Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-28 / 279. szám

ÖNKORMÁNYZATOK FÓRUMA HEMCSAK ÉRDEMES, BE SZÜKSÉGES ÍS A műszer mellé — gondoskodást „Hallgatjuk és figyeljük önöket, s tanulunk. Azon ritka alkalmak közé tartozik a mai, amikor informálód­hatunk egymásról, s felismerve körülményeink azonos­ságait, átgondoljuk teendőinket is." — E szavakkal dr. Szabadfalvi András, a Flór Ferenc Kórház orvos igaz­gatója köszöntötte a Pest megyei önkormányzat népjó­léti bizottságának tagjait, s a vendégeket, akik az egész­ségügyi koncepció megvitatására érkeztek Kerepestar- csára — a helyzetelemző konzultálás szándékával. BŐVÍTESS A KÍNÁLATOT Formálódó arculat A szakma teljes kereszt- metszetében képviseltette magát. Eljöttek a — ható­körükben, funkciójukban és nagyságukban — külön­böző egészségügyi intézmé­nyek vezetői, képviseltette magát a mentőszolgálat, ott volt a megyei tiszti főorvos, s persze kérdéseikkel és véleményükkel mindvégig jelen voltak a szakmán kí­vüli, ámde az egészségügy rezdüléseit érzékenyen kö­vető „civil” réteg képvise­lői is. líj módon Volt mit megbeszélni, a témákat nem kellett keres­gélni. Az első nagy kérdés­kör — amelyre mintegy felfűződtek a hangos medi­tációk — az intézményi ön­állóság problematikája volt. Mennyire a maguk urai a kórházak, rendelkez­nek-e a talpon maradáshoz szükséges jogosítványokkal, képesek-e eltartani, fenn­tartani önmagukat, felké- szültek-e a szükségszerű strukturális változtatások végrehajtására? Független attól, hogy nagyról, avagy kicsiről, kórházról, avagy rendelőintézetről, megyei, városi, illetve egy telepü­lést érintő ellátási körrel bíró intézményről is van szó: ezeket a kérdéseket egyikük sem kerülheti meg. Nem véletlen, hogy a gazdasági igazgatók is szót kértek e tanácskozáson: a fennmaradásnak, s az ön­állóságnak ugyanis a jog­szabályi feltételek csupán az egyik oldalát képvise­lik, épp ilyen fontosak a rendelkezésre álló anyagiak is. Nos, ez az, amelyből ke­vés van. Az alapellátás le­válásával egyes kórházak­ban romlanak a pénzügyi kondíciók, a városi kórhá­zak többségénél az önkor­mányzatok képtelenek ma­gukra vállalni a fejlesztés rájuk eső terheit, ugyanak­kor a társadalombiztosítás­sal sem rendezett minden finanszírozást érintő kér­dés. Tény viszont, hogy a me­gyei önkormányzat óriási segítséget nyújtott az egész­ségügynek a műszerbeszer­zéshez, s rendkívül jó he­lyi kezdeményezések is vannak, például Vácott életre hívták az önkor­mányzatok szövetségét a kórházért. De mindezek el­lenére is alapos átgondolást igényel a hogyan tovább: hiszen egyre nyilvánvalób­bá válik, hogy új módon, korszerűbben kell a pénzzel bánni, a további fejleszté­sekre így teremthető alap. S lépni szinte kivétel nél­kül valamennyi intézmény szándékozik: többségük rekonstrukciót, fejlesztést igénylő épületben tevé­kenykedik. Adhat is Mint bűvös mondat, újra és újra elhangzott, az egészségügynek is vállal­koznia kell. S valóban, az intézmények többsége ren­delkezik azokkal a poten­ciális alapokkal — szabad telek, kialakított infra­struktúra, átalakítható épü­let —, amelyeken piacképes ellátás teremthető. Azt azonban érdemes megfon­tolni, hogy az érdeklődő külföldi töke nem azonos a sikeres befektetéssel, jelen­leg még sok a rendezetlen tulajdonviszony, illetve: az alapfunkciót mindenáron teljesíteni kell, ellenkező esetben nincs garancia a vállalkozás TB által történő finanszírozására. E témák kivesézése kap­csán minden, az egészség­üggyel közvetlenül, avagy csupán perifériálisán érint­kező területről is szó ke­rült. A vérellátástól a men­tőszolgálatig, a beutalási rendszertől a gyógyszerellá­tásig napvilágra kerültek az anomáliák, ésszerűsítő javaslatokkal, továbbítandó felvetésekkel. S a népjóléti bizottság éppen ezt szor­galmazta. Az elhangzottak illetékesség szerinti továb­bítását vállalva, arra ösz­tönözte a jelenlevőket, ad­janak hangot óhajaiknak, hiszen nem kevés az, amelyben a megyei önkor­mányzat hathatós segítséget ígérhet — s adhat. Ugyanakkor azt is felis­merték a tanácskozók, hogy napjainkban megsokszoro­zódott az információk je­lentősége. Tudni kell egy­másról: a létező és működő kommunikációs eszközöket nemcsak érdemes, de szük­séges is igénybe venni, s meg kell találni az egyez­tetés fórumait, és csator­náit. És érdemes nemcsak megyén belül, de azon kí­vül is kitekinteni, így ta­lán elérhető, hogy a bete­get szállító mentő ne ro­bogjon el öt kórház előtt, míg célba ér, csak mert ra­gaszkodni kell a területi felosztáshoz. Jogosan A végső konklúzión nem vitatkozott senki. Minden változás, minden fejlesztés és minden kimondott szó a betegért történik, aki ki­szolgáltatottságában nem­csak jó műszert és korszerű humántechnológiát, hanem megértő gondoskodást, tes­ti-lelki gondozást vár. Aki­nek a betegágy nyolcvan centiméteres magasságából — egyelőre, s jógosan — nem minden részletében fe­lelhet meg a mai szolgál­tatás. Tanácskozás A megyei önkormányzat területfejlesztési környezet- védelmi bizottsága a mai napon tartja soron követ­kező ülését. Első napirend­ként a megyei önkormány­zat jövő évi költségveté­sének első olvasatáról ala­kítja ki állásfoglalását, majd az 1991. évi válság- kezelő alap vízgazdálko­dással és környezetvéde­lemmel kapcsolatos felada­taira fordítható összegei felosztásáról tárgyal. Ezt követően a PVCSV átszer­vezésének kérdései kerül­nek napirendre, illetve megalakítják a megyei ide­genforgalmi és műemléki albizottságot. Nap mint nap döntünk. Igenekről és nemekről ha­tározunk — végérvényesen, visszavonhatatlanul. De va­jon mindig birtokoljuk a kellő tényeket, megvan a tisztánlátást garantáló in­formációbázisunk? Nos, gyakran hiányoznak a lánc­szemek. Pedig ha a kellő időben a megfelelő helyre fordulunk — megalapozot­tabb döntést hozhatunk. Az átalakulással meg­újuló," immár a megyehá­zán működő Pest megyei Pedagógiai Szolgáltató Iro­da éppen a szükséges tájé­kozottság megszerzését, s a nélkülözhetetlen ismere­tek birtoklását teszi lehető­vé: s nemcsak az oktatási intézmények, de a működ­tetők, a fenntartók, azaz az önkormányzatok számára is. Egyelőre terv — Ez feltétlenül új vo­nása szándékainknak — magyarázza Urayné Kovács Zsuzsa, megbízott igazgató —, arra törekszünk, hogy a polgármesteri hivatalok is megismerjék, s igényeljék szolgáltatásainkat. Meggyő­ződésünk szerint ez nem egymástól távoli területek erőltetett összekapcsolása, hanem megfelelő válaszlé­pés jelenkorunk igényeire. Minthogy az oktatáspoliti­ka helyi irányítói az önkor­mányzatok, így bizonyos kérdésekben nem nélkülöz­hetik a kellő információkat. Ezeket szeretnénk számuk­ra biztosítani, például egy- egy igazgatói pályázat elbí­rálása, egy-egy új iskolatí­pus kialakítása során; a meglevő oktatási intézmény bővítése, vagy átalakítása esetén, illetve az iskolák mellett működő egvéb tes­tületek — iskolaszék, szü­lői egyesületek — szakmai szerepének értelmezésében. Szolgálataink igénybevétele eg.yszersmint az önkor­mányzatok által működte­tett iskoláknak is lényeges, hiszen segédletünkkel na­gyobb esély nyílik a szak­mai kérdések azonos meg­közelítésű értelmezésére. Az iroda nemcsak felvett, le is adott bizonyos funk­ciókat. A korábbihoz ké­pest például a heti két ügy­félszolgálatot nem képes biztosítani — kifejezetten finanszírozási okok miatt. — Van pályaválasztási tanácsadás — folytatja Urayné —, de ez szervezet­ten történik. Rendszeresek például az egészségileg problémás fiatalok pálya­alkalmassági vizsgálatai — erre szeptembertől január végéig kerül sor, s évente mintegy 470 gyereket érint —, illetve a középfokú in­tézményekből elutasított diákok elhelyezése: ami évente kilencszáz gyerekre vonatkozik. Az egyéni pá­lyaválasztási tanácsadás vi­szont megszűnt, s bár erre nagy igény lenne, egyelőre csak a terveink között sze­repel: személyi és pénzügyi feltételekhez kötött a tel­jesítése. Az igazi az lenne, ha már hetedik osztálytól pályaorientáló vizsgálatok­kal segíthetnénk a diáko­kat. Érthető a családok ilyen irányú igénye, mert nincs rálátásuk a képzési formák sokszínűségére, s nincs objektív mércéjük a gyerek alkalmasságát ille­tően. Ebben várnak — várnának — segítséget. A munkanélküliség kéz­zelfogható fenyegetettsége még az eddigieknél is nyil­vánvalóbbá teszi, hogy a végzős diákoknak más mu­nícióval kell az iskolától búcsúzni, olyan tudással kell távozni, amely a mun­kaerőhelyzet módosulásával is konvertálható. Ez azon­ban — legalábbis ma még — nem általános. A képzé­sek és átképzések rendsze­re akadozva csatlakozik egymáshoz, köztük nagy az űr. és sok az üresjárat. Sok­szor még a pedagógusok is nehezen látják át a válto­zásokat. az intézmények pedig késve alakítják ki új taktikájukat. — Mi arra törekszünk — mondja az igazgatónő —, hogy hozzáférhetővé tegyük az alapvető információkat, ugyanakkor azokat kellően rendszerezve és csoportosít­va célzottan juttassuk ille­tőségi körükbe. Igyekszünk mindenhová eljutni, a pe­dagógusok számára rendel­kezésre állunk könyv- és médiatárunkkal, napi szük­ségleteikhez készítettünk aktuális segédanyagokat. A szaktanácsadói rendszert felváltó szakértői kör pedig garancia afra, hogy hozzá­értő szakemberek teljesít­senek egy-egy felkérést: tesztanyagokat, mérési módszereket dolgoznak ki, tantervek összeállítását vál­lalják. Utat találni Az arculat kialakítása korántsem ért véget. Az iroda bővíteni szeretné kí­nálatát, azzal a meggyőző­déssel, hogy munkájukkal ma még hiányzó hidakat építhetnek intézmények és hivatalok, döntéshozó és döntésre váró szervek kö­zé. De legfőképpen abban bíznak, hogy utat találhat­nak a pályák, és a pályá­kat kereső diákok között. ^ A vereLKE°o Boltjaink soha nincsenek távol Öntől: &•' • -n ^''íz. Cegléd, Kossuth F. u. 6. Nagyhala, Petőfi S. u. II. kényese, nL+r "ff /iR/\Nrőf^LéK, Rt ' K&íYBKBBol y^^'EsB/eot- /Jhfo Cegléd, Vadász u. 4. Cegléd, Pesti út 67. Cegléd, ipartelepi u. 1, Cegléd, Körösi út 61. A bony, Piactér A bony, Ceglédi út 10. Tápiószele, Juhász L. tér 1, Törtei, Kossuth L. u. 10. Tápióbicske, Rákóczi út 61. Tápiószecsö, Dózsa Gy. u. 25, Tápiógyörgye, Ady E. u. 54. Farmos, Jászberényi út 667» Jászkarajenö, Néphadsereg u. 61. Tápiószenlmárton, Kossuth út 13, Aranygallér Rt. 2700 Cegléd, Kossuth Ferenc u. 6.- ARANY(^\aBR. RT- TENíEFBk + G^YEBBk. ■---------­H irdetéseink a Pest Megyei Hírlapban, a Pest Megyei Extrában és a Szuperinfóban jelennek meg. Aranygallér I « \ * * % •

Next

/
Oldalképek
Tartalom