Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-28 / 279. szám
ÖNKORMÁNYZATOK FÓRUMA HEMCSAK ÉRDEMES, BE SZÜKSÉGES ÍS A műszer mellé — gondoskodást „Hallgatjuk és figyeljük önöket, s tanulunk. Azon ritka alkalmak közé tartozik a mai, amikor informálódhatunk egymásról, s felismerve körülményeink azonosságait, átgondoljuk teendőinket is." — E szavakkal dr. Szabadfalvi András, a Flór Ferenc Kórház orvos igazgatója köszöntötte a Pest megyei önkormányzat népjóléti bizottságának tagjait, s a vendégeket, akik az egészségügyi koncepció megvitatására érkeztek Kerepestar- csára — a helyzetelemző konzultálás szándékával. BŐVÍTESS A KÍNÁLATOT Formálódó arculat A szakma teljes kereszt- metszetében képviseltette magát. Eljöttek a — hatókörükben, funkciójukban és nagyságukban — különböző egészségügyi intézmények vezetői, képviseltette magát a mentőszolgálat, ott volt a megyei tiszti főorvos, s persze kérdéseikkel és véleményükkel mindvégig jelen voltak a szakmán kívüli, ámde az egészségügy rezdüléseit érzékenyen követő „civil” réteg képviselői is. líj módon Volt mit megbeszélni, a témákat nem kellett keresgélni. Az első nagy kérdéskör — amelyre mintegy felfűződtek a hangos meditációk — az intézményi önállóság problematikája volt. Mennyire a maguk urai a kórházak, rendelkeznek-e a talpon maradáshoz szükséges jogosítványokkal, képesek-e eltartani, fenntartani önmagukat, felké- szültek-e a szükségszerű strukturális változtatások végrehajtására? Független attól, hogy nagyról, avagy kicsiről, kórházról, avagy rendelőintézetről, megyei, városi, illetve egy települést érintő ellátási körrel bíró intézményről is van szó: ezeket a kérdéseket egyikük sem kerülheti meg. Nem véletlen, hogy a gazdasági igazgatók is szót kértek e tanácskozáson: a fennmaradásnak, s az önállóságnak ugyanis a jogszabályi feltételek csupán az egyik oldalát képviselik, épp ilyen fontosak a rendelkezésre álló anyagiak is. Nos, ez az, amelyből kevés van. Az alapellátás leválásával egyes kórházakban romlanak a pénzügyi kondíciók, a városi kórházak többségénél az önkormányzatok képtelenek magukra vállalni a fejlesztés rájuk eső terheit, ugyanakkor a társadalombiztosítással sem rendezett minden finanszírozást érintő kérdés. Tény viszont, hogy a megyei önkormányzat óriási segítséget nyújtott az egészségügynek a műszerbeszerzéshez, s rendkívül jó helyi kezdeményezések is vannak, például Vácott életre hívták az önkormányzatok szövetségét a kórházért. De mindezek ellenére is alapos átgondolást igényel a hogyan tovább: hiszen egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy új módon, korszerűbben kell a pénzzel bánni, a további fejlesztésekre így teremthető alap. S lépni szinte kivétel nélkül valamennyi intézmény szándékozik: többségük rekonstrukciót, fejlesztést igénylő épületben tevékenykedik. Adhat is Mint bűvös mondat, újra és újra elhangzott, az egészségügynek is vállalkoznia kell. S valóban, az intézmények többsége rendelkezik azokkal a potenciális alapokkal — szabad telek, kialakított infrastruktúra, átalakítható épület —, amelyeken piacképes ellátás teremthető. Azt azonban érdemes megfontolni, hogy az érdeklődő külföldi töke nem azonos a sikeres befektetéssel, jelenleg még sok a rendezetlen tulajdonviszony, illetve: az alapfunkciót mindenáron teljesíteni kell, ellenkező esetben nincs garancia a vállalkozás TB által történő finanszírozására. E témák kivesézése kapcsán minden, az egészségüggyel közvetlenül, avagy csupán perifériálisán érintkező területről is szó került. A vérellátástól a mentőszolgálatig, a beutalási rendszertől a gyógyszerellátásig napvilágra kerültek az anomáliák, ésszerűsítő javaslatokkal, továbbítandó felvetésekkel. S a népjóléti bizottság éppen ezt szorgalmazta. Az elhangzottak illetékesség szerinti továbbítását vállalva, arra ösztönözte a jelenlevőket, adjanak hangot óhajaiknak, hiszen nem kevés az, amelyben a megyei önkormányzat hathatós segítséget ígérhet — s adhat. Ugyanakkor azt is felismerték a tanácskozók, hogy napjainkban megsokszorozódott az információk jelentősége. Tudni kell egymásról: a létező és működő kommunikációs eszközöket nemcsak érdemes, de szükséges is igénybe venni, s meg kell találni az egyeztetés fórumait, és csatornáit. És érdemes nemcsak megyén belül, de azon kívül is kitekinteni, így talán elérhető, hogy a beteget szállító mentő ne robogjon el öt kórház előtt, míg célba ér, csak mert ragaszkodni kell a területi felosztáshoz. Jogosan A végső konklúzión nem vitatkozott senki. Minden változás, minden fejlesztés és minden kimondott szó a betegért történik, aki kiszolgáltatottságában nemcsak jó műszert és korszerű humántechnológiát, hanem megértő gondoskodást, testi-lelki gondozást vár. Akinek a betegágy nyolcvan centiméteres magasságából — egyelőre, s jógosan — nem minden részletében felelhet meg a mai szolgáltatás. Tanácskozás A megyei önkormányzat területfejlesztési környezet- védelmi bizottsága a mai napon tartja soron következő ülését. Első napirendként a megyei önkormányzat jövő évi költségvetésének első olvasatáról alakítja ki állásfoglalását, majd az 1991. évi válság- kezelő alap vízgazdálkodással és környezetvédelemmel kapcsolatos feladataira fordítható összegei felosztásáról tárgyal. Ezt követően a PVCSV átszervezésének kérdései kerülnek napirendre, illetve megalakítják a megyei idegenforgalmi és műemléki albizottságot. Nap mint nap döntünk. Igenekről és nemekről határozunk — végérvényesen, visszavonhatatlanul. De vajon mindig birtokoljuk a kellő tényeket, megvan a tisztánlátást garantáló információbázisunk? Nos, gyakran hiányoznak a láncszemek. Pedig ha a kellő időben a megfelelő helyre fordulunk — megalapozottabb döntést hozhatunk. Az átalakulással megújuló," immár a megyeházán működő Pest megyei Pedagógiai Szolgáltató Iroda éppen a szükséges tájékozottság megszerzését, s a nélkülözhetetlen ismeretek birtoklását teszi lehetővé: s nemcsak az oktatási intézmények, de a működtetők, a fenntartók, azaz az önkormányzatok számára is. Egyelőre terv — Ez feltétlenül új vonása szándékainknak — magyarázza Urayné Kovács Zsuzsa, megbízott igazgató —, arra törekszünk, hogy a polgármesteri hivatalok is megismerjék, s igényeljék szolgáltatásainkat. Meggyőződésünk szerint ez nem egymástól távoli területek erőltetett összekapcsolása, hanem megfelelő válaszlépés jelenkorunk igényeire. Minthogy az oktatáspolitika helyi irányítói az önkormányzatok, így bizonyos kérdésekben nem nélkülözhetik a kellő információkat. Ezeket szeretnénk számukra biztosítani, például egy- egy igazgatói pályázat elbírálása, egy-egy új iskolatípus kialakítása során; a meglevő oktatási intézmény bővítése, vagy átalakítása esetén, illetve az iskolák mellett működő egvéb testületek — iskolaszék, szülői egyesületek — szakmai szerepének értelmezésében. Szolgálataink igénybevétele eg.yszersmint az önkormányzatok által működtetett iskoláknak is lényeges, hiszen segédletünkkel nagyobb esély nyílik a szakmai kérdések azonos megközelítésű értelmezésére. Az iroda nemcsak felvett, le is adott bizonyos funkciókat. A korábbihoz képest például a heti két ügyfélszolgálatot nem képes biztosítani — kifejezetten finanszírozási okok miatt. — Van pályaválasztási tanácsadás — folytatja Urayné —, de ez szervezetten történik. Rendszeresek például az egészségileg problémás fiatalok pályaalkalmassági vizsgálatai — erre szeptembertől január végéig kerül sor, s évente mintegy 470 gyereket érint —, illetve a középfokú intézményekből elutasított diákok elhelyezése: ami évente kilencszáz gyerekre vonatkozik. Az egyéni pályaválasztási tanácsadás viszont megszűnt, s bár erre nagy igény lenne, egyelőre csak a terveink között szerepel: személyi és pénzügyi feltételekhez kötött a teljesítése. Az igazi az lenne, ha már hetedik osztálytól pályaorientáló vizsgálatokkal segíthetnénk a diákokat. Érthető a családok ilyen irányú igénye, mert nincs rálátásuk a képzési formák sokszínűségére, s nincs objektív mércéjük a gyerek alkalmasságát illetően. Ebben várnak — várnának — segítséget. A munkanélküliség kézzelfogható fenyegetettsége még az eddigieknél is nyilvánvalóbbá teszi, hogy a végzős diákoknak más munícióval kell az iskolától búcsúzni, olyan tudással kell távozni, amely a munkaerőhelyzet módosulásával is konvertálható. Ez azonban — legalábbis ma még — nem általános. A képzések és átképzések rendszere akadozva csatlakozik egymáshoz, köztük nagy az űr. és sok az üresjárat. Sokszor még a pedagógusok is nehezen látják át a változásokat. az intézmények pedig késve alakítják ki új taktikájukat. — Mi arra törekszünk — mondja az igazgatónő —, hogy hozzáférhetővé tegyük az alapvető információkat, ugyanakkor azokat kellően rendszerezve és csoportosítva célzottan juttassuk illetőségi körükbe. Igyekszünk mindenhová eljutni, a pedagógusok számára rendelkezésre állunk könyv- és médiatárunkkal, napi szükségleteikhez készítettünk aktuális segédanyagokat. A szaktanácsadói rendszert felváltó szakértői kör pedig garancia afra, hogy hozzáértő szakemberek teljesítsenek egy-egy felkérést: tesztanyagokat, mérési módszereket dolgoznak ki, tantervek összeállítását vállalják. Utat találni Az arculat kialakítása korántsem ért véget. Az iroda bővíteni szeretné kínálatát, azzal a meggyőződéssel, hogy munkájukkal ma még hiányzó hidakat építhetnek intézmények és hivatalok, döntéshozó és döntésre váró szervek közé. De legfőképpen abban bíznak, hogy utat találhatnak a pályák, és a pályákat kereső diákok között. ^ A vereLKE°o Boltjaink soha nincsenek távol Öntől: &•' • -n ^''íz. Cegléd, Kossuth F. u. 6. Nagyhala, Petőfi S. u. II. kényese, nL+r "ff /iR/\Nrőf^LéK, Rt ' K&íYBKBBol y^^'EsB/eot- /Jhfo Cegléd, Vadász u. 4. Cegléd, Pesti út 67. Cegléd, ipartelepi u. 1, Cegléd, Körösi út 61. A bony, Piactér A bony, Ceglédi út 10. Tápiószele, Juhász L. tér 1, Törtei, Kossuth L. u. 10. Tápióbicske, Rákóczi út 61. Tápiószecsö, Dózsa Gy. u. 25, Tápiógyörgye, Ady E. u. 54. Farmos, Jászberényi út 667» Jászkarajenö, Néphadsereg u. 61. Tápiószenlmárton, Kossuth út 13, Aranygallér Rt. 2700 Cegléd, Kossuth Ferenc u. 6.- ARANY(^\aBR. RT- TENíEFBk + G^YEBBk. ■---------H irdetéseink a Pest Megyei Hírlapban, a Pest Megyei Extrában és a Szuperinfóban jelennek meg. Aranygallér I « \ * * % •
