarest—Kisinyov Társaság — nyil­vánvalóan Moldovára gondolnak, amelyet Románia szer­ves részének tekintenek, A Kína nem szeretné, ha az ENSZ békefenntartó erőinek Jugoszláviába küldéséről fcozott határozat precedenst teremtene, noha ezúttal ■megérti, hogy a Biztonsági Tanács így döntött. A George Bush, az Egyesült Államok elnöke levelet küldött An­tall Józsefnek, melyben értékeli a NATO római csúcs­konferenciájának eredményeit, az amerikai—európai együttműködést, valamint kitér a szeptemberben a Fe­lkér Házban folytatott beszélgetésük más témáira. A jugoszláv kormány csütörtöki ülésén elfogadta azt a magyar javaslatot, miszerint a viszonosság el­ve alapján ne kössék en­gedélyhez azt, hogy a ma­gyar és a jugoszláv teher­autók használhassák köl­csönösen a nemzetközi út­hálózatot egymás országai­ban — jelentette be a belgrádi kormányzat infor­mációs titkársága. A Tanjug szerint az ideiglenes hatályú döntés november 30-án lép életbe. Ennek nyomán várhatóan felgyorsul a forgalom a jugoszláv—magyar hatá­ron, ahol a teherautóknak húsz vagy annál is több órát kell várakozniuk. Az egyetlen kötelezettség a teherautó-vezetők számá­ra: az úthasználati díj meg­fizetése. r WRB&AZ OLVASÓ KÉRDEZ\ I- A KÜLPOLITIKA VÁLASZOL I NAGYOBB ESÉLY A RENDEZÉSRE Ügy látszik, a Horvátországból érkező hírekből, hogy a tizennegyedik tűzszünetet jobban tiszteletben tart­ják, mint a korábbi meghiúsultokat. Mi változott? Egyáltalán, milyen esélyei vannak a sikerre Vance hétvégi helyszíni tárgyalásainak? — hangzik D. R. ceglédi olvasónk hozzánk eljuttatott kérdése. A HARCOK bizonyos el- esendesedésének egyaránt vannak belső és külső okai. A szerb irányítás alatti ju­goszláv néphadsereg egy­ségei és az őket támogató, Zágráb által csetnákeknek nevezett félkatonai erők a ■több hónapos hadművelet eredményeként ellenőrzé­sük alatt tartják Horvátor­szág egyharmad részét, azo­kat a területeket, amelye­ken a mintegy félmilliós szerb lakosság többsége él. Bár Vukovár megszállása után a néphadsereg egysé­geit Eszék ellen vezényel­ték, s tart a felvonulás a szlavón főváros ellen, és szórványos ágyútűz is éri a védőket, egyelőre nem kö­vetkezett be az általános of- fenzíva. Ezt azzal magya­rázzák, hogy Eszéknek csu­pán 20 százaléknyi szerb lakossága van. Másutt a frontokon általában meg­tartják a tűzszünetet, amelynek bekövetkeztét az ENSZ Biztonsági Tanácsa előfeltételül szabta ahhoz, hogy békefenntartó egysé­gek küldéséről szóló dön­tést hozzon. Horvátországban sok he­lyütt megszüntették a szerb laktanyák blokádját, s így a csapatok fegyverzetükkel elvonulhatnak, s tart a fo­golycsere is. Csillapító té­nyező volt a harcokra, hogy mind Belgrad, mind Zág­ráb igyekszik a tűzszünetek összeolmásért nemritkán felelős félkatonai egységeik­re nyomást gyakorolni. Tudjman elnök a múlt hé­ten az államgépezet erejé­vel fordult szembe a Hor- vát Jogpárt elnevezésű szélsőjobboldali mozga­lommal, s parancsot adott az újfasiszta ideológiája párt fegyveres erejének felszámolására. Az erőpró­bából, amely már-már a tárgyalásos rendezés hor­vátországi híveinek pozíció­ját veszélyeztette, s belhá- borúval fenyegetett Zág­rábban, a mérsékeltebbek kerültek ki győztesen. Ugyanígy a jelek szerint a szerb nacionalisták fegy­veres félkatonai alakula­taira is sikerült a belgrádi vezetésnek a korábbinál na­gyobb ráhatást gyakorolnia, és meggyőznie őket, hogy helyezkedjenek egyfajta várakozó álláspontra. Ez azután történt, hogy az EK holland soros elnöke Szer­biát tette felelőssé a tűz­szünetek összeomlásáért, s kijelentette, hogy a tizen­kettek fokozzák nyomásu­kat Belgrádra. Vance, az ENSZ-főtitkár személyes megbízottja ha­sonló jelentést terjesztett elő New Yorkban, s ha Belgrad nem akart elszige­telődni, akkor bele kellett egyeznie, hogy békefenn­tartók érkezzenek a harco­ló felek közé. Zágráb már korábban kérte ugyanezt. Most Vance a hétvégén ne­gyedszer utazik a helyszín­re, de ezúttal a korábbinál nagyobb felhatalmazással, hiszen a Biztonsági Tanács egyhangúlag úgy döntött, hogy helyszíni tárgyalásai­val készítse elő azt az öve­zetet, amelyet a szerb és horvát irányítás alatti fegyveres erők majd kiürí­tenek, s ahová elküldhetik ezután New Yorkból a bé­kefenntartó kék sisakoso­kat. HA A VOLT amerikai külügyminiszter megbeszé­lései sikeresek lesznek, ak­kor a békefenntartó erők küldésére vonatkozó hatá­rozat már a jövő héten megszülethet, s így teljes erővel megindulhat a pol­gárháború békés rendezésé­nek nemzetközi gépezete. Árkus István Reman János nyilatkozata VÁLASZ A ROMÁN VÁDAKRA Herman János magyar kül­ügyi szóvivő csütörtökön nyilatkozott a Magyar Táv­irati Irodának a román külügyi szóvivő szerdai saj- sótájckoztatoján elhangzot­takkal kapcsolatban. Traian Chebeleu arról beszélt, hogy a román fél a budapesti külügyminiszté- riumi kétoldalú megbeszé­lésen felvetette: „a magyar rendőri és vámhatóságok általában nem alkalmaznak megfelelő bánásmódot az időlegesen Magyarországon tartózkodó román állam­polgárokkal szemben — nem egy esetben önkénye­sen, mi több, törvényte­lenül járnak el”. A román szóvivő konkrét esetek megemlítése nélkül azzal vádolta a magyar rendőri szerveket, hogy azok ok nélkül fizikai erőt alkal­maznak, visszatartják a Magyarországon tartózkodó román állampolgárok útle­velét, és más módon nehe­zítik itt-tartózkodásukat. Herman János a követ­kezőket szögezte le: 1991-ben eddig több mint 700 ezer román állampol­gár látogatott Magyaror­szágra, ennek megfelelően növekedett a konzuli ügyek száma. (A határforgalom a három évvel ezelőttihez képest kb. 50-szeresére nőtt.) Bűncselekmények el­követésének alapos gyanú­ja esetén az előzetes letar­tóztatás és a vizsgálat min­den esetben szigorúan a törvényes eljárás és időtar­tam alatt zajlik le. Az el­járás megindulásáról a bu­dapesti román nagykövet­ség konzuli osztálya azon­nal tájékoztatást kap. (Az útlevelek visszatartása csak abban az esetben fordul elő, ha a gyanúsított sz badlábon marad.) A határon a belépésk lefoglalás (az esetek százalékában gépkoci ügyekben), csak a vámsz bályok megsértése eseti történik. (Elkobzásra • a t róság ítélete alapján kér sor.) A kifogásolt ügyekb csak konkrét eseteket t dunk kivizsgálni, amiket konzultáción részt vett r mán delegáció nem tude megnevezni. Ugyanakkor a konzult; ció során nyomatékosé szóvá tettük a román háti ságok eljárási gyakorlat magyar állampolgárokk szemben. Bukaresti nag' követségünk az őrizetbe v telekről, sőt a köziekedé balesetekről nem vac csak jelentős késedelemm kap értesítést, annak ell< nére, hogy a kétoldalú kor zuli szerződés négy napo belüli tájékoztatást ír el Ez annál is sajnálatosad mivel a rendkívüli rost román közbiztonsági áll? potok következtében nagt számú magyar állampolgá ér támadás, rablás, lopó A román hatóságok részé ről az ilyen ügyek kivizs gálása általában elmarac még rendőri jegyzőkönyve felvételére, a bejelentése rögzítésére sem kerül sor. A konzuli érdekvédeler megfelelő ellátása érdeké ben folyamatosan igyek szünk elérni kolozsvári lő konzulátusunk megnyitása (és esetleg alkonzulátusol nyitását Temesváron, Bras sóban és Marosvásárhe lyen), valamint lehetősége nyújtani ahhoz, hogy ro mán konzulátus működjei Debrecenben. Román rész ről ez elől ez idáig mere ven elzárkóztak — hang súlyozta Herman János. Kevés a pénz, de sok as eső (Folytatás az 1. oldalról) lehet a következménye. En­nek okát számos tényező idézheti elő. Egyebek között a felhasznált vetőmag zö­mében szabvány minőségű vagy annál rosszabb érté­kű, saját, a gazdaságok ál­tal előállított vetőmag volt. Amint arról fentebb szó esett, a vetési időszak jócskán eltolódott. Gazda­sági, pénzügyi okok miatt elmaradt a talajfertőtlení­tés. s ezért az átlagosnál nagyobb kártételre lehet számítani. Ugyan mind gyakrabban esik szó a szerveslrágya- felhasználásrói, de pilla­natnyilag, szakemberek egyöntetű véleménye sze­rint, az alacsony műtrá­gya-felhasználás is kihat­hat a jövő évi termésho­zamokra. A szövetkezetek, állami gazdaságok meg­romlott pénzügyi, helyzetét tükrözi, hogy az elmúlt év­hez viszonyítva kevesebb fémzárolt vetőmagot hasz­náltak fel. A Budapesti és Pest Me­gyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat üze­mi felmérései alapján az e régióban elvetett búza, a malomipari értéket megha­tározó fajták aránya mind­össze 65,4 százalék. A megyei földművelés- ügyi hivatal vezetője úgy véli, hogy a 291 ezer 338 hektárnyi összes szántót alapul véve, a vetésterület 18,1 százalékos csökkentése még a kedvezőtlen ex port ­lehet őségek ellenére sem indokolt. A jövő évi aratás, igaz; még odébb van, de az elő­jelekből ítélve nem lesz felhőtlen a gazdaságok örö­me a gabonabetakarítas idején. Gy. L Lakitelek Alapítvány (Folytatás az 1. oldalról.) Az alapítvány támogatás­ban részesítette a szellemi műhelyeket és egyesülete­ket, a népfőiskolákat, a he­lyi önkormányzatok sport- egyesületeit, a helytörténe­ti-honismereti kutatómun­kát és a könyvkiadói tevé­kenységet. A meghirdetett pályáza­tok azt bizonyítják, hogy a Lakitelek Alapítvány tá- mógatta lehetőségeivel és eszközeivel a kisebbségi sorsban élők törekvéseit, elősegítette hazánk nem­zetközi kapcsolatainak bő­vítését, és szorgalmazta ai emigrációban élő magya­rok tapasztalatainak átadá­sát. Az alapítvány nemrég hirdetett pályázatot az emigrációban élő vagy a közelmúltban hazatelepült magyarok részére, akiktől önéletírásokat várnak. A legjobb alkotásokból gyűj­teményt adnak ki könyv alakban, és az írókból, va­lamint történészekből álló értékelő bizottság 150 090 forint keretösszegben oszt ki jutalmakat. Ábel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom