Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-13 / 266. szám

Újra a buszról Megválaszolták... Mindennapi morgolódá- sunk tárgya, amikor a Volánbusz nem tartja be a menetrendet. Erről ír­tam szeptember 5-én Au­tóbuszos bonyodalmak címmel. További morgolódásom tárgya, amikor a panaszt „megválaszolják.” Ezt tet­te a címemre érkezett le­vélben a Volánbusz Sza­bolcs utcai igazgatóságá­ról . Bogáti Zoltán „forg. feji. szakoszt.-vez.” úr is. Ebben szám szerint idé­zi a kifogásolt buszokat és közli: . ellenőriztük a veresegyházi járatokat és megállapítottuk, hogy azok előírás szerint közleked­tek (az adott járatok Ve­resegyház vasútállomásra betértek)”. Tisztelettel kér­dem: hogy ellenőrizték? Megkérdezték-e az általam hivatkozott busz veresegy­házi vezetőjét, aki nekünk ázt mondta, ahogy megír­tam: „Ott megy a váci, az nem jár be ide!” A sza­bályszerű közlekedést a helyszínen tapasztalták va­jon? Most eltekintve attól, hogy * szavahihetőségünket vonták kétségbe, logikát­lanul úgy folytatja a vá­laszadó, hogy ha „a jövő­ben mégis tapasztalna bármilyen hiányosságot... lehetőleg pontosabb idő­pont stb. megjelölésével juttassa el vállalatunkhoz.” És akkor tudnak érdemi intézkedést tenni. Előzőleg ugyan azt írja, hogy fel­hívták a figyelmet a me­netrendben foglaltak pon­tosabb betartására. Ez meg mire volt jó, ha nincs mu­lasztás? — kérdem! Nem volt az előző két időpont pontos ? Akkor pontosítok: szeptember 17- én, csütörtökön a 2160-as mezőben szereplő, Veres­egyház állomástól 10 óra 31-kor induló busszal sze­rettem volna utazni töb- bedmagammal Erdőkertes felé. A busz nem jött az állomásra. Pedig szerepelt a Gödöllőn vásárolt me­netrendben is, meg a meg­álló tábláján is, ami — a levél szerint — „korsze­rűbb, időt állóbb”. Nos, vagy a busz maradt ki, vagy a tábla jelzett cseré­je nem történt meg. Szeretném leszögezni: nem jókedvemben és fan­táziámtól vezetve írom a panaszt, hanem a jobbítá­sért. És nem megválaszo­lást várok, hanem jobbí­tást. Mert ez így senkinek se jó! Fazekas Mátyás ftz önszerveződés esélyei Vita egy mai faluban Az önszerveződés esélyei, lehetőségei a mai faluban címmel rendez vitát a hé- vízgyörki művelődési ház­ban szombaton az Olvasó­körök Országos Szövetségé­nek elnöksége. A délelőtt fél 10-kor kezdődő eszme­cserére meghívták a Galga menti falvakban működő közösségek, könyvtárak ve­zetőit, a művelődési házak igazgatóit. A vitaindító elő­adást Vidra Szabó Ferenc, az Olvasókörök Országos Szövetségének tudományos kutatója tartja. Délután La­pu Istvánnéval, a zsámboki múzeumalapító parasztasz- szonnyal beszélgetnek a ta­lálkozó résztvevői, majd megtekintik a község büsz­keségét, a középkori temp­lomot. a Anyakönyvi hírek Született: Balázsi Niko­letta. Stromfeld sétány 4., Berki Miklós, Illés Ist­ván út 36., Bokor Krisztián, Dregonya utca 55., Borbás Gábor, Stromfeld Aurél sétány 13., Bújdosó Máté, Szőlő utca 34.. Czine Gá­bor, Gárdonyi Géza utca 27., Dobi Erika, Állomás út 18., Dobrovics Dániel Ferenc, Tél utca 1., Dvorszki Gyöngyi, Dózsa György út 1—3., Eszes Re­náta, Mosolygó körút 15., Ferenczi Sámuel, Peres út, 54., Göblös Gábor, Rö­mer Flóris utca 9-, Grá- czer Szabina, János utca 9., Guth Csongor, Szőlő ut­ca 16., Kiss Norbert, Sza­badság út 223. Házasságot kötött: Ab­dul Khalil Hussaini és Bo- hár Gizella, Berze Sán­dor Csaba és Tifrea Clau­dia, Molnár Zoltán és Kerékgyártó Erzsébet, dr. Röplabda Nagy csaták A Gödölli SC női röp- labdázói legutóbb a tavalyi bajnok BHG SE otthonába látogattak. Mindkét mérkő­zés öt játszmáig tartott. BHG SE—GSC 3-2 (13-15, 15-12, 15-8, 9-15, 15-13) GSC: Bencze, Dóczi, Fe­jéregyházi, Havas, Jávor, Somogyiné. Csere: Hege­dűs, Schneider. Edző: Dóczi István. Az első játszmában 9-9-ig együtt haladtak a csapa­tok, végül sikerült lá­nyainknak jobb összponto­sítással elhúzniuk, és meg­nyerni a 25 percig tartó játszmát. A mindent eldöntő ötö­dik játszmában elkesere­dett küzdelem folyt min­den pontért, majd 12-12 után a hálónál valamivel biztosabb budapesti csapat­nak sikerült megnyernie a mérkőzést. A gödöllői lányok közül Fej éregyházi Tímea a több Madárbarátoknak A gólyákról A szokott helyen, az al- végi közösségi házban — az Ady sétány 3. alatt — tart­ja összejövetelét a Magyar Madártani és Természetvé­delmi Egyesület gödöllői csoportja ma, szerda este fél hattól. A tagok és a ter­mészetszerető érdeklődők beszámolót hallgathatnak meg a nemzetközi gólyavé­delmi konferenciáról, lesz madárismereti vetélkedő és tájékoztató a téli etetési tudnivalókról. mint másfél órás küzdelem után az ifjúsági csapatban is derekasan helytállt. GSC ifi—BHG SE ifi 3-2 (11-15, 15-8, 12-15, 15-3, 15-6) GSC: Ádám, Fejéregyhá­zi, Hegedűs, Jávor, Kovács, Virág. Csere: Bese, Bokor, PékU, Tátrai. Edző: Dóczi István. A gödöllői csapat meg­fosztotta veretlenségétől a budapesti együttest, és ve­retlenül vezeti az NB Il-es mezőnyt. Tóth Róbert és Földi Gertrúd Andrea, Boda Mi­hály és Pusoma Valéria, Mészáros József és Maszla- gi Ildikó, Babó Attila és Kovács Éva Marianna, Kubicsek Zoltán és Ober­mann Marianna Klára, Gulyás Tamás és Tamás Ildikó, Németh Gábor And­rás és Gáspár Melinda. Elhunyt: Kotrócz István, Damjanich utca 14-, Soós László, Illés István út 11., Eperjesi József, Strom­feld sétány 1. Gergő Györgyné Gráczer Kata­lin, Tavaszmező utca 34., Bánki Ferencné Péli Ju­lianna, Dózsa György út 65., Köhler Sándorné Bán Margit, Remény utca 8., Orosz József, Honvéd ut­ca 6., Ujj Antal, Dózsa György út 65., Bacsányi Imréné Pintér Eszter, Hegy utca 16 a., Kiszely János, Ady Endre sétány 56., Ka­puvári Gyula, Ady Endre sétány 56., Bodnár Imre, Illés István út 42., Sasvá­ri György, Kazinczy Fe­renc utca 31., Pichler Fe­rencné Sebestyén Rozália, Dózsa György út 65., Ra­dies Lászlóné Kincses An­na. Illés István út 120., Lo- vasi Gyula, Honvéd utca 26. Aszód Expo-férum Ma, november 13-án az aszódi MDF-szervezet ren­dez Expo-fórumot a városi művelődési házban. A 18 órakor kezdődő eszmecse­rén dr. Gémesi György gö­döllői polgármester tart előadást. GODQLLOI xJfíiia XVllI. ÉVFOLYAM, 266. SZÁM 1991. NOVEMBER 13., SZERDA Egy kis Salzburg lehet „Itt született a Iá nyom" Népszerű rádió- és televízióműsorok zenei szerkesz­tője, vezetője Czigány György, aki az utóbbi időben gyakran megfordul Gödöllőn. IIol a besnyöi templom­ban, hol egy-cgy kiállításmegnyitón, kulturális ren­dezvényen tűnik fel mosolygós arca, szikár alakja. De vajon mi vonzza e kisvárosba? — kérdeztük tőle legutóbbi látogatásakor, a művésztelep jubileumi em­léknapján a Petőfi Művelődési Központban. — Több — szakmai és személyes — szállal kap­csolódom a városhoz — mondta. — Először is: ép­pen filmet forgatunk itt. „Zene, táj, város” címmel 45 perces részekből álló sorozatot készít a Magyar Televízió. Győrről és Esz­tergomról már összeállt a műsor, harmadikként Gö­döllőt és közvetlen környé­két szeretnénk megörökí­teni. Ezért voltunk jelen a máriabesnyői harang- szentelésen, ezért keres­tük fel Teleki Pál sírját, Blaha Lujza egykori há­zát, az Erzsébet királyné- emlékhelyeket. Rátalál­tunk Ottlik Géza lakhelyé­re is, aki — s ezt a helybe­liek sem tudják mind — valamikor 11 évig élt itt. Találtunk olyan embere­ket, akik egykor a kártya­partnerei voltak. És per­sze ellátogattunk az újjá­éledő kastélyba, ahol a tervek szerint nemzetkö­zi karmesterképző intézet lesz a jövőben. Ügy tűnik, Gödöllő afelé halad, hogy művészetileg egy kis Salz­burg legyen, s ehhez min­den feltétele megvan. Iga­zán remek kisváros! □ Magánéléti kötődésre is utalt... — Igen, e film forgatá­sa kapcsán barátságot kö­töttem Gémesi György polgármesterrel, aki sok­féle rendezvényre meghí­vott. s én mindig szívesen jöttem. De hogy még személyesebb dolgot em­lítsek: itt született a lá­nyom. Az akkori kórház­ban egy osztálytársam volt a szülészorvos, s mi mindig oda mentünk „gye­reket szülni”, ahol 6 dol­gozott. így két fiam már A túrái könyvtárban Zebegényben született, s ha negyedik gyerek is lett volna, ő New Yorkban született volna, merthogy közben a barátom odake­rült. Ezenkívül azért is gyakran járok erre, mert a fiamnak Szadán van egy kis háza és kertje, s őt lá­togatjuk. Hát ezek a szá­lak kötnek engem Gö- döllőhöz. □ önt a művészethez is erős szálak fűzik. A zené­vel s az irodalommal va­ló kapcsolata közismert, hiszen zeneművész és köl­tő. De milyen a viszonya a képzőművészethez? Ak­tív művelője ennek is, vagy csak befogadója? Már a zene és az iroda­lom párhuzamosságát is sokallom! Én zongoramű­vész-képzőt végeztem, de azután nem folytattam a zongoristapályát., hanem zenei szerkesztő lettem* a rádióban, majd a televí­zióban, s a zenéről készítek műsorokat. így aktív mű­velője csak a költészetnek, az írásnak vagyok. A képzőművészetet egysze­rűen csak nagyon szere­tem, s — örömömre — sok gyönyörű kiállítást volt alkalmam megnyitni. Val­lom. hogy az irodalom, a zene s a képzőművészet szorosan összetartozik, fel­erősítik egymás gondola­tait. Ennek szellemében indítottunk évekkel ez­előtt Fodor Andrással a Fészek művészklubban egy sorozatot, amelyben író­kat, zenészeket, képzőmű­vészeket és filmeseket ho» zunk össze egy műsorban éppen azért, hogy ezek a szakágak ne csak külön- külön éljenek, hanem ter­mészetes egységet alkossa-^ nak. □ Ügy, mint a hajdani Gödöllői Művésztelepen, s mint az azt felidéző mai teadélutánon is ...- — Nagyszerű kezdemé­nyezésnek találtam ezt a programot, és egészen kü­lönlegesnek a hangulatát. Az elhangzott filozófiai részletek, gondolatok ma már sokunknak talán idealisztikusnak, naivnak tűnnek, de rendkívül szé­pek. Versekkel, zenével szólaltak meg a gyerekek és felnőttek. miközben együtt teáztak, beszélget­tek. Ez pontosan azt a hangulatot, melegséget su­gározta, amely annyira jellemezte az egykori mű­vésztelep közösségét, éle­tét. — Pillér— (Erdős! Ágnes felvétele) Kézilabda Csak ennyire képesek?! A gödöllői férfi kézilab­dacsapat vereséggel fejez­te be az 1991/92-es bajnok­ság őszi idényét. Az utol­só fordulóban itthon ját­szottak a GYÁÉV-vel, egy fiatal, nagyon jó felépíté­sű és kondíciójú gárda el­len. A hazai csapatban nem állt rendelkezésre Imre kapus, aki hivatalból járt külföldön, és Horváth 1., aki a Dunai Kőolaj elleni mérkőzés tudósítása miatt megharagudott... Ügyan- akkor játékra jelentkez­tek — sérülésükből nem egészen kilábalva — Ra- niák és Győré. Remekül indult a talál­kozó, a félidő derekáig négygólos előnyt ért el csapatunk, öt perccel a pihenő előtt pedig 10-4 volt az állás. Ezt megelő­zően egy sajnálatos ütkö­zést követően az addig re­mekül küzdő Bátorí meg­sérült. nem tudta folytat­ni a játékot. A védekezés­ben végig hiányzott ez­után. GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. © A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. ® Munkatárs: Pillér Éva. e Postacím: Gödöllő, PL 11. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. Ö Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. • Hirdetésfelvé­tel : munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben. A szünetet követő tíz percen belül megváltozott a játék arculata. A vendégek ledolgozták négygólos hát­rányukat, mialatt fiaink csak egy gólt tudtak el­érni. A lényegesen jobb erőnlétű győriek még fo­kozták is a tempót, amit a mieink már nem tudtak felvenni (ennek okai az avatottak előtt ismertek!) és a lelkesen és eredmé­nyesen játszó Bartos ki­kapcsolásával a gólsze­gény csapatunk megérde­melt vereséggel volt kénytelen befejezni a baj­noki évadot. GKC—GYÁÉV 18-21 (11-7) GKC: Vines — Szabó (2), Kovács A., Szlifka (1), Bartos (7), Demeter (5), Bátort. Csere: Horváth L-, Surányi. Raniák (3), Győ­ré. Jó: Vincze (az első félidő­ben legjobb napjaira em­lékeztetőén védett, de ké­sőbb elfáradt), Bartos és Szabó. A társaságnál kialakult kusza helyzetet remélhe­tőleg a holtidényben sike­rül rendezni. Mindeneset­re az úi szellem és alap­állás még nem tudott ki­bontakozni a Gödöllői Ké­zilabda Club berkein be­lül. Markó Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom