Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-23 / 275. szám
Vannak-e sikerágazatai a magyar iparnak Ahogy az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke látja A magyar ipar helyzetéről szólva egyszerre, hallani a mélyülő válságra utaló kijelentéseket, és olyan adatokat, amelyek a vállalatoknak a változó piaci feltételekhez való egyre gyorsabb alkalmazkodását bizonyítják. Hogy mást ne említsünk, a várinál sokkal nagyobb mértékben nőtt Magyarország nyugati exportja. Miként értékelhető ez a tény, lehet-e ma a magyar ipar sikerágazatairól beszélni? — kérdeztük Szabó Ivánt, az országgyűlés gazdasági bizottságának elnökét. — Magyarországon igen ellentmondásos a gazdasági jelenségek egésze. Egyrészt a keleti piac elvesztése miatt jelentősen csökkent a nemzeti össztermék (GDP). Különösen erősnek látszik a hanyatlás az iparban. M ásrészt azonban első ránézésre szinte hihetetlen folyamatok indultak meg a magyar gazdaságban. Az idei külső fizetési mérleg előreláthatólag egyensúlyi egyenleget mutat majd, és a külkereskedelmi mérleg is kedvezően alakul, Emellett érdekes jelenség az is, hogy minden enevgiaész- szerűsítési törekvés és energiaár-emelés ellenére bizonyos területeken ugrásszerűen nőtt a villamos- energia-felhasználás. A lakossági felhasználás például 30 százalékkal nőtt, ami mindenképpen valamilyen ipari termelésbőv ülésre utal — fejtegette Szabó Iván, majd így folytatta: Hatékonyabb lett a gépgyártás —• Tehát mindenképpen beszélhetünk pozitív jelenségekről, azonban elég nehéz lenne egy-egy iparágat vagy szakmát kiemelni mint a pozitív jelenségek hordozóját. Annyit azonban el lehet mondani, hogy hosszú évek után a magyar exportban 1990 óta mutatkozó exporttöbblet mintegy 30 százalékban a gépipari termékek eladásának növekedéséből adódott. Ez azt jelenti, hogy a magyar gépgyártásban megindult a szerkezeivé]-- tás, aminek eredményeként nyugat-európai minőségű, a nyugati piacon versenyképes termékeket képes előállítani. Ez nagy siker, főleg, ha figyelembe vesz- szük, hogy ebben az ágazatban is, mint a magyar iparban általában, rendkívül lelassultak, sőt csökkentek a beruházások. Tehát itt a meglevő eszközállomány hatékonyabb kiS- liuaználásáfjal állunk szemr heti, miközben jelentősen csökkentek az állami támogatások is. Ez figyelemre méltó és különösen vonzó lehet a külföldi befektetőknek. — A piacképességet a tulajdonváltás összefüggésében is vizsgálhatjuk.. A tapasztalat szerint: azoknál a cégeknél, amelyek privatizáláson mentek keresztül, nemcsak tulajdonváltásra került sor. Az új tulajdonos nemcsak „gondos gazda”, de a tőkén kívül technológiát és piacot is hoz a magyar iparnak. Ez annál is fontosabb, mert sok esetben az ipari termelésben a visszaesés legfőbb forrása a piacvesztés — a keleti piac elvesztése volt. Lényegi váltást jelent az, hogy a nyugati tőke segít megnyitni a világpiacot ezek előtt a cégek előtt. Előretörnek a kis- és középvállalatok Szintén lényegi váltást jelent azoknak a kis- és középvállalatoknak a megjelenése, amelyek az elmúlt években gomba módra szaporodtak el. Több tízezer kis- és középvállalkozás indult az országban az elmúlt években, részben teljesen magánalapon, részben a meglevő állami vállalatoknak szerencsés, vagy néha sokat kifogásolt kisebb gazdasági társaságokra való lebontása révén. Miközben az egész állami iparban jelentős hanyatlás észlelhető, és főleg az ipari termelés visszaesése miatt csökken az idén közel 8 százalékkal a GDP, addig a kis- és középvállalatok termelése rohamosan dőlt. Igaz, ezt a jelenlegi statisztikai módszerek nem képesek kimutatni. A köz- ■ vetett adatok azonban mégis megerősítik ezt a következtetést. Jelentős munkaerőt szív fel ez a vállalkozási kör. Mint már említettem, a vártnál kevésbé csökkent az energiafogyasztás is. Több középvállalkozás. évi 20-25 százalékos termelésbővülést képes felmutatni és termékei nagy részét Nyugatra exportálja. Ami igazán érdekes ebben a jelenségben, az az, hogy a fejlődés most már nem egyés termékcsoportokra, hanem a tulajdonosi szemléletváltozásra a legjellemzőbb. A magánszféra gyors felfutása viszonylag kis volumene miatt természetesen nem képes teljes mértékben kiegyenlíteni az .ipari termelés. hanyatlását, Azonban Sfté's így valószínűleg 3-5 százalékkal mérsékli a valódi GDP-csökkenést. — Lehet, hngv a jövőben nem is lesz szükség húzóágazatokra? Javított versenyképesség — Egy hosszabb távú iparpolitikának mindenképpen húzóágazatokban is gondolkodnia kell, hiszen ez mindenütt a világon így van. Mivel a magyar gazdaság alapvetően nyitott gazdaság, nem teheti meg azt, hogy ne több lábon álljon.- Nem lehet kizárólagosan a gyógyszeriparra, vegyiparra, műszeriparra és bizonyos számítástechnikai ágazatokra, a jelenlegi húzóágazatokra építeni. Ezek mellett újabb és egyre több ágazatban kell megpróbálni a versenyképesség javítását. V. P. HONNAN JÖN AZ IMPORTTOJÁS ? Lembergben tojnak a bábolnai jércék Tojás van, tojás nincs, tojás lesz! Ezek az egymásnak ellentmondó állítások tették bizonytalanná az amúgy is zavaros belpiaci képet, s zavarták meg a fogyasztókat. A legfrissebb értesülés a Földművelésügyi Minisztériumból származik: már a jövő hét elején | megérkeznek az országba az első importból származó tojás- szállítmányok. A kormányzat, a tárca bízik abban, hogy a már-már csillagászati árak egyik napról a másikra ismét a normális szintre csökkennek. Ám honnan jön a tojás? Az FM-ben elmondták, hogy több beszerzési hely számításba jöhet, elsősorban a Cseh é-s Szlovák Köztársaság, a Szovjetunió és Románia. Néhány napja nem kis meglepetést keltett az a hír, hogy Bábolnáról az Agria Kft.-tői az idén tavasszal jelentős mennyiségben szállítottak jércéket a Szovjetunióba. Lemberg- be, s ezért az állományért a vevők tojással fizetnek. Gubis János, az említett bábolnai cég Budapesten működő irodájának a vezetője érdeklődésünkre elmondta, hogy még az idén 5-6 millió tojás érkezik az országba. Sőt, nyomatékosan hangsúlyozta, hogy három kamion már el is indult Lembergbe az áruért. Ez nem is az első fuvar, már érkezett a városból a közelmúltban is tojás. Gubis úr arról is beszélt, hogy 13 üzletük van a fővárosban. s ezekben naponta átlagosan 420-450 ezer tojást kínálnak eladásra 7 forint 80 filléres áron. Elmondta azt is, hogy cégük húshibridek tartására szakosodott, vagyis keltetésre szánt tojásokat szállítanak a viHÉTÁCÖ GYERTYRTARTÓ KERESZTTEL Bölcs Náthán dédunokái Ügy látszik, nemcsak a nagyvilágban, hanem a kis magyarországi Gyomron is népszerűvé vált Lessing Bölcs Náthánjának alap- gondolata, a vallási türelem és megbékélés. A színdarabban Náthán, a bölcs zsidó nemcsak leányát adja más vallásához, hanem a három nagy világvallás, a keresztény, a zsidó és a mohamedán egy-egy képviselőjének kezét összefogva mondja ki az emberiséget boldogító varázsiget: egymás megértésére törekedjetek! A gyömrői GYÖ- KESZ a lessingi három kezet most egy negyedikkel, az ateisták békítő és békü- lékeny kezével is megtoldotta. Ezért érdekes és figyelemre méltó a kezdeményezés. GYÖKESZ néven gyömrői vallásos fiatal értelmiségiek egy hónapja ökumenikus szervezetet alapítottak. A társulatot, vagyis a Gyömrői ökumenikus Keresztény Emberbarátok Szövetségét azért hozták létre, hogy a felekezetek egymás és az ateisták közti széthúzását, ellentéteit elsimítsák. Elsősorban szű- kebb környezetükben kívánnak tevékenykedni, de hazai és nemzetközi kapcsolatoktól sem zárkóznak el. Az alapító tagok kato- . likus és református humán értelmiségiek, tanárok, óvónők, védőnők, ám azóta . műszaki értelmiségiek és más vallásúak, sőt ateisták Is csatlakoztak hozzájuk. Az egyelőre harminc tagú szervezet jelképéül a zsidó hétágú gyertyatartóból kinövő keresztényi keresztet választotta, ezzel is utalva a megbékélést hirdető alapító gondolatra. A GYÖKESZ törekvése jól iliesz- .kedik számos nemzetközi vallásos ifjúsági, szervezet hasonló szándékához. A GYÖKESZ-t a hazat cégbíróság már bejegyezte, ezért alapítványt hozhatott létre, amelynek célja, hogy a gyömrői iskoláik egyikében az ökumenikus szellemnek megfelelő oktatói. nevelői szemléletre térjenek át. Ez nehéz feladatnak ígérkezik, mert ha kellő megfontolás, szakértelem és óvatosság nélkül próbálják keresztülvinni szándékukat, számos érdekbe, törvénybe és jogszabályba ütközhetnek. Ezért most azon fáradoznak, hogy olyan tanári gárdát alakítsanak ki, amely az ökumenikus szellemet képviseli. Távolabbi tervük, hogy önálló, saját ökumenikus iskolát alapítanak Gyomron. Az alapítványi adományokat most erre gyűjtik. A szervezet nem véletlenül választotta az iskolát beavatkozási törekvései színteréül, ugyanis az az alapelve, hogy a vallási toleranciára, megbékélésre nevelést már idejekorán, tehát iskoláskorban kell megkezdeni. A GYÖKESZ már egy gyömrői óvodában is megpróbálta — természetesen demokratikus alapon — megismertetni az elveit. Az ott kialakított vallásos gyerekcsoportokkal azonban nem értek el semmiféle pedagógiai eredményt,-ezért az ökumenikus szemlélet óvodai terjesztésének ötletét egyelőre le kellett venni a napirendjükről. Két héttel ezelőtt már egy koncertet is szerveztek a heivi katolikus templomban, amelyen fővárosi muzsikusok léptek föl. kk lóg legkülönbözőbb térségeibe, Észak-Afrikába, a Közel-Keletre, s számos nyugati országba. A Bábolnai Baromfihús- és Tojástermelő Rendszer üzemvezetője, Szabacs Imre a keltetésre szánt tojások osztályozásává h munkáját irányítja. Készséggel beszélt arról, hogy naponta átlagosan 30C ezer tojást küldenek légi úton a partnereknek. Slett Imre, a cég főmérnöke tájékoztatott, hogy ezeknek a keltetésre szánt tojásoknak 15-20 százaléka tenyésztésre selejtes, de fogyasztásra első osztályú. Ezzel tehát naponts ők is hozzájárulhatnak 15- 20 ezer darabbal a piac: feszültségek enyhítéséhez. Gubis János szerint helyes az FM döntése, már ami a tojásimportot illeti. Viszont kételyei vannak a tekintetben, hogy honnan sikerül a terméket behozni. Ugyanis, mint említette, Szlovákiában Duna- szerdahelyen működik Közép-Európa egyik legnagyobb tojástermelő kombinátja, ahonnan jobb időszakokban hetente nyolc- tíz kamionnyi tojást szállítottak el. Most meg hetente ott is jó, ha 100 ezer darab kerül a rekeszekbe. Tehát északi szomszédainknál is jelentkezik a tojáshiány. A Szovjetunió — említette a földművelésügyi tárca egyik vezető szakembere — rendelkezik nagy tojástermelő kombinátokkal, tehát onnan érkezhet áru. Romániában tojás van, de viszont aggályok merülnek fel a tekintetben, hogy állategészségügyi szempontból érdemes-e ezt az üzletet megkockáztatni. Ahogy mondani szokás, a lényeg a lényeg. Vagyis hazánkban a tojáspiac bő 65 százaléka a kisgazdaságokból táplálkozik. A kistermelők azonban már a nyár közepén felismerlek, hogy cseppnyi haszon sem lesz a végterméken, ha folyvást emelkednek a tápárak. Ezért sok százan egyszerűen nem kötöttek szerződéseket az eddig biztos átvevőnek és fizetőnek számító gazdaságokkal. Erre Bábolna esetében is van példa. Az említettek ellenére fő az optimizmus. Csak rendeződik a piac. s remélhetően az árak normális szintre eséséhez a Lembergben tojó bábolnai jércék is hozzájárulnak. Gyóesi László Az Aranygallér Rt. szeretné, ha nemcsak kenyerei és péksüteményei tennék ünnepivé karácsonyi asztalát. o Gyűjtse össze legalább 4 különböző témájú hirdetésünket, és december 20-ig névvel és címmel ellátott borítékban küldje el nekünk, vagy dobja be a ^ boltjainkban elhelyezett gyűjtőládákba. A december 22-i sorsolás fődíja egy 50.000 Ft értékű aranylánc, II. és III. díja pedig egy 25.000 Ft-os és egy 10.000 Ft-os betétkönyv. Aranygallér Rt. 2700 Cegléd, Kossuth Ferenc u. 6,- A&NK^uMr. ET.-EBKY^eK-tGSffee&L I Hirdetéseink a Pest Megyei Hírlapban, a Pest Megyei Extrában és a Szuperinfóban jelennek meg. Aranygallér
