Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-04 / 233. szám
Tűzvész pusztít Dubrovnikban „Szerb blokk"átvette a hatalmat Tűzvész pusztít a külvilágtól elzárt Dubrovnikban. Az APA osztrák hír- ügynökség csütörtökön azt a tájékoztatást kapta a horvát turisztikai minisztériumtól, hogy a gyorsan harapódzó tűz elérte az Adria-parti kikötőváros külső kerületeit, és a lángok a botanikus kerttől egészen a Belvedere szállóig terjednek. Pero Poljanic polgármester közölte, hogy az utóbbi napok rakétatámadásai nyomán Dubrovnik környékén hatalmas tüzek keletkeztek, ám a lángokat nem tudták megfékezni, mert a tűzoltókat is lőtték a fegyveresek. — A nyilvánosságot hívjuk segítségül, hogy megmenthessük a barbár agressziótól az ezeréves múltra visszatekintő várost — hangzik Oto Lukacevic horvát miniszterhelyettes segélykiáltása. A Dubrovnikot ostromló katonai erők megadásra Vállalni kell az eltérő és ellentétes életsorsokat A világban zajló változások részének tekintette Németország újraegyesítését Rita Süssmuth, a Bundestag elnöke. Az egység létrejöttének első évfordulóján elmondott beszédében arra is figyelmeztetett, hogy az, ami most megváltozik — például a kelet— nyugati szembenállás —, főleg a német földről kiindult második világháború miatt alakult ki. Az idén Hamburg adott otthont a központi rendezvénynek, de minden évben másutt fognak ünnepelni, attól függően, hogy éppen melyik tartomány elnököl a tartományok képviseletében, a Bundesratban. Rita Süssmuth arra szólította fel az ország nyugati és keleti részében élő németeket, hogy vállalják az eltérő és ellentétes életsorsokat. Az elnök asszony szerint árnyékok is borulnak az első évfordulóra. Utalt arra, hogy a bevándorlók huzamosabb ideje tartó zaklatása „ismét félelmeket leélt külföldön, amelyek a német múltból táplálkoznak”. Helmut Kohl kancellár ünnepi televíziós beszédében leszögezte, hogy Németország barátsággal viseltetik ugyan a külföldiek iránt, de bebocsátást csak a faji, vallási, illetve a politikai alapon üldözöttek kaphatnak. Megbukott az iraki puccs Szaadun Hammadi egykori iraki kormányfő a múlt hónapban megpróbálta elmozdítani Szaddam Husszein iraki elnököt, de 03 államcsínyt meghiúsították, és nyomában hetvenhat katonatisztet kivégeztek — jelentette a hivatalos iráni hírügynökség. Az ÍRNA jelentésében — amely az iraki felkelők által üzemeltetett „Forradalmi Irak” elnevezésű rádióadóra hivatkozik — nem közölte, hogy Szaadun Hammadi a kivégzettek között van-e. Etislföldi események — i 1 egy mondatban ... i szólították fel a dalmáciai kikötőváros védőit, akik egyre szorongatottabb helyzetbe jutnak. A hadsereg alakulatai elfoglalták De- b éli Brijeg helységet a Crna Gora-i horvát határnál, s több helyütt előretörtek Dubrovnik körzetében is. Szintén súlyos helyzet alakult ki Vukováron, de még mindig tartja magát a város horvát védere- je, amely azonban már csak a belső negyedeket ellenőrzi. Kemény harcot vívnak Szarvas környékén is a szembenálló erők. A nyolctagú jugoszláv kollektív elnökség négy tagja csütörtökön bejelentette, hogy a háború közvetlen fenyegetése miatt átveszik a lényegében nem funkcionáló szövetségi parlament jogköreit — jelentették hírügynökségek. Branko Kostic, a kollektív testület alelnöke azután közölte ezt, hogy az elnökség négy tagja Belgrádban találkozott Veljko Kadije- vic szövetségi nemzetvédelmi miniszterrel és más vezető katonatisztekkel. Az AP amerikai hírügynökség jelentésében rámutat, a döntés azt jelenti, hogy a legnagyobb jugoszláv tagköztársaság, Szerbia szövetségeseivel együtt megszerezte a maradék szövetségi jogköröket. Ugyanakkor elemzők kétségbe vonják a lépés jogszerűségét, mivel a csütörtöki elnökségi ülésen csak négy tag — Szerbia, Crna Gora, valamint Szerbia két tartománya, a Vajdaság és Kosovo (azaz a „szerb blokk”) — képviseltette magát. A másik négy, köztük az elnökség elnöki tisztét betöltő horvát Stipe Mesic, nem volt jelen. Emelkedik a munkanélküli-járulék mértéke A prostituált nem büntethető, csak az, aki futtatja Emelkedik a munkanélküli-járulék mértéke — egyebek között erről döntött csütörtöki ülésén a kormány. A jelenlegi 2 százalékos járulékfizetési összeg — a kabinet határozata értelmében — 6 százalékra emelkedik, mégpedig oly módon, hogy ebből S százalék a munkaadókat, 1 százalék pedig a munkavállalókat terheli. A döntés hátterében az a szándék áll, hogy — a költségvetést tehermentesítve — önfinanszírozóvá váljék a munkanélküliek szolidaritási alapja. Az alap a forrása a munkanélküliek segélyezésének. A kormány emellett újra szabályozta a munkanélküli-járadék összegének kiszámítását is. Eszerint a kalkulációnál a munkanélkülivé válást megelőző négy naptári negyedév átlagkeresetét — mégpedig a nettó bérkifizetést — kell figyelembe venni. A miniszterek azon az állásponton voltak, hogy a jelenlegi összeg mértéke nem ösztönöz új munkahely keresésére, ezért a járadék felső határát is lecsökkentették. Mint ismeretes, ez idáig a minimálbér háromszorosa volt a munkanélküli-járadék felső határa, a jövőben — a kormány döntése szerint — ez a minimálbér kétszeresére mérséklődik. A büntető jogszabályok módosítását, és a BTK egységesítését szolgáló törvény- tervezetet is megvitatták és elfogadták a kormányAZ ADRIA NÉLKÜL IS LESZ KŐOLAJ A NATO-nak ki kell jelentenie, hogy vállalja a felelősséget a biztonságért a határaitól a szovjet határig terjedő térségben — kommentálta csütörtökön Antall József az amerikai—német javaslatokat a NATO-együtt- működés kiterjesztésére. A H. János Pál pápa és a vatikáni vezetők csütörtökön támogatásukról biztosították Franjo Tudjman horvát elnököt — közölte a vatikáni látogatás után Navarro Valis, a Szentszék szóvivője. (Folytatás az 1. óldalról.) AZ idén a vezeték leállításáig kőolaj beszerzésünk 40 százaléka érkezett az Adrián, és 60 százaléka a Barátság kőolajvezetéken. Az Adrián az idén 1 millió 660 ezer tonna kőolaj jutott az országba, a Szovjetunióból pedig 3 millió tonna kőolajat vásároltunk. Az előre nem látható körülményeik miatt a MÓL átcsoportosította vásárlásait, és már októberben a tervezett 300 ezer tonna helyett 450 ezer tonna Szovjetunióból származó kőolaj szállítására kötött szerződést. Mindaddig, amíg a vezeték újra meg nem indul, a hiányzó mennyiséget a Barátság kőolajvezetékből kívánja pótolni a cég. Egyelőre nem látható, hogy az Adriát mikor nyitják meg újólag, ezért máris folynak a tárgyalások az esetleges novemberi többletszállításokról. ÚJ MÍTOSZ K eresik új elnöküket a szabaddemokraták, a kisgazdáknál némelyek részletes önéletrajzot szeretnének íratni országgyűlési képviselőikkel, a kereszténydemokraták némely csoportjai a korábbi visszafogottsággal szemben radikális hangot ütnek meg, a szocialisták kedvezményes árú szénakció felett bábáskodnak, a Fidesz hol ide, hol oda szól egyet, az MDF a Kónya-irat keltette hullámokkal küzd... Üj mítosz van születőben. A párt helyett a pártoké. A közvetlen tegnap máris ősidővé válik, alkalmassá a mítoszteremtésre. Űj és újabb névsorok arról,ki volt ott és ki nem a Kisgazdapárt újjáalakulásánál, színes történetek arról, miként kérle- követelte a Fidesz elsőként az ellenzéki szervezetek közül a hivatalos bejegyeztetést.,. Azután Lakitelek, az MSZMP reformszárnya ... Rendszerdöntés. Döntés? Széthullt az magától. A győzelem persze győzelem. Csakhogy! Kinek mekkora a része benne? Valaki (egy honatya) például leírja: „...az MDF elsöprő győzelmet aratott Abonyban március- áprilisban a választások idején...” Milyen jól hangzik! Elsöprő... Abony: jegyzőkönyvek. A tavaly márciusi országgyűlési választásokon a pártlistákra leadott vaksokból valóban az MDF kapta a legtöbbet. A szavazásra jogosult 11 326 főből 1614 személy igenjét, azaz 14,2 százalékot. Valaki (egy honatya) arról győzköd, valójában Szentendrén alakult újjá a Kisgazdapárt, mire az urak „ott Pesten” felébredtek, ők már régen ... Valaki (egy alpolgármester) iratokat mutat, ő már az „első pillanatban” megalakította a település Fidesz-szervezetét. Kilenc hónap elteltével már ketten voltak... Játéknak, a népi mesélőkedv sajátságos terepének fogom fel azt, hogy valaki mítoszt teremt a maga ősidejéből, azaz korábbi, egykét esztendőre visszanyúló gondolataiból, cselekedeteiből. Háry János obsitosunk ugyanis reánk hagyta a háriáda műfaját: sok-sok kötet lenne megtölthető köz- és magánmesékkel. Akkor azonban, ha ezek a mesék nem maradnak meg a maguk mezején, ha rendszerré kezdenek összeállni, ha ideológiai bokrának hajszálgyökereiként szolgálnak, akkor már nem árt figyelni! A mítoszteremtésnek ugyanis ilyen esetben nagyon is megfogható acélja: a jelen utólagos igazolása. A pártok mai serény mítoszteremtése sem más, mint a mai bizonytalanságok, népszerűség-vesztések okozta helyzetben a tegnap felmutatása. Már akkor is! Mi már régen...! A mítosz: sajátságos gyógyír. A mítosz- ezá tett tegnap a mai sebekre, a ma meggyúrandó, mítosz a holnapiakra. Baj ez? Nem baj. Az ember is ott keres bajaira enyhülést, a'hol csak tud, miért lenne ez másként egy-egy szervezet esetében? B ajjá akkor válik az új mítosz, amikor teremtője felhatalmazást lát/láthat benne a bármit állítanira, a bármit megcselekednire. Ha tehát eszközzé válik a mítosz, akkor nem tudhatjuk, milyen mai eszmék és cselekedetek igazolásául, menleveléül kívánják/ákarják felhasználni. Amint azt sem tudhatjuk, az új mítosz hívei és keltői mennyiben válnak rabjává képzeletüknek, és az mennyire vetül rá jelenükre. A Tv2 Kinn, Pádon című, szeptember 18-i adásában Kónya Imre, a nagy port felvert tanulmányáról a többi között azt mondotta: „... én azt gondolom, hogy az MDF- en belül a túlnyomó többség így látja a kérdéseket, és úgy érzem, hogy a társadalomnak a gondolkodó többsége is így látja ...” A Magyar Gallup Intézet 1991. augusztusi közvéleménykutatásán arra a kérdésre, „Ha a jövő vasárnap választás lenne Magyarországon, ön melyik pártra szavazna?”, a választ adók tizennyolc százaléka felelt úgy, hogy az MDF-et választaná. Ez lenne a gondolkodó többség? tagok a csütörtöki ülésen. A büntető jogszabályok módosításának fontos új eleme, hogy az életfogytiglani szabadságvesztés kiszabása esetén legalább 15- 25 évnek kell eltelnie a feltételes szabadságra bocsátásig. Ugyancsak új vonása a rendelkezésnek, hogy számos ponton enyhíti a BTK szankciórendszerét, így például kiiktatja a büntetési nemek köréből a javító-nevelő munkát, és szélesebb körben teszi lehetővé a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését is. Ugyanakkor a vagyonelkobzás esetében megszünteti annak — mint mellékbüntetésnek — a kötelező kiszabását. Az új tervezet szerint a vagyonelkobzás kizárólag a haszonszerzésre irányuló bűn- cselekményekhez kapcsolódik mellékbüntetésként. Az új jogszabálytervezet kimondja mindemellett azt is, hogy a katonai büntetésvégrehajtási forma — azaz a különböző fegyelmező zászlóaljaknál letöltendő büntetés — fenntartása nem indokolt, és a honvédség kötelékében elkövetett bűncselekményekért kiszabott szabadság- vesztést a katonai fogdákban javasolja letölteni. A prostitúció, az üzletszerű kéjelgés bűncselekményét is átértékeli a kormány által elfogadott új koncepció. Ennek értelmében nem vonhatók felelősségre az üzletszerű kéjel- gést folytató személyek, kizárólag azok, akik ehhez valamilyen formában segítséget nyújtanak, vagy ebből hasznot húznak, így például 3 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az a személy, aki az üzletszerű kéjelgés céljára épületet, klubot, vagy egyéb helyiséget bocsát rendelkezésre, aki pedig bordélyházat tart fenn, azt 5 évi szabadságvesztéssel sújthatja a bíróság az új rendelkezés értelmében. Védeni kell a határt LÖVŐK, BESENYŐK, HATÁRŐRÖK A változó határőrség címmel kiállítás nyílt tegnap a Belügyminisztérium budapesti bemutatótermében. Nováky Balázs vezérőrnagy, a BM Határőrség országos parancsnoka megnyitójában elmondta, hogy a kiállítás szeretné felkelteni az érdeklődést a magyar határőrség iránt. A szervezetnek biztatásra, támogatásra és együttérzésre van szüksége mostani áldozatos tevékenysége közepette. A bemutatón színes rajzok, korabeli fotók és dokumentumok láthatók, amelyek időrendi sorrendben kísérik végig a határőrség kialakulását. A történeti áttekintésből érdemes megjegyezni, hogy a magyar határőrizet egészen a törzsszövetség időszakáig nyúlik vissza, amikor az úgynevezett gyepűvédelemmel oldották meg táboraink védelmét. A gyepű széles védelmi sáv volt, amelyet mesterséges akadályokkal tűzdeltek tele honfoglaláskori őseink. Szent István korában jelentős változáson ment át határvédelmünk. Ekkor már őröknek és lövőknek nevezték az ezzel a feladattal megbízottakat. István úgynevezett segédnépeket — besenyőket és székelyeket — telepített határainkra, ahol ők látták el a határőrzés feladatát. A tatárjárás után IV. Béla ismét új fejezetet jelentett a kunok betelepítésével és a kővárak építésével. A határőrvédelem történetének kimagasló évszáma 1422., ugyanis a törökök ellen évszázadokon át alkalmazott végvári rendszer ekkortól kezd kiépülni. A Habsburg-időszakban nemzetiségiekből szerveztek halárvédelmi egységeket, amelyek 1848-ban is az osztrák hadsereg oldalán álltak és harcoltak, kivéve Bem két székely határőrezredét. Az új korszak nyitánya a határszéli csendőrség 1891-es megszervezése volt. Ezt a szervezet a határőrizetet és az átmenő forgalom ellenőrzésének feladatát látta el, de vámügyekkel nem foglalkozott. Fontos dátum 1903., ugyanis ekkor alakult meg a Határrendőrség, a mai BM Határőrség szervezeti elődje. A kiállítás október 25-ig tart nyitva. A SAJTÓSZABADSÁG KLUB NYILATKOZATA 1991. október 2-án ülést tartott a MUOSZ Sajtószabadság Klubja. A klub alapító tagjai és a napokban csatlakozott újságírók változatlanul úgy érzik — s ezúttal is nyomatékosan hangot adnak aggodalmuknak —, hogy a sajtóban egyes pártok gerjesztette, mind jobban erősödő, s nemegyszer kirekesztő szándékú harc folyik. Szakmai és etikai megfontolásokból, tisztességünk és jövőnk érdekében, ennek az értelmetlen és megalázó harcnak véget kell vetnünk. Különösen aktuális ez most, a MUOSZ közgyűlése előtt, mikor egyre nyilvánvalóbbá válik: a sajtó egy része, szerepet tévesztve, visszaél helyzetével, nem „csupán” tudósít, hanem gyakran szűkkörű pártpolitikai érdekeket kiszolgálva, olykor törvénysértésre is ösztökéli az állampolgárokat és a demokratikus intézményeket. Ezzel nemcsak demoralizálja az ország lakosságát, hanem megtéveszti, s — vélhetően szándékosan — eltereli a figyelmet valós gondjainkról. Megdöbbenéssel tapasztaljuk, hogy egyes szerkesztőségek tendenciózusan félremagyarázzák, meghamisítják — most például — az Alkotmánybíróság legutóbbi döntését, megengedhetetlenül törvény- (alkotmány)- sértésre buzdítva, még a köztársasági elnököt is. Törekvéseink megalapozottságát erősíti, hogy mind több újságíró csatlakozik a Sajtószabadság Klubhoz.
