Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-03 / 232. szám

Néha meztelenre vetkőznek MÉG A BORDÁSFALAKAT IS SZÉTVERTÉK Már írtam haza levelet, s ő itt a barátom, fényképezzen le vele ... (A felvételeket Erdőst Ágnes készítette) is. Az okozott károk óriá­PETRICSESZEBEN FOGANT, RECIPIENS SZÜLTE Anonymus, a kakukkfiók bika Idegenszállás. Már a neve sem hangzik jól és biztatóan. A helyszín sokak számára ismert, agglomerációs település. Iskola volt, rendőröket képeztek ott. Ma nincs oktatás. A funkció más. Van viszont bűz. A fo­lyosón vizelettócsák, mosdatlan, ácsorgó, bambán pislogó külföl­diekkel; valamennyien illegálisan tartózkodnak hazánkban. Az, hogy körbefogják a régi kőfalak az objektumot, csak azokat zavarja, akik­nek kellemetlen emlékei fűződnek hozzá. A belépő, aki szétnéz a szálláson, ke­vésnek ítéli és könnyen át- hághatónak látja. Nem va­lami bizalomgerjesztő a sé­ta az idegenek között. Fél­ni — azt mondják — nem kell, de mégis nyomasztó és félelmetes, ugyanakkor megdöbbentő. Már csak pár nap, és egyéves jubileumát üli. A parancsot úgy kapták ta­valy, hogy október 8-án reggel öt órára készüljenek föl. Ideiglenesen, kétszáz ember elszállásolására. Az ideiglenesség azóta tart. Eltelt egy esztendő, meg­fordult ott hatezer külföl­di. Volt, aki pár napot, akadt, aki heteket töltött ott, míg hazaküldték. A költségek nem mondhatók alacsonyaknak. Egy ember napi ellátása — háromszo­ri étkezés, orvosi és rend­őri felügyelet s még sorol­hatnánk, mi minden — ezer forintra rúg. A kár, amit okoztak, milliókban mérhető. Mégis itt vannak, és jönnek egymás után, nem fogynak, igaz, nem is nő a számuk. Időnként fel­lázadnak, összemarakod­nak, szétverik az épületet; legutóbb a vizesblokkot tör­ték össze olyannyira, hogy még a mennyezetet is át kel­mélyesen tárgyalt még ez év februárjában a földmű­velésügyi tárca vezetőjével, és figyelmeztette, a túlzott sertésfelvásárlási és -vá­gási akciók majd ősszel odavezetnek, hogy import­ra szorul az ország. Hát, ez a jóslata bizony bejött, A bor- és szeszpiac mai gondjairól szólva arról be­szélt, hogy a teljes évi szőlőtermésre tudott volna biztos vevőt találni, s bár­mily meglepő, partnerként Spanyolországot nevezte meg. Ezen kijelentése után érthetően a jelenlévők hi­tetlenkedve és óvatosan kezelték szavait. Dr. Haja- gos azonban váltig bizony­gatta, hogy 2 és fél milliárd forintnyi állami támogatás esetén a hazai szeszipart hadrendbe lehetett volna állítani, s nem lett volna akadálya az ötvenmillió li­ter tiszta szesz előállításá­nak. Ez ugyanis durván megfelel a teljes évi vár­ható bortermelésnek, s dol­lármilliókat hozott volna a nemzetgazdaság konyhájá­ra. Ö, Hajagos Antal, sze­mély szerint 2 millió fo­rintot kapott volna, ügynö­ki jutalékként a partner­től, ha ezt a boltot nyélbe­üti, de nem sikerült. Talán jobb is. Ugyanis többen gyors számításokat végez­teti, s ebből egyértelműen kiderült, hogy az üzlet ab­szolút ráfizetéses lenne a magyar államnak, de még Hajagos óinak is. Kitért a továbbiakban arra, hogy a nyugati pia­con jó üzlet a magyar lett építeni. Csak az az egy munka volt 2,8 millió. Az iskola parancsnoka, Klujber Imre alezredes már ismerősként üdvözöl, s bár nem mondja, elege van a sajtóból, akad gondja nélkülünk is bőven. — Mit mondhatnék az egy évről? Nem könnyű feladat ellátni, elszállásol­ni az idegeneket, akik több mint száz helyről jöttek illegálisan, iratok nélkül. összezárva élnek itt min­den náció tagjai. Szomorú, hogy nincs idegenrendészeti törvény, a régi jogszabá­lyok alapján dolgozunk. Az itt elszállásoltak összetéte­le időről időre változik. A románok viszik a pálmát, de jelen pillanatban leg­többen a bangladesiek és az irániak vannak. Akad azonban szép számmal in­diai, pakisztáni, török és iraki ember is, most ők kerülnek ide inkább, míg tavaly év végén sok volt az arab. — Hogy milyen balhékat csinálnak? Hát a sajtóból is ismert néhány. Olykor szétvernek ezt-azt, vagy nekiállnak éhségsztrájkol­ni. Nekünk persze a rendet mindig helyre kell állítani, közöttük is és az épületben nyúl és a gomba. Ezek fel­vásárlására is megnyugta­tó ajánlatok érkeztek a gazdaszövetséghez. Szóhoz jutottak ezen a tájékoztatón a Demokrata Koalíció jelen lévő vezető képviselői is. Forrai Sán­dor, a koalíció ügyvezető elnöke röviden arról szólt, hogy két éve alakultak, s az elmúlt évi választáso­kon jelöltjeik 2 százalék­nyi szavazatot kaptak. Pil­lanatnyilag kétezer fizető tagjuk van, s jó részük klubokban, eg3resületekben található. Akad olyan szer­vezet, mint például a Ma­gyarországi Ifjú Németek Szövetsége, amelynek közel ezer tagja szimpatizál a koalícióval. Bemutatkozott Hesz Mi­hály, a Demokrata Koalí­ció földműves szekciójának a vezetője is, aki szintén vállalkozó, s mint büszkén mondta, 23 ló és 47 bika­borjú képezi gazdaságának magvát. Utalt arra, céljaik között szerepel a földtulaj­donosok egyesületének megalakítása, hogy ezzel is elősegítsék a tulajdon rangjának megszilárdítását. Programpontjaik között említette a faluközösségek földdel való rendelkezésé­nek a mielőbbi visszaállítá­sát is. Dr. Hajagos Antal, aki magát liberális gondolko­dónak vallja, gyakorta sze­repel a legkülönbözőbb fó­rumokon. Kulcsembere an­nak a vállalkozói rétegnek, amelynek feltett szándéka, hogy a vállalkozás szabad­ságát kiharcolja. Gyócsi László siak. A BM-iskolában jelenleg már oktatás nincs. Mint is­meretes. az utolsó ott kép­zett rendőr elhagyta az ok­tatási intézményt ez év áp­rilisában. A tervek között szerepel az idegenszállás áttelepítése, átköltöztetése máshová, amit a kerepes- tarcsaiak nagyon díjazná­nak. Ez azonban még csak terv, hivatalos közlés nincs róla. Míg beszélgetek a pa­rancsnokkal, kiderül, újabb „szállítmány” érkezik, bor­sodban elfogtak 80 törököt, azok jönnek meg estére. Hol lesz helyük, és meddig maradnak? —- kérdezem a gondterhelt Klujber Imré­től. — Már adom is az utasí­tást, hogy készítsék elő a helyüket. Ez az az eset, amikor a tornacsarnokot is igénybe kell venni, és be kell rendezni. Búr már az sem a régi, hiszen a bor­dásfalakat ugyancsak kezd­ték szétverni, s le kellett valamennyit szerelnünk — teszi hozzá, s már indul intézkedni, dolgozni. A volt iskolában tanító diplomás rendőrök most más területen teljesítenek szolgálatot. Nehéz a dol­guk. Néha meztelenre vet­kőzött feketéket kell rábír­niuk, öltsenek ruhát. Más­kor a fiatal nők felbolydu­lását kell helyes útra te­relni. Ottjártamkor pakisz­tániak egy csoportja ránci- gálta kísérőmet, Besenyői Ferenc őrnagyot, és köve­telte, vigyék őket a bank­ba, mert pénzt akarnak ki­venni. Egy másik csoportot — akik nem a folyosót vagy a szekrényt használ­ják — két egyenruhás kí­sér pisilni, hiszen a WC-k kialakítása, a törés-zúzás után most van befejező stá­diumában, s a szükséglete­ket más épületben végzik a szállás lakói. Láthattunk együtt élő, együtt fekvő férfiakat, de élnek ott csa­ládok is. Az ország terhé­re vannak, de a körülmé­nyekhez képest normálisan el kell őket látni. Szállíta­ni ide-oda, végül hazájuk­ba küldeni, buszon, vona­ton, repülőn. Hogy elfogy­nak-e valaha, nem tudható. S addig? Addig bírni kell kis hazánknak emberrel, pénzzel és idegekkel... (—árvái—) A kormány heteken belül megtárgyalja, milyen enge­délyezési szempontok érvé­nyesüljenek jövőre az im­portból. Ezen belül sor ke­rül a gépkocsi-behozatal feltételrendszerének felül­Lútszatra ez a borjú is épp olyan borjú, mint a többi. Szeptember 9-én szü­letett 32 kilóval a kicsike, Üllőn az Állatorvostudo­mányi Egyetem Dóra-ma­jori kísérleti intézetében. Nemét tekintve bika. Kinő majd a szarva rövidesen. Szép, nagy szarva lesz, A színe is alakul még. Bar­náról szürkére vált, mire kitavaszodik. Pontosan úgy fog kinézni, mint bárme­lyik magyar szürke fajta szarvasmarha bika. Pedig olyan magyar tarka fajta tehén hozta világra, amely tán életében sem látott szürke bikát.-Ne gyanakod­jon tovább, kedves Olvasó: lombikborjú született... ■ És hogyan jön ki a kis „kakukkfiók” bocival tarka „anyja”? — Kiválóan. Ellökdös mindenkit, aki szülöttéhez közelít. A sajátjaként vé­di, ami érthető, ö hordta ki, ő szoptatja ... ■ A boci stáne sem gya­nús neki? — Ezt, látja, nem tudom, de ha gyanús is, erősebb az anyai ösztön — mondja dr. Vajta Gábor, a gödöl­lői Mezőgazdasági Biotech­nológiai Kutatóközpont cif­ra nevű in vitro fertilizá- ciós (azaz üvegben megter­mékenyítő) laboratóriumá­nak vezetője. Akitől is azt tudakoljuk: ■ Mi ebben az ügyben a tudományos újdonság? — Igaz: nem ez az első magyarországi lombikbor­jú. De a világon az első olyan, amely kihalófélben lévő, veszélyeztetett szarvasmarha fajtától szár­mazik. És éppen ez a dolog lényege. Szeretnénk közre­működni ugyanis a magyar szürke marha megóvásá­ban, A fajtának a világon összesen 1200-1300 egyede maradt fenn, zömmeű a nemzeti parkjainkban. Bi­ka talán félszáz, ha akad. ■ A magyar szürkék nem szaporodnak maguktól? — De, természetes úton is párosodnak. Csak éppen az eddigi felfogás — mú­zeumi állatként kezelték és csak a génállomány mini­mumának megőrzését tar­tották fontosnak — nem kedvezett a fajta szaporo­dásának. Annyira nem, hogy a FAO, az ENSZ me­zőgazdasági és élelmezési szervezete ezernél húzta meg a határt a veszélyez­tetett és a kihalástól fe­nyegetett fajok létszáma tekintetében. Szóval kívá­natos, hogy felgyorsuljon a szürke marha szaporodá­sa. ■ Miért? — Mert megváltoztak a mezőgazdaság igényei és lehetőségei. Eddig az egy­séges, intenzív, nagyüzemi állattartás volt az eszmény, a jövőben az adott környe­zethez igazodó, az adott körülmények között leg­gazdaságosabban tartható állatok elterjedése várha­tó. Sokszínűbb lesz az ál­vizsgálatára is. Az MTI ér­tesülése szerint már elké­szült az az előterjesztés — mégpedig több változatban —, amely javaslatot tesz a kormánynak a személygép­kocsi-import rendszerének módosítására. lattartás, a fajtaválaszték. S a sok szín egyike miért ne lehetne a jól bevált szürke? Húsa kiváló minő­ségű, rendkívül, jól alkal­mazkodik az időjáráshoz, egész évben a legelőn tart­ható, táplálkozásában igénytelen, és erős. A vi­lágon a legerősebb igavonó állatnak tartották egy idő­ben a magyar szürke ökröt. Csak épp a tehene nem tejel sokat, legfeljebb két­ezer litert évente. De ez egy húsállatnál nem szem­pont. Az viszont igen, hogy az extenzív tartás, a ter­mészetes körülmények miatt kiválóan alkalmas a nyugati piacokon keresett hiohús előállítására. Szóval pénzt, sok pénzt hozhat.., ■ De hogy jön ide a lombik? — Egy éve kezdtük a munkát, azóta elértük, hogy az ország öszes vágóhíd­ja és gazdasága értesít ben­nünket, ha magyar szürke üszőt vagy tehenet vág le. Így a petefészkeket és ben­nük a fajta genetikai in­formációját hordozó pete­sejteket megmenthetjük az enyészettől. A laborató­riumban a petesejteket ki­szívjuk, 24 órán át érleljük, azaz termékenyítésre alkal­mas állapotba hozzuk. Ez­után mélyhűtött, majd ki- olvasztott —.magyar szür­ke bikától vett — spermá­val termékenyítjük, nem lombikban — petricsészé- ben. Egy nap elteltével a megtermékenyült petesej­teket, a zigótákat olyan sejttenyészetre helyezzük, mely megkönnyíti az emb­riók növekedését. Egy hét után a zömük eléri a sze- dercsíra-hólyagcsíra álla­potát, s ekkor alkalmas arra, hogy vértelen úton, a mesterséges megterméke­nyítéshez hasonló módon beültessük a recipiens (a terhességet kihordó idegen) anyaállat méhébe. Ez ese­tünkben magyar tarka, de lehetne akár holstein-fríz, vagy lapálymarha is. Az­után nincs más dolgunk mint várni. A mi bocink a 284. napon szabályosan megszületett... ■ Hány ilyen állatot kí­vánnak „létrehozni”? — A megszületett borjún kívül még négy vemhes- ségünk van, további hét embriót a múlt héten ültet­tünk be. Van ezzel kapcso­latban egy nagy gondunk is. A módszerünk gyengéje, hogy az embriókat nem lehet mélyhűteni, tárolni. Össze! körülbelül 100-200 beültetésre alkalmas emb­riónk lesz a vágások után. Partnereket keresünk, akik­nél van az embriók kihor^ dósára alkalmas tehén. A beültetés ingyenes, így a gyakorlatilag beszerezhe- tetlen szürke marhához minden ellenszolgáltatás nélkül jutnának, a meg­született állat az ő tulajdo­nuk lesz. ■ És ml a tudomány kő­vetkező lépése? — Birtokunkban van a módszer, amellyel még a beültetés előtt meg tudjuk határozni az embrió nemét. Tehát szabályozhatjuk majd, hogy tehén vagy bi­ka szülessék. Azután prog­nosztizálható lesz idővel a tejhozam, a hízékonyság is. Végül el szeretnénk jut­ni a klónozásig, a geneti­kailag azonos állatok so­rozatos előállításáig. Gon­dolja csak el: csúcstehén és csúcsbika tökéletesen azonos utódai születnének. Igaz, egymás között nem szaporíthatok, de „végter­méknek” kívánhat-e bárki jobbat? Mindez két-három éven belül várható. ■ Elárulná, mi a most született lombikbika ne­ve? — A borjúnak nincs ne­ve. Hívjuk mondjunk Ano- nymusnak... A recipiens anyaállatnak is csak sor­száma van. ö az 1025-ös. V. G. P. NÁLUNK MÉG SZOKATLAN Vitán túl — megegyezés Mint olvasóink előtt ismert, tájékoztatási kér­désben — több menetben — vitába keveredtünk a Földművelésügyi Minisztérium Pest Megyei Földművelésügyi Hivatalának vezetőjével, dr. Tu- nyogi Andrással. Sportnyelven szólva, ahogy a vívásban szokás, ásszá vagy, ha úgy tetszik, csőrte volt. Ha nem is gyorsan, de mindkét fél belátta, jobb a békesség. A kiegyezés, vagy a megegyezés, mégpedig az előfizetők, az olvasók érdekében. S hogy tüske még véletlenül se maradjon, dr. Tu- nyogi András reagálásából — mely a nyílt le­vélben foglaltakra vonatkozik — néhány monda­tot idézünk. Álláspontja szerint: „Elfogadhatat­lan, hogy a magyar közéletben teret nyerjen az a módszer, hogy bárkit, bármilyen indítékból a sajtó nyilvánossága előtt előírt törvényes tájékoz­tatás kötelezettsége nem teljesítésével lehet vá­dolni, lejáratni.” A módszer szerinte beláthatat­lan vádaskodást, lejáratási sort indíthat el... Az is érdekes, amit mindehhez hozzáfűz: „vitánkat a nyugati demokráciákban mindennapos, de ná­lunk még szokatlan nyílt véleményütköztetésnek tekintem.” Mindezt a hűség kedvéért szükséges megemlí­teni. Miközben arról a lényeges momentumról sem feledkezhetünk meg, hogy a feleknek — a szerkesztőségnek és hivatalnak — sikerült közös nevezőre jutniuk. Ennek megfelelően a hivatal ve­zetője — ahogy írásban is rögzítette — a jövőben aktívabb tájékoztatást nyújt szerkesztőségünk­nek — információ formájában akkor is, ha kü­lön nem kérjük —, valamint segítséget az egyes aktuális témák hátterének megvilágításához is. Tehát az együttműködésnek, a színvonalas tájé­koztatásnak nincs akadálya. S ebből nemcsak a lapnak, hanem elsősorban olvasóinknak lesz hasz­nuk. A magyar kormány az import kormányokról az

Next

/
Oldalképek
Tartalom