Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-26 / 251. szám

1 ÉVFOLYAM, 225. SZÁM 1991. OKTÓBER 26., SZOMBAT BUDA.VIDEKI BUDAÖRS • érd • SZA2HALOMBA.TA • PILIS VÖRÖS V AR • BUDAKESZI • BIAIOR- BAGS • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PATT • ZSAMBEK • SOLYMÁR • TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI « BUDAJENÖ 0 PERBAL • TOK • TINNYE • OROM Ürömi elképzelések Balesetek is történtek Pedagógus művészek Tárlat a Napházban az úthibák miatt A gázvezeték-építésről, a munkálatok során hely­reállított és helyre nem állított utakról is szó esett a többi között az ürömi önkormányzati testület leg­utóbbi ülésén. Egyes képvi­selők elmondták, néhány baleset is történt az uta­kat felszaggató lyukak miatt. A szerződés úgy szól, hangsúlyozta Horváth Pé­ter polgármester, csak ak­kor nyújthatja be a szám­lát a kivitelező, ha az uta­kat is helyreállítják, a megállapodás értelmében. Mivel vállalták, valószínű, hogy el is végzik majd az utak helyreállítását. Türel­met, megértést kért a hely­béliektől, addig is, míg ezek a munkálatok elké­szülnek. VÍZHÁLÓZAT Tóth Istvánné revizor a polgármesteri hivatal gaz­dálkodását áttekintő vizs­gálat eredményeiről szá­molt be, melyet követően a szociális gyermek- és ifjú­ságvédelmi feladatok átru­házásáról döntöttek a kép­viselők. A Rákóczi utcá­ban a vízhálózat kiépíté­sére az ott lakók építőkö­zösséget hoztak létre. Mivel az önkormányzatnak is van ebben az utcában telke, így megszavazták a képvi­selők, hogy hozzájárulnak az építkezés költségeihez. A terveket az önkormány­zat készítette el, saját ma­ga fedezve a kiadásokat. HATÁROK Németh Attila képviselő egy indítványt nyújtott be a testülethez abban az ügy­ben, hogy a kálváriadomb melletti területen sportpá­lya épüljön. A községnek nagy szüksége lenne egy olyan helyre, ahol gyerme­kek, felnőttek sportolhat­nának. A testület úgy dön­tött, valóban jó lenne egy sportpálya, de ha a kegy­helyből, vagyis a dombból is fel kellene használni te­rületeket, nem valósítható meg itt a hiányzó sportpá­lya. Ügyhogy földmérők­kel szeretnék kijelöltetni a birtokhatárpontokat, mi fér el ezen a területen, mi nem. Érdemi döntés csak azt követően születhet eb­ben a kérdésben. Horváth Péter elmondta, szerencsésebbnek tartaná, ha a két község határában levő iskolában épülne meg a tornaterem, olyan, mely megfelelne az elképzelé­seknek. Valamikor Pilis- borosjenő és Üröm közös tanácsa emeltette az isko­lát. A tornaterem alapjai elkészültek, csakhogy épít­kezés közben elfogyott a pénz, így a további mun­ka elmaradt. Ma a’z iskola úgy működik, hogy a gyer­meklétszám arányában tá­mogatja a két település az intézményt. Ürömről több gyerek tanul itt, tehát na­gyobb részt vállal a költsé­gek fedezéséből is. TORNATEREM Hamarosan összeül a két település bizottsága, hogy döntést hozzanak ebben az ügyben. A tulajdonjogokat a fejlesztési tervek előtt tisztázni kell. Ha ez meg­történt, s valamilyen egyezség jön létre, úgy az ürömiek is közelebb kerül­hetnek egy terv megvaló­sításához. Tervek kellenek, műszakilag megalapozot­tak, s persze némi pénz, azután felépülhet a torna­terem. J. Sz. I. A látogató D. Kovács Júlia tűzzománc képei előtt Pázmány Ágnes nagyszerű kerámiákat hozott cl az érdi kiállításra Üjbóli megalakulása után az első kiállítást Erden rendezte meg a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületében tevékenyke­dő, úgynevezett Kilencek képzőművészeti csoportja. A pedagógus művészek a képzőművészet minden ágából hoztak szebbnél szebb alkotásokat a Sárd utcai galériába. A színvo­nalas kiállítás egyébként a jövő hónap közepéig te­kinthető meg Csuka Zoltán egykori otthonábah. Ciszterci romok az erdő mélyén Elhanyagolt öröksei Kovács Erzsi Budaörsön Üj szerepkörben is '„A Rét Kovács : Mi ...” cím­mel vasárnap délután 17 óra­kor a budaörsi Jókai Mór Mű­velődési Központban zenés ta­lálkozás lesz Kovács Erzsivel, Kovács Katival, Lehoczky Zsuzsával. A zenét a Canada Dry szolgáltatja. — Kovács Erzsi táncdal- énekes az ötvenes évek ele­jén egyik napról a másikra berobbant a könnyűzenei életbe. Számai pillanatok alatt slágerek lettek. De amilyen hirtelen jött, olyan hirtelen el is tűnt. Mi tör­tént valójában? — 1951-ben szerelmem­mel, Szűcs Sándor népsze­rű futballistával tiltott ha­tárátlépés kísérlete, miatt letartóztattak. Öt felakasz­tották, engem több eszten­dei börtönbüntetésre ítél­tek. Szűcs Sándor megké­sett rehabilitációja éppen a napokban történt meg. — Amikor Kovács Erzsi BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. @ Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachner Edit. ® Fogadónap minőén hét­főn 14—17 óráig a szerkesz­tőségben. Címünk :JBp. VIII., Somogyi B. u. 6. Pf.: 311. ír. sz,: U46. Telefon: 138-4761, 138-4037. kijött a börtönből, ismét énekelhetett? — Rögtön nem... Elő­ször a vendéglátóiparban helyezkedtem el, de aztán egy alkalommal valaki he­lyett be kellett ugranom, és a felszolgálónőnek sikere volt. Így kezdtem el újra énekelni. — Ismét a közönség ked­vence lett, hiszen a Tűzpi­ros virág, a Rejtély s a többi dal egy csapásra slá­ger lett. De aztán a hatvanas évek végén eltűnt a könnyűzenei életből. — Ügy éreztem, hogy a beat beköszöntével nincs szükség rám. A férjemmel, Kékesi János zongoramű­vésszel úgy éreztük, jobb, ha eleget teszünk a kül­földi meghívásoknak. Az Interkoncert szervezésében turnéztunk. Amikor haza­jöttünk, ismét kezdtem fel­lépésekre járni, majd meg­jelent a nagylemezem, és azóta már a második is. — A közelmúltban viszont új szerepkörben is bemu­tatkozott ... — Karinthy Márton hívott meg Méray Tibor Búcsú­levél című regénye színpadi adaptációjának egy szerepére. A mű szinte politikai krimi izgalmával szól a sztálinizmus idősza­káról, én pedig prózai sze­repet is játszom. D. A. Az örök kérdés: szegé­nyek vagyunk vagy gazda­gok? Vagy pazarló szegé­nyek? Szellemi és anyagi kincseinket egyaránt paza­roljuk. Tehetséges honfi­társaink sorra lépik át az országhatárt, hogy külföl­dön kamatoztassák tudá­sukat, termálvizeink elfoly­nak, építészeti emlékeinket az időjárás szeszélyei mel­lett vandál kezek teszik tönkre. Ha valaki pesszimistának találja a fenti sorokat, láto­gasson el Pilisszentkereszt- re, és nézze meg, milyen állapotban vannak a Vi­lágörökségbe is beülő kö­zépkori ciszterci apátság romjai. Kérdezze meg a plébánost, Ackermann Kál­mánt, néhány segítőtársá­val hogyan próbálja men­teni, védeni a még megma­radt köveket. Olyan kincset, olyan kul­túrtörténeti értéket rejt a pilisi erdő, melynek védel­me meghaladja egy falu erejét. A francia ciszterci rend szerzeteseit III. Béla hívta Magyarországra a XI. szá­zad elején. Pilisszentkereszt monostora az országban harmadikként épült 1184- ben, a zirci és a szentgott­hárdi után. A két királyi központ, Esztergom és Öbuda közelsége miatt ki­emelkedő jelentőséggel bírt. Gerevich László, aki másfél évtizedig folytatott itt ásatásokat, a leletanyag és a Franciaországban ta­lált dokumentumok alapján bizonyította, hogy a cisz­terciek egy elhanyagolt bencés területet kaptak meg, és az ott talált temp­lomrom köveit építették be saját templomuk és ko­lostoruk falaiba. Mint dolgozó rend, az ipart kezdték fejleszteni. Vízimalmuk, mely a fel­jegyzések szerint Európá­ban a legnagyobb volt — három kohót működtetett. A szerzetesek agyagtár­gyakat, például padlócsere­pet égettek itt, aranyat és ezüstöt munkáltak meg. A királytól ugyanazokat a kiváltságokat kapták meg, mint amilyenek oda­haza, Franciaországban megillették őket. Óriási földterület tartozott hozzá­juk, jelentős volt vámjöve­delmük. Épületeik a korai gótika első képviselői közé tartoz­tak. Maga a templom ak­kora volt, mint a Mátyás­templom. Hozzá csatlako­zott az emeletes kolostor, a kútház, kicsit távolabb he­lyezték el a műhelyházat, a vendégházat és a malmot. A malom előtt mesterséges tó volt, melyet három for­rás táplált. (Mára egy ma­radt. Itt alakult meg száz éve a Természetbarát Szö­vetség.) . Az apátság nagyságát és erejét mutatja, hogy há­rom új apátság alakulását segítették elő, Pásztóét, Bélháromkútét és Ábrahá­mét. A következő fontos dátum 1213., amikor Gert­rud királyné itt rendezett vadászatot, és ezt az alkal­mat használták fel a ma­gyar főurak, hogy megöl­jék. A vitára, tudniillik, hogy valóban itt van-e eltemet­ve Gertrud, pontot tett az az alapítólevél-másolat, melyet megtaláltak az Or­szágos Levéltárban. Az apát kérte IV. Bélától, aki az iratot egy megjegyzéssel egészítette ki: örömét fe­jezte ki, amiért édesanyját tisztességgel eltemették. A törökdúlás megpecsé­telte az apátság sorsát. A szerzetesek nagy része Ausztriába menekült, az ittmaradtakra halál várt. A törökök az épületeket sem kímélték. Egy romhalmaz maradt a pálosokra — a terület kö­vetkező gazdáira —, akik egy félreértés folytán azt hitték, hogy itt van elte­metve rendjük alapítója, Szent özséb. (A kutatások azóta bebizonyították, hogy özséb sírja a Pilis másik oldalán, Klastrompusztán van.) Több évtizedes per kez­dődött a két rend között, melynek a szerzetesrendek eltörlése (II. József) vetett véget. A romok azóta csak fo­gyatkoznak. Az 1960-as évek végén felcsillant a re­mény, hogy Gerevich pro­fesszor jóvoltából közkincs- csé válnak a ciszterciek emlékei, de másfél évtized után, 1982-ben anyagi okok miatt le kellett állíta­ni az ásatásokat. A plébános, aki nagyon Az életmód is felelős Magyarország évek óta vezető helyet foglal el a megbetegedési-halálozási világstatisztikában: csök­ken a várható élettartam, s a munkaképes (főként a 40-60 éves) korosztályok­ban drámaian megnőtt a nem fertőző, krónikus be­tegségeit okozta halálozás. Ezek között a szív- és ér­rendszer ismert betegségei a halálozás több mint 50 százalékáért felelősek. A klinikai és epidemiológiai vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy az „első számú közellenség”: a szív- infarktus okozta szívhalá­lért az egymással összefüg­gő orvosi-biológiai és élet­módbeli tényezők (öröklő­dés, magas vérnyomás, fi­zikai inaktivitás, dohány­zás, stressz) a felelősek. Az öröklődés elsősorban az érelmeszesedésért okol­ható vérzsírok — köztük is a koleszterin-, illetve LDL- szint — szabályozásában játszik szerepet. Népessé­günk mintegy 5 százaléká­ban fordul elő infarktus, s e betegségek a halálozás 25 százalékáért felelősek. Kampányok folytak a do­hányzás, a magas vérnyo­más ellen, a fizikai aktivi­tás mellett, de a talán mindegyüknél súlyosabb koleszterinveszély polgársá­gunk körében jószerivel is­meretlen. Holott feltárása és kezelése jelentős sikere­ket hozott például az egészségmegőrzés terén előttünk járó USA-ban, NSZK-ban, Finnországban. A vizsgálatok egybehangzó eredménye szerint a vér­zsírok 10-15 százalékos csökkentése 15-20 százalék­kal csökkenti az infarktus gyakoriságát. A vér kolesz­terinszintjének csökkentése révén az iníarktushalálo- zás 30 százaiéiba védhető ki. A ciszterciek egyik bencés öröksége (Hancsovszki János felvételei) sokat gyötrődik a pusztuló kincs láttán, mint helyi képviselő, a terület védel­mének megoldását sürgeti, de a falunak sok egyébre is kell a pénz. A testület egyelőre a romok körbeke­rítését és egy alapítvány létrehozását tervezi. Idén lett kész az a fa­ház — a plébánia kertjé­ben —, melynek építését még a tanács támogatta; ide hordták be a könnyen mozdítható köveket. Nem múzeum, csak „lerakat”, de az érdeklődők megtekint­hetik. Ha Pilisszentkeresz- ten járnak, bátran csönges­senek be a plébániára! Pachner Edit

Next

/
Oldalképek
Tartalom