Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-23 / 275. szám

A GÖDÖLLŐI SZOLGÁLTATÓIRODÁN Munkát kérnek, kenyérrel fenyegetőznek Gödöllőn, a volt járási hivatalban nem jelzi tábla, merre is kell keresni a munkaügyi szolgáltatóiro­dát. Az emeleti folyosón azonban az összeverődött tömeg rögvest útbaigazít. Ezen a szerdai félfogadási napon is a szokott kép fo­gadja a betérőt, a szűk fo­lyosón legalább hatvan-het- ven ember zsúfolódik össze. Mindenki féltékenyen vi­gyáz a helyére, nehezen ju­tok előre, hiába mondom, hogy nem ügyfél vagyok. A hangulat különösen fe­szült, mert háromnegyed kilenc van, s még az élen állók sem nyertek bebocsá­tást. A számítógépekkel vaca­kolnak valamit — magyaráz ingerülten egy fekete bőr- dzsekis férfi —, ki tudja, miért, nem tudják ezt már előre megcsinálni. — Ha a munkanélküliek­ről akar írni, itt akad té­ma — mondja egy szőrme­sapkás férfi, amikor meg­tudja, hogy újságíró va­gyok. — Sok érdekeset tudnék mondani én is — néz rám jelentőségteljesen. Későbbi zavaros előadásá­ból annyi derül ki, hogy legutóbb buszvezetőként dolgozott a BKV-nál, de jó ideje már munkanélküli. Azonban a munkaügyi hi­vatalt sem látogatta túlsá­gosan szorgalmasan, s idő­közben Németországban vállalt munkát. — Feketén dolgoztam, fát vágtam egy maszeknál, jól megfizettek érte. Ott más világ van... Igaz, hogy három hónap után hazaküldtek, mert a fára állítólag nem volt vevő. — Én már február óta munka nélkül vagyok. Elő­ször magam próbálkoztam, nem jöttem el ide — mondja a fekete bőrdzsekis férfi. De hiszen akkor segélyt sem kapott... — Nekem nem segély kell, hanem munka. Mire elég a járadék, még zsíros kenyérre sem telik belőle. Gépkocsivezető a szak­mám, megvan a darukeze­lőim is. Hiába, a gödöllői Volán is tönkrement, Pes­ten kaptam volna ugyan állást, de fővárosi lakhe­lyet kértek. Így az is ug­rott. A várakozó tömegben sok a fiatal. Látható, hogy mindenki máshogy próbál­ja elviselni a vele történte­ket. Kilenc óra után pár perccel kinyílik az ajtó, az emberek egymást lökdösve tódulnak be a szobába. Az általános hangzavart Fa­zekas Antalné irodavezető szavai törik meg, aki ud­variasan, de mégis erélye­sen kér csöndet. Elmagya­rázza, hogy azért kezdték később a napi ügyfélfoga­dást, mert a helyiségeket — éppen az ügyfelek érde­kében — átrendezték. A közévső lett a váró, s az ebből nyíló két szobában fogadják a munkanélkülie­ket. Miután a vezetőnő el­hagyja a várót, a zsivaj ismét felerősödik, minden­ki azért harcol, hogy az ajtó közelébe kerüljön. Egy bajuszos fiatalember elke­seredetten arról panaszko­dik, hogy már fél hatkor itt volt, mégsem ő mehet be elsőnek. — Muszáj volt reggel a számítógépeket bekötni, anélkül nem tudunk dol­gozni — mondja az irodá­jában Fazekasné. — Teg­nap is itt voltunk estig, de hát azt az ügyfelek nem látják. Egyre több a mun­kanélküli — a múlt hó­napban a forgalmunk négyezer ember fölött volt Siaknyelven: fehér üzemeltetés Magyarul havas utak Bár a november eddig még csak esővel szeren­cséltetett minket, a Buda­pesti Közúti Igazgatóság­nál azonban már készülnek a hóesésre. A téli időszak­ban november 15-től már­cius 15-ig az igazgatóság, valamint az üzemmérnök­ségek központjában 24 órás ügyeletét tartanak. A tervek szerint a ren­delkezésre álló erőforrások — munkaerő, gép — fi­gyelembevételével, a hó­eltakarítást az utak jelen­tősége, forgalmi terhelése alapján differenciálva, el­térő szolgáltatási színvo­nalon tudják végrehajtani, A főutakon és a forgalma­sabb alsó utakon — 928 km úthossz tartozik az igazga­tóság kezelésébe —, hóesés­kor folyamatosan biztosít­ják a burkolat letakarítá- sát, a só, illetve a só plusz fűrészpor keverék kiszórá­sát. A kisebb forgalmú uta­kon — ezeknek hossza 951 kilométert tesz ki — az el­takarítást csak a főutak ekézése után tudják elvé­gezni. Az úgynevezett fe­hér téli üzemeltetési rend­szerbe beosztott utakon — 433 kilométer hosszúságban szórásra nem kerül sor, a hóeltakarítás pedig olyan mértékű, hogy azokon sze­mélygépkocsival lehessen közlekedni. A hófúvás kö­vetkeztében keletkezett akadályok eltávolítása is az utak fontossági sorrend­jének figyelembevételével történik. A téli üzemeltetési fel­adatok végrehajtására az igazgatóságnak tizenkét hó­maró, huszonnyolc egyszár­nyú ekékkel ellátott sószó­ró, tizenöt rakodógép és negyvenegy bérelt sószóró gép áll rendelkezésére. Ezen­kívül — mint azt már la­punkban is jeleztük — jö­vő év januárjától három nagy teljesítményű, sószó­ró berendezéssel és ekével ellátott Mercedes autót is bevethetnek. Készenlétben áll még biztonsági tarta­lékként két nehéz ekével felszerelt Tátra gépkocsi is. A közlekedők természe­tesen elsősorban azt tart­ják fontosnak, ha lehull a hó, né maradjanak takarí- tatlanul az utak. Ám a Köz­úti Igazgatóság elképzelé­seire is illik a mondás: minden terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. H. É. — s hiába van mindennap ügyfélfogadás, s két új kolléganő is érkezett hoz­zánk, alig győzzük a mun­kát. A közeljövőben vá­runk még két számítógé­pet, az talán gyorsítja a menetet, Melyek azok a szakmáit, amelyekben a legtelítettebb a pálya? — Az eladó, kereskedői, de gépkocsivezetőt, autó­szerelőt sem tudunk ki­közvetíteni. Mivel jön a tél, az úgynevezett idény­munkák — építőipari tevé­kenység, festő-mázoló — iránt is alaposan megcsap­pant a kereslet. Van, aki szeretne dolgozni, de nem kap állást, de akadnak olyanok is, akiknek na­gyon kellemes állapot a já­radékból élés. Miközben beszélgetünk a vezetőnővel, az irodában természetesen zajlik az élet. Egy fiatalember ne­hezen akarja megérteni, hiába lépett ki szeptember­ben a munkahelyéről, de ha csak e hónapban jelent­kezett az irodában, akkor .visszamenőlegesen nem kap járadékot. Nyomdafes­téket nem tűrő káromko­dással távozik a szobából, de a vezetőnőnek már a szeme sem rebben, s ak­kor sem csodálkozik, ami­kor egy félig ájult férfit támogatnak be. Az idős, szívbeteg ember egy pohár víz után soron kívüli ügy­intézést kap. — Ilyenkor vágják a fejünkhöz, hogy protekció­zunk — jegyzi meg keser­nyés mosollyal Fazekasné. — Pedig sajnos itt a mentő is sokszor megfordul, hi­szen még a kismamákat, betegeket sem engedik előre. Megértünk mi itt már sok mindent, volt, száraz kenyérrel verték az asztalunkat, de előfordult olyan is, hogy valaki a konyhakést rántottá elő, mert a jogszabály nem biz­tosította számára a járadé­kot. Nemegyszer már meg­fenyegettek minket, mond­ták, sötétben ne nagyon járjunk haza ... Dél felé csendesedik a forgalom, a váróban ugyan még többen ácsorognak, de a folyosó már üres. Az el­következő hetekben, hóna­pokban azonban az iroda dolgozóinak bőven lesz ten­nivalójuk, az előrejelzések szerint ugyanis a gödöllői, aszódi körzetben a munka- nélküliek száma várhatóan emelkedni fog. Hargitai Éva Menekülés a munkanélküliségtől Rokkantnyugdíjaztatás Míg 1980-ban G5 113 sze­mély kérte kivizsgálását rokkantnyugdíjaztatása ér­dekében, ez a szám 1.985- ben 71 335-re emelkedett, és tavaly, 1990-ben 122 304 volt az új jelentkezők Szá­ma. Dr. Bálint György, az Or­szágos Társadalombiztosí­tási Főigazgatóság Orvos­szakértői Intézetének fő- igazgató-főorvoshelyettese szerint ennek részben a lakosság egészségi állapotá­nak romlása, másrészt a szociális körülmények meg­változása az oka. 1990-ben a rokkant­nyugdíjra jogosultnak nyil­vánítottak közül a legtöbb személynek betegség (32 százaléknak keringési, 13 százaléknak elme-, 12 száza­léknak mozgásszervi zava­rok, 8 százaléknak daga­nat) miatt állapították meg jogosultságát. A baleset miatt leszázalékoltak mind­össze 3,6 százalékban vol­tak, ami azt bizonyítja, hogy nem a közvetlen mun­kakörülmények, inkább az általános egészségromlás idézi elő a rokkantnyugdí­jasok számának növekedé­sét. Az is igaz azonban, hogy a romló szociális kö­rülmények közvetve kihat­nak az egészségi állapotra, és sok munka nélkül ma­radt személy kéri leszáza- lékoltatását, aki, ha állását nem vesztette volna el, nem folyamodna nyugdíjért. Az új jelentkezők közül — orvosi szempontból — csak körülbelül 50 százalék bizonyul ténylegesen jogo­sultnak rokkantnyugdíjra, amelynek minimális össze­ge 5200 Ft. A nyugdíj ter­mészetesen biztos megélhe­tést még nem jelent, de a rokkantnyugdíjas — ha ké­pes rá — vállalhat munkát. Bérének összege azonban nem haladhatja nyugdíj összegét. A rokkantság megállapítása, a ság kimondása az Országos Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság Orvosszakértői Intézete orvosi bizottságai­nak feladata. A szociális körülményekkel való szoros összefüggést bizonyítja az a tény is, hogy a jelentkezé­sek száma az ország azon területein (Borsodban, Bácsban, Békésben és a Nyírségben) a legnagyobb, ahol a munkanélküliség a legtöbb problémát okozza. Az orvosszakértők fel­adatát nagyon megnehezíti az a törvény, amely ki­mondja, hogy mindenkinek állampolgári joga az Orszá­gos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Orvosszakér- töi Intézete orvosbizottsá­gainak kivizsgálását kérni rokkantnyugdíjaztatás vagy szociális járulékra való jo­gosultság szempontjából (a szociális segélyt az önkor­mányzat folyósítja, de az ezzel kapcsolatos és több egyéb, nem a társadalom- biztosítás feladataival ösz- szefüggő orvosi vizsgálato­kat is az orvosi bizottságok végzik, ami az új törvény beiktatásáig így lesz.) A je­lentkezők egy része a tör­vény jogán, anélkül, hogy előzetesen más orvossal konzultálna, kérheti kivizs­gálását. Nem csoda tehát, hogy a jelentkezőknek mindössze a fele bizonyul ténylegesen rokkantnak. Havas Klára A hét híre KICSIK J@GA Fővárosunk adott helyet a kétnapos nemzetközi vál­lalatvezetői tanácskozásnak. © Tata volt a helyszín« a hulladékok ártalmatlanításáról és hasznosításától rendezett fórumnak. 9 Kétnapos energia-biztonság­technikai konferencia zajlott le Budapesten. 9 Za- laapátiban környezetvédelmi népfőiskola kezdte meg munkáját. 9 Nemzetközi fogászati és fogtech­nikai szakkiállítás nyílt Budapesten, Dentalexpo ’91 címmel. ® A hét híre az is, hogy tanácskozást szen­teltek fővárosi helyszínnel a gyermekek jogainak. Elsőként azt kellene tisztázni, meddig gyermek a gyermek ? Nem a tételes jog szerint — a gyermekko­rú, mint jogi szakkifejezés ugyanis a tizennégy éven aluliakra érvényes —, ha­nem például a családok gyakorlata alapján. Van-e ebben általánosítható ta­pasztalat? Az egyiik család­ban a még középiskolát já­ró ifjút sem tekintik gyer­meknek, a másikban addig jár ki neki ez a megjelölés (és bánásmód?), amíg nem lesz önálló kereső, a har­madikban pedig altkor te­kintik felnőttnek, amikor családot alapít... S persze sok mama akkor is gyer­mekként kezeli szülöttét, amikor az már unokákat hoz hozzá. A megye lakosságának több, mint az egyötöde gyermekkorú, azaz tizen­négy éven aluli. Csupán számarányuk — majdnem kétszázeaernyi jövendő fel­nőtt — jelezné a téma, a gyermek jogának a fontos­ságát? Avagy sokkal nyo­matékosabb jelzés a lelki­fizikai kényszerítésben élő, különféle okok miatt hát­rányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyer­mekek számának hosszú évele óta tartó folyamatos növekedése ? Ezeknek a gyermekeknek az aránya a hasonló korúak egészén be­lül a megyében a nyolcva­nas évek elején hivatalos bevallás szerint két-három százalékot tett ki. A hiva­talos bevallás azonban a már feltárt, nyilvántartott (a gyámhatóságnál, az is­kolában kimutatásba veit) esetekre hagyatkozott. A helyzetet jól ismerő szak­emberek azonban tudták, ez az arány sokkal na­gyobb: öt százalék feletti. Ma már sajnos a valami­lyen okból való veszélyez­tetettség a megyében a gyermekek 8-9 százalékára terjed ki... Nemzetközi egyezmé­nyek, köztük az élen az Egyesült Nemzetek Szerve­zete által elfogadott egyez­ségokmányok szólnak a gyermekek jogairól. Akkor azonban, amikor a világ sok táján a gyermekek hal­nék éhen, mit érnek a pa­pírok? A legtisztább szán­dékkal megfogalmazott jo­gok? Avagy az ezer mér- földnyi menet is egy lépés­sel kezdődik? S legalább ezt az egy lépést kellene már mindenütt megtenni? Óvónők szívszorító ta­pasztalata: a gyermekek egyharmada rendszeres fi­zikai bántalmazásnak van kitéve. Nem egy-egy popsi­ra ütésnek, jelképes pofle­vesnek, hanem módszeres verésnek ... ! Kinek a joga (kötelessége!) ilyenkor a gyermek jogainak a védel­me, érvényesítése?! Foga« kérdés. A család — s a leg­többet szenvedő esetlegles szereplő, az anya — takar­ja, rejti azt, ami történik. Amint ez hat akkor i-S amikor gyermekkorú lá­nyokat kényszerít apjuk szexuális 'kapcsolatra. Ami­kor az anya árulja á lá­nyát, egyszerűnek látszik jogilag az eset, ám mi a gye­rekek joga akkor, ha as anya előtte/előttük bonyolít­ja le a vállalkozó partnerek^ kel légyottjait?! Álszentséggel, prüdérlá- val, ismerethiánnyal fedett; takart terület ez. „Nem Il­lik” róla írni, beszélni. Ä legutóbbi években a me­gyében esztendőnként több1 mint kétezer házasságot bontottak fel a bíróságok. Az esetek hatvan százalé­kában gyermek, gyermekek is érintettjei voltak a szü­lők válásának. Vajon az & jogaik ilyen peres helyzet­ben miként deformál ódnak; amikor a szülők jogai is torzulnak a mindennapos ütközésekben? Létezhet-« olyan bíróság, olyan jogal­kalmazói szervezet, amely képes a szülőik) ellenében védeni a gyermeket pilla­natról pillanatra... ? S ea még csupán a családon be­lüli mikrovilág. Az azon kí­vüli világ és a gyermekjog viszonyáról, kapcsolatrend­szerérői még egy betűt sem tettem papírra! fl Hitel lapjain Széche­nyi István ezeket írta: „Mindég csak azon köteles­ségekről szólunk, melyek­kel szüléinkhez köttetünlc, azokrul soha vagy ritkán, melyekkel gyermekeink iránt tartozunk, holott ezek még szentebbek.” Igen, a gyermek jogainak elsődle­ges terepe a család. Az kel­lene, hogy legyen. Renge­teg szépen élő család tartja a hátán a jövendőt. Példá­juk azonban nem feledteti, sőt kiemeli azok sorsát, akik életük első tudatos ta­pasztalatai közölt a jogfosz- tottság érzését sem nélkü­lözik. Mészáros Ottó meg a fokának jogosult­ÁTALAKÍTJA A YUMBÓ. A nagykátai benzinkút át­alakítása a napokban kez­dődött meg. A bővítés so­rán új tartályokat helyeznek a földbe, így a 98-as extra mellett ólommentes üzem­anyagot is vásárolhatnak az autósok. Várhatóan január elejére befejezi a munkákat a Yumbó Kft., a kivitelezést végzik. Képünkön az útban lévő fákat döntik ki a markoló­gép segítségével. . _. (Vimola Karoly felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom