Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-14 / 267. szám

MÚLJON EL EZ H HÁBORÚ... A testvéremre nem lövök! Megszületett a pénzintézeti térvény r r r AZ ELCSIGÁZOTT HONATYÁK FAKEPNEL HAGYTAK AZ ELNÖKÖT (Folytatás az I. oldalról.) — Legyen minden jó, múljon el ez a háború ... Zvonko ugyancsak az oda- áti Baranyából keveredett Nagyatádra. Amikor kitör­tek a harcok, a család trak­torra ült, azután buszra, úgy menekültek — tízen, közöttük a kisbaba és Zvon­ko várandós felesége. Nem volt mese, jönni kellett. A házukat megszállták a ka­tonák, ők maguk az udva­ron rekedtek. Most a négy testvér közül csak Zvonko maradt Magyarországon. Három fivére harcol a hor- vát oldalon. A három vallomás akár keresztmetszetét Is jelent­hetné a többi 40 ezernek. Kovács András, a Magyar- Vöröskereszt menekültszol- gáiatának vezetője ugyanis ennyi menekültről tud. A szám nem pontos, mert sokan a katonai szolgálat elől szökve, itt is elkerülik a hatóságokat, nem regiszt­ráltatják magukat, hogy ne­vük homályban maradhas­son. A menekültek zöme, pénzért vagy ingyen, csalá­doknál keresett vagy kért szállást, csupán 3800-an laknak táborokban, közülük is legtöbben itt, a nagyatá­diban. A humanitárius szervezet elsősorban a táborokon kí­vül élőknek próbált se­gíteni, öt hónap alatt húsz­ezer embernek. Száz tonna élelmiszer, 110 tonna ruha­nemű, 400 ezer forint érté­kű tisztálkodási szer szét­osztása jelzi a hazai, s 160 tonnányi hasonló holmi a nemzetközi vöröskereszies adakozókészséget. Szétosz­tani sem csekély feladat. És csupán a nyilvántartott me­nekültek között 12 000 olyan személy akadt, akik az ál­lami szervektől eddig nem kaptak semmilyen segítsé­get. Ezért is várják az ado­mányokat a Magyar Külke­reskedelmi Banknál nyitott ..Magyar Vöröskereszt — Ju­goszláv Menekültek” elne­vezésű, 203-29725-7021 szá­mú csekkszámlára ... (Folytatás az 1. oldalról) nak vezetője arról tájékoz­tatott, hogy Budapest mel­lett immár Érden is üze­meltetnek egy hajléktala­nok számára fenntartott in­tézményt. A főpolgármeste­ri hivatal által finanszíro­zott budaörsi hajléktalanok otthona húsz ember számá­ra biztosít ideiglenes meg­oldást. Mindenki kap me­leg ételt is, habár sok eset­ben keresik a törvényes előírások kiskapuit, de ezt csak azért teszik, hogy sen­ki ne szenvedjen hiányt. Azokkal nincsen baj, akik­nek már sikerült elhelyez­kedniük és rendszeres jöve­delemmel rendelkeznek, de akad még szép számmal olyan is, akinek még nem rendeződtek az okmányai, ez pedig gondokat okozhat. Szerencsére a hajléktalanok rehabilitációs otthonának munkatársai rugalmasan kezelik az ügyeket, és hite­lezik az étkezési térítési összegeket. Az eredeti elgondolások szerint a hajléktalanokat csak ideig-óráig kéne el­helyezni, de olyan lakója is van az intézménynek, aki már két éve náluk la­kik. Dr. Pintér Mihály elis­meréssel beszélt azoknak az önkormányzatoknak az emberségéről, amelyeknek Dr. Szilvási József, a Bel­ügyminisztérium Menekült­ügyi Hivatalának dél-bara­nyai vezetője azt hangsú­lyozza. az eddig érkezett jugoszláv menekültek zöme, 95 százaléka csak átmeneti védelmet kér, mindössze 120-130-an vannak, akik a genfi egyezmények szelle­mében menekültté szeret­nék nyilváníttatni magukat. A határainkat átlépők két­harmada horvát, kevesebb mint harmada magyar nem­zetiségű, a többiek: szer- bek, bosnyákok, szlovének, másak is. Ami jellemző, hogy elsősorban a kiszol­gáltatottak jönnek, öregek, kisgyerekes családok, ezért is kellett a táborban meg­szervezni az óvodát 40 ap­róságnak. a 153 tanulót ok­tató iskolát, ahová Jugo­szláviából küldtek anyanyel­vi tankönyveket (ritkaság ebben a helyzetben: a me­nekülteket segélyezik ha­zulról). a fiataloknak az if­júsági klubot, s kivált az időseknek az egészségügyi ellátást. Van mentőautó, ál­landóan szolgálatban négy ápolónő, helyben rendel az orvos. S ha nem is egyszer­re. de a menekültek kijár­nak az átmeneti szállásról. — Nem olcsó mindez — teszi hozzá Kalmár Ferenc, a nagyatádi tábor gazdasági vezetője. — Fűteni kell, na­pi háromszori étkezés kell, köszönhetően Pest megye több településén is ingyen- konyhákat tudtak nyitni, és ezáltal néhány ember na­ponta meleg ételhez juthat. Jó híre van Dunakeszin a Pavilon étteremnek, ahol naponta tizennégy rászo­ruló kap ebédet. Vác önkormányzata is gondoskodik az elesettekről. A Czaron Sándor út 18. szám alatt harminchét adag ételt osztanak ki. Ingyen­konyhát üzemeltetnek Gö­döllőn a Szabadság tér 10. szám alatt. Itt harminc igénylőt tudnak ellátni. Az éjszakák egyre hide­gebbek. Mind több az el­esett és sanyarú sorsú em­bertársunk. Jó lesz gyak­rabban rájuk nézni, mert szükségük van a szerete- tünkre és a gondoskodá­sunkra. Nagyon reméljük, hogy az elkövetkezendő időben jó néhány település­ről kapjuk majd a hírt: a társadalom ott is kinyújtot­ta segítő kezét a hajléktala­nok felé. Persze nem ez a végle­ges megoldás. Az igazán jó az lenne, ha mindenki­nek fedél volna a feje fö­lött és mindnyájukat vár­ná valaki otthon, a saját főztjével. Reméljük, egy­szer ez is bekövetkezik. Papp János fogy az áram, sorolhatnánk még. Naponta 500 ezer fo­rintba kerül egyedül ennek a tábornak a fenntartása. A 800 milliós letelepedési alap bizony régen •kifogyott, ezért is nagy az adakozók felelőssége, vöröskereszte­seké éis másoké; magyaroké és külhoniaké, egyes embe­reké e* szervezeteké. Fóti Istvánné. a Vöröske­reszt Somogy megyei veze­tőségének titkára: — A menekültek legna­gyobb problémái — az em­beriek. A táborban elsősor­ban idősek és fiatalok van­nak, sok az olyan szülő, aki öt éven aluli gyerekkel jött. Szeretnék biztonságban tud­ni az otthon maradt, csa­ládtagjaikat. Sok gondot okoz, hogy egyáltalán híre­ket kapjanak-szerezzenek a határ túlfelén lévőkről. Van telefon (valóban: a bejárat előtti fülkénél sor­ban álltak — a szerk.). De a jugoszláviai hívott szám gyakran nem jelentkezik. Szentlászlő, Eszék. Kórógy, Karlovác ma nehezen vagy egyáltalán nem hívható. Vannak tönkrement vona­lak, s van, akit nem talál­nak meg. A posta sem iga­zán megbízható, a válaszle­vél érkezése bizonytalan. — Magánélet a táborban: születtek, haltak meg itt menekültek? — Az első napokban adott életet egy kisbabának az édesanyja. Már vissza is ment a kislányával, a csa­lád vitte őket gyorsan Ju­goszláviába. Haláleset is volt, 81 esztendős néni hunyt el, őt is elvitte a ro­konság. nyugodjon otthoni földben — mondták. ★ Kifelé tartunk a nagyatá­di ideiglenes szállásról, s még elkapjuk két táborlakó párbeszédét: — Na, mit mondtak ott­hon? — Megvannak. Csak már vége lenne! Mehetnénk ha­za ... V. G. P. (Folytatás az 1. oldalról) runk senkit, nem lehet el­menni, mert akkor az autó­pálya nem tölti be a funk­cióját. A körgyűrű feladata ugyanis, hogy összekapcsol­va az országos közutakat, elossza a forgalmat a su­gárirányú utak között, mellyel szintén a főváros központi részét lehetne te­hermentesíteni, sőt, új kap­csolat teremtődhetne az agglomeráció települései és a budapesti külső kerületek között. Azokon a lakossági fórumokon, amelyeken mi tervezők részt vettünk, el­mondtuk, hogy a nyomvo­nalak telepítésénél bízó- nyos káros környezeti ha­tások — zaj, szennyeződés — felerősödhetnek, de eze­ket a magyar szabványok­nak megfelelő védőberen­dezésekkel le lehet csök­kenteni. Egyúttal rámutat­tunk arra is, hogy ugyan­akkor a belső útszakaszok, a házak közötti területek forgalmát az autópályával tehermentesíteni lehet. — Az emberek azonban úgy vannak ezzel, ahogy Az igazságtétel egy újabb szeletével foglalkozott az Országgyűlés, amikor szer­dai rendhagyó ülésnapjának első napirendi pontjaként folytatta a Ill/IlI-as tör­vénytervezet általános vi­táját. (Mint ismeretes, a tervezet felhatalmazná az államfőt, a házelnököt, az A1 kotmány bíróság el nö két és a kormányfőt arra, hogy kezdeményezze bizonyos politikai jellegű tisztségek betöltőinek „átvilágítását”, A lobbi között képviselők, kormánytagok, nagyköve­tek, bankvezérek, vezető beosztású bírák, ügyészek, tábornokok, polgármeste­rek, illetve újságírók eseté­ben vizsgálnák: szerepel­nek-e a BM-ben őrzött tit­kosügy nök-listákon, illetve szolgáltak-e az ÁVO-nál vagy a karhatalomnál.) A törvényjavaslatot a li­berális ellenzék és a szo­cialista frakció egyaránt el- hibázgttnak, rossznak mi­nősítette. A kormánypártok felszólalói ezzel szemben az igazságtétel törvényes­ségét és szükségességét hangsúlyozták. Kőszeg Fe­renc (SZDSZ) indítványoz­ta: a tervezet helyett in­kább az állambiztonsági iratanyag jövendő felhasz­nálásának szabályait tisz­tázzák. Horn Gyula (MSZP) javasolta: hosszú időre zá­rolják az ügynöklistákat, vagy éppenséggel teljes egészében tárják azokat a nyilvánosság elé, kizárva ezzel a hatalmi manipulá­ciókat. Horn megjegyezte azt is: a békés átmenetet megalapozó kerékasztal-tár­gyalásokon még egészen más nézeteket képviseltek a felelősségre vonás kérdé­sében a koalíciós pártok vezetői. E felvetésre élesen reagáltak a kormánypár­tok felszólalói. Csurka Ist­ván (MDF) a történelmi léptékű változásokkal in­dokolta az álláspontok mó­dosulását. Kónya Imre pe­dig cáfolta, hogy hallgató­lagos megállapodás kötte­tett volna a tárgyalásokon az elszámoltatás meghiúsí­tásáról. A frakcióvezető hozzájárult ahhoz, hogy nyilvánosságra hozzák a Fekete Doboznak a három­oldalú tárgyalásokon forga­tott filmjének teljes anya­gát. A vitát elnapolták. A nap hátralévő részében a hazai gazdálkodás, illet­ve a külföldi befektetések az egyik Pest megyei tele­pülés polgármestere mond­ta, az autópálya előnyeit szeretnék élvezni, de az esetleges kellemetlenségek­ről hallani sem akarnak. — Hiába magyaráztuk, hogy egy autópályát megfe­lelően lehet védeni, míg egy nagy forgalmú, többsá­vos úton — mint például Pesten a Hungária körút vagy az Andrássy út — nem lehet zajvédőket fel­építeni. A fórumokon az i* látható volt, hogy az em­berek már elvesztették a bizalmukat, úgy érzik, az elmúlt évtizedek alatt sok­szor becsapták őket, s már nem hiszik el azt sem, ami igaz. Jellemző, hogy több­ször lehetett olyan kifaka- dásokat hallani, nekünk nem kell úiabb megalomá­niás beruházás, nem kell újabb nagymarosi erőmű, holott azt hiszem, mindenki számára világos lehet, itt szempontjából egyaránt kulcsfontosságú pénzinté­zeti törvényt tárgyalta a Ház. A többórás szavazás eredményeként megszüle­tett jogszabály szabályozza a többi között a banktevé­kenység kereteit, meghatá­rozza az állami felügyelet és az állam tulajdonosi funkcióit, a külföldi tőke mozgási feltételeit, illetve az állami garanciavállalás és a banktitok fő paramé­tereit. A törvény — mint az előterjesztő, Botos Kata­lin tárca nélküli miniszter is kiemelte felszólalásában — konszenzust tükröz a szabályozás főbb elemei­ben. A törvény meghatároz­za a pénzintézetek közötti piaci verseny szabályait. A jövőben a gazdasági társa­ságok és egyéni vállalkozók egészen másról van szó. Persze, lehetetlen olyan nyomvonalat tervezni, amely minden egyes ember számára megfelelő. Termé­szetesen az elkerülhetetlen, hogy egyes érdekeket ne sértsen, de úgy gondolom, hogy a közhasznúság figye­lembevételével, a többség érdekeit kell szem előtt tar­tani. — Melyik az a két alap­vető nyomvonalváltozat, amelyik a tervezők asztalán fekszik? — Az egyik változat a XVIII. kerületet érinti hús­ba vágóan, hiszen a terüle­tén menne át a pálya, majd Vecsés és a főváros között haladna el, s a Ferihegy II. alatt egy alagúton vezetne keresztül. A másik változat szerint pedig az út kívül­ről kerülné Gyűlt és Ve- csést, meg Ferihegyet is, s Ecser után csatlakozna a is foglalkozhatnak pénz­váltással, és kereskedelmi bankot már 1 milliárd fo­rintos alaptőkével is lehet alapítani. Garanciális elem, hogy egy tulajdonos tulaj­doni hányada nem halad­hatja meg a 25 százalékot egy pénzintézetben. A tör­vény 1991. december 1-jén lép hatályba. Rendhagyó módon ért véget a szerdai rendhagyó ülés: Szabad György ház­elnök este fél hétkor még megkísérelte részletes vi­tára bocsátani a szövetke­zeti törvényjavaslatot •— amelynek általános vitáját a pénzintézeti törvény tár­gyalásába ékelve fejezték be —, ám a szemmel lát­hatólag elcsigázott hon­atyák faképnél hagyták el­nöküket. másik nyomvonalhoz. Meg kell mondani, hogy a belső területeken való élvezetéi ellen a XVIII. kerületi la­kosok élénken tiltakoznak, de Vecsés és Gyál sem tá­mogatta ezt, mivel úgy érezték, hogy ez a megoldás elzárná őket BudapesttőL Inkább a külső nyomvonal létesítését részesítik előny­ben. Rájöttek, hogy egy autópályának milyen von­zása van, a vállalkozások fejlesztésére milyen hatás­sal lehet. A benzinkúttó! kezdve a motelen át a szupermarketig több min­dent lehet mellette építe­ni, s az ott levő területek is felértékelődnek. Forgal­mi szempontból egyébként az első változat tűnik ked­vezőbbnek. — A terveinket a múlt hónapban a KHVM-nek megküldtük, s most már a minisztériumnak a főváro­si, illetve a Pest megyei ön- kormányzati hivatallal kar­öltve kell döntenie arról, melyik mellett teszi le a voksát H. ÉL Hiábavaló lenne tüzelőről gondoskodniuk Mit nem szabad az ökörnek? Pártatlan, tényszerű és hiteles a reggeli NAJP- TV. Tegnap például a Parlament által nagytöbb­séggel elfogadott Zétényi—Takács féle törvényről Szűrös Mátyással, az Országgyűlés alelnökiével beszélgetett a műsorvezető. Mintegy mellékese* megjegyezte, hogy a törvény célja más, valós problémák elfedése, a figyelem elterelése azokról. De erről nem érdemes beszélni, tette hozzá. Va­lóban; minek is, egy etikátlan és hazug kijelen­tésről, amelyet a műsorvezető közbevetöleg elej­tett, és amelynek esetleges cáfolatát sem tette le­hetővé interjúalanya számára? Vajon miféle er­kölcs az, amely ezt lehetővé teszi? Vajon miféle pártatlanság az, amely sorozatban ad teret az egyik oldal érveinek és nem ad módot a másik ol­dal számára ugyanerre? Szűrös Mátyás az interjú során többször kije­lentette, hogy nem jogász, szakmailag nem tudja vitatni a törvényt. Ám ugyanebben az interjúban mégis megpróbálta. Elővette a demagóg érveket, a jogállamiságra hivatkozott, nemes egyszerűség­gel leszámolást emlegetett. Az interjú végéről már csak néhány mozgalmi induló hiányzott. Mi a manó? A Szűrös-féle „jogállamban" lehet bűnöket következmény nélkül elkövetni, ha azt az egyik zsarnok kiszolgálói teszik. Ám hú a másik zsarnok kiszolgálói tették ugyanezt (akik melles­leg semmiben sem különböztek a kommunista gyilkosoktól), akkor a bűnösöket üldözni kell! Még ma, akár fél évszázad eltelte után is. Ugyanazon elvek alapján, mint amelyeken a Zétényi—Takács törvény alapszik. Hogy is van akkor az a „jogállamiság”, alelnök úr? Quod licet Jovi, non licet bovi? Az ön ér­velését talán 1948 júniusában kellett volna elsüt­ni. Tudja, azon a bizonyos kongresszuson, ami­kor jogelődjük, az MDP megalakult. Igaz, akkor nem volt NAP-TV, de még egy langyos tv-ripor- ter sem. —le— KONFLIKTUSSZEGÉNY FOLYOSÓK

Next

/
Oldalképek
Tartalom