Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-26 / 251. szám
I. ÉVFOLYAM, 325. SZÁM 1991. OKTÓBER 26., SZOMBAT U N AJAJ 5?EN TEN DREI-SZIGET • CSEPEL-SZIGET • DUNAKESZI MIKLÓS • FŰT • GOD RÁCKEVE SZIGETSZENT* Stabil hivatal Korrekt kiszolgálást Szombat esti premier Sajátos hangulata van Ma este 7 órakor Fóton elkövetkezik a nagy és srép pillanat. Mint lapunk korábbi számaiban arról már hírt adtunk, a faluszínpad szereplői bemutatják: Tamási Áron, Énekes madár című színművét. A közelmúltban rendhagyó tanácskozásra ült össze Taksony képviselő-testülete. Az önkormányzat egyéves munkáját tekintette át — őszinte és nyílt helyzetelemzéssel. Ez alkalommal nem volt szigorú napirend, a képviselők kötetlenül, ámde cseppet sem felületesen váltottak szót közös dolgaikról. Megállapításaikról, a konklúziókat megfogalmazó minősítésükről Vargáné dr. Pető Terézia jegyzővel beszélgettünk. — Ilyen alkalmakkor — indokoltan — inkább a hiányosságokról, mint az eredményekről esik szó. Így volt ez Taksonyban is? — Igen, bár hozzátenném: a képviselők az eredményeket ugyancsak elismerték. De érthető módon kritikusan elemezték az elvégzett munkát, s nemcsak a hivatali működéssel kapcsolatban észrevételezték a negatívumokat, de önkritikusan mérlegelték a testület tevékenységét is. Általában az a vélemény fogalmazódott meg, hogy az erőfeszítésekkel nem állnak arányban a látható, a polgárok által érzékelt és tapasztalt változások. Nagyobb határozottsággal kell a jövőben dolgoznunk, 8 ez mindenkitől követelmény. Ami pedig a hivatali szervezetet illeti, ezt oly módon kell majd korszerűsíteni, hogy a mainál is jobb hatásfokkal működjön. — Ma már bizonyára túl vannak a tanulóidőn. Milyen periódusokat hagytak maguk mögött? — Viszonylag zökkenő- mentesen állt fel a hivatalunk, ugyanazokkal a szakemberekkel, akikkel a tanácsi apparátus tevékenykedett. Ezt azért hangsúlyoznám, mert nem volt szükség betanításra, megvolt a folyamatosság garanciája. Viszont egy sor új követelménnyel találtuk magunkat szembe, amelyek lényege a testületi munka korrekt kiszolgálása. A tavasszal született képviselő-testületi határozat értelmében kizárólag a bizottságok által előkészített, írásos anyagok kerülhetnek az ülésekre, ebből következően jártasságot kellett szereznünk a témák alapos feldolgozásában. Ez egy nagyon lényeges kitétel: a képviselőtestület azon szándékát jelzi, hogy döntéseit megfelelő szakmai előkészítés alapján kívánja meghozni. Ebben próbáltunk jó partnernak bizonyulni, — Voltak-e olyan körülmények, amelyek gátolták a hivatali munkát? — A legtöbb problémát a hatásköri törvény késése okozta, ebből valóban adódott néhány bizonytalanság, de lényegi megtorpanást ez sem jelentett. Arra mindig ügyeltünk, hogy a nyitott kérdéseket tisztázzuk, s ebben a kollektív munkára támaszkodtunk. Tény, hogy az ügyek megszaporodtak, a lakosság is egyre több témában fordul hozzánk — s mindig, mindenben felkészültnek kell lenni. Ez persze — különösen, ha bizonytalan a szabályozás — nem könnyű. — Általában vagy bizonyos tevékenységi körben sokasodtak a hivatali ügyek? — Érezhetően nőttek a szociálpolitika körébe tartozó problémák s a kárpótlási témák. De az is látszik, hogy gyarapszik a szociális támogatásokra rászorulók köre; azok a folyamatok tehát, amelyek az országban általánosak, nálunk is jellemzőek. Itt is van munkanélküliség, vannak nehezebben élő csa ládok, viszont érzékelhetők pozitív tendenciák is. Igen erőteljes például a vállalkozói réteg, s ami meg nyugtató, hogy képviselőik részt vesznek a közéletben, hallatják a hangjukat. Teljes rálátással rendelkeznek a község minden problémájára, s jó együttműködési készségről tanúskodnak. Most azzal a nagyon is konkrét céllal munkálkodunk, hogy támogassuk a munkahelyteremtő beruházásokat, amelyekkel a súlyosbodó munkanélküliségnek vethetnénk gátat. Ráckevei körzet Labdarúgó-eredmények Október 19-én lezajlottak a serdülők mérkőzései. A hetedik forduló eredményei : Délegyháza—Taksony 9-0, Dömsöd—Szigetbecse 4-0, Majosháza—Kiskunlacháza 1-9, Ráckeve—Szigetújfalu 13-0, DunahaDUNATAJ hírlap Vezetü munkatárs: Kovács T. István. © Munkatárs: Vasvári Éva. 8 Fogadónap: minden hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VíU., Somogyi Béla u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 136-4761, 138- 4067. raszti—Szigetszentmiklós 1-5, Tököl—Halásztelek 1-4, Dunavarsány—Szigethalom 1-4, Kiskunlacháza MEDOSZ—Szigetcsép 3-1. A felnőttek kilencedik fordulójára október 20-án került sor. Eredmények : Ráckeve—Délegyháza 1-4, Makád—Szigetbecse 4-4, Aporka—Apaj 2-2, Duna- haraszti—Kiskunlacháza 8-1, Majosháza—Szigethalom 1-5. Az ifjúsági csapatok közül — ugyancsak 20-án — Dunaharaszti és Szigethalom csapata mérkőzött, melynek eredménye: 5-0. — Melyek azok a neuralgikus pontok, amelyeken változtatni szeretnének a jövőben, s amelyeket a lakosság is vár? — Megoldatlan Taksony szennyvízelvezetése, most ebben próbálunk regionális megoldásra jutni: Dunaharaszti val és Alsónémedi- vel — közösen megkérve a központi céltámogatást. De sok hiányosság van az infrastrukturális ellátottságban is — többet kellene például áldozni útjainkra —, viszont most a fejlesztési lehetőségek nagy hányadát elveszi a tornaterem beruházása. Ugyanakkor az átlagosnál jobb állapotban vannak középületeink — a fogorvosi rendelő kivételével —, ezekre nem kell áldozni. Ügy tűnik tehát, ha szolidan is, de arra futja költségvetésünkből, ami a legfontosabb. — Egy év mérlege után hogyan tekintenek a jövő év elé? — Ügy ítéljük meg, stabil a hivatal, s arra törekszünk, hogy a szükséges korszerűsítésekkel — a számítógépes adatfeldolgozás bővítését tervezzük — még inkább az legyen. Szeretnénk a polgárok minden igényének megfelelni, ugyanakkor az is szándékunk, hogy a továbbiakban is kellően részt vállaljunk a szakszerű döntések előkészítésében. Va. É. Ezt követően, ugyanebben az esti órában még vasárnap és hétfőn is közönség elé kerül a helyi gárdával színre vitt darab, melynek szervező rendezői: dr. Csáder Dezsőné és Fehér Sándor. Közreműködik a Fóti Zeneiskola Horváth István karnagy vezetésével. A darabot Agárdy Gábor Kossuth-díjas színművész rendezte. A bemutató előtt tőle kérdeztük meg: — Mi adta az ötletet, mik voltak az indítékai az amatőr előadás rendezésére? — Itt tulajdonképpen hagyományról van szó. Tavaly a Fóti ősz alkalmával élesztettük fel azt a falu- színpadot, melynek mozgalmát itt indította el Mu- horay Elemér, ötven évvel ezelőtt, azaz, idén már öt- venegyedik esztendeje. Ezt akarjuk folytatni. Én tulajdonképpen idevalósi vagyak azáltal, hogy itt van a hétvégi házam, sokan ismernek. A szüretek idejére engem választottak meg örökös hegygazdának. Tamási színmüve, az Énekes madár tíindérien szép, s azt is tudjuk jól, hogy az író sohasem írt le akár 'egyetlen szót is, feleslegesen. Boldogan vállaltam ezt a feladatot — jegyezte meg a művész — hiszen gyönyörű dolog ez, olyan emberekkel szinte minden este próbát tartani, akik ezt egy fillér nélkül csinálják, . ahelyett, hogy számtalan mellékállást vállalnának ezalatt. — Sajnos manapság nem sokan járnak színházba — folytatta. — Ide viszont eljönnek. Ismerőseiket, barátaikat látják, értük izgulnak. A kulturális élet pezsdül egy kicsit, ami sajnos ez idő szerint nem nagyon divat. Igen nagy az érdeklődés. Egész biztosan szép esténk lesz és nagy siker várható. — Gondolom, hogy ezt a szép hagyományt a kezdeményezők utódai, jószerével az unokák folytatják. Kortársakra már nem lehet számítani? — Egyetlen 81 éves néniké él még, s remélem, hogy ott lesz az előadáson. — Meglepő, hogy a díszletet is ön tervezte. Máskor is foglalkozott ezzel, vág csak most, alkalmilag? — Nézze, az igazság a; hogy más nem nagyon éri hét ott hozzá, hiszen dől goznak. Én meg színhá; ember vagyok, valamit se; tek belőle, tehát megcs náltam. Művészeti napok Dunakeszi tárlatok A Dunakeszi művészeti napok programja keretében több kiállítást is láthat a város közönsége. A központi könyvtárban október 27-ig vár vendégekre Schu- rich Reimbold Strick Öntő- és korongmaszkák című kerámiabemutatója. G. Kamarás Katalin kerámiái december 18-ig tekinthetők meg a 5. sz. általános iskolában. Október 25-én 18 órakor a Barátság úti lakótelep Iskolagalériájában Végseö Klára festőművész tárlatát nyitotta meg Losonczi Miklós művészettörténész. A november 15-ig látogatható kiállítás megnyitóján a Kicsinyek kórusa vendégszerepelt. Művészettel foglalkoznak a Széchenyi István Általános Iskola október 26-1 versenyén, melyen a középiskolások részvételére is számítanak. — Mi a véleménye a szt replők játékáról? Egyáltc Ián ma, amikor a televízic ban minden este hivatást produkciókat láthatunl milyen szerepet tölthetne be a színjátszó együttesek — Van, aki ráérez ern létezik ennek valami sajt tos hangulata. Most, am kor a színházak nem tájó nak, mert ez nagyon drág dolog, városi színházakb sem nagyon utaznak vidék ről, megvan a saját funk ciója annak, amit rége úgy hívtunk, műkedvel előadás. A televízió szerir terri sohasem pótolja az él színházat, amely az akkc és ott. pillanatnyi kapcsc lat műfaja. Azért hiszek műkedvelő színpadba) mert nem lehet minden el dugott kis faluba él színházat vinni. Ha csa nem teszik azt haknivá, d akkor az egész nem c semmit. Muharay Elemé ötezer faluszínpadot álmc dott meg a maga korábai — Igen, de mint tud jut a hatalom betiltottá a moi galmát. — Igaz, de reméljül hogy amit mi elkezdtünl az valóság lesz. Ezt nagyo fontosnak tartom nap jainkban — hangsúlyoz! ki végül Agárdy Gáboi aki jellegzetes humoré megcsillantva tette hozzá: — Most, amikor oly soka gondolják, magyarok va gyünk, tartsunk széjjel! Mi az ellenkezőjét akar juk elérni — folytatt komolyra fordítva ismét szót. — Abban is bízón hogy a tervezettnél töb előadást kell tartani. Lehe hogy a környező falvakb is meghívják a íaluszínpe dot. Kovács T. István Szakonyi új darabon dolgozik A mohóság komédiája lesz Szakonyi Károly ezer szállal kötődik a Szentendrei-szigethez, ismeri annak csaknem minden zúgát. A táj szépsége, az itteni emberek erzésvilága gyakorta megjelent írásaiban is. Korábban az év nagy részét a leányfalui házában töltötte, nyaranta sokszor megfordult Szentendre utcáin is. Mostanában viszont mintha kevesebbet látnánk... Vajon miért? Erről is faggattuk az írót a hatvanadik születésnap megünneplésekor. — Szakonyi Károly a hatvanas években hirtelen lett ismert író. Korábban — a lexikonok feljegyzése szerint — volt kocsikísérő, képügynök, pénzbeszedö. Fontos az író ember számára, hogy milyen élményvilágból táplálkozik? — Természetesen. Meghatározó, hogy hová születünk. Ez későbbi írásainkban is tükröződik. Hogy csak egy példát említsek: az Adáshiba című darabomban minden benne van, amit én az emberekről, az erkölcsről, a hitről gondolok. — Akkoriban igen nagy hatása volt ennek a darabnak, mert úgymond megkérdőjelezte a televízió fontosságát. — Természetesen én nem a televíziózás ellen írtam az Adáshibát, hanem azt a fajta visszásságot karikí- roztam ki, amit akkor az újdonság erejével ható technika kiváltott az emberekből. — Manapság hasonló megfricskázni való visszásságot nem talál az életünkben? — Sajnos találok.!: Nem szeretném, ha valaki is vállalkozásellenesnek tartana, de számomra elkeserítő az, ahogy az emberek mostanában a pénzszerzés mikéntjéhez viszonyulnak. Dolgozom egy új darabon, amely tulajdonképpen a pénz komédiája. Az emberi mohóságot próbálom benne nevetségessé tenni. — Néhány évvel ezelőtt tevékenyen részt vett Szentendre város polgárainak önszerveződő tanácskozásain, egyesületek megalakulásánál is bábáskodott. Mostanában mintha kevesebbet látnánk a városban. — Ennek igazán egyszerű oka van. Felnőttek a fiaim, Gergely tizennyolc, Dávid tizenhét éves, és többnyire ők bitorolják a leányfalui házat. Nagyon szépen gondozzák a kertet, és én örülök is neki, hogy jó a kapcsolatuk a természettel. Sokszor nincs szivem zavarni az önálló létüket. — Sokan azt mondják, nehéz ma az író sorsa, hiszen az emberek nem az irodalommal, hanem a politikával. törődnek. Mások viszont a kiemelkedő, vagy az akár jónak is mondható irodalmi műveket kérik számon. Mi a véleménye minderről? — Most egy kialakulatlan helyzetben élünk. Megint egy példát mondanék: ha valaki egy angol író, akkor egy olyan társadalomról tud írni, amely lassan évszázadok óta alig változott. Egy ilyen úgynevezett statikus állapotban az író nyugodtan el tud helyezkedni történettel, figurákkal. Most, ha nálunk egy író meg akar írni egy családregényt, akkor a főhőst végig kell vezetnie az elmúlt évtizedeken. Számon kell kérni tőle, hogy mit csinált 1940-ben, öt- venben, hatvannyolcban és így tovább ... Mindez rengeteg politikai zűrzavart hoz magával... Ha viszont mindezt kikapcsoljuk, akkor hamis a törté net, nem a mi életünkre szól. A legutóbbi kötetem ben — ami két és fél é után került ki a nyomdá bői — vannak olyan tár cák, amiket az idő má meghaladt. Az egyik hősön azt mondja, hogy nálunl bezzeg nincsen munkanél küliség... Sajnos van Ezért is nehéz ma az iro dalommal szemben támasz tott elvárásoknak megfe lelni. Bízom benne, hog; hamarosan eljön az az ide amikor az esztétikai mér cének kell megfelelnie a: irodalomnak, és nem a po litikai pikantériát keresi] egy-egy írásban az olvasók Deák Attila
