Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-25 / 276. szám

am szósz ártatlan saga Az élet műiden perce összeköt KATONAI KONFLIKTUS EGYELŐRE NEM VÁRHATÓ Nem kis aggodalommal figyeljük nap mint nap a .Ju­goszláviából érkező híradásokat. Minden egyes tűzszü­net reményt kelt bennünk, de ez csak az első puskalövé­sig tart. E szomszédos ország túl közel van hozzánk — s túl távol szellemiségében — ahhoz, hogy többet tehet­nénk érte, mint a békés megoldás sürgetése nemzetközi lesz-e Tölgyessy? fórumokon. Mivel azonban válsággóc alakult ki hazánk déli ha­társzakaszán, fel kellett ké­szülni a védelemre. A je­lenlegi helyzetről hallhat­tak bővebb tájékoztatást a sajtó mnkatársai azon a megbeszélésen, amelyre a hét végén került sor a Bel­ügyminisztérium Duna-pa­lotájában. Dr. Raffay Ernő, a Hon­védelmi Minisztérium poli­tikai államtitkára többek között szólt Barcs legfőbb tanulságáról. A légi felderí­tést most már olyan rádió- technikai felszerelés segíti, amely észleli az alacsonyab­ban szálló repülőket is. Megnövelték a páncélozott járművekkel ellátott járőrö­zők. valamint a készenléti repülőgépek és helikopte­rek számát. Katonapolitikai előrejelzésekre hivatkozva hangsúlyozta a veszélyezte­tettség kérdésével kapcso­latosan, hogy Magyarország és Jugoszlávia között ka­tonai konfliktus rövid tá­von nem várható. — Több állam fontolóra vette Horvátország füg­getlenségének elismeré­sét. Hogyan alakulna azután a bent lévő jugosz­láv szövetségi csapatok helyzete? — érdeklőd­tünk a politikai állam­titkártól. — Amennyiben egy or­szág függetlenné válik, egy­értelmű, hogy területét az idegen csapatoknak el kell hagynia. Ettől azonban a Bár a házigazdák meghí­vók százait küldték világgá, az itthon élők sem képvi­seltették magukat számuk­tól elvárható arányban, a külföldiek meg még keve­sebben voltak. Hiába, kicsi a világ, mondhatnánk, a majdani sikeresebb folyta­tás reményében. Mert a pillanat történelmi volt, mint Bégány Attila kor­mányfőtanácsos köszöntője is, aki a Miniszterelnöki Hivatal képviseletében üd­vözölte a grófokat, báró­kat. EGYEK A NEMZETTEL A magyarság kitapintha­tó múltjáig nyúlt vissza Kállay István egyetemi ta­nár előadása a történelmi családokról, amelyből kivi­láglott, hogy ideig-óráig le­írhatta őket a kommunista rezsim, de nevük, társadal­mi jelenlétük kitörölhetet­len a magyar nemzet múlt­jából, s számolni kell velük a jelenben és a jövőben is. Gudenus János báró, aki Budapesten él, és nemrég jelentette meg A magyar- országi fönemesség XX. századi genealógiája című, probléma még nem oldódik meg. Ez természetesen ju­goszláv belügy, én csak föl- tételezésekkel élek — anél­kül. hogy a belügyekbe be­leszólnék. De hát mi lesz a fegyverrendszerekkel, a kü­lönféle katonai felszerelé­sekkel? Mindezek olyan eszközök, amelyekre egy független országnak szük­sége lehet és van. Hosszú vajúdások és vitáik során lehetne eredményre jut­ni. Dr. Bőgner Miklóstól, a régió köztársasági megbí­zottjától azt tudakoltuk: mi­ként hat az ott élőkre a megerősített honvédelem? — Nagyobb lett az egyen­ruha becsülete a déli vége­ken. Akik eddig negatívan viszonyultak a kalonasság- hoz, most rájöttek árra az előnyre, hogy őket is védi. Ez lelki támaszt jelent szá­mukra. — A köztársasági megbí­zott saját területén a honvédelmi bizottság el­nöke is. Mivel jár ez eb­ben a rendkívüli helyzet­ben? A menekültüggyel és a határhelyzettel kapcsolatos valamennyi információ hoz­zánk fut be. Tehát nekünk hivatalból is kötelességünk ezeknek az ügyeknek a ke­zelése. A lakosság, a pol­gármesterek végtelen hu­manitásról tesznek tanúsá­got augusztus derekától. Olyan kis baranyai köz­háromkötetesre tervezett munkájának első részét, idestova három évtizede folytatott kutatásainak eredményéről beszélt. A magyar Gothai Almanach 636 főnemesi család és ti­zenhatezer beházasodott személy adatait tartalmaz­za. Öt dr. Szabady Attila igazságügyi főtanácsos kö­vette az előadói pulpituson. Közérdekű témát, a kár­pótlás folyamatát világítot­ta meg. Fontos gazdasági kérdésről tájékoztatta az arisztokratákat Csépi La­jos, az Állami Vagyonügy­nökség ügyvezető igazga­tója is, aki a privatizáció lehetőségeit és menetét tárta az egybegyűltek elé. A második napon Ne- meskürty István író-törté­nész A magyar történelmi családok szerepe a két vi­lágháború között és nap­jainkban címmel foglalta össze kutatásai eredmé­nyét. Végül arról tanács­koztak, hogy mit tehetnek a főnemesek hagyományaik szellemében a mai Magyar- országért, s miként lehet emlékezetessé tenni az 1996. esztendőt, a honfoglalás 1100-ik évfordulóját. Vasárnap délután a Szent István Bazilikában közös ség, mint például az alig négyszáz lakosú Kásád, kö­zel százhatvan menekült­ről gondoskodik Pedig né­melyiknek még a nyelvét sem értik. Ránk hárul vi­szont az önkormányzatok anyagi ellátása, amit álla­mi költségvetésből fede­zünk. Novaicy Balázs vezérőr­nagytól, a határőrség orszá­gos parancsnokától arra kértünk választ, vajon ho­gyan tudják megerősíteni azokat a fiatal emereket, akik a határőrségnél telje­sítenek szolgálatot. — ök is ugyanannak a nemzedéknek tagjai, akiket hol szidunk, hol dicsérünk. Csak most sorállományú katonák. Becsületesen, na­gyon önállóan teszik a dol­gukat. Felnőttek a helyzet­hez, felkészültek arra, hogy adott esetben velünk együtt védjék a hazát. Mi apellá­lunk a tisztességükre, a fe­lelősségükre. Megadjuk ne­kik az őszinte tájékozta­tást, a jó szót, az elisme­rést. Nekünk, hivatásos tiszteknek ebben a szülők, a hozzátartozók is sokat se­gítenek. — Milyen a kapcsolatuk az önkormányzatokkal? — Az élet minden perce összeköti az önkormányza­tokat, a határterületen élő embereket, a határőröket, a rendőröket, a katonákat. Azzal, hogy az önkormány­zatok létrejöttek, új tartal­mú kapcsolatokra volt szükség. A mostani egymás­rautaltság kialakította és felgyorsította ezt a folya­matot, amii jól érzékelhető az egymáshoz kötődés kife­jeződéseiben. Vennes Aranka istentisztelettel zárult a ta­lálkozó, amelyen Szabó Gé­za protonotárius kanonok mondott üdvözlőbeszédet, majd a főnemesség tisztel­gett a szent jobb előtt. TALONBA TETT RANGOK, CÍMEK Az elnökségben helyet foglaló herceg Esterházy Antalt arról kérdeztük, mi­lyen lehetőséget lát arra, hogy a főurak bekapcsolód­janak a hazai életbe. — Találkozónkkal is az a célunk, hogy az itthon maradt, és a kivándorolt főnemesség összeforrjon, együtt munkálkodjon az országért. Megvan az az óriási előnyünk, hogy mi nemzetközi pályán is rend­kívül könnyen mozgunk. Magyarországnak, most hogy felszabadult, gazdasá­gilag is szabadnak kell len­nie. A gazdaság fejlesztésé­hez szükséges pénz egy ré­széi összeköttetéseink útján próbáljuk előteremteni. Ezért még sok mindent meg kell beszélni a kor­mány tagjaival és a főne­mességgel. — Mi a véleménye, a diaszpórából visszaszárma­Torgyán „lÍgy érzem, ma délután ez a párt elveszíti az ártat­lanságát” — mondotta szombaton Tamás Gáspár Miklós az SZDSZ elnök vá­lasztó küldöttgyűlésén Bu­dapesten a Vasas Sportcsar­nokban. A csoportosan elkövetett erőszakért Tölgyessy Péter és követői a felelősek. Mért ők lennének azök — ahogy erre egyebek mellett a pi- lisvörösvári küldött felszó­lalásából következtetni le­hetett —, akik becsempész­nék, beerőszakolnák a hisz­tériát és a keresztény nem­zeti szellemet az SZDSZ-be. A hisztériát és a keresz­tény nemzeti szellőmet egy­szerre, egymás mellett em­legetni — nem semmi! A pld isvörös vári felszólaló „dicséretére” legyen mond­va. nemcsak ő sulykolta egymás mellett ezeket a fogalmakat, Akadtak má­sok is. akik így tettek. Kár, hogy nem közvetítette a tv. Ritka nagy szellemtör­téneti csemegében lehetett voLna részük a nézőknek. De ha már a médiánál tartunk, akadt olyan kül­dött, aki szemére hányta Pető Ivánnak, hogy lejá­ratta . a pártot, abban az emlékezetes tv-vitában, amelyben Kónya Imrével, az MDF-es frakcióvezetővel volt pengeváltása nagykö­zönség előtt. Bauer Tamás másképp látta a műsort. Sze­rinte Pető Iván „hős'ként állt helyt”. Talán ennek a vitézi helytállásnak (elnézést a rendies, archaikus szóhasz­nálatért), talán ennek a hő­sies helytállásnak lehetett jutalma, hogy Pető Iván húsz percet kapott gondo­latai kifejtésére a levezető elnöktől a küldöttgyűlés politikai vitájában, míg mások, különösen a vidé­kiek a megállapított norma zik-e hazánkba az arisz­tokrácia? — Azt hiszem, mind visz- szajövünk, vagy nagyrész­ben. Kormánykapcsolatokat ápolni látogatott Budapest­re báró Bohus László Mon­te Cáriéból, ö a nemzetkö­zi vadászélet azon neveze­tes alakja, aki a kormány- vadászatok újraszervezésén fáradozik. Meggyőződése, hogy e férfias sport gya­korlása és a fehérasztal örömei közepette több ered­ményt lehet elérni a diplo­máciában, mint a tárgyaló- asztaloknál. Vasárnapi programjában Jeszenszky Géza külügyminiszterrel egy börzsönybeli látogatás volt. Ahogy az várható volt, szinte az összejövetel első perceiben felvetődött a fő­nemesi címek, rangok kér­dése. Egy itthon élő ifjú hölgy a ranghasználatot til­tó törvény azonnali eltör­lése mellett kardoskodott. Erre válaszul szót kért Arányi Adrienne, az Ope­rettszínház művésznője, Gorup bárónő. — Itthon élek, azt sem mondhatom, hogy üldöztek, mert egyfolytában negy­venötéves munkaviszonyom szerint csak 5 percig beszél­hettek. Egyébként szinte tapint­ható volt a feszültség a vi­dékiek és a fővárosiak kö­zött. Nemcsak azért, mert a nem pestiek általában Tölgyessyt támogatták Dörnbach Alajossal és Mécs Imrével szemben, hanem azért is, mert a fővárosi sztárpolitikusoknak (tulaj­donképpen a régi demokra­tikus ellenzék tagjairól van szó), volt valami intellek­tuális fölényérzetük a töb­biekkel szemben, és ezt ész­re lehetett venni. Bizonyá­ra nem véletlen, hogy az egyik küldött — vasárnap, amikor pedig megválasztot­ták már az új elnököt — ilyet szólt a pulpitusról: „Visszautasítom, hogy a vi­déki kis szervezetek tagjait csőcseléknek nevezzék a pestiek!’’ A vidékiek igazán kriti­kusan léptek fel azokkal szemben, akik eddig meg­határozták az SZDSZ poli­tikáját. Nem tetszett nekik például, hogy a sztárok vo­nakodnak elszámoltatni a kommunistákat. „Annak idején azért szavazott a magyar nép jó része a pártra, mert az SZDSZ ha­tározottan ígérte az elszá­moltatást. Ám ezt a párt elmulasztotta, és ez nem is hozható vissza”. — fogal­mazta meg a pécsi küldött. Mint ahogy minden poli­tikai szervezet nagy ösz- szejöveteleit, úgy itt is — a párton belüli tovább mé­lyült . szakadék dacára — volt egy adag öntömjéne­zés, mivelhogy az öndicsé­rettel olyan jól egy kalap alá lehet hozni az összes tagot és szimpatizánst. „Ez az egyetlen párt a világnak ebben a régiójában, amely önérzetesen, kihívóan kép­viselte a nyugatos értéke­ket” — mondta szerényen van, csak rengeteg meg­aláztatásban, hátrányban volt részem. Az édesapámat nagyon meghurcolták, a férjemet 1957-ben letartóz­tatták — ártatlanul. Én még most is félek, benne van a zsigereimben. Ha va­laki éjszaka becsönget, azt hiszem, hogy a rendőrség. Ezzel a rémülettel kellett együtt élnem 1945 óta. Nem hiszem, hogy nekünk a ran­gunk, címünk hiányozna leginkább. KIRÁLYI KLIENSEK A találkozón részt vett, és a gazdasági szakértőktől élénken érdeklődött a kár­pótlási törvények részletei felől a bajor királyi család jogi képviselője. Ingatla­nok és ingóságok sorsa egyaránt foglalkoztatják klienseit, akiknek Magyar- országhoz való kötődését hangoztatta. Erre a két napra a hazai és nemzetközi arisztokrácia rendkívül diszkrét megje­lenésű tagjai uralták az Atrium Hyatt báltermét. Hallatszott halk francia társalgás, idős urak és dá­mák álltak a fotográfusok gépe elé. Megvillantak vé­sett, címeres pecsétgyűrűk. Felejthetetlen emlékmo­zaik a szünet ellesett pilla­nata. Mindenki a hallban szervírozott frissítőkkel van elfoglalva. Benn a terem­ben ül egy kopott elegan­ciával öltözött idős házas­pár. Azt hiszik, más nem látja őket. A hölgy a nej­lon hálójából két finoman formált findzsát halász elő. Egy üvegből kávét tölt ma­guknak. ök az otthonit isz- szák. Magyar főrendek ... i Tamasi Tamás l demokrácia megőrzésének nincs más alternatívája, mint hogy a következő vá­lasztásokat az SZDSZ nyer­je” — mondta öntudato­san valaki más. És megint más, családias, érzelmi hú­rokat pengetett: „A felesé­gem szerint, tiköztetek van­nak a legnagyszerűbb em­berek”. Végül is a „legnagysze­rűbb emberek” többsége Tölgyessy Pétert választot­ta elnöknek a következő egy évre. Ám akik kisebb­ségben maradtak, egy csíra- Torgyánt látnak benne. Tölgyessy valószínűleg azért futott be, mert rájött, attól még, hogy valaki egy liberális közösség tagja, tarthatja kiemelten fontos­nak nemzeti hovatartozá­sát. Adonyi Sztanes János Tölgyessy az SZDSZ elnöke (Folytatás az 1. oldalról.) A politikai vita, a kül­döttek felszólalása is jó­részt az elnökjelöltek sze­mélyéhez kapcsolódott, az általuk képviselt platfor­mok mellett vagy éppen­séggel ellenében tette le ki­ki a voksát. Jól érzékelhe­tően két táborra oszlottak a jelenlevők: a Tölgyessy Péter programját igenlők­re, illetve az egykori frak­cióvezető által képviselt irányvonal ellenzőire. A Szabad Demokraták Szövetségének küldöttgyű­lése szombaton a késő esti órákban nagy szavazat- többséggel Tölgyessy Pétert választotta meg a párt el­nökévé. Tölgyessy Péter a leadott 895 érvényes sza­vazatból 528-at szerzett meg. Dörnbach Alajosra 339-en, míg Mécs Imrére 28-an voksoltak. Az ügyvivői testület, vala­mint az országos tanács tagjaira való szavazás alatt rövid sajtótájékoztatót tar­tott az SZDSZ újonnan meg­választott elnöke. Tölgyessy Péter — je­lezve az SZDSZ politikai arculatában bekövetkező változást — azon az állás­ponton volt, hogy a kor­mánytöbbség frontális tá­madásával nem lehet sike­res ellenzéki politikát foly­tatni. Már a soron követ­kező választásokra utalva, s -azokon a liberális pártok győzelmét jövendölte, ép­pen ezért úgy ítélte: a je­lenlegi koalícióból a KDNP- vel képzelhető el majd az együttműködés, akár kor­mányzati szinten is. A küldöttgyűlés a délutá­ni órákban megválasztotta a Szabad Demokraták Szö­vetségének új összetételű ügyvivői testületét. A 11 ta­gú testület élén a párt el­nöke, Tölgyessy Péter álL Az ügyvivők „erősorrend­je” a szavazatok alapján: Mécs Imre, Dörnbach Ala­jos, Juhász Pál, Solt Ottilia, Béki Gabriella, Kádár Pé­ter, Szabó Béla István, Kiss Róbert, Szigethy István és Podkomiczky István. ★ Pető Iván az MTI mun­katársának kérdésére meg­erősítette azt az értesülést, miszerint a jövőben nem kívánja betölteni az SZDSZ parlamenti csoportjának vezetői tisztét. Erre az el­határozásra azután jutott, hogy Tölgyessy Pétert vá­lasztották az SZDSZ elnö­kévé, ám ő nem ért egyet az új pártvezető politikájá­val. Tamás Gáspár Miklós. „A „AZT HISZEM, MIND VISSZAJÖVÜNK” A tőnemesség segítséget ajánl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom