Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-28 / 279. szám

LÉPJEN A FŐVÁROS, HA SZOHÍTJA A CIPŐJE Egy forintban rejlik a megoldás? Hogy Pest megyét a fő­város szeméttelepének is nevezik évek óta, ez jogos. A térségben élők jól tud­ják, és tudták korábban is, hogy a szemét, a kommu­nális és veszélyes hulladék nagy részét itt helyezik el. Az is közismert, hogy sok más dologban is kiszolgál­ja Budapestet a megye. Például az ivóvizét tőlünk kapja, nevezetesen a Szerűt- endrei-sziget kútjaiból is. JÖTT EGY LEVÉL Az összekötött élet oly­kor gondokat és nehézsége­ket is okoz. Korábban, a rendszerváltozás előtt, fent- ről jött egy levél, és a me­gyei településeknek szinte ugraniuk kellett. Az. utasí­tást végre kellett hajtani. Ez mára valamicskét vál­tozott, bár nan a kérések vagy az utasítások száma csökkent, hanem az agglo­merációban dolgozó polgár­mesterek lettek merészeb­bek. Olykor a kérésre, amely mögött nincs pénz, csak legyintenek. Tehetik, hiszen nincs alá-, illetve föLérendeltség, az önkor­mányzatok önállóak. Hogy mindez miről ju­tott eszembe? Egy levélről, amely bár udvariasnak is nevezhető, de inkább a na­gyok tollával írtaknak tű­nik. A fővárosi önkor­mányzat küldte Szigetmo­nostor polgármesterének, Mócsai Jánosnak, aki az egész szigetet képviseli a megyei testületben. — Megkaptuk a levelet, amelyet Schneller István helyettes főpolgármester írt alá. Kedvesen, udvariasan felszólítanak benne, hogy mindent tegyünk meg az ivóvíz minőségének megőr­zése érdekében, csatornáz­zunk, védjük, óvjuk Buda­pest vizét. Ám kérdezem én: hogyan? A magunk fenntartására is alig van pénz — nyomatékként át­nyújtja a levelet, amelynek egy részlete különösen ér­dekes: „A főváros vezetői szinten vegye fel a kapcso­latot az érintett Pest me­gyei önkormányzatok kép­viselőivel a vízbázisok vé­delme érdekében teendő in­tézkedések meghatározása céljából.” Hát igen. A kapcsolatot felvették, írtak egy levelet, és gyakorlatilag meghatá­rozták, mit kell tenni. A monostori polgármester a dolgokat nem látja ilyen egyszerűnek. NINCS TÖBB BŐR — Ha én ezt a vízminő­séget szeretném biztosítani, csatornázni kellene, és két víztisztítót építeni. Ez ma milliárdokba kerül. Erre sem Szigetmonostornak, sem a másik három telepü­lésnek nincs pénze. A szi­get töibb mint 40 kilométer hosszú, és a kutak meg a vízrendszer úgy behálózza, akár a pókháló. Mi adjuk a főváros vizének kéthar­madát. napi 70-80 ezer köb­métert, s ez óriási mennyi­ség. A szigetet egyébként már tönkretették a csápos kutak, de kárpótlás azért sem járt az itt élőknek. Több bőrt nem lehet lehúz­ni rólunk. Csatornázunk mi, ha majd lesz miből. Egyelőre azt sem tudom megakadályozni, hogy a Comfort helyett Sky Club Mától, november 28-tól megszűnt a Magyar légiforgal­mi Vállalat járatain az úgynevezett comfort osztály, he­lyébe a Sky Club business class szolgáltatás lepett (Hancsovszki János felvétele) (Folytatás az 1. oldalról.) túljutnak a jegykezelés, a beszállás procedúráján, és a repülőgépen egy külön kabinban helyezik el az üzletembereket. A tegnapi sajtótájékoztatót is egy ilyen, erre a célra átalakí­tott TU—154-es első kabin­jában tartották. Üj, ízléses belső burkola­tot és kényelmes üléseket helyeztek el a repülőgép belsejében. Sok újság, az Economisttól a magyar saj­tótermékek széles skáláján keresztül, utazás közben is tájékoztat a világ dolgairól. Nagy változás történt az étel, ital frontján is, nem kell most már kér­ni, hanem kínálják a légi­kísérők, márkás italokból például 30-félét is. Kéthetente változik az étlap, a többfogásos menük a legkényesebb igényeket is kielégítik. Ami pedig a Sky Club fő előnye lesz — talán már jövőre valóra válik —, hogy telefon is lesz a repülőgépeken, így az utazás közben is intéz­hetik az utasok ügyes-ba­jos dolgaikat. Mindenesetre a mostani szolgáltatásfejlesztés, a jö­vő év tavaszára tervezett egyenruhaváltás, a repülő­gépek belső átalakítása is jelzi azt, hogy a Malév versenyre kel a nagy, tehe­tős légitársaságokkal. II. J. szennyvizet beengedjék a kuitakba, vagy az automa­ta mosógépből ne folyjon víz az utcára. — Petíciót írtam a me­gyei önkormányzatnak, a műszaki osztálynak és kér­tem, segítsenek, de válasz még nem jött. Az lenne a kérésem, hogy a vízért köb­méterenként fizessen a fő­város 1, azaz egy forintot a falvaknak. Nekik ez külön kiadást nem jelen­tene, hiszen ráterhelhetik a lakosságra, akik úgyszintén nem nagyon vennék észre Mi pedig ebből a pénzből meg tudnánk oldani a csa­tornázást — tájékoztatott Mócsai János. Elmondta még a polgár- mester, nem tartja etikus­nak, ha valaki úgy kér va­lamit, hogy ő nem ad sem­mit, Hangsúlyozta, erre őt ma már kényszeríteni nem lehet, s mivel a főpolgár­mesterrel jó a viszonya, ilyesmire nem is számít. Ugyanakkor megjegyezte, lépjen az, akit szorít a ci­pő. Nem Szigetmonostor ér­deke, hogy jó vize legyen a fővárosnak, nekik kellene cselekedniük. A levélből vi­szont kiderül, ők nem lép­ni kívánnak, hanem intéz­kedést meghatározni. VÁLASZBA VÁRNAK Mócsai János elmondta még, hogy a Vízművek is tehetetlen, nekik nincs pén­zük. — Felajánlották, vegyük át és működtessük a kuta­kat, csináljuk mi. A szige­ten már számtalan a ti­lalom a víz miatt. Nem lehetnek csordák, nem le­gelészhetnek az állataink, nem tarthatunk marhát, birkát és még sorolhatnám. Van gondunk bőven, de még azt is elvárnák, hogy a szippantott szennyvizet szállítsuk el a szigeten kí­vülre. Meg lehetne mindezt csinálni, a csatornázás meg­oldaná a dolgot, de ehhez pénz kellene. A testület ki­gondolta ezt az egyforintos módszert. Nem sokáig kér­nék, csak a csatornarend­szer és a víztisztítók meg­építéséig. A döntés a to­vábbiakban nem a miénk. Várjuk a választ, és akkor lépünk. Bízom abban, hogy a most alakuló Főváros Környéki Agglomerációs önkormányzatok Társulása ebben a kérdésben is segít — hallhattuk. A. M. A fal nem védi meg az embert Polgárőrök a közbiztonságért A bűnmegelőzés napjaink egyik legégetőbb problémájá­vá vált: hiszen sajnos köztudott, hogy egyre több a brutalitás, az erőszak — veszélyeztetve az életünket és a javainkat. Ilyen körülmények között tartotta sajtótájé­koztatóját szerdán, november 27-én az Önvédelmi Szer­vezetek Országos Szövetsége, melynek november 30-án lesz közgyűlése. A szervezet idén április 24-én alakult. Az alapítók a szövetség képviseletével dr. Kopácsi Sándor elnököt, nyugalmazott rendőr vezér­őrnagyot, dr. Kiss István és Zsombor György alelnökö- ket bízták meg. Munkájuk­hoz az Országos Rendőr-fő­kapitányság folyamatosan segítséget nyújt. A titkár Farkas György vezérőrnagy lett. A szövetség kezdemé­nyezte, hogy alakulásuk időpontja, Szent György napja legyen a bűnmegelő­zés napja. Az alvilág elleni küzdelem szimbóluma pe­dig Sárkányölő Szent György lovag. Dr. Kopácsi Sándor, aki 1956-ban a forradalmi kor­mány nemzetőrségének fő­parancsnok-helyettese volt, utalt arra a történelmi kü­lönbségre, mely a két szer­vezet megalakulását jellem­zi, s hangsúlyozta, hogy most mások a feladatok: a szervezet pártsemleges, és nem fegyveres testület. A Ifi a sárga, a budapesti Áprilisra megyei szaknévsor Hetvenezer példányban jelent meg a budapesti szaknév­sor, népszerű nevén a Hungarian Yellow Pages. Kiadója a Maxwell Közép- és Kelet-Európai Társulás Vegyes Vállalat, amely a szaknévsor vállalkozásában 65 száza­lékos tőkerésszel vesz részt, a Kontraxé. A budapesti szaknévsor csaknem negyvenezer cég — vállalatok, intézmények, szolgáltatók, vállalkozások — adatait 2874 címszóban tartalmazza. Ezenkívül hir­detések is helyet kapnak a telefonkönyv nagyságú, tet­szetős, fóliázott fedőlapos, sárga papírra nyomtatott szaknévsorban. A szerkesz­tők azoknak szánják kiad­ványukat, akik tudják, hogy mit keresnek, de nem biztosak benne, hol keres­sék. A most megjelent szak­névsor egyelőre csak buda­pesti adatokat tartalmaz, de mint ugyancsak az igaz­gatótól megtudtuk, jövő év­től folyamatosan jelentetik meg a valamennyi megye adatait négyes csoportosí­tásban tartalmazó vidéki kiadványaikat is. Bár még véglegesen nem döntöttek arról, pontosan mikor és hány vidéki szaknévsor lát napvilágot, de az már most is bizonyos, hogy az első jövő áprilisban jelenik meg. Az is biztos, hogy A fennmaradó 35 százalék helyet kap benne a Buda­pestet az osztrák határral összekötő négy megye, köz­te Győr-Sopron-Moson és Pest megye is. — kk — nyugalmazott vezérőrnagy beszélt másfél évtizedes ka­nadai emigrációjában szer­zett tapasztalatairól, amit a hazai bűnmegelőzésben is lehet hasznosítani. Kanadában tért hódított a „Szomszédok egymásért” elnevezésű mozgalom, oly­annyira, hogy tevékenysé­güket a biztosító anyagiak­ban is elismeri, díjcsök­kentést ad azok számára, akik részt vesznek ilyen formában a bűnmegelőzés­ben. Persze, ennek techni­kai feltételei is vannak, mint például az, hogy min­den lakásban fel van sze­relve a riasztásnál nélkü­lözhetetlen telefonkészülék. Egy mondást idézett: „A fal nem védi meg az em­bert, ha az ember nem védi a falat.” — mintegy igazolva az önvédelem fon­tosságát. A gondolat magyarorszá­gi fogadtatása nagyon ked­vező. Erre mutat, hogy míg áprilisban 220 szerve­zet létezett, jelenleg már 550—560 van. köztük 179 bejegyzett egyesület. Pest megye ilyen szempontból az élen jár: a négy alapító szervezet között van az ér­di és a dunaharaszti. Je­lenleg mintegy hatvan szer­vezet ténykedik Pest me­gyében. Az országos tapasz­talatok szerint az önkor­mányzatok együttműködési készsége legjobb a kis köz­ségekben, és a legrosszabb a fővárosban. A szervezet a szombati közgyűlés elé terjeszti, hogy új elnevezésük Országos Polgárőr Szövetség legyen, azok az emberek pedig, akik vállalják a fontos és áldozatos társadalmi mun­kát: a polgárőrök. Jelenleg már mintegy 35-40 ezren vannak az országban. Oltási bizonyítványt még nem kérnek Szja: ismét „keményít” az adóhatóság (Folytatás az 1. oldalról.) kiterjed az ingó és ingat­lan vagyonra, az értékpa­pírokra és a 200 ezer fo­rintot meghaladó kész­pénztulajdonra is. Kivételt csak a takarékbetétköny­vek, illetve a devizabetétek jelentenek. A vagyonnyilatkozat arra szolgál, hogy a későbbiek­ben fölmérhető legyen az adózók vagyongyarapodá­sa. Évek múltán egy újabb vagyonnyilatkozat elkészí­tését követően meg lehet állapítani, hogy a bevallott jövedelmek aranyában va- gyonosodott-e az állampol­gár, vagy annál nagyobb mértékben. Valamennyi vállalkozó­nak adóbevallást kell ké­szítenie jövőre, függetlenül attól, hogy az év végén kell-e adót fizetnie vagy sem. Ugyancsak lényeges változtatási elképzelés, hogy az adóhatóság jövőre tájékoztatást kaphat a pénzintézetektől az ott ve­zetett számlákról. Ameny- nyiben egy vállalkozó soro­zatosan megszegi adózással kapcsolatos kötelezettségeit, az adóhatóság kezdemé­nyezheti a vállalkozói en­gedélyének megvonását. Művét nincs Csak az ember tudja — Talán egyetlen dolog van a világon, amit még a legfejlettebb technikával és orvosegészségügyi ismere­tekkel rendelkező japánok sem tudtak mesterséges úton előállítani, az pedig az emberi vér — mondta dr. Felmérni István, a Pest megyei önkormányzat nép­jóléti irodájának vezetője, a Vöröskereszt megyei el­nöke a tegnap délután Mo- noron megrendezett megyei véradó napi ünnepségen. Az alapvető motiváció mindig a beteg embereknek történő segítségnyújtás, a humanitás, a teljes önkén­tesség volt. Korábban ez­zel összhangban állt a do­norok és a véradás szer­vezésében segítő vöröske­resztes aktivisták társadal­mi megbecsülése is. Sajnos — állapította meg dr. Fel- mérai István — a 70-es évek vége óta folyamato­san romló tendenciát ta­pasztalt — főleg a gazda­sági érdekek előtérbe ke­rülése miatt —, holott az általános egészségromlás következtében még inkább szükség van vérkészítmé­nyekre. Puskás Imréné, a Vörös- kereszt városi vezetőségé­nek titkára bejelentette, hogy a megyei ünnepség­gel egy időben a kongresz- szusi központban vette út kitüntetését Temesvári Sándor 184-szeres rácke­vei és Holota Lajos 104- szeres monori véradó. A megyei ünnepség kere­tében dr. Pető Ede, a gö­döllői vértranszfúziós állo­más vezetője és Szviatovsz- ki András, a Vöröskereszt megyei titkára a Kiváló Véradó kitüntetés arany fokozatát adta át Bozsér Józsefnek, az Érdi Volán és Szabó Gábornak, a száz­halombattai Duna Menti Hőerőmű Vállalat dolgozó­jának. Ugyanebben az elis­merésben részesült hat 75- szörös segítségnyújtó. He­ten 50-szeres, egy személy 40-szeres donorként a Ki­váló Véradó kitüntetést kapta meg. A Magyar Vö­röskereszt országos vezető­sége a szigetszentmiklósí városi vezetőség javaslata alapján a véradó mozgalom önzetlen támogatásáért em­lékplakettet adományozott a Magyar Honvédség szi­gethalmi alakulatának. Megható pillanata volt a megyei véradó napi ünnep­ségnek, amikor az Űri köz­ségből érkezett Lőcsei La­jos mondott köszönetét a jelenlévőknek sorstársai nevében, akik hozzá ha­sonlóan az önzetlen vér­adók segítségének köszön­hetik sikeres szívműtétjü­ket. Az Üllői Általános Iskola népitáncegyüttesének bemu­tatója után került sor az úgynevezett véradósorsje­gyek húzására. A fődíj egy mikrohullámú sütő volt, de 36 egyéb értékes díj iS gáz- dára talált. V. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom