Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-31 / 255. szám
LEHET CSATLAKOZNI Alapítvány Önkormányzatok fóruma % ww.wftiftwiww. ftrt'iVi'i'W. TANULÓ TELEPÜLÉSEK Recept nincs, jó, ha példa lehet A nagy várostól a kicsi faluig most minden település tanul. Az önkormányzatok a szükséges és a lehetséges között egyensúlyozva próbálják megtalálni az optimálisát; egyszer több, másszor kevesebb sikerrel, de mindig hatalmas energiával. Ebben a helyzetben a mások által átadott tapasztalat kimagasló értéket képvisel, különösen, ha a nyugati demokráciákban alkalmazott közigazgatási gyakorlatról ad képet. Igazán értelmes célokért érdemes áldozni — tenni, avagy adakozni. Taksonyban a régóta esedékes tornaterem építését kíséri fokozott figyelem, az önkormányzat, pedig a támogatás módjait keresi. Ennek szellemében döntött úgy a képviselő-testület, hogy alapítványt hoz létre, megteremtve a csatlakozás — az anyagi vagy más eszközzel történő segítség- nyújtás — feltételeit. Az alapítvány működése nyilvános, munkája és tevékenysége során épít a társadalmi ellenőrzés leheAz első kifogásolható változás az illetékbevételekkel függ össze. Ezek szerint t- az eddigi gyakorlattól eltérően — a jövőben csupán harminc százalék jár majd a megyei önkormányzatnak — illetve a megállapodás szerinti mértékben Cegléd városának — hetven százalék pedig központosításra kerül, s fedezetet ad a megyei önkormányzatok illetékbevételének egységes kiegészítésére. Ez nyilvánvalóan előnyös lesz a kisebb megyéknek — egyébként tőlük származik e változás kezdeményezése —, de hátrányosan érinti Pest megyét. A sajátosságok és a különbségek érthetetlenné teszik e módszert, amely egyenlőséget von az adottságaik alapján nagyon is eltérők közé. A normatív állami hozzájárulás nem tartalmaz jelentős változásokat. A módosítás lényege, hogy a Gyivi-t fenntartó önkormányzat külön igényelheti az állami gondoskodásban részesülők után az általános iskolai s a középfokú oktatási intézményi normatív hozzájárulásokat az államtól, s az köteles az önkormányzat számára a legalább ennek megfelelő összeget átadni. Ugyanez megilleti az állami gondozottakat ellátó óvodákat, diákotthonokat, kollégiumokat fenntartó önkormányzatokat is. Végül megszűnik a megyei önkormányzatnak járó személyenként négyszáz forint fejlesztési célú normatív, továbbá az ötvenmillió forintos központi támogatás. Jövőre az állandó népesség szerint ötszáz forint normatív támogatást vezetnek be személyenként. A közgyűlés a címzett és a céltámogatásokra benyújtott pályázatokat is áttekintette. s egyetértését adta a Semmelweis Kórház rekonstrukciója befejezését, a megyeközpontú egészség- ügyi intézmények, illetve a váci és a ceglédi városi kórházak műszer- és gépparkja fejlesztését, s a piliscsabai szociális otthon — tizenöt hellyel történő — bővítését célzó pályázatokhoz. Ugyanakkor kötelezettséget vállalt arra, hogy a tőségére s a támogatók javaslataira és kezdeményezéseire. Törekvése a tornaterem kivitelezésének megvalósítása, illetve — ezen keresztül — a település polgárai és ifjúsága számára a sportolás és szabadidős élfoglaltságok feltételeinek javítása. Az induló vagyon egymillió forint, amelyet gazdaságosan kívánnak kamatoztatni. A működés során széles körű együttműködést vár az önkormányzat a Taksony Vezér Általános Iskola szülői munkaközössége, az ipartestület s a lakosság között. céltámogatások elnyerése érdekében saját forrásokat is jóváhagy a költségvetésben. A fent felsoroltak egyelőre csak tervek. Az irányokat determináló elvekről még nem döntött a parlament, elképzelhető tehát a szabályozási feltételek esetleges változása. Mindazonáltal az leszögezhető — s ez megfelelő nyomatéket kapott a közgyűlésen —, hogy a normatívák, de különösképpen az illetékelosztás rendje vitatható. S bár az állami fegyelem ezen elvek szigorú betartására készteti az önkormányzatot, tiltakozásának hangot kell adjon. S minthogy dr. Inczédy János elnöknek a megfelelő szerveknél szándékában áll ezt megtenni — ehhez kérte — s meg is kapta — a közgyűlés felhatalmazását. — Az első észrevételünk — tájékoztat Nemoda István —, hogy várakozáson felüli volt az érdeklődés. Ez idáig — két nappal a határidő előtt — közel százötven pályázatot bontottunk fel, amely durván nyolctízezer gyerek s mintegy száztíz közösség érdekeltségét jelzi. Első olvasatra úgy tűnik, a pályázatok formailag megfelelnek a kiírásnak — elenyésző részüknél, 1,5 százalékuknál merülhet fel kifogás —, s örvendetesen színes a paletta: az oktatási intézményekhez kötött pályázatok csupán töredéket képviselnek. S ami a fontos, hogy rendkívül hasznos, támogaIlyen tapasztalatszerzésre nyílt lehetősége október elején a megye közel húsz polgármesterének, akik a Helyi közigazgatás és a decentralizáció Franciaországban címmel szervezett szeminárium hallgatóiként ismerkedtek a francia modellel. Kíváncsiság és jó szándék — A megyei önkormányzat külhoni kapcsolatai nem új keletűek — tájékoztat Laszk Éva külügyi referens —, napjainkra azonban szélesedtek és differenciálódtak. A rendszerváltozás után pedig nemcsak a meglévő — például Ausztriával, Németországgal történő — együttműködés felújítása kezdődött, de teljesen új. s a hagyományostól eltérő céllal szervezett formák is kialakultak. E sorba illik a francia kapcsolat, amelyet a Magyar Közigazgatási Intézet továbbított számunkra, s tandó célok fogalmazódnak meg. H Ezek szerint nehéz helyzetben lesz a döntéshozó kuratórium. Milyen elvek alapján szelektálnak majd a jók és a legjobbak között? — Minden pályázatot aszerint kell elbírálni, mekkora jelentőségű a tevékenysége, vannak-e felmutatható eddigi eredményei, igazolta-e társadalmi hasznosságát, s képes-e mozgósítani a helyi forrásokat. Elsősorban a már folyamatban lévő kezdeményezéseket szeretnénk pártolni, mozgásba lendíteni, azokat. amelyeknek hatóköre és befolyása jótékonyan kisugárzik az adott környeamelyet kifejezetten a francia fél kezdeményezett. Nyugaton meglehetősen nagy érdeklődés kíséri Közép-Kelet-Európa változásait, s ennek részeként azt is, ami nálunk történik. Természetesen a szakembereket nem csupán a kíváncsiság, de a segítő szándék hozta ide: át akarták adni ismereteiket. Jóllehet Drom megyéből érkeztek a vendégek, az előadások a francia köz- igazgatás egész szervezetére és működésére kitekintettek. Többek között az alábbi témákat vitatták meg: A jogállam; Az állam tanácsadói és ellenőrzési tevékenysége az ön- kormányzatok mellett; Az interkommunalitás és ' a decentralizált együttműködés; Az önkormányzatok gazdasági tevékenysége; A régiók és Európa; Az ön- kormányzatok pénzügye. — Valamennyi konzultáció olyan aktuális kérdéseket feszegetett, amelyek elemzésével új látásmódot szerezhettek a polgármesterek. — Számomra valóban a szemlélet újszerűsége adta a legnagyobb pozitívumot zetre. A helyi önkormányzatok és más intézmények támogatását is kivívott tevékenységekre feltétlenül oda kell figyelnünk, mert már bizonyították létjogosultságukat. |0 Említette, hogy az oktatási intézményekhez kötött pályázatok nincsenek túlsúlyban. Milyen körből jelentkeztek? — Azt hiszem, a pályázatok áttanulmányozása egy szociológus számára is rendkívül hasznos információkkal szolgálna. Elgondolkoztató folyamatokra hívják föl a figyelmet, nevezetesen: a rendszer- változással olyan pozitív mozgások kezdődtek, amelyek egyértelműen a civil társadalom s a demokratikus kibontakozás irányába mutatnak. Az is törvényszerű, hogy ezek a változások nem az iskolák keretein belül kapnak szárnyra, hanem a társadalmi folyamatok és mozgások által közvetlenebbül érintett és be— értékeli tapasztalatait Urbán Imre Kartalról —, hiszen a hallottak szolgai lemásolására nem lehet módunk. Ámbár szükség sincs a sematikusan alkalmazható receptre, hiszen egészen más a közigazgatás készültségi foka ott és mi- nálunk, más a gazdasági környezet és különbözik a pénzügyi helyzet — mindezektől nem lehet elvonatkoztatni az adott gyakorlatot. Ellenben vannak közös problémák — a falvak elnéptelenedése, az infrastruktúra fejlesztésének gondjai —, s ezeken a pontokon hasznos és szükséges az eszmecsere. Mi itt most arra keressük a választ, hogy miként tovább. Ügy érzem, ehhez kellő inspirációval szolgáltak a szakemberek — módszereket és elveket fogalmaztak meg. Hasonló a model) Hubay Ádám, Apajpuszta s Cserepka András, Erdőkertes polgármestere a két, egymástól távoli ország közigazgatási felépítésében az azonosságokat hangsúlyozta. A mi viszonyaink között határozottan fellelhetők a francia elemek, jóllehet a prefektúrarendszer, s az ahhoz közel álló — a köztársasági megbízott, a megyei és a települési ön- kormányzat szintjeire tagolható — hazai állam- igazgatási modell közé folyásolható közegekben. Ma már egyesületek, gyermekszövetségek, öntevékeny és karitatív, szociális funkciókat ellátó közösségek hallatják hangjukat, de például tudunk a művelődési ház bázisán működő körzeti diákönkormányzati fórumról. Ez utóbbi az aktív állampolgári attitűdök kinevelésében vállal óriási szerepet, amely nélkül nem lehet demokrácia. Viszont e pozitív változások mellett ott a másik oldal: végtelenül tagolatlan és darabos ez az átstrukturálódást előmozdítani hivatott — eszközrendszer. ■ Hárommillió forint elegendő a célra? Hiszen bizonyára csak a töredékét képes finanszírozni a szükségesnek. — Tudjuk, hogy ezt az összeget célszerű lenne megduplázni. De nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a jelenlegi források és pénzeszközök nem nagyobbak, mint voltak, s végül is az önkormányzat megörökölt egy költségvetési struktúrát. Az más kérdés, hogy új koncepciókat alakít ki. s ebben helyt kapnak ezen célok is, hiszen egyre erőteljesebb a felismerés, hogy a felnövekvő generáció támogatásra szorul. Gondoljunk csak a legégetőbb problémákra, mint a fiatalok munkanélküliségére, a pályakezdők helyzetére vagy mégsem lehet egyenlőségjelet tenni: nálunk az átalakulás most bontakozik ki. Példaértékű viszont, hogy e folyamatban a demokratikus elvek mindig a törvényesség, illetve a törvényi garanciák kereteiben érvényesülnek. Ez egyben az önkormányzatok önállóságának a fedezete. A konkrét ismeretek megszerzésén túl — például, hogy a francia önkormányzatok miképpen alkalmazzák a helyi adót, miként forgatják a pénzüket, milyen támogatást adnak a vállalkozói rétegnek — bizonyos témák továbbgondolására is jó volt a konzultáció. Bulyáki Antal, Délegyháza polgármestere erről így vélekedik: Egymúira találnak — Azt hiszem, többünkben megerősödött a meggyőződés, hogy nem járunk rossz úton. Óhatatlanul mérlegeltünk és viszonyítottunk, s összemértük eredményeinket a hallottakkal. Ügy látom, pontosan az ilyen és ehhez hasonló eszmecserék segítenek abban, hogy finomítsuk a gyakorlatot, hiszen az elvekkel nincs baj, s a működési keret is adott. Például nagyon hasznosnak találnám, ha a kisebb települések és falvak szintjén is létrejöhetnének olyan közelebbi kapcsolatok, amelyek a tapasztalatok közvetlen cseréjére adnának módot. Azt hiszem, ez megtérülne a későbbiekben. Elvileg nincs akadálya, hogy az érdeklődő felek egymásra találjanak. Mint Laszk Éva mo"dja, a megyei önkormányzat támogatja, felkarolja s koordinálja a kapcsolatépítést szorgalmazó szándékokat, sőt, kezdeményez is. Nyitott és rugalmas — amiképpen ezt a változó világ igényli. a családalapítók nehézségeire. És lehetne sorolni tovább. De e sorban nem utolsó az ifjúsági közösségek fölkarolása sem, hiszen ezek az öntevékeny, autonóm közösségek építik fel a civiltársadalmat. Ugyanakkor a szocializáció egész folyamatát meghatározzák, s biztosítják a védőháló funkcióját. ■ Pályázatok azelőtt is voltak. A megyei önkormányzat szándékaiban van-e újszerű elem? — Valóban nem találtunk ki újat, ellenben másként működtetjük. A régi mechanizmusokat és automatizmusokat igyekszünk elhagyni, s új módszerekkel felváltani. Annak idején e keretnek csak egy részét lehetett pályázattal elnyerni, a többi az elosztás más csatornáin jutott a felhasználókhoz, s nem minden esetben a leginkább rászorulókhoz. Most az egész összeg pályázat útján osztódik fel; a nyilvánosság, s az egyenlő esélyek biztosítása mellett. A megyében negyedmillió fiatal él, s bár ehhez mérten csekély a keret, hatása azonban továbbgyűrűzik, mert az általa jobban működő közösségek példát és mintát adnak a többinek. Az oldalit írta: Vasvári Éva VITATHATÓ ELVEK Előrelépés — hátrány ékké A Pest megyei közgyűlés tegnap rendkívüli ülésen vitatta meg az 1992. évi költségvetés tervezetét, illetve annak részeként a címzett és céltámogatásra vonatkozó pályázatokat. Az előzetes koncepció mértéktartó álláspontot képvisel a működtetés színvonalemelésével kapcsolatban, az 1992. évi állami költségvetésről szóló irányelvek ugyanis — amelyeket a kormány szeptember 26-án megtárgyalt, de amelyekről parlamenti döntés még nem született —, kedvezőtlen feltételeket teremtenek, bizonyos pontokon negatívan érintik az önkormányzatot. MÉM ÚJ, CSAK MÁSKÉNT MŰKÖDIK A felnövekvő generáció támegutásm simul Huszonnegyedik órájához érkezett a megyei önkormányzat által meghirdetett, hárommillió forintos ifjúságpolitikai alap felhasználására irányuló pályázat határideje: az utolsó terminus október 31. A művelődési iroda fő- munkatársa, Nemoda István íróasztalán nagy mennyiségben sokasodnak a jelentkezési anyagok, s bár az elbírálás és a végleges döntés még hátra van. máris értékes és tanulságos konzekvenciák összegezhetők.
