Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-02 / 231. szám

Ma délután Városvédők összejövetele Október 2-án, szerdán 17 órakor találkoznak ismét a Váci Városvédő és Város­szépítő Egyesület tagjai a művelődési központban. Mint az egyesület elnökétől megtudtuk, ezen a napon elsősorban az október 18-ra tervezett zene pavilon-át­adási ünnepség részleteit beszélik meg. Ezt követően az esedékes évi közgyűlés kerül terítékre. A városvé­dők szeretnék, ha a zene­pavilon avatásával egy na­pon kerülne arra sor. Végül a világkiállításról, annak esetleges helyi kihatásairól, a kihasználható lehetősé­gekről tartanak ötletbörzét. Várnak mindenkit, nem csak az egyesület tagságát! Nagymaroson Ifjúsági találkozó Idén is megrendezik az immár hagyományos őszi ifjúsági találkozót Nagy­maroson. A találkozóra ok­tóber 5-én kerül sor. A ta­lálkozó 9 órakor kezdődik, a plébánia udvarán, s té­mája II. János Pál pápa Népstadionban elhangzott beszédének átgondolása. A szentmisét délután fél négy­kor Gyulay Endre szeged- csanádi megyés püspök mu­tatja be. Ki járt jól? Az asszony szeretné elfe­lejteni már az egész esetet. Tudja, milyen balga volt, bedőlt a hirdetésnek, s es­küszik, többet nem lesz ilyen elővigyázatlan. A fa­luban mindenki őt figyelte heteken keresztül. Kiló­számra jötték a levelek, a postára az ezresek. S sze­mélyesen is sokan keresték fel őt. Hogyan kezdődött? Lejárt a fiatalasszony gyermek- gondozási segélye, s bár a régi munkahelyen vissza­várták, mégis úgy döntött, felmond, mert gyerek mel­lett nehezen tudna túlóráz­ni, bejárni Vácra. Helyben viszont igen szűkösek a munkalehetőségek. Erről panaszkodott tágabb csalá­di körben, amikor azt a tip­pet kapta: olvassa a Tipp­et, vagyis az ilyen nevű hir­detési újságot. Talált is ma­gának való hirdetést. Nem is egyet. Jó kereseti lehető­séggel bedolgozói munkát kínáltak. Néhány címre le­velet küldött. Az elsőre, amelyet, úgy emlékszik, Ta­tabányára írt, jött is a vá­lasz, melyből kitűnt, hogy az Országos Inform áciukül- dő Szolgálattal lépett kap­csolatba, s ezáltal bedolgo­zó munkatárs lett. A fel­adata csupán az lesz, hogy információkat kell eladnia hirdetések, levelezések út­ján. A kereset minden in­formáció után 580 forint — ennyit fizetett az utánvéttel' érkezett levélért a fiatal- asszony is —, s biztatták, hogy a tapasztalatok alap­ján napi 2-8 megrendelés érkezik, igy a napi bevétel ezrekben értendő. Több pontba szedett ma­gyarázat teszi még hitele­sebbé a kézzel írott leve­let. hivatkoznak tesztek eredményeire. Majd négy cím következik a végén, az első kimarad, s az új mun­katárs írja be negyediknek magát. Persze előtte neki is le kell másolnia a levelet, a XXXV. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM 1991. OKTÓBER 2., SZERDA Megszoktuk a pormentes napokat A lakosság finnyás, de félnie nem kell Hagyománytercmtésre vállalkozott a Petőfi Sándor Ál­talános Iskola, amikor elhatározta, védelme alá veszi Királyrétet és környékét. Mindenekelőtt a Petőfi-forrást kellett istápolni, melyet a 7 b osztály Babiák Mihályné vezetésével és a szülők segítségével szépen rendbe hozott. A ..forrásavató'' ünnepségre csaknem ezer gyerek kirán­dult a váci iskolából, ahol egy kellemes napot töltöttek el a diákok a gyönyörű környezetben Fölébredt a szunnyadó szörnyeteg. Üjra füstöt okád a torkán — jelentették ijedten azok, akik rálátnak a ce­mentgyárra. Hát mégis ... ? Hát mégsem __? — hülc­d eztek a tapasztaltakon, hiszen már úgy megszoktuk a pormentesebb hétköznapokat. Hát, igen, a jót könnyű ,. • De lesz-e újra asztma, ecetes autómosás? Kovács József műszaki igazgatót kértük, nyugtas­son meg a fölösleges aggo­dalmak felől. Megtudtuk, pillanatnyilag a próbaüzem is leállt, mert nehézségeik adódtak, de nem környe­zetvédelmi, hanem gépé­szeti jellegűek. Az ebből adódó veszteségüket a né­met gyártó cég fizetné, de levelek elküldeni a hirdetésére ér­deklődőnek — persze pén­zért. Bizonyára ismerős ez a bűvös láncrendszer, ami minden esztendőben vala­milyen formában felüti fe­jét, s gyors meggazdago­dási lehetőséget ígér. Nos, a fiatalasszony — aki első levelére megkap­ván az úgynevezett infor­mációs központ egyik mun­katársától a választ, úgy gondolta, megteszi amire kérték. Hirdetést adott fel a Mai Nap Rt.-nél, ő is be­dolgozói munkát kínálva. Gyanakodni csak akkor kezdett, amikor a többi le­velére, amelyeket hirdeté­sekre küldött, ugyanazt a választ kapta, mint az első­re. De már akkor nem volt visszaút. Jöttek a pénzek, a levelek, az emberek. Busás haszonra is szert tehetett volna, ám ebben megaka­dályozta lelkiismerete. S mit gondoltak volna a fa­luban róla, ha munka nél­kül egy fillért is elfogad va­lakitől. Nem vette fel tehát a pénzeket, visszaküldte feladóiknak. Egy életre ta­nult az esetből. Saját ká­rán. Hiszen hirdetéseiért is fizetett. Miközben azon gondol­kodtam, hány és hány em­ber esik áldozatául naiv- ságból, butaságból e szélhá­mosságnak, s a hirdetők és a posta jár jól, szemem egy Tatáról érkezett levelet pillantott meg. Címben csak a postafiókunk szerepelt, tartalma felbélyegzett vá­laszboríték, üres írólap, s egy rövid levél: „Kérem, hogy tájékoztasson az ön által hirdetett „otthon vé­gezhető munka” milyensé­géről és feltételeiről.” Tu­dom, ilyen tartalmú hirde­tést nem adtunk fel, így szerkesztőségünkön a sor kinyomozni, hol, illetve ki­től kapott levélben olvasta tatai levélírónk postafió­kunk számát. (hálás-/) egyelőre nincsenek ilyen veszteségek, mert még tud­nak cementet eladni. Egy­részt a raktárból, valamint eg? negyedik vonalon zaj­ló minimális termelés ered­ményeképp. Az előkészületekkel pár­huzamosan mélák a gyár környezetvédelmi szem­pontból fontos paraméte­reit, természetesen a pró­baüzem idején. Ilyenkor porra és zajra egyaránt kí­váncsiak a műszerek. A tényleges indulás csak ak­kor jöhet szóba, ha ezen a téren minden rendben lesz. De mint megtudtuk, más bajok is vannak. A próba­üzem leállása után legutóbb bizonyos falazási munká­latokat végeztek még. A gyár vezetői szeriint a la­kosság számára is szeren­csésebb volna, ha már be­indult volna a tényleges termelés, mert nem kap­nának szárnyra megala­pozatlan híresztelések, ijesztgetések. Meddig ad­nak hát talajt az efféle bi­zonytalanságnak? Pontos választ nem kaptunk, csak annyit, szeretnék, ha az el­húzódott átadás október­ben vallóban megtörténne. Talán van, akinek sze­met szúrt, mi is az a ne­gyedik vonal, ahol pilla­natnyilag is megállás nél­kül termelnek. A műszaki igazgató válasza szerint, már ez is korszerűsítettebb, mint a hőskori kemencék, de a nagy rekonstrukció vé­geztével itt a negyedik vo­nalban is továbblépnek. Kérdés csak az, hányadik vonalba? Egy biztos, meg­látjuk, hiszen mi biztos itt leszünk, ugyanolyan „kor­szerűtlen” szemlélettel, mint eddig, hogy nem szenved­hetjük a káros mellékha­tásokat. Dudás Zoltán (Iványi Károlyné felvételei) Dunagyüngye filmszínház (Dr. Csányi László krt. 58.): október 2-án, szerdán este fél 6 és fél 8 órakor a Le­ni ngrádi cowboys menni Amerika című zenés finn filmszatírát vetítik. Rendez­te: Aki Käurismäki. Fősze­repben: Matti Pellonpää és Kari Väänänen. Témája: Valahol a tundrákon él a világ legtehetségtelenebb rock and roll bandája. A le­hetetlent nem ismerő me­nedzserük elhatározza, hogy turnéra viszi őket az Egyesült Államokba ... Nyilatkozik a vezető edző Mire képes még a Váci Izzó? Túl az őszi szezon egy- harmadán, túl a sikeres nemzetközi bemutatkozá­son, beszélgetésre kértük Csank Jánost, a Váci Izzó labdarúgócsapatának mes­terét. — A szovjet—magyar mérkőzést hogyan látta? — Természetesen szurkol­tunk a jó eredményért, s az elért döntetlent annak tartjuk. Erre felfigyelnek a futballvilágban. Ugye mondanom sem kell, hogy a döntetlen milyen jól jön­ne nekünk is, a Dinamo Moszkva elleni visszavá­gón. Nehezíti dolgunkat a sok sérülés. Bereczki — akit a magyar mezőny leg­jobb emberfogójának tar­tanak — valószínűleg nem lesz ott a pályán. Így nehéz lesz tartani Kolinanorót, aki a válogatottban is meg­megvillant. — Ha sikerülne a tovább­jutás, kit szeretne ellenfe­lül? — Olyan csapatot, akit meg tudunk verni. De mi­vel ez csak utólag derülhet ki, nem válogatunk. Igazi nagy csapat is bukdácsol­hat, és kisebb is összeszed­heti magát. Azt hiszem, könnyű ellenfél semmi esetre sem lenne. Bár már csak ott tartanánk, hogy a következő fordulóra kellene készülni. — Hogy ítéli meg csapa­tát az őszi teljesítmény alapján? — Jól kezdtünk, az ered­mények magukért beszél­nek. Ügy érzem, minden­ki megtesz mindent a csa­pat körül a sikereiért. Hogy ez a bajnokság végére mennyit ér, majd meglát­juk. Mindenesetre nem vagyunk könnyű helyzet­ben, nem dúskálunk a ja­vakban. A váci pálya sok játékos számára átmeneti állás. Elődeim és László At­tila eredménye, hogy min­dig jó érzékkel találtak olyan játékosakat, akikből nem volt nehéz jó közössé­get, jó csapatot kialakítani. — Milyennek látja a ma­gyar bajnokság színvona­lát? — A tömegsportbázis to­vább szűkült, így biztos, hogy néhány tehetséggel szegényebb labdarúgásunk. De, hogy képes nagy ered­mények elérésére, azt bizo­nyítja a mostani döntetlen is. Nálunk is vannak jó és unalmas meccseik, de így van ez tőlünk színvonala­sabb bajnokságokban is. — A brazil játékosokról mi a véleménye? — A hátvéd Carlos ha­mar beilleszkedett, húzó emberré vált. Csatártársá­tól még sokat nem tudok mondani. Jelenleg sérült, s mivel még játékengedé­lye sincs, egyelőre nem szá­míthatunk rá, csak bizakod­hatunk. — Milyen a csapat és a közönség viszonya? — Vác viszonylag kis vá­ros. így lélekszámához vi­szonyítva a mérkőzésen­kénti 3 ezer 500 néző átla­gosan nem kevés. Igaz — véleményem szerint — a csapat több szurkolót is megérdemelne. Akik azon­ban kijárnak, zömében se­gítenek, buzdítják a csapa­tot. ök talán el is fogadják, hogy a foci elsősorban já­ték, igaz, ezt nagyon komo­lyan kell venni. S ami a leg­fontosabb, emberek játsza­nak embereknek. Akik a pályára lépnek, a legjobb eredményt akarják elérni. Nem érdemlik meg a hán­tást, a mocskolódást. A já­tékosnak az önbizalmát kell növelni, ehhez az edző egyedül kevés! Lehet hi­bázni, lehet vereséget szen­vedni, de ha a közönség és a csapat együtt van, köny- nyebb elviselni a kudarcot is. — Elszerződne külföldre? — Ahhoz, hogy erre esé­lyem legyen, menedzselni kellene magam. Én most a munkámmal törődök. Itt a Duna partján úgy érzem, meg tudom valósítani szak­mai elképzeléseimet, jól ér­zem magam Vácon. Nem vágyom a fővárosba, sem külföldre. Nem kergetek ró­zsaszín álmokat. NB I-es edzőnek érzem magam, s amíg ebben a közegben hasznosan tudok dolgozni — maradok. Csank János látszatra is fegyelmezett, kiegyensú­lyozott ember. Igaz, ahogy elmondta, ez nem esik ne­hezére, ezt szokta meg. Csa­patának nemcsak erőnlétet, taktikát, de viselkedésével tartást is ad. Nem járnak a fellegekben, így a pokol gyötrelmeit nem ismerik. Simák Attila VÁCI HÍRLAP Vác, Dr. Csányi László krt. IS. • A szerkesztőség ve­zetője: Borgó János. 0 Munkatársak: Dudás Zol­tán és Halász Erzsébet. • Postacím: Vác, Pf. 32. 2801. Telefax és telefon: (22) 10-095. Telex: 282 297. • Szerkesztőségi fogadóóra: kedd és péntek 13-tól 1$ óráig, g Hirdetésfelvétel a szerkesztősegben naponta délelőtt 9-töl 11-ig, vala­mint a váci hirdetőirodá­ban (Jókai ute.a 9.) hétfőn és kedden déhitón ló-től 17 óráig. ~<J€írían 5 Forrásmentő diákok

Next

/
Oldalképek
Tartalom