Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-03 / 232. szám

A létszámot és a struktúrát még lehet fejleszteni CSATLAKOZNÁNAK EURÓPÁHOZ Nálunk megyének hívják Pest megye önkormány­zata úgy döntött, csatlakoz­ni kíván — teljes jogú tagként — az Európai Ré­giók Gyűléséhez, és belépé­si szándékáról értesítette már a szervezet titkársá­gát. Az Európai Régiók Gyű­lését 1985-ben Louvain-la- Neuve-ben alakította meg kilenc interregionális szer­vezet, az Európai Határré­giók Munkaközössége, a Periférikus Tengeri Régiók Konferenciája, a Nyugat- Alpok Munkaközösség, a Közép-Alpi Régiók Mun­kaközössége, a Kelet-Alpi Régiók Munkaközössége, a Pireneusok Munkaközössé­ge, a Jura Régiók Munka- közössége. az Európai Ha­gyományos Ipari Régiók Munkaközössége és a Nem­zeti Fővárosok Körüli Ré­giók Uniója. Az ERGY központi tit­kársága jelenleg Stras- bourgban található, a szer­vezet célja, hogy egybe- gyűjtse kontinensünk va­lamennyi régióját. De mit is értenek ez alatt a kifej e­SEGÍTENEK MAGUKON, AHOGY TUDNAK Vitákra nem kell számítani Sok szép elképzelés bukik meg manapság azon, hogy az önkormányzatoknak sze­gényes a kasszája, többsé­güknek még a működésre is csak alig-alig futja. A testületek úgy segítenek magukon, ahogy tudnak. Ennek érdekes példáját le­het látni Dunaharasztiban. A polgármesteri hivatal a község településfejlesztésé­re egy alapítványt hozott létre, amelynek célja a te­lepülésszerkezet korszerűsí­tése, az arányos település­fejlődés elősegítése, az inf­rastruktúra fejlesztése, a vállalkozók támogatása, a közbiztonság és a közrend megvalósítása. Ezek a célok egybeesnek az önkormányzat feladatai­val, ám amíg ők csupán költségvetési forrásaikból tudnak ezekre áldozni, ad­dig egy közcélú alapítvány mozgósítani képes a jó ügy érdekében az adakozó egyé­neket és szervezeteket is, hiszen közismert, hogy ala­pítványok számára befize­tett adományok leírhatók az adóalapból. Egy jó alapítvány nem­csak az anyagi, de a szelle­mi értékeket is vonzani képes, bizonyos célok, fel­adatok köré értelmiségi tá­mogató kört is kialakíthat. Haszna, hogy egy íól kép­zet szakértői gárdát más körülmények között igen nehéz életre hívni, nem be­szélve arról, hogy egyéb­ként az önkormányzat költ­ségvetését terhelné díjazá­suk. Így azonban — pél­dául Dunaharasztiban — már számos pénzügyi és műszaki ismerettel rendel­kező személy ajánlotta fel segítségét, együttműködé­sét. Hogy a létrehozott alapít­vány és a polgármesteri hivatal között különösen jó a kapcsolat, annak egy­szerű a magyarázata: az alapítványnak a polgár- mester az elnöke, kurató­riumának tagjai pedig egy­ben képviselő-testületi ta­gok, így éles vitákra a két szervezet között bizonyo­san nem kell számítani. A másik — nálunk in­kább ismert — mód, a vi­dékről a város felé történő mozgások eredménye. Ma­gyarországon a lakosságnak csaknem egyötöde a fővá­rosban él, Budapestet így már önmagában vízfejnek lehetne tekinteni. A moz­gás azonban egészen nap­jainkig nem szűnt meg, a nagyváros varázsa még mindig vonzza a beván­dorlókat. Főként a me­zőgazdasági területekről áramlanak a jobb megél­hetés, a munkaalkalom re­ményében a szerencsét pró­bálók a főváros felé. ELSŐ FECSKÉK Legnagyobb részük azon­ban a városba már nem jut be, nem tud lakóhelyet sze­rezni. Megreked a peremke­rületeknél, egyre szélesebb­re duzzasztva az agglome­ráció sávját. Ezek a spon­tán módon kialakult tele­pek nemigen hasonlítanak a nyugati elővárosokra, in­kább a szegénység, a kom­zés alatt, hogy régió? Azon kormányzati szintre kíván­nak vele utalni, amely köz­vetlenül a központi állam alatt áll, olyan politikai képviselettel, amelyet vá­lasztott. tanács, vagy ennek hiányában, a regionálisnál eggyel alábbi szintű, hely­hatóságok által felállított szövetség, vagy testület lé­te garantál. Ilyen többek között a francia Region, a német Land, a svájci Canton, a svéd Landsting, a lengyel vajdaság, illetve nálunk, Magyarországon a megye. Az ERGY jelenleg több mint 165 tagrégiót szám­lál a kontinensen, ame­lyek politikai képviseletét három szervezeten belül kívánják megszervezni il­letve megerősíteni, neveze­tesen az Európai Közössé­gen, az Európa Tanácson és az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferen­cián belül. A régiók, az államok mel­lett ma már egyre fonto­sabb szerepet játszanak, mivel méretükből adódóan közelebb állnak a polgá­rokhoz, valamint a regio­nális politikáért és terve­zésért felelős személyekhez. Eredeti és érdekes módon járulhatnak hozzá az egye­sült és demokratikus Euró­munális ellátatlanság, és az egészségtelen környezet je­gyeit viselik magukon. Napjainkban súlyosbítja a helyzetet, hogy sokan, is­mert okok miatt, még a környező országokból is me­nekülnek, ök szintén első­sorban Pest megyébe ke­rülnek, gyarapítva ezzel a fővároskörnyék népessé­gét. Az infrastrukturális fejlődés pedig egyre inkább ismondott. Hogy a helyzet azonban mégsem elkeserítő, azt bi­zonyítja, hogy a fővárosból való kiköltözködés — ta­lán a nyugat-európai példa jótékony hatására — már nálunk is elkezdődött. Az Érd—Gödöllő képzeletbeli átlótól északra egyre in­kább megfigyelhető néhány, egyelőre még csak „első fecske” otthonteremtése. A Budapestet övező budai hegyvidék, a Dunakanyar vonala egyre népszerűbb, ha a környék településeit járjuk, a polgármesteri hi­vatalok ügyfelei közt mind több letelepedni vágyó, fő­pa kialakításához. Egybe­gyűjtésükkor azonban fi­gyelembe veszik a régiók eltérő nemzeti sajátossá­gait is. Az ERGY hét munkacso­portban fejti ki tevékeny­ségét, ezek az általános regionális fejlesztési stra­tégia, a regionális részvétel a technológiai innováció­ban, a munkahelyteremtés és ifjúsági csereprogram, a regionális kultúrák tá­mogatása, az Európa régiói és a harmadik világ közöt­ti szolidaritás, a határokon túlmutató együttműködés és a helyi térségek problé­mái elnevezésű szekciók­ban. Szervezete három szint­ből áll, első a közgyűlés, amely az összes tagrégió, második az állandó bizott­ság, amely legfeljebb 50 tagrégió egybehívására jo­gosult. valamint az iroda, amely a végrehajtó szere­pet látja el. A szervezetnek jelenleg 7 magyarországi megye a tagja, és most a külügyi bi­zottság javaslatára Pest megye is belépne. A csat­lakozáskor 28 800 francia frankot kell befizetni, ez hozzávetőlegesen 370 ezer forintnak megfelelő összeg, mivel az ERGY alapszabá­lya értelmében a tagdíjat a lakosságszám egyféle szor­zatával alakítják ki. Nem különösen nagy összeg, ki­váltképp, ha azokat az elő­nyöket tekintjük, amelyek a belépéssel járnak. Egyrészt növekszik a me­gye kialakuló demokrati­kus önkormányzati rend­szerben elfoglalt szerepe, másrészt az egységes Euró­pa felé haladva, az államok közötti kapcsolatokon túl, egyre nagyobb a jelentősé­ge a régiók között kialaku­ló kapcsolatoknak. ként fiatal értelmiségi há­zaspárt találni. Sokan tanyát vesznek, vagy biokertészetet építe­nek. Mások egy letűnt han­gulatot, emberek egymásra figyelését keresik. Szabó Elvira, fiatal pedagógus, sajátos szemüvegen keresz­tül látja az életet. Olyan helyen szeretett volna élni, ahol az emberek törődnek egymással, ahol az idősek­nek szavuk van, tisztelik egymást. Erről történetet is mondott. A MEGALÁZTATÁS — Egy alkalommal a ha­tos villamoson utaztam. A kora délutáni órákban a középiskolákból tódultak kifelé a gyerekek, négy-öt tizenéves srác hozzánk is felszállt. Hangos kiabálás­sal dübörögtek végig az ülések között, egyikük egy öreg néni lábára lépett, aki fájdalmasan felszisszent. — Van valami, nyanya? — fordultak vissza a fiúk. — Semmi — nyüszítette az anyóka. — Na azért...! — mond­ták a srácok, és nagy ví­gan dübörögtek tovább, harsogó röhögés közepette. A villamoson sokan utaz­tunk. Persze mind fel vol­tunk háborodva, és sajnál­tuk a nénit, a lába, és a megaláztatás miatt is. Leg­szívesebben mindannyian Nem egészen egy évvel az önkormányzat megala­kulása után már napvilá­got látott Pest megye kon­cepciójának első tervezete. Mivel az önkormányzati törvény a megye helyét és szerepét csak vázlatosan szabályozza, nagy szabad­ságot ad az egyes megyék­nek ahhoz, hogy önként vállaljanak olyan feladato­kat, amelyek nem tartoz­nak más szervek kizáróla­gos hatáskörébe. Az ezek­hez szükséges szervezeti formák kialakításában is szabad kezet kapnak az önkormányzatok. A tervezet tartalmazza a megye politikai, gazdasági, fejlesztési, igazgatási, szo­ciális, kulturális és kül­ügyi koncepcióját, és ami olvasóinkat talán leginkább érdekelheti, a megyei ön- kormányzat hivatalának felépítését és szervezetének továbbfejlesztését. A hiva­tal szervezetét az önkor­mányzati törvény szerint a képviselő-testületnek kell meghatároznia. Bár a hivatal eddig is működött, végleges kialakí­tásához számos jogszabály hiányzott, illetve csak me­rászóltunk volna azokra a gonosz, pimasz gyerekek­re, ... mégsem tettük. Va­lahogyan nem mertük. Hi­szen sokan vannak, hango­sak, mit lehet tudni, mi­ként reagálnak. Szemle­sütve néztünk a földre, és nagyon-nagyon rosszul érez­tük magunkat. FALUSI IDILL Azon a hétvégén vidék­ről jöttünk hazafelé. Va­sárnap délután volt. Meg­álltunk a kicsi pilisi falu­ban. Gyönyörű idő volt, a templom és a városháza közti kis parkban sétáltak az emberek, néhányan a padokon ültek. Az egyiken, kopottas ruhájú, idős asz- szony. Két nagyobbacska fiú kö­zeledett az úton, nem tud­ni, miről beszélgettek, de vidámak voltak, hangosan nevetgéltek, lökdösődtek. — Szépen viselkedjetek! — kiáltott rájuk. Nekem pedig meghűlt a vér az ereimben. Hatos vil­lamoshoz szokott idegrend­szerem szinte összerándult. Mi lesz most? A néni rá­szólt a gyerekekre! Rémül­ten vártam, mi fog történ­ni. Nos, a srácok gyorsan kiegyenesítették lépteiket, a hangos nevetgélés diszk­rét kuncogássá alakult, és a két fiú lecsendesedve, il­ledelmesen sétált tovább a kavicsos kis úton. A néni­nek nem igazán tűnt fel, mekkora hőstettet vitt vég­be. Látszott rajta, ő más­kor is rászól a gyerekekre, ha rosszak. Mert neki itt tekintélye van, mert szere­ti a gyerekeket, mert itt el­fogadják az idősek vélemé­nyét. És feltehetőleg isme­rik is egymást jól, törőd­nek is egymással, ha vala­ki bajba kerül. Mi ekkor határoztuk el, hogy ide költözünk ... net közben született meg. Am utólag ezek is igazol­ták, hogy az ideiglenes szervezet fő vonalaiban már ebben az átmeneti időszak­ban is megállta helyét. A kialakított szervezeti egységek, az irodák tehát változtatás nélkül működ­hetnek tovább, mindössze néhány új szempont jelent­kezett, amelyek figyelembe­vételével teljesebbé tehető a struktúra. Legszembetű­nőbb változás a népjóléti és művelődési iroda ketté­válása, amelyről korábban már részletesebben szól­tunk, és bővült a megyei intézmények száma is. In­dokolttá vált az önálló el­lenőrzési osztály létrehozá­sa, amelyet közvetlenül a főjegyző irányítása alá rendelnénk, mind az intéz­mények, mind a belső el­lenőrzési feladatok ellátá­sára. A jogtanácsosi iroda ügyvédi munkaközösséggé alakul át. Ezzel párhuza­mosan minden irodához külön jogászt alkalmaz­nánk, de leginkább a tit­kárság és a közgazdasági iroda mellé. Ha a képvi­selő-testület elfogadja, az elnök és a főjegyző köré három-három tagú elnöki, illetve főjegyzői kabinetet alakítanánk ki azokra a fel­adatokra, amelyek a két vezető személyéhez kötőd­nek. A hivatal belső tago­zódásáról rajzos vázlat is készült, amelyet azonban nem gondolnak merev rendszernek, illetve egye­dül jó megoldásnak tekin­teni. Ügy vélik, a körülmé­nyek változásával foljra- matosan lehet még e struk­túrát, illetve vele együtt a létszámot fejleszteni. Polgármesterek' konferenciája A Belügyminisztérium októberben újból megren­dezi a polgármesterek or­szágos konferenciáját. A rendezők szakítottak azon­ban az elmúlt évi első ta­nácskozás gyakorlatával, s immár nem egy helyszínen várják a mintegy 3200 pol­gármestert, hanem a nyolc köztársasági megbízott mű­ködési székhelyein. Az adott régióhoz tartod zó megyék helyi önkor­mányzatainak polgármes­terei mindenütt megvitat­ják majd az önkormányza­tok egyéves működésének tapasztalatait, és az önkor­mányzatok pénzügyi hely­zetét, illetve az 1992. évi költségvetés várható ala­kulását, valamint az egyes ágazatok és az önkormány­zatok tevékenységével ösz- szefüggő kérdéseket. Az el­ső konferenciát október 4- én rendezik Győrött, az érintett három megye pol­gármestereinek részvételé­vel. VILLAMOS ÉS KAVICSOS ÚT Két nénike, egy tanulság Nagyobb városok körül a viszonylag sűrűn la- ^ kott gyűrű, az agglomeráció, többnyire kéífélekép- pen alakul ki. Egyik módja a szuburbanizáció, a nyugat-európai, illetve észak-amerikai típusú elő- S városodás, amelynek során a tehetősebb rétegek | a zsúfolt városközpontból kiköltöznek a tiszta, jó ^ levegőjű város körüli településekre. Hamar követi ^ őket a fogyasztói szolgáltatások egész sora, így e S területek gyorsan elveszítik falusias jellegüket és S elővárosi karaktert öltenek. Pest Megye önkormányzatának Hivatala Szervezeti felépítése

Next

/
Oldalképek
Tartalom