Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-03 / 232. szám
Néha meztelenre vetkőznek MÉG A BORDÁSFALAKAT IS SZÉTVERTÉK Már írtam haza levelet, s ő itt a barátom, fényképezzen le vele ... (A felvételeket Erdőst Ágnes készítette) is. Az okozott károk óriáPETRICSESZEBEN FOGANT, RECIPIENS SZÜLTE Anonymus, a kakukkfiók bika Idegenszállás. Már a neve sem hangzik jól és biztatóan. A helyszín sokak számára ismert, agglomerációs település. Iskola volt, rendőröket képeztek ott. Ma nincs oktatás. A funkció más. Van viszont bűz. A folyosón vizelettócsák, mosdatlan, ácsorgó, bambán pislogó külföldiekkel; valamennyien illegálisan tartózkodnak hazánkban. Az, hogy körbefogják a régi kőfalak az objektumot, csak azokat zavarja, akiknek kellemetlen emlékei fűződnek hozzá. A belépő, aki szétnéz a szálláson, kevésnek ítéli és könnyen át- hághatónak látja. Nem valami bizalomgerjesztő a séta az idegenek között. Félni — azt mondják — nem kell, de mégis nyomasztó és félelmetes, ugyanakkor megdöbbentő. Már csak pár nap, és egyéves jubileumát üli. A parancsot úgy kapták tavaly, hogy október 8-án reggel öt órára készüljenek föl. Ideiglenesen, kétszáz ember elszállásolására. Az ideiglenesség azóta tart. Eltelt egy esztendő, megfordult ott hatezer külföldi. Volt, aki pár napot, akadt, aki heteket töltött ott, míg hazaküldték. A költségek nem mondhatók alacsonyaknak. Egy ember napi ellátása — háromszori étkezés, orvosi és rendőri felügyelet s még sorolhatnánk, mi minden — ezer forintra rúg. A kár, amit okoztak, milliókban mérhető. Mégis itt vannak, és jönnek egymás után, nem fogynak, igaz, nem is nő a számuk. Időnként fellázadnak, összemarakodnak, szétverik az épületet; legutóbb a vizesblokkot törték össze olyannyira, hogy még a mennyezetet is át kelmélyesen tárgyalt még ez év februárjában a földművelésügyi tárca vezetőjével, és figyelmeztette, a túlzott sertésfelvásárlási és -vágási akciók majd ősszel odavezetnek, hogy importra szorul az ország. Hát, ez a jóslata bizony bejött, A bor- és szeszpiac mai gondjairól szólva arról beszélt, hogy a teljes évi szőlőtermésre tudott volna biztos vevőt találni, s bármily meglepő, partnerként Spanyolországot nevezte meg. Ezen kijelentése után érthetően a jelenlévők hitetlenkedve és óvatosan kezelték szavait. Dr. Haja- gos azonban váltig bizonygatta, hogy 2 és fél milliárd forintnyi állami támogatás esetén a hazai szeszipart hadrendbe lehetett volna állítani, s nem lett volna akadálya az ötvenmillió liter tiszta szesz előállításának. Ez ugyanis durván megfelel a teljes évi várható bortermelésnek, s dollármilliókat hozott volna a nemzetgazdaság konyhájára. Ö, Hajagos Antal, személy szerint 2 millió forintot kapott volna, ügynöki jutalékként a partnertől, ha ezt a boltot nyélbeüti, de nem sikerült. Talán jobb is. Ugyanis többen gyors számításokat végezteti, s ebből egyértelműen kiderült, hogy az üzlet abszolút ráfizetéses lenne a magyar államnak, de még Hajagos óinak is. Kitért a továbbiakban arra, hogy a nyugati piacon jó üzlet a magyar lett építeni. Csak az az egy munka volt 2,8 millió. Az iskola parancsnoka, Klujber Imre alezredes már ismerősként üdvözöl, s bár nem mondja, elege van a sajtóból, akad gondja nélkülünk is bőven. — Mit mondhatnék az egy évről? Nem könnyű feladat ellátni, elszállásolni az idegeneket, akik több mint száz helyről jöttek illegálisan, iratok nélkül. összezárva élnek itt minden náció tagjai. Szomorú, hogy nincs idegenrendészeti törvény, a régi jogszabályok alapján dolgozunk. Az itt elszállásoltak összetétele időről időre változik. A románok viszik a pálmát, de jelen pillanatban legtöbben a bangladesiek és az irániak vannak. Akad azonban szép számmal indiai, pakisztáni, török és iraki ember is, most ők kerülnek ide inkább, míg tavaly év végén sok volt az arab. — Hogy milyen balhékat csinálnak? Hát a sajtóból is ismert néhány. Olykor szétvernek ezt-azt, vagy nekiállnak éhségsztrájkolni. Nekünk persze a rendet mindig helyre kell állítani, közöttük is és az épületben nyúl és a gomba. Ezek felvásárlására is megnyugtató ajánlatok érkeztek a gazdaszövetséghez. Szóhoz jutottak ezen a tájékoztatón a Demokrata Koalíció jelen lévő vezető képviselői is. Forrai Sándor, a koalíció ügyvezető elnöke röviden arról szólt, hogy két éve alakultak, s az elmúlt évi választásokon jelöltjeik 2 százaléknyi szavazatot kaptak. Pillanatnyilag kétezer fizető tagjuk van, s jó részük klubokban, eg3resületekben található. Akad olyan szervezet, mint például a Magyarországi Ifjú Németek Szövetsége, amelynek közel ezer tagja szimpatizál a koalícióval. Bemutatkozott Hesz Mihály, a Demokrata Koalíció földműves szekciójának a vezetője is, aki szintén vállalkozó, s mint büszkén mondta, 23 ló és 47 bikaborjú képezi gazdaságának magvát. Utalt arra, céljaik között szerepel a földtulajdonosok egyesületének megalakítása, hogy ezzel is elősegítsék a tulajdon rangjának megszilárdítását. Programpontjaik között említette a faluközösségek földdel való rendelkezésének a mielőbbi visszaállítását is. Dr. Hajagos Antal, aki magát liberális gondolkodónak vallja, gyakorta szerepel a legkülönbözőbb fórumokon. Kulcsembere annak a vállalkozói rétegnek, amelynek feltett szándéka, hogy a vállalkozás szabadságát kiharcolja. Gyócsi László siak. A BM-iskolában jelenleg már oktatás nincs. Mint ismeretes. az utolsó ott képzett rendőr elhagyta az oktatási intézményt ez év áprilisában. A tervek között szerepel az idegenszállás áttelepítése, átköltöztetése máshová, amit a kerepes- tarcsaiak nagyon díjaznának. Ez azonban még csak terv, hivatalos közlés nincs róla. Míg beszélgetek a parancsnokkal, kiderül, újabb „szállítmány” érkezik, borsodban elfogtak 80 törököt, azok jönnek meg estére. Hol lesz helyük, és meddig maradnak? —- kérdezem a gondterhelt Klujber Imrétől. — Már adom is az utasítást, hogy készítsék elő a helyüket. Ez az az eset, amikor a tornacsarnokot is igénybe kell venni, és be kell rendezni. Búr már az sem a régi, hiszen a bordásfalakat ugyancsak kezdték szétverni, s le kellett valamennyit szerelnünk — teszi hozzá, s már indul intézkedni, dolgozni. A volt iskolában tanító diplomás rendőrök most más területen teljesítenek szolgálatot. Nehéz a dolguk. Néha meztelenre vetkőzött feketéket kell rábírniuk, öltsenek ruhát. Máskor a fiatal nők felbolydulását kell helyes útra terelni. Ottjártamkor pakisztániak egy csoportja ránci- gálta kísérőmet, Besenyői Ferenc őrnagyot, és követelte, vigyék őket a bankba, mert pénzt akarnak kivenni. Egy másik csoportot — akik nem a folyosót vagy a szekrényt használják — két egyenruhás kísér pisilni, hiszen a WC-k kialakítása, a törés-zúzás után most van befejező stádiumában, s a szükségleteket más épületben végzik a szállás lakói. Láthattunk együtt élő, együtt fekvő férfiakat, de élnek ott családok is. Az ország terhére vannak, de a körülményekhez képest normálisan el kell őket látni. Szállítani ide-oda, végül hazájukba küldeni, buszon, vonaton, repülőn. Hogy elfogynak-e valaha, nem tudható. S addig? Addig bírni kell kis hazánknak emberrel, pénzzel és idegekkel... (—árvái—) A kormány heteken belül megtárgyalja, milyen engedélyezési szempontok érvényesüljenek jövőre az importból. Ezen belül sor kerül a gépkocsi-behozatal feltételrendszerének felülLútszatra ez a borjú is épp olyan borjú, mint a többi. Szeptember 9-én született 32 kilóval a kicsike, Üllőn az Állatorvostudományi Egyetem Dóra-majori kísérleti intézetében. Nemét tekintve bika. Kinő majd a szarva rövidesen. Szép, nagy szarva lesz, A színe is alakul még. Barnáról szürkére vált, mire kitavaszodik. Pontosan úgy fog kinézni, mint bármelyik magyar szürke fajta szarvasmarha bika. Pedig olyan magyar tarka fajta tehén hozta világra, amely tán életében sem látott szürke bikát.-Ne gyanakodjon tovább, kedves Olvasó: lombikborjú született... ■ És hogyan jön ki a kis „kakukkfiók” bocival tarka „anyja”? — Kiválóan. Ellökdös mindenkit, aki szülöttéhez közelít. A sajátjaként védi, ami érthető, ö hordta ki, ő szoptatja ... ■ A boci stáne sem gyanús neki? — Ezt, látja, nem tudom, de ha gyanús is, erősebb az anyai ösztön — mondja dr. Vajta Gábor, a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont cifra nevű in vitro fertilizá- ciós (azaz üvegben megtermékenyítő) laboratóriumának vezetője. Akitől is azt tudakoljuk: ■ Mi ebben az ügyben a tudományos újdonság? — Igaz: nem ez az első magyarországi lombikborjú. De a világon az első olyan, amely kihalófélben lévő, veszélyeztetett szarvasmarha fajtától származik. És éppen ez a dolog lényege. Szeretnénk közreműködni ugyanis a magyar szürke marha megóvásában, A fajtának a világon összesen 1200-1300 egyede maradt fenn, zömmeű a nemzeti parkjainkban. Bika talán félszáz, ha akad. ■ A magyar szürkék nem szaporodnak maguktól? — De, természetes úton is párosodnak. Csak éppen az eddigi felfogás — múzeumi állatként kezelték és csak a génállomány minimumának megőrzését tartották fontosnak — nem kedvezett a fajta szaporodásának. Annyira nem, hogy a FAO, az ENSZ mezőgazdasági és élelmezési szervezete ezernél húzta meg a határt a veszélyeztetett és a kihalástól fenyegetett fajok létszáma tekintetében. Szóval kívánatos, hogy felgyorsuljon a szürke marha szaporodása. ■ Miért? — Mert megváltoztak a mezőgazdaság igényei és lehetőségei. Eddig az egységes, intenzív, nagyüzemi állattartás volt az eszmény, a jövőben az adott környezethez igazodó, az adott körülmények között leggazdaságosabban tartható állatok elterjedése várható. Sokszínűbb lesz az álvizsgálatára is. Az MTI értesülése szerint már elkészült az az előterjesztés — mégpedig több változatban —, amely javaslatot tesz a kormánynak a személygépkocsi-import rendszerének módosítására. lattartás, a fajtaválaszték. S a sok szín egyike miért ne lehetne a jól bevált szürke? Húsa kiváló minőségű, rendkívül, jól alkalmazkodik az időjáráshoz, egész évben a legelőn tartható, táplálkozásában igénytelen, és erős. A világon a legerősebb igavonó állatnak tartották egy időben a magyar szürke ökröt. Csak épp a tehene nem tejel sokat, legfeljebb kétezer litert évente. De ez egy húsállatnál nem szempont. Az viszont igen, hogy az extenzív tartás, a természetes körülmények miatt kiválóan alkalmas a nyugati piacokon keresett hiohús előállítására. Szóval pénzt, sok pénzt hozhat.., ■ De hogy jön ide a lombik? — Egy éve kezdtük a munkát, azóta elértük, hogy az ország öszes vágóhídja és gazdasága értesít bennünket, ha magyar szürke üszőt vagy tehenet vág le. Így a petefészkeket és bennük a fajta genetikai információját hordozó petesejteket megmenthetjük az enyészettől. A laboratóriumban a petesejteket kiszívjuk, 24 órán át érleljük, azaz termékenyítésre alkalmas állapotba hozzuk. Ezután mélyhűtött, majd ki- olvasztott —.magyar szürke bikától vett — spermával termékenyítjük, nem lombikban — petricsészé- ben. Egy nap elteltével a megtermékenyült petesejteket, a zigótákat olyan sejttenyészetre helyezzük, mely megkönnyíti az embriók növekedését. Egy hét után a zömük eléri a sze- dercsíra-hólyagcsíra állapotát, s ekkor alkalmas arra, hogy vértelen úton, a mesterséges megtermékenyítéshez hasonló módon beültessük a recipiens (a terhességet kihordó idegen) anyaállat méhébe. Ez esetünkben magyar tarka, de lehetne akár holstein-fríz, vagy lapálymarha is. Azután nincs más dolgunk mint várni. A mi bocink a 284. napon szabályosan megszületett... ■ Hány ilyen állatot kívánnak „létrehozni”? — A megszületett borjún kívül még négy vemhes- ségünk van, további hét embriót a múlt héten ültettünk be. Van ezzel kapcsolatban egy nagy gondunk is. A módszerünk gyengéje, hogy az embriókat nem lehet mélyhűteni, tárolni. Össze! körülbelül 100-200 beültetésre alkalmas embriónk lesz a vágások után. Partnereket keresünk, akiknél van az embriók kihor^ dósára alkalmas tehén. A beültetés ingyenes, így a gyakorlatilag beszerezhe- tetlen szürke marhához minden ellenszolgáltatás nélkül jutnának, a megszületett állat az ő tulajdonuk lesz. ■ És ml a tudomány kővetkező lépése? — Birtokunkban van a módszer, amellyel még a beültetés előtt meg tudjuk határozni az embrió nemét. Tehát szabályozhatjuk majd, hogy tehén vagy bika szülessék. Azután prognosztizálható lesz idővel a tejhozam, a hízékonyság is. Végül el szeretnénk jutni a klónozásig, a genetikailag azonos állatok sorozatos előállításáig. Gondolja csak el: csúcstehén és csúcsbika tökéletesen azonos utódai születnének. Igaz, egymás között nem szaporíthatok, de „végterméknek” kívánhat-e bárki jobbat? Mindez két-három éven belül várható. ■ Elárulná, mi a most született lombikbika neve? — A borjúnak nincs neve. Hívjuk mondjunk Ano- nymusnak... A recipiens anyaállatnak is csak sorszáma van. ö az 1025-ös. V. G. P. NÁLUNK MÉG SZOKATLAN Vitán túl — megegyezés Mint olvasóink előtt ismert, tájékoztatási kérdésben — több menetben — vitába keveredtünk a Földművelésügyi Minisztérium Pest Megyei Földművelésügyi Hivatalának vezetőjével, dr. Tu- nyogi Andrással. Sportnyelven szólva, ahogy a vívásban szokás, ásszá vagy, ha úgy tetszik, csőrte volt. Ha nem is gyorsan, de mindkét fél belátta, jobb a békesség. A kiegyezés, vagy a megegyezés, mégpedig az előfizetők, az olvasók érdekében. S hogy tüske még véletlenül se maradjon, dr. Tu- nyogi András reagálásából — mely a nyílt levélben foglaltakra vonatkozik — néhány mondatot idézünk. Álláspontja szerint: „Elfogadhatatlan, hogy a magyar közéletben teret nyerjen az a módszer, hogy bárkit, bármilyen indítékból a sajtó nyilvánossága előtt előírt törvényes tájékoztatás kötelezettsége nem teljesítésével lehet vádolni, lejáratni.” A módszer szerinte beláthatatlan vádaskodást, lejáratási sort indíthat el... Az is érdekes, amit mindehhez hozzáfűz: „vitánkat a nyugati demokráciákban mindennapos, de nálunk még szokatlan nyílt véleményütköztetésnek tekintem.” Mindezt a hűség kedvéért szükséges megemlíteni. Miközben arról a lényeges momentumról sem feledkezhetünk meg, hogy a feleknek — a szerkesztőségnek és hivatalnak — sikerült közös nevezőre jutniuk. Ennek megfelelően a hivatal vezetője — ahogy írásban is rögzítette — a jövőben aktívabb tájékoztatást nyújt szerkesztőségünknek — információ formájában akkor is, ha külön nem kérjük —, valamint segítséget az egyes aktuális témák hátterének megvilágításához is. Tehát az együttműködésnek, a színvonalas tájékoztatásnak nincs akadálya. S ebből nemcsak a lapnak, hanem elsősorban olvasóinknak lesz hasznuk. A magyar kormány az import kormányokról az
