Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-25 / 276. szám

Jeszenszky Géza: Új típusú kapcsolatokat Utasításokra várnak a harcoló csapatok Nem enyhült a horvátországi helyzet A külügyminiszter szom­bat délelőtt telefonon be­szélt a szovjet szövetségi külügyminiszterként a na­pokban újból hivatalba lé­pett Eduard Sevardnadzé- tml. A magyar diplomácia irá­nyítója — aki maga kez­deményezte a beszélgetést szovjet kollégájával — Ga- rajszki Istvánnak, az MTI diplomáciai tudósítójának adott nyilatkozatában el­mondta: gratulált az érez­hetően jó hangulatban lé­vő, energikus szovjet poli­tikusnak újbóli tisztség­vállalásához. Biztosította Sevardnadzét arról, hogy Magyarország a maga sze­rény lehetőségeivel segíte­ni kívánja az unió új ál­lamszerkezetének kialakí­tását, s bízik Sevardnadze személyes képességeiben, tapasztalataiban. Az állam- szövetség jövőjével kapcso­latban szovjet kollégájának történelmi példaként emlí­tette az Osztrák—Magyar Monarchiát, amely több területet — így például a külpolitikát — közös fenn­hatóság alá rendelt. Az MTI érdeklődésére a külügyminiszter megerősí­tette, hogy december első felében Moszkvába látogat Antall József kormányfő, s Gorbacsov elnökkel alá­írja a magyar—szovjet alapszerződést. Az út egy­ben alkalmat kínál meg­beszélésekre az orosz köz­társaság vezetőivel is. Ez beleillik a magyar külpoli­tikának azon stratégiai tö­rekvésébe, hogv új típusú gazdasági, politikai kap­csolatokat építsen ki az unió egyes köztársaságai­val, mindenekelőtt Ukraj­nával és Oroszországgal. A vasárnap életbe lépett tűzszünet Kelet-Szlavóniá­ban nem enyhítette az ost­romlott horvát városok ki­szolgáltatott helyzetét, a többi horvátországi fronton egyelőre óvatos várakozás tapasztalható, bár az is le­het, hogy a harci tevékeny­ség csupán a zord időjárás miatt nem volt olyan he­ves, mint egyébként. A szemben álló felek most, a Géniben kötött újabb fegy­vernyugvás után nyilván­valóan utasításokat várnak elöljáróiktól. Az egyezmény ezúttal külön pontban rög­zíti, hogy a nem reguláris erőkre is nyomást gyako­rolnak a tűzszünet megva­lósulása céljából. A hét végén megkötött csapat kivonási egyezmé­nyek végrehajtása késik, ami szintén összefügg azzal, hogy mindkét fél a másik reakcióit igyekszik kipuha­tolni a genfi tűzszünet megkötése utáni első órák­ban. Splitből, Sibenikből és Divatjából még nem tud­ták elindítani a kivonuló katonai alakulatokat, állí­tólag azért, mert késik a horvát fél által ígért akna- mentesítés. Zara környé­kén két színhelyen is tar­tanak tárgyalásokat. Az egyik megbeszélésen a had­sereg illetékesei megígér­ték, hogy lehetővé teszik a körbezárt horvát alaku­latok ellátását, a másik tárgyaláson a csapatszétvá­lasztásról kellene dönteni, erről még nincsenek hírek. A Zárával határos knini körzetbe érkezett viszont a szélsőséges szerb vezér, Vo­jislav Seselj vajda, állító­lag 1500 csetnikkel együtt, s itt tartózkodik a szerb önkéntesek „legendás” pa­rancsnoka is, Drágán kapi­tány is. Kettőjük között vannak ellentétek, s voltak olyan hírek is, hogy Drá­gán kapitányt őrizetbe vet­ték a knini szerb hatósá­gok. Ezt utóbb cáfolták. A sorrendben 14. tűzszü- neti megállapodás ellenére vasárnapra virradóra foly­tatódott az Eszék elleni tá­madás. A zágrábi rádió je­lentése szerint a szerb sza­badcsapatok az éjszaka szórványosan lőtték a 140 ezer lakosú szlavóniai szék­várost, reggeltől pedig fo­kozódott a tűz intenzitása. Harcok voltak a város déli határán is, ahol a jugoszláv hadsereg megpróbálta át­törni a horvát gárdisták védvonalát. A DPA által idézett zág­rábi rádió reggeli beszámo­lója szerint viszonylagos nyugalomban telt az éjsza­ka a köztársaság többi ré­szén. Egyedül a Zágrábtól 50 kilométerre, délnyugatra fekvő Károlyvárosra adott le a jugoszláv tüzérség né­hány lövést. 1 Külföldi eseménye _ egy mondatbelit ■5 1 Oroszország gazdaságának a következő 4-5 évben évi 15 milliárd dollár nyugati támogatásra lenne szüksége az átalakításhoz. Amerikának, a Nyugatnak elemi érdeke a szovjetek támogatása, hiszen — amint Robert Strauss moszkvai amerikai nagykövet figyelmeztetett — kudarc esetén visszatérhet a fasizmus. A Belgiumban vasárnap reggel 8-kor megnyitották a szavazóhelyiségeket, meg­kezdődött a választás, 212 képviselői és 106 szenátori mandátum sorsa dől el, s megválasztják két belga tarto­mány és a francia közösség tanácsosait is. A A palesztin tárgyalási küldöttség elfogadta az Egyesült Államok hi­vatalos meghívását és részt vesz a december 4-én Wa­shingtonban kezdődő közvetlen izraeli—arab tárgyaláso­kon. Amerikai védelmi költségvetés Izraelben nem örülnek Butrosz Gáli jelölésének Izraeliben meglehetősen vegyes fogadtatásra talált Butrosz Gáli egyiptomi kül­ügyminiszternek az ENSZ- főtitkári tisztségre való je­lölése. Amíg Jichak Samir kormányfő szóvivője pén­teken óvatosan üdvözölte a BT-döntést, addig maga a miniszterelnök meglehető­sen szkeptikusan foglalt állást. — Izrael helyzete nem a legjobb az ENSZ-ben, s eh­hez jön még Gáli jelölése — idézték a magánlátoga- táson Washingtonban tar­Az amerikai főváros a végén tele volt találgatá­sokkal: meneszti-e George Bush elnök fő belpolitikai tanácsadóját, John Sunu- nut, a Fehér Ház kabi­netfőnökét. A sajtó — ritka össz­hangban — Sununut teszi felelőssé azért, hogy az el­nök sorra követi el a bel­politikai hibákat, nincs programja a gazdasági gon­dok megoldására, és nép­szerűsége gyorsan csökken —- éppen most, amikor ki­bontakozóban van az egy év múlva esedékes elnök- választás kampánya. Bush elnök a minap a gazdaságra igen veszélyes­nek bizonyult kijelentést tett, amikor javasolta: csökkentsék — a vásárlási kedv, s ezzel a gazdaság élénkítése érdekében — a hitelkártya-tartozások után fizetendő kamatot. A hírre egy nap alatt átlago­san 126 pontot estek az árfolyamok. Az ügy csatta­tózkodó Samirt vasárnapi izraeli lapok. A DPA je­lentése szerint Jeruzsá­lemben mindenekelőtt azért bírálják Gálit, mert koráb­ban a cionizmust a faji megkülönböztetéssel azono­sító EN SZ- határozat rövid időn belüli eltörlése ellen foglalt állást. Samirral szemben a li- kud tömb parlamenti cso­portjának elnöke viszont fenntartás nélkül üdvözöl­te Gáli jelölését és üdvözlő táviratot is küldött neki. nója, hogy amíg a sajtó Sununut vádolta a terv ki­dolgozásával, a kabinetfő­nök kijelentette: az ötlet­hez semmi köze, azt Bush elnök rögtönözte ... Az amerikai szenátus szombaton elfogadta az 1992. évre szóló védelmi költségvetést. A 270 mil­liárd dolláros, jövő évi ka­tonai kiadásokról szóló ter­vezetet a szenátus 66 tag­ja támogatta, ellene 29-en szavaztak. A védelmi költ­ségvetés hatályba lépéséhez — miután azt már koráb­Az egykori auschwitzi haláltábor falától mintegy 500 méterre szombaton ün­nepélyesen elhelyezték az új karmelita kolostor alap­kövét, amely része lesz a párbeszéd és információ központja itt épülő székhá­zának. Az alapkövet letéte­le előtt Rómába vitték, ahol megáldotta II. János Pál pápa. Az eseményt komoly vi­ban a képviselőház is jóvá­hagyta — már csak George Bush elnök aláírása szük­séges. Figyelemre méltó, hogy a törvényhozás végül nem járult hozzá az öbölhábo­rúban hírnevet szerzett F— 117-es típusú, „lopakodó” vadászgépek számának nö­veléséhez. harait előzték meg. A kar­meliták eddigi kolostora ugyanis a tábor területén állt, s vallásos zsidó közös­ségek ezt sérelmezték. Nem­zetközi közvetítéssel 1987- ben létrejött a megállapo­dás a központ építéséről és a karmeliták áthelyezésé­ről, de évekig ennek elle­nére semmi sem történt a megállapodás megvalósítá­sára. Ezért került sor arra. hogy Weiss New York-i rabbi fanatikus híveinek kis csoportjával erőszak­kal hatolt be a kolostorba, ahonnan kiverték őket. Ezt követően hangzott el Józef Glemp bíboros prímás len­gyel egyházfő híressé vált besszéde, amely miatt anti­szemitizmussal vádolták meg. Waldemar Chrostowski atya a Zycie Warszawyban írt cikkében kifejezésre juttatta aggódását, hogy az új központ építése körül el­követett hibák ahelyett, hogy közelítenék egymáshoz a zsidókat és a kereszté­nyieket, újabb feszültséget szítanak. Ide sorolta pél­dául, hogy' a számos kato­likus egyházi vezető mellett az alapkőletételhez meg sem hívták a lengyel zsi­dók képviselőit. Ráadásul az ünnepséget szombatra tűzték ki, ami enyhén szól­va tapintatlanság, hiszen vallásos zsidók e napon nem utazhatnak. Megtalálják a borostyánszobát? A Németországban tartózkodó Borisz Jelein bombát robbantott azzal a bejelentésével, hogy „tudjuk, hol van a híres borostyánszoba’5. A Bild című bulvárlap szombati kiadásában azt írja, hogy a bejelentés a Bundestag külügyi bizottságának ülésén hangzott el, és Borisz Jelcin engedélyt kért a né­metektől az acélládákba rejtett borostyánok kiásására. A legendás borostyánszobát I. Frigyes porosz uralkodó megbízásából Gottfried Wolff ram dán mester készítette a berlini városi kastély számára: egy 55 négyzetméter alapterületű szoba falait borította be gazdagon díszített borostyánnal. A szobához egyéb, borostyánból készült tárgyak is tartoztak. A borostyánszobát I. Frigyes Vilmos Nagy Péternek ajándékozta, azt Carszkoje Szelóban építették fel újra. A németek Leningrad ostromakor az egészet lebontották, először Rönigsbergbe, a mai Kalinyingrádba hurcolták, de attól kezdve nyoma veszett. Eddig több mint száz for­ró nyomról derült ki, hogy nem az. A legújabb forró nyom állítólag Türingiába vezet, de Werner Braus erfurti kulturális államtitkár a Bildnek nem volt hajlandó biztosat mondani. — Ha én most megnevezném a feltételezett helyet, kincskeresők hada indulna meg. Egy biztos: forró nyomon vagyunk, a kö­vetkező napokban már világosabban fogunk látni — mondta az államtitkár. Fehér házi őrségváltás? RENDKÍVÜLI KONGRESSZUST TARTOTTÁK Ismét Nagy Sándor az MSZOSZ elnöke Göncz Árpád köztársasá­gi elnök is megjelent az MSZOSZ rendkívüli kong­resszusának szombati mun­kanapján, A küldöttek nagy tapssal fogadták a köztár­sasági elnököt, ezzel is ki­fejezve tiszteletűket, elis­merésüket az iránt, amit a társadalmi béke érdekében tett. Göncz Árpád hangsúlyoz­ta. fontosnak érezte, hogy eljöjjön, ezzel is kifejezve: alapvető kérdésnek tartja, a jelenlegi helyzetben a tár­sadalmi érdekegyeztetést, a szakszervezetek szerepét, a szakszervezetek taktikai és stratégiai egységét. A mun­kavállalóknak, a bérből, fi­zetésből élőknek, a társa­dalom többségének meg kell tudni védenie érdekeit. A társadalmi béke fenn­tartásához, a feszültségek megoldásához jó, ha vilá­gosan, akár keményen is, megjelennek az egyes érde­kek. Ez konfrontációt is je­lenthet. Az érdekek ütköz­tetésével viszont meg lehet találni a valamennyi félnek elfogadható feltételeket. A kongresszus ezután az ország lakosságához inté­zendő felhívást fogadott el. Ebben .felhívják a figyel­met a szélsőséges indulatok veszélyeire. E szélsőséges indulatok ellen közös fel­lépésre, széles társadalmi összefogásra szólít fel az MSZOSZ kongresszusa. A kongresszus végül meg­választotta a szövetség ve­zetőit. Ennek eredménye­ként a választás megkezdé­se előtt tisztségükről le­mondott vezetők kaptak is­mét bizalmat. A jelenleg mintegy 1,8 millió tagot képviselő szövetség elnöké­vé Nagy Sándort, alelnöké- vé Sándor Lászlót válasz­tottak meg. MSZMP- programnyilatkozat Cél a Parlament A Munkáspárt (MSZMP) szombaton, a Csepeli Mun­kásotthonban, rendőrök és vaskoriatok védőgyűrűjé- bem folytatta — október 12-én Salgótarjániban meg­kezdett — XV. kongresszu­sát. A rendezvényt azonban senki sem zavarta meg, mindössze az 56-os Emlék- bizottság néhány képvise­lője jelent meg a helyszí­nen, és adott át tiltakozá­sul petíciót a Munkáspárt vezetőségének. A kongresszus legfonto­sabb programja a párt programny ilatkozat-tér ve­zetőnek vitája volt. A fel­szólalók elismerték, hogy a kitűzött célokért nem lesz könnyű megvalósítaniuk, hiszen Parlamenten kívüli párt lévén, eszközeik kor­látozottak. Céljuk ezért, hogy a következő választá­sokon bejussanak a Par­lamentbe — fogalmazták meg. A párt programtervezeté­nek véglegesítése és elfo­gadása után Thürmer Gyu­la záróbeszédében elisme­réssel szólt az elfogadott programnyilatkozatról, mert az alkalmas arra, hogy se­gítségével válaszolhassanak a következő időszak kihí­vásaira. Az elnök ezúttal sem hagyta bírálat nélkül a kormányt és az ellenzéki pártokat. „A kormány vég­legesen kihívja maga ellen a társadalmat. Félő, hogy ezt a konfliktust nem lesz ereje demokratikus módon elrendezni” — jövendölte. VILLANÓFÉNY PÁROK Két csúcstartó hónapja van a megyében a hol- tomiglan-holtodiglan kimondásának, a május és az augusztus. Ekkor kötik a legtöbb házasságot — a legkevesebbet januárban —, ez a legtöbb azon­ban az idén kevesebb volt, mint tavaly. Telepü­lésenként erős szóródással ugyan, de tíz-ti- zenkét százalékkal kevesebb házasságot kötöttek meg az idén eddig, mint tavaly az azonos időszak­ban. Hamari következtetés lenne azonban arra gon­dolni, hogy ennek megfelelően kisebbedéit azok­nak a tábora is, akik párjukkal élnek. Bővül ugyanis az együtt élők, de formális jog szerint házasságot nem kötök csoportja. Némelyik anya- könyvvezető még olyan érdekes tapasztalatra is szert tett, hogy eredetileg polgári és egyházi esküvőt egyaránt tervező házasulandók lépnek közös háztartásba a szertartások mellőzésével. Az érzelmi, az egzisztenciális elbizonytalanodás hat­na így? Csak valamelyik, mindkettő? Avagy más tényezők? Alapos szociológiai vizsgálódás kellene ezeknek a kérdéseknek a megválaszolá­sához, amitől persze maga a tén.y tény marad. Bizonyára hosszú lista kerekedne ki mindan­nak a felsorolásából, ami befolyásolja az együtt élni akarók elhatározását. A kenyérkereseti le­hetőségek ingatagsága, a lakáshoz jutás kétsé­gessége éppúgy tétel a listában, mint az érték­válságok sok éve hurcolt terhe. Valószínű, nem a felelőtlenség diktálja a formális kötöttségek el­utasítását, hanem a végleges döntés elhalasztá­sának, azaz az időnyerésnek az óhaja. Erre mutat az az észlelet, hogy növekvőben van a már egy ideje együtt élők, de házasságra csak most vál­lalkozók csoportja. Bíznak egymásban, vagy csak elunták mások érteden tekintetét? (M) Alapkőletétel — Auschwitzban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom