Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-31 / 255. szám

vémGYEmLgm szenvedő irodaion flllnmtalanltás a könyvszakmában MINISZTER-CSEREBERE KISGAZDÁÉKNÁL Aki engedetlen azt elbocsátják hogy akik szembe szegiil­(Folytatás az 1. oldatról) A hazai könyvszakma válsága régóta akut gond. Már áprilisban és május­ban két olyan tervezetet ál­lítottak össze a kormány számára, amely a privati­záció feltételéit, menetét, várható következményeit tartalmazza. A hónapok óta folyamatosan változó terve­zet a tegnapi sajtótájékoz­tatón azonban még mindig annyira képlékeny állapo­tot mutatott, annyi volt benne a bizonytalansági tényező, hogy a könyvszak­ma privatizációja és alapít­ványi alapokra helyezése számomra továbbra is kér­dőjelek halmaza. A jövővel kapcsolatos számos bizony­SZÁ'TÁTVA Kígyóháj Nemcsak értem, ha­nem megértem a této- vaságot, a bizonytalan­kodást, a támaszt kere­sést személyek, családok magatartásában, min­dennapi cselekedetei­ben. Az ingataggá vált/ váló kenyérkereset, az anyagi gondok gyors szaporodása, az érték- választások nehéz di­lemmái teszik megért- hetővé számomra, hogy a bizonytalan ember, család olyasmiben is támaszt vél felfedezni, amiben aligha rejlik tá­masz, annál inkább va­lami más. Ezt a mást nehéz lenne a nevén nevez­ni, mert hiszen egy­szerre van benne jelen a kuruzslás, a babona, a jóslás, azon belül is elsőként a csillagjós­lás ... Szájtátva lá­tom, miként sokasod­nak a megye legkülön­bözőbb tájain a tenyér­nyi meg a hatalmas táblányi hirdetések ar­ról, miféle megváltások­ban lehet része ez er­re igényt tartóknak és persze, az ezért fizetők­nek. Jósnők, horosz­kópkészítők. természet­gyógyászoki ?), csoda­készítményeket kínálók ajánlják szolgálataikat, termékeiket a nagykö­zönségnek. Illúzió lenne arra gondolni, nincsen ke­reslet, mosolyognak az emberek a szabadság­nak ezen a hamari, alig­ha kívánt, de elkerülhe­tetlen hordalékán. Saj­nos, nem mosolyognak, hanem hinni akar­nak benne, azaz hisz­nek is, cserélődnek egy­más között a címek, a szerek, a módszerek ... Kerülve a félreértést: vannak hasznos gyógy­növények, kenetek, van­nak valóban gyógyító csontkovácsok ... nem róluk van szó. Hanem azokról, akik kígyóháj­jal kenik a kezüket, hogy minél előbb rá­találjanak a (pénzfor­rásra, mely gyógyír bár­milyen bajra. Csak ép­pen tudják-e, hogy ki­zárólag a Szent György napjának hajnalán fo­gott kígyónak a haja jó ilyen célra? S azt tud­ják, mikor van Szent György napja? Avagy már a kígyóháj sem valódi? MOTTÓ talansági tényezőt a mi­nisztérium dolgozói se tudták eloszlatni. A szán­dékuk mindössze néhány dologban biztos. Először: a jelenleg huszonkét könyv­kiadói vállalat túlnyomó többségét úgymond mielőbb államtalanítani fogják. Ez azért sürgető, mert az utóbbi hónapokban dekon­junktúra kezdődött a szak­mában, mind több vállal­kozó kíván ebből megélni, vagyis egyre több az esz­kimó és egyre kevesebb a fóka. A második, aminek a keresztülvitelét a minisz­térium szilárdan eltökélte, hogy a magántulajdonba át­menő ingatlanok tevé­kenységéből, és ne vagyon- hozadékából igyekezzenek profitálni. A kiadók igazgatói meg­bízást kaptak, hogy még idén készítsék el vállalatuk átalakulási tervét. Felszólí­tották őket, hogy elképzelé­sek kialakításakor a lehe­tő legjobb megoldást ke­ressék, a vagyoni érték és a kulturális értékteremtő képesség megmentésére tö­rekedjenek, lehetőleg őriz­zék meg a szakmájukat értő kiadói dolgozók mun­kalehetőségeit. Néhány vállalat — például a Heli­kon Kiadó, a Zeneműkiadó •— már benyújtotta elkép­zeléseit a minisztériumba. A jóváhagyást követő va­gyonértékelés, a miniszté­riumi és vagyon ügynöksé­gi jóváhagyás, az esetleges versenytárgyalás hónapokig tart, a , kiadóvállalatok át­alakulására csak ezután kerülhet sor. A kiadók a privatizálásuk sorrendjét a pályázatok beérkezési sor­rendjének megfelelően ön­(Folytatás az 1. oldalról.) O Tehát bármelyik értel­miségi dolgozhat más or­szágban anélkül, hogy ki­vándorolna? — Igen. És úgy tudom, vagy legalábbis gyanítom, hogy igencsak sokan élnek is ezzel a lehetőséggel. Ha a magyar államnak nincse­nek velük szemben követe­lései, s ha külföldön legális megélhetési lehetőséget ta­lálnak, a világon senki nem tudja, nem tartja szá­mon, hol tevékenykednek. © Akkor mégis, mi tud­ható a kivándorlókról? — Az, hogy magyar ál­lampolgárok, s hogy joguk van szabadon megválaszta­ni, hol akarnak élni. És még az is: hol szándékoz­nak letelepedni. <gt Tényleg, hová törek­szenek a legtöbben? — Németországba 166-an, azután Ausztriába és Ka­nadába 39-39-en. A listán Ausztrália következik 30- cal, és az USA 28-cal. A többi ország között nagy a szóródás: Svédország 12, Csehszlovákia 10, Olaszor­szág 7, Izrael 6. Jugoszlá­via, Svájc és a Szovjetunió 2-2, Dél-Afritka 3 magyart vonzott. Nem szerepel a listán a harmadik világ sok-sok országa, a szom­szédok közül Románia, a közeliekből például Portu­gália sem. @ Mennyien vannak a hazatérők? maguk állapítják meg. Kü­lön gond a terjesztőválla- latok privatizációja, mert ezek zömében állami tulaj­donban vannak. Egy biztos, ha létre is jön a hőn áhított könyvkiadói alapítvány, egyetlen könyvkiadói vál­lalat se kerül a fennható­sága alá. A kormány a világ egyetlen országában sem mond le teljes mértékben a könyvkiadás bizonyos te­rületeiről, például az érté­kes klasszikus művek és az iskolai kötelező olvasmá­nyok, valamint a tanköny­vek kiadásáról. Ezeket a nélkülözhetetlen területeket a kormány mindenütt bi­zonyos mértékig dotálja, sőt például Franciaország­ban ahol a kormány ko­rábban a kelleténél jobban kiengedte a keze közül eze­ket a területeket, most egy­re inkább ismét a fennha­tósága alá vonja. Ugyanak­kor Csehország és Spanyol- ország mostanában engedi teljesen szabadjára a pri­vatizációt a könyvszakmá­ban. Különböző kiadási modellek élnek tehát egy­más mellett, amelyek kö­zül a mostani magyar vál­tozat csak az egyik. A ma­gyar végleges kikristályo­sodása még nem fejeződött be. A legmegfelelőbb és legjobb változat, és főként a következmények pontos felmérése azonban egyelőre csak vágyálom a könyv­szakmában. Addig marad­nak* a fillérekért sem kellő, eladatlan értékes irodalmi a-lkotások óriási hegyei és az aluljárókban tenyésző rikító szennyirodalom díszpéldányai. '— Az említett időben 1042-en kértek Magyaror­szágra hazatérési enge­délyt. Ök nem sorolódnak a 21 400 bevándorló kül­földi közé. Valamennyien külhonban élő magyarok, akik valamelyik kivándor­lási vagy disszidálást hul­lámmal hagyták el az or­szágot. © S közöttük mennyi a diplomás? — Ügy vélem, az. arány hasonló lehet, mint a ki­vándorlók esetében, de pontos számunk erről nincs. © Tudomásunk szerint bevándorlókat toboroz most A különböző sajtóorgá­numokban már megjelent, hogy jövőre a BKV tarifa- emelésre készül. A hír kapcsán érdeklődtünk a Volánbusznál, hogy a hely­közi és távolsági buszokon utazók a közeljövőben szá­míthatnak-e hasonló lépés­re. A Volánbusznál kérdé­sünkre elmondták, hogy a viteldíj mértékének megál­lapítása nem az ő hatáskö­rükbe tartozik, arról a mi­nisztérium dönt. Arról azonban tudomásuk van, hogy az illetékes tárca valóban szándékozik jegy­árat emelni, s a költségek A fórum további komoly — Torgyán József szavai szerint „történelmi jelentő­ségű” — határozatokat ho­zott. Az Állami Számvevő- szék vizsgálatában érintett Nagy Ferenc József, Rajkai Zsolt és Pohánkovics Ist­ván párttagságát felfüg­gesztik. A tanácskozáson részt vevők „elsöprő több­séggel” megszavazták Ómolnár Miklós frakció- szóvivő kizárását a pártból. Ugyanerre a sorsra jutott Prepeliczay István képvi­selő is. Mindkettőjük újra- felvételét bármely alap­szervbe a pártalkotmányra hivatkozva megtiltották. Mivel — mint Kávássy Sándor alelnök a szerda délutáni sajtókonferencián fogalmazott — a frakció és a párt viszonyát egyérlel- müe.n rendezni kell, az or­szágos vezetőség határoza­ta szerint a képviselőcso­port köteles a párt vezető­ségének politikai útmuta­tásait megtartani, a frak­ciótagokra kötelező érvé­nyűek az elnökség és az országos vezetőség határo­zatai. Ez azt is jelenti, A Pesti Központi Kerü­leti Bíróság a keresetlevél hiányának pótlására szólí­totta fel Torgyán Józsefet — tudtuk meg az MTI je-' lentéséből. Mint ismeretes, á kisgaz­da pártelnök személyiségi jogainak durva megsértése miatt jelentette fel Antall József miniszterelnököt, Ausztrália és az USA bu­dapesti nagykövetsége. Mit szólnak önök ehhez? — Tulajdonképpen sem­mit. Ezek pályázatok. De hadd érintsem azért az emberi jogokat ez ügyben. Magam is csak a tömeg­kommunikációs eszközök­ből értesültem a tényről, de azt gondolom, hogy Ma­gyarország szabad ország, ezért aligha lenne elfogad­ható a kivándorlás korlá­tozása. A jóérzésem persze azt mondatja velem: jobb lenne, ha mindenki itt, a saját hazájában keresné az érvényesülés lehetőségét.. . V. G. P. növekedése miatt erre szükség van, még akkor is, ha azután majd várhatóan kevesebben veszik igénybe a Volánbusz járatait. A tényt megerősítette a KHVM-nól a témával fog­nék ezekkel a határozatok­kal, azokat ki kell zárni. Németh Béla főtitkár sze­rint 12-14 főről lehet szó. A miniszterek és az ál­lamtitkárok visszahívásá­val kapcsolatban mind a pártelnök, mind pedig a tanácskozásról kiadott nyi­latkozat leszögezi: „nincs a világon kormányon lévő párt, amely ne tekintené elidegeníthetetlen' jogának, hogy szuverén módon maga jelölje ki és hívja vissza minisztereit és államtitká­rait. „Nincs a világon párt, amely ne bocsátana el mi­nisztereit, államtitkárait és egyéb állami funkciót be­töltő tisztségviselőit, ha azok engedetlenek, és szembefordulnak a párt­többség által demokratiku­san megválasztott vezetők­kel.” Ezenkívül a sajtótá­jékoztatón azt is közölték, hogy az illető tisztségvise­lők „durva hangú levélben” tagadták meg együttműkö­dési készségüket. A sajtótájékoztatón azt is közölték, hogy vizsgálat fo­lyik Kiss Gyula kisgazda­Boross Péter belügyminisz­tert, Gálszécsy András tár­ca nélküli minisztert és Für Lajos honvédelmi mi­nisztert. A felperes szeret­né, ha a bíróság állapítaná meg, hogy ő soha sem volt a BM III/III-as üg3rosztá- lyának ügynöke. A feljelentésben azonban hiba van. Torgyán József beadványa ugyanis nem tartalmazza az alperesek lakáscímeit, pedig ezek a keresetlevélnek jogilag elő­írt kellékei. Jogszerűen csak ezek ismeretében le­het dönteni az „eljárási il­letékességről”. A Pesti Központi Kerü­leti Bíróság felhívására a kézhezvételtől számított 15 napon belül kell válaszol­nia Torgyán Józsefnek. Amennyiben a határidőn belül nem közli a hiányzó adatokat, akkor a bíróság a keresetet tárgyalás kitűzése nélkül elutasítja, tehát nem indul meg a per. Szerettük volna közzé­tenni Torgyán József véle­ményét a feljelentési ügy legújabb fejleményéről. Az elnökkel nem sikerült be­szélnünk. Egyik tanácsadó­ja azonban, dr. Pászti Ág­nes elmondta, hogy szer­dán délután 5 óráig sem­milyen értesítést, levelet nem kaptak a bíróságtól. Ha majd lesz hivatalos ok­mány a kezükben, készség­gel nyilatkoznak. (a. sztancs) lalkozó dr. Petőfi László is, aki hozzátette, hogy a köz­lekedési vállalatokkal tör­ténő egyeztetés után dönte­nek majd a tarifaemelésről, amely várhatóan az ország­ban egységesen 25 százalék körül lesz. Az emelkedő párti munkaügyi miniszter ellen, akit — bár ő az or­szágos vezetőség előtt ezt tagadta — az a vád ért, hogy MSZMP-tag, sőt az encsi járási pártbizottság fegyelmi bizottságának el­nöke volt. Németh Béla főtitkár egy kérdésre válaszolva nem vitatta el a miniszter­elnöknek azt a jogát, hogy továbbra is megtartsa a volt kisgazda minisztere­ket és államtitkárokat, de — mint fogalmazott — egy egységes párttal, mint ami­lyen az FKGP lesz, jobban lehet kormányozni. Cseh Sándor alelnök éppúgy a koalíció fenntartása, sőt megerősítése mellett érvelt, mint Torgyán József elnök, aki hozzátette: a koalíciós tárgyalásokon további tár­cákat fognak kérni. Szintén a koalíció fenntartásának kérdése lesz az egyik témá­ja a november 16-án meg­rendezendő „kisgazdakong­resszusnak”, amely el­dönti, hogy ki kell-e kérni egy nagyválasztmányi gyű­lés véleményét a kérdés­ben, illetve, hogy a párt bennmaradjon-e a koalí­cióban. A pártelnök ta­gadta, hogy az államtitká­rok és miniszterek vissza­hívása után felbomlana a koalíció, határozottan kö­zölte: a koalíció fennma­rad, és a neveket illetőleg kompromisszumra hajlan­dóak. Torgyán József furcsál­lotta, hogy a sajtó előbb megtudta: a Pesti Központi Kerületi Bíróság levelet küldött neki az Antall Jó­zsef miniszterelnök és há­rom miniszter ellen be­nyújtott keresetlevél hiá­nyos adatainak pótlására, A pártelnök az MTI mun­katársának kérdésére kö­zölte: nem kívánja vissza­vonni keresetét, hiszen ed­digi próbálkozásai, hogy „alapvető emberi jogainak megsértése miatt” elégté­telt kapjon, nem vezettek: eredményre. Arra a kérdés­re, hogy hajlandó-e átvenni a miniszterelnöktől a III/III-as ügyosztállyal való állítólagos kapcsolatáról szóló második levelet, Tor­gyán József hangsúlyozta: „készséggel benne vagyok abban, hogy a miniszterel­nök úrral kölcsönösen át­világítsuk egymást. Ügy hallottam: ellene is folyt az ’56-os magatartása miatt büntetőeljárás, összevethet­jük a két ügyet, és akkor nyilvánvalóan én magam is tapasztalhatom, hogy mennyivel bátrabban vi­selkedett a miniszterelnök úr. Ehhez a büntetőügy adatait kölcsönösen nyil­vánosságra kell hozni.” üzemanyagárakat központi forrásból már nem egyenlí­tik ki, ezért ahhoz, hogy a közlekedési vállalatok ellá­tási kötelezettségeiket telje­síteni tudják, szükséges az ármódosítás. A tarifaemelésre — a szokásoknak megfelelően — várhatóan februárban, az ünnepi csúcsforgalom le­zajlása után kerülhet sor. H. —kk— MAGYAROK MENNEK, MAGYAROK JENNEK Csomagol-e az értelmiség? Várható az áremelés Drágábban buszozhat Hiányos a feljelentés

Next

/
Oldalképek
Tartalom