Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-18 / 270. szám
KÉPVISELŐK HATÁRJÁRÁSA FELSŐOKTATÁSI FÓRUM GÖDÖLLŐN Találkozás a valósággal Alapvető ériek a íitiswsép vizsfálat Pest megye egyéni és megyei listás országgyűlési képviselőinek szervezett határjárást a megyei földművelésügyi hivatal, hogy tanulmányozzák a mezőgazdasági nagyüzemek, állami gazdaságok, s a kistermelők mindennapi gondjait, meghallgassák panaszaikat, teendőikkel összefüggő észrevételeiket. A meghívással, a megtisztelő jelenléttel a megyei honatyáknak, mintegy a fele élt. Elkísérte a vendégeket erre a hétvégi útra dr. Skultéty Sándor címzetes államtitkár, megyei köztársasági megbízott iS. A Bákosmezeje Termelőszövetkezet elnökének tájékoztató jellegű, a vertikum egészét átfogó beszámolójából nem a sirámok kerültek elő. hanem az igazodás, a felzárkózás igénye a nemzetgazdaságon belül végbemenő korsze- rűsödési folyamathoz. Ez év júniusában döntött úgy a szövetkezet közgyűlése, hogy a nagyüzem részvénytársasággá alakul át. A tagoknak valódi tulajdonossá kell válniuk, s mivel az egyéni beszélgetéseken és közgyűléseken megerősödött az igény az együttmaradásra, így ez a gazdaság az rt.-t választotta. Somlói János, a téesz elnöke utalt arra is, hogy nagyon várják az új átalakulási és szövetkezeti törvény parlamenti elfogadását, hogy átalakulásuknak semminemű akadálya ne legyen. A 900 milliós vagyon, s ezen belül is a 100 millió forintra rúgó géppark lehetővé teszi a nyugodt tervezést, a gazdálkodási jövőkép kialakítását. Nettó adófizető? Gödöllőre érve a társaság megtekinthette azt a területet, ahova a Makovecz Imre által dirigált Makona Kft. megálmodta az Agro- centert, a Nemzetközi Élelmiszergazdasági Kiállítási és Kereskedelmi Központot. A térség kitűnő ismerője, s egyben az út soron következő állomásának házigazdája dr. Puskás Attila, a GATE Tangazdaságának igazgatója adott betekintést a gazdaság életébe. Évente, említette, közel kétezer egyetemi hallgató fordul meg náluk, hogy megszerezze a szükséges gyakorlati és vezetői ismereteket. Majd tájékoztatást adott az állami gazdaságok privatizációjáról. Ez, mint mondta, annál is ildomosabb, mivel az országban működő 121 ÁG közül 18 tangazdaság. Többtucatnyi ÁG idei gazdálkodási vesztesége 100 milliókban mérhető. Nem tagadta, idén lcétséges, hogy sokévi sikerszéria után eredményes évet zárhatnak-e. A Gödöllői Tangazdaság ugyani? azzal büszkélkedhet, hogy úgymond 1902 óta nettó adó befizetője az államnak. Részletesen felsorolta a tangazdaság termelési területeit. Külön is kihangsúlyozta azt, hogy évi 20 ezer tonna vetőmagot forgalmaznak, s ez az ágazat egymillió dolláros bevételt produkál. Utolsó állomásként egy magán vállalkozó baromfitelepét tekintették meg. Itt felújításra nines pénz a magas rezsi miatt. Előtérben dr. Skultéty Sándor és dr. Tunyogi András. a földművelésügyi hivatal vezetője (Vimula Károly felvételei) ra vonatkozó részét egyszerűen undorítónak, s meggondolatlan cselekedetnek nevezte. Utalt arra, hogy a párt nem szövetkezet-, hanem kolhozellenes állásponton áll. Tanulságos Dr. Tunyogi András, a megyei földművelésügyi hivatal vezetője összefoglalójában rendkívül tanulságosnak tartotta a gazdaságokkal való ismerkedést, s szorgalmazta a tervezett törvények mielőbbi és célirányos parlamenti elfogadását. Gyócsi László Á felsőoktatási törvény tervezete szakértői testületek vitái révén formálódik, és december végén, január elején remélhetően a kormány elé kerül. A vélemények összegzéséhez kívánt hozzájárulni az a kétnapos felsőoktatási fórum, amelynek a Gödöllői Agrártudományi Egyetem adott otthont a hét végén. Juttatások Mint dr. Kocsis Károly, a GATE rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke bevezetőjében elmondta, a felsőoktatás pénzügyi gondjai nagyon differenciáltan jelentkeznek. Egy nappal korábban tudta meg például, hogy intézménye decemberi ellátmányát tíz százalékkal csökkentették. Bár a kormányzat sok tekintetben megkülönböztetett figyelemmel foglalkozik a felsőoktatással, nem jut elegendő pénz az egyetemek, főiskolák működtetésére. Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a plenáris ülésen elhangzott előadásában kifejtette, hogy a felsőoktatás és a tudomány csak egymással szoros kapcsolatban működhet, enélkül nincs tudományos utánpótlás, akadémiai jövő. Közös érdekük többek között egymás törvényes szabadságának, autonómiájának támogatása, valamint az, hogy a tudományos fokozatok megadásáról — országos mértéket alkalmazva — a szakemberek döntsenek. A felsőoktatási intézményekben még erősebben érvényesült az egypártrend- szerre jellemző káderkiválasztás, mint az akadémiai intézetekben, állapította meg Pungor Ernő, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. Minden egyetemnek a saját érdekében is el kell végeznie a minőségi vizsgálatot oktatói, kutatói körében, hiszen — utalt Bisztcrszky Elemér művelődésügyi minisztériumi államtitkár előadására — a minőségi szempontok alapvetőek lesznek a költségvetési juttatások elosztásánál. A Pénzügyminisztériumot képviselő Thuma József államtitkár-helyettes adatokkal alátámasztva bizonyította, hogy az állami költségvetés — más területekhez képest — a felsőoktatást előnyben részesíti, s ez az elosztható végtermék — a (harmadik éve csökkenő) GDP százalékában meghaladja a Közös Piac átlagát. Pótlólagos A fórum sajtótájékoztatóján természetesen erről esett a legtöbb szó, bár éppen Thuma József nem volt azon jelen. Az OFÉSZ Az acsai kastély szálló díszes tanácstermében fogadták a képviselőket a piis- pökhatvani házigazdák NEM CSORBUL A TEKINTÉLYÜK Szembenállás helyeit együttműködés Torokszorító félelem, aggodalmak, bizonytalanság. Tolakodó kérdések a tudat alján: vajon mit hoz a közakarattal támogatott átalakulás? A közigazgatás lassan eg.v évvel ezelőtti átszervezésekor, az új polgármesteri hivatalok létrehozása során a volt tanácsi dolgozók is átélték e kétségeket, jóllehet mindvégig működött az elv, miszerint szükség van a jó szakemberekre. Ma már tudjuk, a változások zökkenőmentesen mentek végbe, igaz, ezeket a szakszervezet mindvégig nyomon követte. Következett a Galga vidéke, még pontosabban Püspökhatvan, a helyi Gal- gavölgye Téesz, ahol dr. Zeke László, az állattenyésztési ágazat vezetője mutatta be a jóhírű sertés- törzstenyészeti telepet. A 800 anyakocás telepről idén, mintegy 18 ezer darab hízott sertést szállíthattak a Gyöngyösön működő, exportra dolgozó vágóhídra. Dr. Angyal, Vendel, a közös gazdaság termelési igazgatója fehéren-feke- tén felvázolta azokat a negatív jelenségeket, amelyek mindinkább felemésztik a szövetkezet pénzügyi, eredményességi lehetőségeit. Az állattenyésztési ágazat, amely hosszú ideig jövedelmező volt, a megszorító intézkedések, köztük is az energiaár-emelés hatására, mindinkább veszteségeket termel. Nem is szólva az ez évi, várhatóan rekordnagyságú, 60 milliós energiaköltségről. Kolhozellenes A napi program záróakkordjaként a képviselők is elmondták észrevételeiket. Dr. Szűcs István (MDF), aki szénhidrogénenergiaipari kérdésekben jártas, kijelentette, hogy a a jövőben számolni kell a szovjet import jelentős visszaesésével. Dr. Sárossy László, az FM politikai államtitkára kijelentette, hogy ezen a napon szembesülhettek. a magyar valósággal. De szerinte 1992 a fordulat éve, a válságból való kilábalás kezdete lehet. Prepeliczay István (FKGP) a kárpótlási, kárrendezési törvény licitálásNemrégiben a. Közalkalmazottak Szakszervezete Pest megyei elnöksége és az szb-titkárok megyei tanácsülése összegezte a tapasztalatokat, amelyekről Horsik József titkárral beszélgettünk. Ki A demokratikus rendszerváltás megtörtént — az önkormányzatok és a hivatalok működnek. Miként érvényesülnek a munkavállalói érdekek, a szak- szervezeti tisztségviselők számára adottak-e a jog- gyakorlás feltételei? — Talán elöljáróban annyit, hogy a közigazgatás dolgozói tisztességgel és jól felkészülten vettek részt az önkormányzatok létrehozásában, szakszervezetünk pedig segítője volt a tanácsi szakigazgatási szervezet demokratikus átalakításának. A legtöbb helyen a munkahelyi érdekképviseleti szervek és a dolgozók előzetes tájékoztatásával, véleményük meghallgatásával és munkavállalói jogaik érvényesítésével történtek a változások, s azóta is korrekt a kapcsolat. Ezen önkormányzatoknál gyakorolhatók a szakszervezeti jogosítványok, s ezáltal a tisztségviselők részesei a hivatalok fejlesztésének is. ES Ennek ellenkezőjére is van példa? — Sajnos előfordult, amikor a testületek és a vezetők elszakadtak a dolgozóktól, eluralkodott a bizalmatlanság légköre, s ennek következtében jó szakemberek távoztak a hivatalokból. Arra is volt példa, hogy a munkáltató a jogszabályi előírások megsértésével mondta fel a munkaviszonyt. Ahol ilyesmi előfordult, ott a mai napig bizonytalanságban élnek a dolgozók, fokozódik a függőség és a kiszolgáltatottság érzése. Tipikus eset az is, hogy a régi és az új dolgozók között bér-, jutalmazási és szociális feszültségek alakulnak ki — s általában a régi, jól képzett szakemberek kárára. Az újaknak néhol aránytalanul többet fizetnek, miközben fokozódik a régi munkatársak hátránya. B A jegyzők és a polgár- mesterek mennyire tekintik partnerüknek a szak- szervezeti tisztségviselőket? — Önkormányzattól függ: néhol jó, másutt kritikán aluli az együttműködési készség. Volt rá példa, hogy a szakszervezeti tisztség- viselő munkaviszonyát megszüntették anélkül, hogy a megyei elnökséggel előzetesen egyeztették volna. Sajnos a szakszervezetet sok helyütt ellenségnek, a múlt rendszer maradványának tekintik, s attól tartanak, működésével csorbul a vezetői tekintély. Holott erről szó sincs: mi nem rivalizálni akarunk, hanem érvényesíteni a munkavállalók érdekeit. 89 Önöknek milyen eszközök állnak rendelkezésükre, hogy nyomást gyakorolva az önkormányzatokra, megteremtsék a jogérvényesítés közegét? — Mi elsősorban abból indulunk ki, hogy jogállamban élünk, ahol a jogszabályok betartása mindenkinek kötelező, ahol ezeket nem lehet önkényesen átlépni, vagy megsérteni. De persze a segítségnyújtás eszközével is élünk, a megyei szövetség például a múlt év végén útmutatót adott ki a jegyzők és az szb-titkárok részére a külképviseletében Fábri György elmondta, hogy Thuma a jelenlegi nyugateurópai adatokkal hasonlította össze a magyar helyzetet. Ott már túl vannak a felsőoktatás intenzív fejlesztésén, itthon viszont ez az ágazat rehabilitációra, jelentős mértékű pótlólagos beruházásra szorul. Tárgyszerűen A vasárnap befejeződött fórum állásfoglalása szerint a törvény a felsőoktatás jövőbeli fejlesztésének csupán átfogó kereteit teremtheti meg. Nem nélkülözhető a felsőoktatás fejlesztési koncepciójának és finanszírozási rendszerének részletes kidolgozása sem. A résztvevők sajnálattal tapasztalhatták, hogy a pénzügyi kormányzat megbízottjainak tájékoztatása csupán általánosságokat és á restrikciós pénzügyi politika további fenntartását tükrözték, és nem tették lehetővé a tárgyszerű szakmai eszmecserét. A fórum nevében a hallgatókat képviselő OFÉSZ további állásfoglalást készít a művelődési és közoktatási, valamint a pénzügyminiszter részvétlensége ügyében, érzékeltetve egyben azt is, hogy a felsőoktatás erőfeszítéseket is tesz a kívánatos átalakulás érdekében. Balázs Gusztáv lektfv szerződés, illetve a munkaügyi szabályzat elkészítéséhez, s az új munka törvénykönyve, a köztisztviselői és a közszolgálati törvény hatályba lépésével e dokumentumok űj- rakészítését kezdeményezzük majd. Ugyanakkor azt is ösztönözzük, hogy a szak- szervezeti tagok bátran és határozottan érvényesítsék érdekeiket; a vétójog alkalmazására alig van példa, pedig hatásos eszköz lehet. De ugyanúgy a munkahelyi vezetőn is sok múlik, lehet a felsőbb szervek segítségét kérni, egyszóval: sok olyan eszköz áll rendelkezésre, amellyel igyekszünk a jogérvényesítés alapját megteremteni., [gl De végső soron a szak- szervezetnek sem érdeke a szembenállás erősítése, nyilván az értelmes kompromisszumra törekszik. Ez általános tendencia? — Igen, az elmúlt időszak legalábbis ezt bizonyítja. Végső soron az lenne az, ideális, ha a munkahelyeken egyenrangú partnerekként lehetnénk jelen, s a jogszabályok kötelező betartása lenne a garancia a jó együttműködésre. Szeretnénk megértetni, hogy a szakszervezet nem a munkáltatóval szemben, hanem vele és érdekében dolgozik. Mindenki érzi, bizalomra, egymás megbecsülésére, és nyugodt, feszültségmentes munkahelyekre van szükségük az embereknek —, azt hiszem, ez olyan cél, amelyért érdemes együtt dolgozni a szakszervezetnek és a munkahelyi vezetőknek.
