Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-02 / 231. szám

MAR NINCS MESSZE BUDAPEST Az álmok néha nem hazudnak Ami nemrégiben álom volt csupán, az mára már valóság. Egy kora februári falugyűlésen bizony sokan megmosolyogták dr. Krénkó József polgár- mester szavait. Utat ígért, melynek segítségével Inárcs közelebb kerülhet a fővároshoz. Bekötő­utat, csatlakozást az M5-ös autópályához. Ügy lát­szik, az álmok tényleg nem hazudtak, hiszen le­zajlott az ünnepélyes átadó ceremónia. Külsősé­gekben korántsem impozáns rendezés, csak egy nemzetiszínű szalag átvágása jelentette az ese­ményt — a mű azonban önmagáért beszél —, Inárcs népe birtokba vehette az utat. Ha kiszámoljuk, megle­pődhetünk. Mindössze fél év elegendő volt minderre. Amikor ma — a kor divat­ja szerint — szokásunk pa­naszkodni, nehézkes és gát­ló körülményekre hivatkoz­ni. íme egy recept: így is lehet. Tehát a tél végén le­zajlott versenytárgyalás négy pályázója közül a leg­olcsóbb megoldással kiruk­koló ŰT-TESZT nyert. Ök azonnal munkához láttak, a tervek viharos gyorsaság­gal elkészültek. Némi aka­dályt jelentett egy — pon­tosan a leendő út mezsgyé­jén levő — ingatlan. A Baj- csy-Zsilinszky út 150. sz. lakója, özvegy Benkovics Lászlóné számára kellett más lakásmegoldást keres­ni. A hetvenéves asszony méltányolta a falu kérését, és hajlandó volt változtat­ni addigi megszokott életén, még a jól termő gyümölcs­fáiról is lemondott. Csere- szerződés keretében, a Jó­zsef utcában kért és kapott házat, pincét, istállót meg garázst. Egy telek csücske szintén az út áldozatává vált, a tulajdonost egy másik föld­nyelvvel kárpótolták cseré­ben. És mivel már semmi más gátja nem volt a mun­kának, májusban nekilát­tak. A tempóra jellemző: júliusban közlekedhettek az úton. Noha még átadás nél­kül, még engedélyek híján, de már komplett aszfalt bo­rította a korábbi szántó­földet. — Nem tudok a kivite­lezőkre rosszat mondani — Hornyák Árpádné jegyző asszony elégedetten sum­mázza az építkezést. Kép­zelje el, amikor valaki autójával a készülő útra té­vedt — a nagy gépekkel még félre is álltak, igazán előzékenyek, gyorsak és készségesek voltak, minden kérésünknek igyekeztek eleget tenni. Szerencsénk volt velük? Amikor az asz­faltot terítették, még az is­kolai kézilabdapályára is húztak egy réteget, teleany- nyiért, mint amennyiért más cég elvégezte volna. — Szóval tulajdonképpen nyárra már készen volt minden. Azóta műszaki vizsgálatok, ellenőrzések folytak, de akik ismerték az új utat, már azon jár­hattak. Aztán a jelzőtáb­lákra vártunk. Sajnos, elő­fordult, az út széli jelzőcö­löpökből, a sűrűn elhelye­zett, fényvisszaverő oszlo­pokból egyszer csak eltűnt valahogy húsz darab. A körzeti megbízottunk azon­ban tudta, hol és kinél ke­resse; másnapra visszake­Gyöngyösön, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Vállalatgazdasági Üzem­mérnöki Intézetében ren­dezik meg a XXVIII. or­szágos mezőgazdasági gé­pesítési tanácskozást, októ­ber 3—4-én. Számos elő­adás hangzik majd el ar­ról, hogy milyen technoló­giák segítik a mezőgazda- sági nagyüzemeket, vala­mint a kisgazdaságokat a rültek a helyükre. Még fü­vesítettünk, kaviccsal kel­lett szórnunk a mezsgyét. És kész. Átadták, átvettük. — Mikorra várható, hogy az autópályán is jelzik, Inárcs felé hol kell letér­nünk? — Hát, az még várat egy picit magára. Ügy látszik, az építkezésnél hosszadal­masabb az ügyintézés. Az M5-ösről a 35. kilométerkő­nél kell letérni, panziót je­lez ma még csak ott a táb­la. Az Inárcs felh’at késik. Ennek az az oka, hogy sze­retnénk az utat az önkor­mányzati tulajdonból átad­ni az Autópálya Főmérnök­ségnek. ók készítik majd el a nagyméretű tájékoztató kiírásokat. Egy-egy tábla legalább százezer forint, ezt már nekik kell állniuk. És gondolunk a holnapra is. Egy esetleges felújítási munka, a későbbi költségek már hadd ne minket terhel­jenek. Azokra már sehogy sem futná. De ezek a mos­tani gondjaink már igazán elenyészők. Mindezt elfe­ledteti az: Budapest csak 25 percre van Inárestól. Reméljük, a most készülő térképeken már jelzik, autósok, figyelem, van egy új út, és igenis már közel vagyunk mindenhez! fi lehető legeredményesebb termelőmunkában. Megtudtuk, hogy a gyön­gyösi rendezvényen, a nyi­tónapi plenáris ülésen egye­bek között szó lesz az ener­gia- és anyagtakarékos technológiák alkalmazásá­ról a szemes termény fel­dolgozásában, a GATE-ban végzett kísérletekre tá­maszkodva. Gépesítési tanácskozás Takarékos mezőgazdák B/A TORBÁG YTÓL SZENTENDRÉIG Telefonprogram az évezred végéig A Magyar Távközlési Vállalat összeállította Pest megye három körzetének — Biatorbágy, a váci agglo­meráció és Szentendre vi­dékének az évezred végéig szóló fejlesztési programját. A tervek elkészítésénél szem előtt tartották e tele­püléseik és környékük álta­lános fejlesztési koncep­cióit. A lakosság számának gyarapodását, a vállalkozá­sok szaporodását, s az ezzel kapcsolatos telefonigénye­ket. Alapvető feltételnek tekintették, hogy az újon­nan létesülő helyi közpon­tokat a legkorszerűbb digi­tális berendezésekkel lássák el, és ehhez kapcsolódóan megteremtsék azokat a fel­tételeket, amelyekkel a tá­volabbi időben lehetőség nyílik a szükséges bővíté­sek elvégzésére. E program szer kit Bia­torbágyon ez év végére el­készül egy négyezer helyi és kétezer távolsági beszél­getésre alkalmas új köz­pont. Ennek telepítése már azzal a céllal történt, hogy jövőre a góckörzetben, de főleg az agglomerációs terü­leten az üzleti jellegű igé­nyeket ki tudják elégíteni, és biztosíthatják a főváros határában létesülő nagy- beruházások kiszolgálását is. A jelenleg budapesti központokból ellátott bu­daörsi, budakeszi, törökbá­linti és diósdi telefonok a jövőben ehhez az új köz­ponthoz kapcsolódnak majd. így az adott, terüle­tek telefonálási lehetőségei jelentősen megjavulnak. Ugyanakkor a fővárosban felszabaduló kapacitást is a helyi igények kielégítésé­nek szolgálatába állítják. A váci körzet agglomerá-. ciós részében több mint egy évtizede megoldatlan a távbeszélő-ellátás. Az év végére Vácott elkészülő új központ lehetőséget teremt arra, hogy e gondokon könnyítsenek. A további fejlesztés során jövőre szándékoznak megkezdeni azokat a beruházásokat, amelyek lehetővé teszik a Váctól délre eső három te­lepülés digitális telefon- központokkal történő ellá­tását, s így 1993 végéig e területeken is megjavíthat­ják a telefonálás lehetősé­geit. Szentendre agglomerációs részében ugyancsak évek óta égető és sürgető a táv­beszélő-hálózat fejlesztése. A megnövekedett igényeket Számba véve ez év végére clkészíiik azt a szentendrei központot, amelynek segit­Sürgősséggel tárgyal a Parlament a világkiállítás megrendezéséről Világkiállítás, 1956-os emlékérem alapítása, va­gyonelszámoltatás, kiegészítő támogatás a rászo­rulóknak, a llungalu lit. állami kölcsöntartozása — mindezek a témák szerepeltek az Országgyűlés keddi ülésnapjának napirendjén. A feszes munka­tempót követelő program — a szokásoknak meg­felelően — kiegészült a miniszterekhez intézett interpellációkkal és kérdésekkel. A világkiállítás napirend­re tűzésének ügyében gyors és csaknem egyhangú véle­ményt tükröző döntés szü­letett: a képviselők nagy többsége támogatta, hogy az Országgyűlés sürgősség­gel tárgyalja a világkiállí­tás 1996-os megrendezésére vonatkozó törvényterveze­tet. Ezt követően a ház törvényt alkotott az 1956-os emlékérem és emléklap alapításáról. Az újonnan létrehozott kitüntetést a miniszterelnök előterjeszté­sére a köztársasági elnök adományozza majd, először ez év október 23-án — a forradalom 35. évforduló­ján — az ’56 őszén szerzett érdemek elismeréseképpen. A törvényjavaslat kapcsán ismételten felvetődött az igazságtélel kérdése, Kónya Imre, az MDF frakcióveze­tője arra szállította fel kép­viselőtársait: csak akkor szavazzák meg a törvény­javaslatot, ha egyetértenek 1956, illetve a múlt rend­szer bűnöseinek felelősség- revonásával. Javaslata azonban nem találkozott a többi — elsősorban ellen­zéki — frakció egyetérté­sével. Éles nézetkülönbségek kísérték az elmúlt rend­szerhez kötődő egyes társa­dalmi szervezetek vagyon­elszámoltatásáról szóló tör­vény módosítása feletti vi­tát is. Több képviselő is bírálta az MSZP-t, amely — mint elhangzott — az egykori pártállam jogutód­jaként továbbra sem tett eleget az elszámolással kap­csolaté« törvényes kötele­zettségeinek, Felvetődött az is, hogy a visszaélések feltárására induljanak bün­tetőjogi eljárások. A vitát végül is a szocialista frak­ció kérésére elnapolta a ház. A befektetési alapok­ról szóló törvényjavaslat ügyéljen sikerült lezárni az általános vitát, a tervezetet a képviselők részletes vi­tára bocsátották. Délután az Országgyűlés a frakciószónokok csaknem egyöntetű állásfoglalásának hatására nem szavazta meg az 1990. évi ideiglenes vagyonpolitikai irányelvek­ről szóló országgyűlési ha­tározati javaslat módosítá­sát, A kormány előterjesz­tése immár sokadik alka­lommal hosszabbította vol­na meg a privatizációt, így az Állami Vagyonügynök­ség működését is kezdettől fogva szabályozó paragra­fusokat. A frakciók képvi­selői azonban úgy találták, hogy az immár benyújtott és hamarosan sürgősséggel megtárgyalandó új vagyon­politikai irányelvek megvi­tatásáig nagyobb kockáza­ta lenne a régi szabályok „kiigazításának”, mint az időleges jogi moratórium­nak. Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter elmondta, hogy az új irányelvek elfo­gadásáig hátralévő néhány hétben sem áll le a privati­záció folyamata, mert en­nek szabályozására időköz­ben számos más törvényt elfogadtak. Az ÁVÜ to­vábbra is előkészítheti a szerződéseket, tárgyalhat a külföldi cégekkel, Mádl Ferenc szerint csupán a privatizációból befolyó bevé­telek ügyében nem intéz­kedhet. Az időleges joghézagot teremtő határozathozatal­ban —- eddig példátlan mó­don — tartózkodtak a sza­vazástól a képviselői man­dátummal is rendelkező ál­lamtitkárok, s a frakció­szónokok érveinek hatására mindössze nyolc „igen” szavazatot kapott a kor­mányelőterjesztés. A törvényhozás elfogadta azt a határozatot, amely lehetővé teszi, hogy a Hun- galu Rt. állami kölcsöntar­tozását átválthassa rész­vénnyé. Egyhangú szava­zással elfogadták az idei költségvetés és az állam- háztartási törvény módosí­tására vonatkozó javasla­tot, amelynek értelmében októberben kiegészítő tá­mogatást kapnak az ener­giaár-emelés részleges kompenzálására az ala­csony nyugdíjban, nyugdíj- szerű rendszeres szociális ellátásban és a családi pót­lékban részesülők. A keddi ülésnap történé­seihez tartozik az is, hogy egy parlamenti sajtótájé­koztatón az MDF képvise­lői — az alkotmánybírósági döntés tükrében — ismer­tették álláspontjukat a mé- diaalelnökök kinevezésével kapcsolatban. Az Országgyűlés nem sokkal este háromnegyed hat után befejezte munká­ját. «égével e körzetben kilenc­ezer helyi, és hétezer távol­sági beszélgetés lebonyolí­tásával növekedhet a kapa­citás. Ez utóbbi beruházá­sokkal például 1993-ban el­kezdődhet annak a 2000-ig szóló programnak a meg­valósítása, amely egyebek között P ilisvörösvár, Bu­dakalász, Csobánka, Tahi- tótfalu kapacitását jelen­tősen növelheti, s ugyanak­kor javítja a távbeszélő-ösz- szeköttetést Szigetmonos­tor és Szentendre, Kisoro­szi, Dunabogdány, Telki, Budajenő, valamint Dö- mos és Pilismarót között. Az elkészült program ütemtervéből kitűnik, hogy a beruházások helyenként 16-18 hónap alatt elkészül­hetnek, s ily módon sok he­lyütt gyorsan lehetőség nyí­lik az eddig sok gondot oko­zó elmaradások megszünte­tésére. A fejlesztési programok részletes tervét a Budapest- vidéki Távközlési Igazgató­ságon a mai napon ismer­tetik az érdekelt területek önkormányzatainak veze­tőivel. Ez alkalommal rész­letesen megbeszélik azt is. hogy a központi pénzügyi keretek mellett miképpen kaocsolódhatnak a helyi erők a nagyszabású távköz­lési terv megvalósításához. K. Z. Szájtátva HALADVANY Szerveződik az a sokat emlegetett civil társada­lom. Aminek egyik, szép és kívánatos jele, hogy sokasodik a megyében az alapítványoknak a szá­ma. Nemes célok sokaságát ölelik fel ezek a kez­deményezések, a település háborús halottai emlé­kének megörökítésétől a kultúra, az oktatás egy- egy területének segítésén át amatőr sportverse­nyek díjazásáig. Semmi gond nincsen az első lépések megtétele­kor. A jogszabályok, szemben a korábbi helyzet­tel, tisztázzák a teendőket, az alapítványt létreho­zók jogait és kötelességeit. A lelkesedéssel sincsen baj akkor, amikor az elhatározás létre ion, sőt...! Némely esettel ismerkedve úgy érzem, mintha nagyon is magasra csapott volna a lelkesedés, nem sok ügyet vetve arra, a nemes szándék kinyilvá­nítását követően lépni majd a gyakorlati tettek rögös útján kell. Szájtátva hallom ugyanis itt meg ott, a kezdő lépéseket követően miiként reked meg az ügy, mi­ként lesz rövid idő alatt távoli céllá az, aminek szolgálatára az alapítványt teremtették. Szinte mértani haladványként emelkedik azoknak az eseteknek a száma, amelyekben nyilvánvalóvá lesz az elsietettség, az átgondolás és mérlegelés hiánya, így a várható tényleges költségeknek az összege. Ezért nem ritka az olyan alapítványi számla, amelyen egy esztendő elteltével is az ere­deti cél eléréséhez szükséges pénznek csupán a tíz százaléka található, amint az sem ritkaság, hogy az eredeti célt az infláció húzta át, a mere­deken emelkedő költségeket ugyanis az adomá­nyozók nem képesek követni. Kevesebb alapít­ványt? Dehogy! Csak éppen több szakértelmet a nemes szándékokhoz, több következetességet a to­vábbi szervezésben, azaz haladványként növekvő alaposságot a kezdésben is, még inkább a folyta­tásban. MOTTÓ Az iparosoknál a Signal Az utóbbi időben Ma­gyarországon egyre több külföldi biztosítótársaság mutatkozik be. A napok­ban arról kaptunk hírt, hogy az IPOSZ székházá­ban á Signál Biztositó Tár­saság kezdi meg működé­sét. A német céget még a század elején alapították a dortmundi kézművesek. Az­óta a beteg-, a baleset- és a vagyonbiztosítás minden formájával foglalkoznak, s ma már Németország leg­nagyobb biztosítói közé tar­toznak. A Signálnak több mint kétmillió biztosított­ja van, idei várható bevé­telük eléri az 1,8 milliárd márkát. Hazánkban az IPOSZ-szál közösen sze­retnének egy biztosítási részvénytársaságot létre­hozni. II. '<JfÍ¥Ííll) 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom