Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-04 / 233. szám

XXXV. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM ' Ara: 8,60 forint 1991. OKTÓBER 4., PÉNTEK Huszonötmilliót oszthatnak el Pénzre pályáztak ' Szakképzési támogatások odaítéléséről döntött a na­pokban az Országos Kép­zési Tanács. A háromolda­lú érdekegyeztetés alapján működő szervezet mintegy 460 milliárd forin't felhasz­nálásáról határozott, mely a Szakképzési Alapba befolyt összeg csaknem 40 száza­lékának felel meg. A tanács nem volt köny- nyű helyzetben, hiszen a felhívásra több mint 900 pályázat érkezett, s ezek együttes igénye meghaladta a 6 és fél milliárd forin­tot. A pályázók többsége iskola, illetve gimnázium volt, akadt azonban köztük vállalat, szövetkezet és vállalkozó is. Mint azt a megyei foglalkoztatási köz­pontból megtudtuk, Pest megyeiek szintén küldtek be pályázatot, s informá­cióik szerint köztük két nyertes is található. Az égjük a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem gaz­dasági és társadalomtudo­mányi karának tanszékei által júniusban létrehozott alapítvány, amelynek ne­ve: Az emberi erőforrások fejlesztése. Az alapítvány célja, hogy a piacgazda­ság igényeinek megfelelően az emberközpontú felsőok­tatást és szakképzést se­gítse. Ezenkívül a munka- nélküliek intenzív és glo­bális átképzését is szeret­nék támogatni, valamint a felsőoktatás színvonalát emelni. A GATE-nak a Magyar Agrárkamarával közösen is készült egy pályázata, amellyel a menedzser-, va­lamint a mezőgazdasági mérnök-, illetve szakmér­nökképzésre igényeltek tá­mogatást. A szakképzési alapba be- fo lyt összegek egyébként csaknem 1,3 milliárd forin­tot tesznek ki. Ebből 400 millió forintot különítet­tek el a törvényben előírt kötelezettségek teljesítésé­re és a fennmaradó ösz- szeg osztható el nyilvános pályázat útján. E pénz hat­van százalékának elosztá­sáról a megyei és fővárosi regionális képzési tanácsok döntenek. A foglalkoztatá­si központban elmondták, hogy a megyében a szak­képzési fejlesztési alapból 25 millió forintot oszthat­nak el a pályázók között. Eddig közel 30 pályázat ér­kezett be hozzájuk, s a pénz felosztásáról három héten belül, a megyei mun­kaügyi tanács ülésén dön­tenek. H. E. A V/S MA/OR ELLENÉRE Az Adria nélkül is lesz kőolaj Az Adria-kőolajvezeték hosszabb távú zárva tartá­sa sem okoz megoldhatat­lan gondot az ország ener­giaellátásában — mondot­ta Ligeti Pál, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője. Közölte: a Barátság kő- olajvezeték kapacitása ele­gendő ahhoz, hogy a Szov­jetunióból vásárolt több- letkőolaj is folyamatosan érkezzen az országba. Energiakonlátozásra sem­Suzukival szerződik a Pemü Az alku fárasztó lesz A japánok alapos embe­rek, s üzletkötési techniká­jukhoz hozzátartozik, hogy a szerződéskötéseiket rop­pant körültekintően ké­szítik elő. Ezt példázza az is, hogy a Pest Megyei Mű- anyagipari Vállalattal — amely a Suzuki egyik ma­A PIACGAZDASÁG KUICSSZMRBP&ŐI Vállalkozások az iparban A kisszervezetek, -a vál­lalkozások a piacgazdaság­ba való átmenet jelenlegi szakaszának kulcsszereplői — állapítja meg a Közpon­ti Statisztikai Hivatal most közzétett értékelése. Azon­ban ennek a gazdálkodó körnek a magyar gazdaság fejlődésében betöltött sze­repéről a vélemények meg­lehetősen vegyesek, ezért a felmérés a kisszervezetek súlyának és szerepének reá­lis megítélését kívánja elő­segíteni. Az adatok tanúsága sze­rint az elmúlt évben mint­egy 3400 új gazdálkodó szervezet alakult, ennek körülbelül 90 százaléka kis­szervezet, azaz legfeljebb 50 embert foglalkoztató gazdasági társaság. A múlt év végén, illetve ez év ele­jén összesen 7471 gazdálko­dó szervezetet tartottak nyilván az iparban, s a kisszervezetek száma az egy évvel korábbi 1910-ről 4843-ra gyarapodott. Ezek­nek több mint fele a gép­iparban. egynegyede a könnyűiparban működik, s a vegyiparban számuk megközelíti az 500-at. A kisebb szervezetek ru­galmasabban alkalmazkod­nak a változó igényekhez — ez az általános vélemény. A statisztikai adatok ezt részben igazolják is: a kis­szervezetek termelése fo­lyóáron számítva 187 száza­lékkal, mennyiségében pe­dig 135 százalékkal bővült egy év alatt. Termelésük aránya az ipar egészében azonban még mindig csak 4,3 százalékot képvisel. A közepes — 50—300 főt fog­lalkoztató — cégek terme­lésmennyisége 15 százalék­kal növekedett. A folyóáras növekedés ebben a körben 40 százalék volt. A nagy- vállalatok termelése 12,4 százalékkal elmaradt az előző évitől. Az ipar egé­szében a termelés 7,9 szá­zalékkal csökkent a múlt évben. A kisszervezetek di­namizmusa csak mérsékel­te, de nem ellensúlyozta a nagyoknál bekövetkezett visszaesést. A múlt évben az árbevé­tel 48 százaléka a gépipari kisszervezeteknél képződött, s a rangsor második, har­madik helyére — 18, illetve 17 százalékos részesedéssel — a könnyűipariak és a vegyipariak sorolhatók. A kisszervezeteknél fog­lalkoztatottak létszáma egy év alatt 130 százalékkal bő­vült, számuk a múlt év vé­gén megközelítette a 62 ez­ret. A közepes nagyságú szervezetekben az elmúlt évben 181 ezren dolgoztak, itt a létszámgyarapodás 16,3 százalék. A több mint 300 dolgozót foglalkoztató vál­lalatoknál az előző évinél csaknem 135 ezerrel keve­sebb dolgozót alkalmaztak, a létszámapadás 11,5 szá­zalékos. A kis- és közepes nagy­ságú szervezetek létszám­gyarapodása azonban csak mintegy 45 százalékban el­lensúlyozta a nagyvállala­toknál foglalkoztatottak­nak a csökkenését, s ebből adódóan az iparban dolgo­zók száma 72 ezerrel — 5,5 százalékkal — csökkent 1990-ben, s azóta is tovább apadt. gyár szállítója lesz — is hosszas tárgyalások után jutottak el odáig, hogy a keretszerződést aláírják. Erre október 9-én, egy, a Pemüben tett gyárlátogatás ünnepélyes aktusaként ke­rül sor, amikor a megálla­podást a Pemü képvisele­tében Sarlós Bernát vezér- igazgató, s a Suzuki alkat­részeket gyártó üzemének vezetője. Hollósi Ernő ír­ja alá, míg a magyar Suzu­ki- cég részéről Isighuro úr és Lepsényi István elnök- vezérigazgatók látják el kézjegyükkel. A keretszerződés egv ál­talános alapelveket rögzí­tő szándéknyilatkozat, amelyben a Pemü elkötele­zi magát, hogy felkészül a Suzuki-alkatrészek előál­lítására. Az árat, valamint azt, hogy mit és milyen mennyiségben fognak gyár­tani, majd a későbbiekben aláírandó szállítási szer­ződés tartalmazza. Ennek (Folytatás a 3. oldalon.) miképpen sem kell felké­szülni, az ország tartalékai mind üzemanyagból, mind folyékony tüzelőanyagból egy-másfél hónapra ele­gendőek. A folyamatos el­látás érdekében, a kieső Adria-vezefék pótlására a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. (MÓL Rt.) szakembe­rei növelik szovjetunióbe­li vásárlásaikat. Erre, mi­vel dollárért vesszük a kőolajat, egyelőre megvan a lehetőség — mondotta Ligeti Pál. A MÓL minden tőle tel­hetőt elkövet annak érde­kében, hogy az Adria-kő- olajvezetékkel kapcsolatos vis maior ellenére se le­gyen áruhiány az ország­ban — mondotta Solti Ká- rolyné, a MÓL illetékese. (Folytatás a 2. oldalon.) Nadine Goráimét dél-af­rikai írónő kapta az 1991. évi irodalmi Nobel-díjat. A hatvanhét éves írónőt egész életművéért jutalmazták: a svéd akadémia több mint három évtizedes írói mun­kásságáért ítélte neki a hat­millió svéd koronával járó díjat. A Nobel-díjak történeté­ben Nadine Gordimer o he­tedik (az utóbbi huszonöt évben az első) nő, aki a magas kitüntetésben része­sült. Afrikában 6 a harma­dik irodalmi Nobel-díjas: 1986-ban Wole Soyinka ni­gériai, 1988-ban pedig Na- gib Mahfúz egyiptomi író kapta a rangos elismerést. Az indoklás szerint a bi­zottságot az írónő briliáns stílusú elbeszélései káp­ráztatták el, amelyek köz­ponti témája a faji kapcso­latoknak a dél-afrikai tár­sadalomra gyakorolt hatá­sa. — A díj odaítélésének azonban nincs köze a dél­afrikai politikai rendszer­hez — hangsúlyozták az in­doklásban. Az írónő, aki 1923-ban született Springsben, Nagy- Britanniából és Lettország­ból érkezett zsidó beván­dorlók lánya. Első elbeszé­lésének megjelenésekor mindössze 15 éves volt, első könyvét — „Szemtől szem­be” címmel — pedig 27 éves korában adták ki. Nadine Gordimer mára tíz regény és mintegy két­száz *elbeszélés szerzője. 1974-ben elnyerte a Booker- dijat, az egyik legrango­sabb brit irodalmi kitünte­tést. Jelenleg a nemzetközi PEN Klub alelnöke. Máso­dik férjével Johannesburg­ban él, két lánya van. WtPOIimMf KRÓNIKA^ A magyar hatóságok 1991. október 4-én 00.00 órától megszigorították a külföldi állampolgárok beléptetésé-, nek és beutazásának feltételeit, melyet az tett szükség gessé, hogy jelentősen megnövekedett azoknak a kül­földieknek a száma, aki'k ugyan legálisan tartózkodna® Magyarországon, de szállással, illetve a létfenntartáshoz megfelelő anyagiakkal nem rendelkeznek, vagy életvi­telükkel, cselekményeikkel sértik a Magyar Köztársa­ság érdekeit. • Szőlőki logrammonként átlagosan 1 fo­rint 50 fillér bérfeldolgozási támogatást kapnak a szőlő-, termelők az elsődleges bérfeldolgozásra az idén — je-, lentette be a Parlament gazdasági bizottságának ülé­sén Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter. O Az illegális kereskedelem megfékezésének lehetséges mód­szereiről tárgyaltak csütörtökön a Kereskedelmi Szak­szervezetek Szövetsége, az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium, a KISOSZ, a Magyar Gazdasági Kamara, a FŐT, a szövetkezetek és az önkormányzatok képviselői. Kőbányába hurcoltak egy nőt ff halántékának Fantasztikus história ez, amire még a sajnálatosan sokasodó rablóhistóriák kö­zött is fel kell figyelni. Ba­la jcza Tiborné dr. őrnagy, a Pest Megyei Rendőr-fő­kapitányság vizsgálati osz­tályának vezetője, az ügy­gyei kapcsolatban kijelen­tette: a vizsgálatnak még a kezdetén tartanak, az in­dítékokról egyelőre keveset tud mondani. Ám a tények meghökkentöek, és három embert; egyik közülük a BM kormányőrség őrmes­tere, csoportosan elkövetett fegyveres rablás alapos gyanúja miatt őrizetbe vet­tek. Előzetes letartóztatá­sukról ezután dönt a bíró­ság. A tények a következők. Egy nagyon ijedt fiatal nő, a 27 esztendős B. Ilona Tünde október 2-án reggel hét órakor tett feljelentést a pilisvörösvári rendőrállo­máson. Elmondta, hogy elő­ző este, 22 óra és éjfél kö­zött rémítő események tör­téntek vele. Egykori vőle­génye, M. Pál budapesti magánfuvarozó, két barát­jával G. Zoltánnal, a kor- mánj'őrség rendőr őrmeste­rével és S. Ferenc alkalmi munkással, elvitték őt sze­mélyautón Ürömre, egy el­hagyatott kőbányába. Ott letérdepeltetve egy pisztolyt szegeztek a halántékának, és azzal fenyegették, hogy lelövik, ha az M. Páltól el­vett arany karkötőt nera adja vissza. A halálfélelemben levő nő megígérte, hogy a la­kásán visszaadja a karkö­tőt, de a támadók elvették tőle a nála levő — mintegy húszezer forint értékű — ékszereit. Ezután gépkocsi­val hazavitték, ám B. Ilona nem engedte be őket a la­kásába. Másnap reggel pe­dig bement a rendőrségre, ahol megtette a feljelentést. Az elmúlt órákban tizen­négy ember foglalkozott a Pest Megyei Rendőr-főka­pitányságon a rejtélyes his­tória felderítésével, a gya­núsítottak kézrekerítésével. Ami a bűnügy kiinduló­pontját illeti, több ellenté­tes állítás van, s egyelőre még az sem bizonyos, hogy az ominózus karkötő egyál­talán létezett. A helyszíni szemle adatai, valamint a házkutatásnál lefoglalt ék­szerek azonban bizonyíték, hogy a rémmese igaz. Az ügyben tovább folyik a vizsgálat. ga. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom