Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-26 / 251. szám

G O D Q L LOI vifiHo xvm. évfolyam, 251. szám 1991. OKTÖ3ER 25., SZOMBAT Közmeghallgatás Keveseknek - tartalmasán Közmeghallgatást tartott szerdán este Gödöllő önkor­mányzata. Az érdeklődés — enyhén szólva — gyér volt, mindössze negyven-ötven városlakó élt a lehetőséggel, hogy találkozzanak a képviselő-testület tagjaival, s a polgármesteri hivatal szakembereivel, hogy kérdezze­nek tőlük, illetve elmondják javaslataikat. A program ennek ellenére ugyanolyan intenzitással, alapossággal, mindenre kiterjedő részletességgel zajlott, mintha a fél város ott szorongott volna a színházteremben. Elsőként dr. Gémesi György polgármester szólt a törvényileg előírt köz­meghallgatás céljáról, majd visszatekintett az eltelt egy év tevékenységére. Nem csillagászati — Az irányvonal a túl­élés politikája volt — mondta — s ezt az örökölt 100 millió forintos adósság- állomány ellenére sikerült megvalósítanunk: gazdasá­gilag kibírtuk ezt az évet, intézményeink működése megoldott. Fontos eredményként ér­tékelte a kastélyprogram elkészültét, az amerikai üzem — az UTAH — léte­sítését s a tanuszoda át­adását. A közeljövő leg­főbb feladatai között emlí­tette a jövő évi költségve­tés előkészítését, a város­gazdálkodási vállalat át­alakítását, a gamesz új for­mában történő működteté­sét s a gesz megszünte­tését. Visszautasította a vá­dakat, miszerint csillagá­szati összegekbe került a városnak Habsburg Ottó látogatása, a sörfesztivál és a június 30-i ünnepség. Az< utóbbi egy fillérbe sem, az előbbi kettő összesen 57 ezer forintba került. Tájé­koztatást adott a polgár- mester az esetleges gödöl­lői Expo tervének egyálta­lán nem esetlegesen meg­született elképzeléséről, s válaszolt — munkatársai­val együtt — a feltett kér­désekre Szántai Sándor elsősor­ban a járdák, utak, játszó­terek állapotára hívta fel a figyelmet; Öcsai Sándor az utcanévváltozások anyagi vonzatairól érdeklődött; Marosi Gyula a közvilágí­tás és közbiztonság helyze­tét kifogásolta; Szabó Lajos a munkaerő-szolgálati iro­da funkciójáról kért tájé­koztatást; dr. Tállás Emil a nyelvoktatásról, a közleke­désről s az Agrocenter- programról mondott véle­ményt; Kerék Lászlóné és Soós László a felemelt fű­tési díjak miatti aggodal­mának adott hangot, egy hölgy pedig a máriabesnyői plébános kéréseit tolmá­csolta. Mint dr. Fábián Zsolt alpolgármester elmondta, valóban óriási gondot okoz a városban a megemelt fű­tési díjak kifizetése. Cél­juk — s erre már keresik a megoldás módját — az egyedi mérés lehetőségének megteremtése. Addig is egy jó hír: a Pénzügyminiszté­rium 1,7 millió forintot juttat Gödöllőnek az eme­lés ellentételezésére. Az el­osztás módjáról még nem döntött a testület, de a leg­rászorultabbak mindenkép­pen számíthatnak segítség­re. Nagyhajú Béla irodave­zető tájékoztatása szerint az utcanevek megváltozta­tása az érintett lakosok­nak nem kerül pénzbe, csu­pán némi időbe: be kell majd menniük a lakosság­szolgálati irodára, ahol személyi igazolványukba bejegyzik az új elnevezést. Nagyobb lakóháztömbök esetében elképzelhető, hogy helybe megy az ügyintéző. A Ártó kezek A közbiztonság fenntar­tása az anyagi és létszám­gondokkal küzdő rendőrség feladata — mondta a pol­gármester. Az új városi kapitány erős kézzel vezeti az apparátust, következe­tes munkája minden bi­zonnyal éreztetni fogja ha­tását. Járőreik munkáját ma már önkéntes önvé­delmi csoport is segíti, s a város közbiztonsági alapít­ványt is tervez a cél érde­kében. A közvilágítás ügye is állandó visszatérő problé­ma. Sajnos szinte lehetet­lenség lépést tartani a ron­gálással. A város villany- számlája évente 14 millió forint, s egyetlen lámpahely létesítése is igen költséges. Ennek ellenére meg kell oldani a gondot. A tapasz­talt hiányosságokat folya­matosan jelenteni kell az Elektromos Műveknek, amelynek kötelessége azt nyolc napon belül kijavíta­ni. Emellett le kell fogni az ártó, romboló kezeket — ebben a város lakói is tud­nának segíteni. Máriabesnyőn kereske­delmi reklámtáblák takar­ják a székely kaput, ezeket a jövőben távolabbra he­lyezik. Gond ugyanitt egy rendes, kulturált nyilvános WC hiánya. A templom környékének rendezése ke­retében ezt is meg fogják oldani. A felsorolt napi gondok­tól eltérő kérdést tett fel a háromórás találkozó vé­gén a hallgatóság sorában ülő Máté András. A képvi­selő-testület belső munká­jára volt kíváncsi, a pártál­lásokból következő nézet- különbségekre. Kérdésére korelnökként Novák László válaszolt. Mint elmondta, kezdetben energiáik java valóban a pártok csatáro­. zásaira ment el, ám sze­rencsére ez már csak em­lék. Igent és nemet — Ma már nincsenek pártközi viták — mondta. — Viták persze vannak, de ezek a nézetek különbségé­ből adódnak. Tudunk közö­sen gondolkodni, együtt küszködünk, kínlódunk a városért. Tévedhetetlenek nem vagyunk, de mindent megteszünk azért, hogy a tévedéseket elkerüljük. Dr. Gémesi György pol­gármester befejezésül saját munkájáról, felelősségéről szólt. — Igent és nemet is kell tudni mondani. Utóbbival az ember nem lesz szim­patikus, de indokolt eset­ben ezt is vállalni kell. Érthető, hogy mindenkinek a saját gondja a legbor­zasztóbb, de nekem 30 ezer ember gondjára kell gon­dolnom, s így mérlegelnem. Jó lett volna, ha ma töb­ben eljönnek. A város a • mienk, közösen kell ten­nünk érte. Üléseink nyil­vánosak, a jövőben is vá­runk mindenkit. P. É. NEM LEHET csodálkozni azon, hogy könnyebben tu­dunk beszélni és szót érteni 1848-ról, mint 1956-ról. En­nek nemcsak az az oka, hogy a 35 éve történtekről jobb volt hallgatni 33 évig, hanem az is, hogy ez még a velünk élő történelem. Ta­lán érthető, ha az októberi forradalomról a történészek is óvatosan nyilatkoznak. Évtizedek kellenek ahhoz, hogy a köztudatban is le­tisztuljanak az akkori ese­mények. Amíg a történészek fel­dolgozzák utóbbi évtize­deinket, a szülőknek kell beszélni arról, aminek ta­núi voltak. (De hát nekik sem könnyű.) Erre hívta fel a figyelmet az egyik gödöl­lői ünnepségen Pesti Ru­dolf. És elgondolkoztató, amit néhány perccel később Pál Gábortól hallottam: a városban több száz tanár él és dolgozik, köztük tör­ténelemtanárok, de csak egy-két pedagógus volt kí­váncsi a megemlékezések­re. Pedig katarktikus, tör­ténelmi élményt nyújtott az a fogadás, amelyen azok­nak mondtak köszönetét, akik haladó szerepet vál­laltak azon az őszön az ak­kor még falu Gödöllőn. Amikor értékeljük a kö­zelmúltat, önmagunkkal is szembenézünk. Ezért ne­héz a feladat. Annak is, aki ötvenhatban még nem is élt. SZEMLESÜTVE. Senki sem állíthatja nyugodt szív­Gödöllő környékéről irálEesMmzá keresünk Mxtájliba lomémNQ Érdeklődni lehet: a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ felvásárlási osztályán, cím: Gödöllő, Kőrösfői út 34., telefon: (28}-20-391. SZA VALÓVERSENY Aszódon október 26-án rendezik meg gyermek- és felnőttkategóriában a ha­gyományos Petöfi-szavaló- versenyt. A rendezvény, melyet a Petőfi Múzeum és a városi művelődési ház közösen szervezett, délelőtt 9 óra­kor kezdődik, a múzeum előtti Petőfi-szobornál, ahol dr. Asztalos István mú­zeumigazgató, megyei ta­nácsnok emlékezik Petőfi aszódi éveire és választ keres a kérdésre, mit je­lenthet a ma emberének, ifjúságának a nagy költő életműve. A megemlékezést köve­tően a művelődési ház iro­dalmi csoportja ad rövid műsort. A versenyzők és az érdeklődők ezután közösen megtekintik a múzeum ki­állítását. A versenyzők bemutat­kozása 10 órakor kezdődik a helyőrségi művelődési házban. Az Ikladról, Bag- ról, Kartalról, Ácsáról, Dányból, Erdőkertesről, Isaszegről, Gödöllőről, Ke-, repestarcsáról, Vácszent- lászlóról, Aszódról érkezett gyermek versenyzők telje­sítményét Dinnyés László, Lászlóné Herr Piroska, Tóthné Varga Adrienn zsű­ritagok értékelik. A fel­nőttek zsűrijének elnöke Puskás Géza, segítői László Ferenc és Vörös László. F. M. VALKÓ Díjtalanul A Valkói Polgármesteri Hivatal szaktanácsadással, az eredeti iratokról máso­latok készítésével, a hiva­talos nyomtatványok kitöl­tésével segíti a kárpótlást igénylő valkói állampolgá­rokat. Nagy Béla előadót bízták meg a feladat ellá­tásával. Az igénylési határidő közeledése miatt a kárpót­lással kapcsolatos munká­kat a hét minden napján — tehát nemcsak az ügyfélfo­gadási -napokon — a hiva­tali munkaidő alatt díjta­lanul elvégzik a Valkói Polgármesteri Hivatalban. A kmevezett preis Gödöllő Südi Berta­lanjának, Korányi Ti­bornak neve gyakran szerepelt az azóta meg­szűnt laptársunk, a Gö­döllő oldalain. Csodák csodája, legutóbb az MSZMP lapjának 10. ol­dalán találkoztam nevé­vel. Az állítólag a de­mokrácia iránt elkötele­zett úr kissé megkésve reagál egy nyári MDF- nyilatkozatra, amelyben a legnagyobb kormány­párt szakértői kollégiu­mai a marxista gyors­talpalókon ideológiai agymosásban részesült, de képzetlen okta­tók eltávolítását köve­telték. Kár lenne vitat­kozni egy nyilvánvalóan dilettáns írással, amely félreértelmezi az egész nyilatkozatot. Egy kité­tel azonban vitára in­gerel. Korányi úr azt állítja, hogy foxi-maxis végzettségű tanerő elhe­lyezkedett egy oktatási intézménynél, tíz évig tanított valamilyen tan­tárgyat (nem marxiz­must), és szakmailag profi szintre küzdötte föl magát, sőt az oktatá­si intézmény oszlopos tagjává vált. Számoljunk: ha valaki érettségi után szakképe­sítést kíván szerezni, az minimum 5 év egyetem. Mindez munka mellett 6 év is lehet. Ezt követi 2 vagy 3 éves gyakorlati idő, s csak eztán követ­kezhet a valódi munka, amikor a szakember va­lóban profivá válhat. Ehhez kell további 4-5 év. Szakmailag profi, vagy éppen oszlopos tag, tehát a foxi-maxis tíz év alatt csak' egyféle­képpen lehetett: kine­vezték. Korányi úr írásának mégis volt egy haszna, megtudtuk a szerzőtől, hogy még mindig van kit védeni. Megtudtuk, hogy a nyári nyilatkozat nem járt eredménnyel. Felvállaljuk, hogy utánanézünk, mi is tör­tént nyár óta, és köszön­jük a témát. —te— A hagyományokért Elszámolási számlát nyitottak az isaszegi Dózsa György Művelődési Otthon Csata táncegyüttese számára, és ar­ra kérik a község hagyományait szívükön viselő embe­reket, elsősorban a kisvállalkozókat, hogy befizetéseik­kel segítsék az isaszegi népviseletet, népi kultúrát az ország különböző vidékein bemutató együttest. A szám­la száma és megnevezése: 2203. Pécel és Vidéke Taka­rékszövetkezet. Képünkön az isaszegi hagyományok leg­ifjabb őrzőit láthatjuk. (Balázs Gusztáv felvétele) Esti gondolatok Lehajtott fejjel vei, hogy néhány évvel ez­előtt már tudta: megválto­zik a rendszer. Azt még ke­vésbé gondoltuk volna — mondta Kónya Imre Isasze- gen —, hogy a szabadság kivívása után szemlesütve fog járni egy nép. Mi több: azzal vonogatjuk a vállun­kat, hogy: „nem sok vizet zavartak itt az oroszok”. A szónok szerint 56 céljai megvalósultak, de a lakos­ság csak ritka pillanatok­ban érzi, hogy ez micsoda érték! Vajon mi lehet a baj? Hiszen az állam füg­getlen, az országban de­mokrácia van, érvényesül­nek az emberi jogok. A po­litikusnak mégis gyakran odavágják: „Nem változott itt semmi, mert nem váltot­ták le a tsz-elnökünket.” Nahát ebben is fülöncsíp- hető a magyarázat. Azon a poszton, amit Kónya ma az MDF-ben visel, az MSZMP- ben megtehette volna, hogy az összes elnököt elmozdít­ja. Erre ma természetesen nincsen lehetősége. Legyőz­ve a félelmet, mindenkinek a saját területén kell élni a jogaival. Az MDF frakció- vezetője úgy látja, hogy a kormány azzal segíthet, ha második fokozatba kapcsol, ha demokratikus módon elnyert felhatalmazása ré­vén, hatékonyabb politiká­val folytatja a rendszervál­tozást. Borzasztó ellentmondás, hogy a világ számára hasz­nos folyamatoknak a ter­hét, a súlyát megint mi vi­seljük. Kellő erkölcsi ala­pot kell teremtenünk ah­hoz, hogy a Nyugat elismer­je: most már rajta a sor. MILYEN VOLT végül is ez az ünnep számomra? Először is megdőlt az a hie­delem, hogy a magyar em­ber csak azért dolgpzik ün­nepnapon, mert nem érzi sajátjának április 4-ét, no­vember 7-ét. Dolgoztak bi­zony október 23-án is. Ke­veseket érdekel ez a dátum, mert eddig lejáratni igye­keztek, s talán azért is, mert világpolitikai változások történtek az elmúlt évek­ben, ha nem is nélkülünk. Továbbá, ahogy mondják, a kommunizmusban az a leg­rosszabb, ami utána jön. A gazdasági és erkölcsi csőd, a kábultság amiatt, hogy már semmit sem intéznek el a fejünk felett, ha mégoly drágán tették is eddig. Bár kevesen voltunk — Gödöllőn egyetlen pla­kátot sem láttam! — jól éreztem magam, mert meg­ható pillanatokat éltem át. Nem voltunk idegesek. Az egyik ismerősöm az összes igazolványát elvesztette és jogosítvány nélkül ült autó­ba. — El tudtad volna kép­zelni néhány évvel ezelőtt — kérdezte —, hogy október 23-án ilyet tegyél? Most egy rendőrt sem lehetett látni az utcákon, az uta­kon. A demokráciának ez persze nem érdeme, hanem jellemzője. Kónya Imre pedig — mi­vel a demokráciában a po­litikusok is versenyeznek — beszéde után szinte azon­nal autóba ült. Egy órával később Hevesen kellett len­nie. Megálltam Isaszeg és Gödöllő között, hogy lás­sam, valóban siet-e. Három perc múlva elsuhant mel­lettem. De hogyan ért hat­van perc alatt Hevesbe? Ezt már nem tudhatom. Balázs Gusztáv GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. (gj A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. © Munkatárs: Pillér Eva. Q Postacím: Gödöllő, Pf. 11, 2100. Telefax és telefon: (28) 20-7S6. £5 Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. © Hirdetésfelvé­tel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom