Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-02 / 231. szám

Antall József Amerikában „Százak helyett milliók pusztulnak el" A magyar szakemberek véleményére kiváncsi az IMF Antall József miniszter- elnök nem hivatalos ame­rikai munkalátogatásán héttőn számos New York-i magyar jelenlétében meg­koszorúzta Kossuth Lajos­nak a Riverside Drive-on 1929-ben közadakozásból felállított szobrát, s szólt arról, milyen nagy szerepet játszott Amerika példája már a múlt század magyar reformtörekvéseiben. Antall Józsefnek és kísé­retének útja ezután Hart- fordba, a közép-connecti- cuti állami egyetemre ve­hetett. A magyar miniszter- elnököt John Shumaker rektor, az egyetem tanári kara és hallgatói bensősé­ges hangulatú ünnepségen köszöntötték, ahol átnyúj­tották Antall Józsefnek a jogi díszdoktori oklevelet. Antall József délután ta­lálkozott Javier Pérez de Cuellar főtitkárral, majd felszólalt az ENSZ közgyű­lésén. Századunk tanulsága, hogy a bolsevik és a náci diktatúrákkal szembeni te­hetetlenséget nemzedékek szenvedték meg — hangsú­lyozta Antall József az ENSZ közgyűlésén. Nagy nyomatékkai szólt arról, hogy Magyarország mind Jugoszláviában, mind má­sutt, nemzetközi eszközök­kel is kiáll majd a magyar kisebbségek védelmében. Antall József beszélt ar­ról, hogy 1956-ban a szabad világ és az ENSZ — a hi­degháborús szembenállás miatt — az erkölcsi-politi­kai támogatáson túl nem tudott tevőleges segítséget adni a magyar forradalom­nak. A kormányfő rámutatott: nincs olyan reálpolitika, amely felmentene egy nem­zedéket attól, hogy bizonyos alapvető politikai és erköl­csi normákat megtartson — mert, ha a totális rendszer­rel szemben nem lépnek fel időben —, százak helyett milliók pusztulnak el, ez a 20. század tanulsága. A kormányfő méltatta a bevált európai struktúrák, a NATO. az Európai Közös­ség, az Európa Tanács je­lentőségét, majd rámuta­tott: a szabad Európa meg­teremtésének ígéretes fo­lyamatát alapjában veszé­lyeztetik az olyan konflik­tusok, mint a jugoszláviai, ahol a kommunista-nacio­nalista diktatúra erői, ame­lyek még nem szenvedtek teljes vereséget, szembeke­rültek a demokrácia hívei­vel. Antall József leszö­gezte, elengedhetetlen, hogy a tagköztársaságok mellett az albán és a magyar, va­lamint más érintett etnikai közösségeket is bevonják a konfliktus rendezésébe. A miniszterelnök leszögezte: Magyarország határozott álláspontja az, hogy a ki­sebbségi jogok megsértése nem képezheti egy ország belügyét. A miniszterelnök végezetül támogatta azt a javaslatot, hogy helyezzék hatályon kívül az ENSZ 1975-ben hozott, a cioniz­must elítélő határozatát. A másfél hete kötött tűz- szüneti megállapodások óta a leghevesebb harcok bon­takoztak ki kedden Hor­vátországban, Dubrovnik környékén. A horvát rádió beszá­molója szerint a Szövetsé­gi Néphadsereg teljesen indokolatlanul indított tü­zérségi és rakétatámadáso­kat a környék különböző települései ellen — jelen­tette a Reuter. A haditengerészet még hétfőn délután lezárta A Nemzetközi Valutaalap szakértői Magyarországon közel két hétig tájékozód­nak az ország gazdasági helyzetéről, hogy reális ké­pet. alkothassanak hazánk­ról s a kelet-európai térség­ről. Cserjés Ákos, a Magyar Nemzeti Bank főosztályve­zető-helyettese az MTI-nek elmondta: a Nemzetközi Valutaalap a korábbinál nagyobb figyelmet fordít Kelet-Európára, különféle segélyprogramokat dolgoz­tak és dolgoznak ki, és ezek sikeres alkalmazásához szükséges az általános tá­jékozódás. Magyarország számára egyébként is ked­vező lehet ittlétük. Hozzá­járulhat ahhoz, hogy az IMF-szakértőkkel a novem­ber végén, decemberben várható egyeztető megbe­Dubrovnik kikötőjét. A Tanjug hírügynökség be­számolója szerint tüzérségi harcok zajlottak Zadar kör­nyékén, szórványos lövöl­dözések voltak Karlovac, Vukovar, Vinkovci és Bo- rongaj körzetében. Belgrádban délelőtt meg­kezdődött az államelnök­ség ülése. A tanácskozáson nem vesz részt Horvátor­szág képviselője, Stipe Me- sic, aki egyben az állam­elnökség elnöke. Nincs olt Janez Drnovsek, Szlovénia képviselője sem. Külföldi események - egy mondatban HW»—..I 1 '.m i ........................ I II G eorge Bush amerikai elnök keddi döntése következ­tében a Szovjetunió keddtől fogva, azonnal elérhetően, újabb 585 millió dolláros amerikai hitelgaranciával ren­delkezik élelmiszer-vásárlásra — jelentette a Reuter és az AP—DJ. A Für Lajos magyar honvédelmi minisz­ter lengyelországi látogatásának második napján a ha­ditengerészet parancsnokságának vendége volt. A Ray­mond Lacombe, a Francia Mezőgazdasági Termelők Szervezetei Föderációjának elnöke kielégítőnek tartja a Brüsszelben létrejött megállapodást a magyar, a cseh­szlovák és a lengyel húsexport kérdéséről, A VALÓSÁG HŰ TÜKRÉBEN A VILÁGPOLITIKAI fejleményeket figyelemmel kísérő olvasók hajlamo­sakká váltak arra, hogy gyanakvással fogadjanak minden olyan bejelentést, amely egyoldalú leszerelé­si lépésre vonatkozott, s a másik oldalt hasonló intéz­kedés megtételére szólítot­ta fel. S ebben volt is igaz­ság, hiszen a hidegháború éveiben rendkívüli propa­gandaháború folyt a közvé­lemény megnyerésére, s az elavult fegyverzetek új, modernekkel való felváltá­sa nyomán, a régiek meg­semmisítését nemegyszer tüntették fel olyan őszinte törekvésnek, amely a világ fenyegetettségének csök­kentését irányozza elő. Amikor például egyik vagy másik világhatalom már kikísérletezte új fegyver­rendszereit, s áttért ezek tömeggyártására, úgy akart előnyt elérni ellenfelével szemben, hogy például egy­oldalú moratóriumot hirde­tett meg a tömegpusztító fegyverek új típusainak ki­próbálására, s egyidejűleg határidőket szabott, amíg a rivális hasonló döntésének elmulasztása miatt „esetleg kénytelen lesz felújítani kísérleteit”. Elsősorban Moszkva folyamodott ehhez a módszerhez, s Washing­tont újra meg újra a „meg­egyezések szabotálójának” kiáltotta ki, és az amerikai vezetésre próbálta hárítani a felelősséget a fegyverke­zési verseny folytatásáért. Most viszont először tör­tént, hogy egyoldalú lesze­relési csomagtervet Wa­shingtonból hirdettek meg, és Moszkvát szólították fel arra, hogy adjon pozitív választ ezekre, s hogy ha­sonló Intézkedéseket te­gyen. Bush elnök bejelen­tését nem propagandaszán­dékok diktálták. Döntésével a nemzetközi helyzetben ki­alakult alapvető változás­hoz igyekezett hozzáigazíta­ni az amerikai hadsereg eddigi katonai készenléti állapotát, tömegpusztító fegyverarzenáljának elhe­lyezési körzeteit, és ezek­nek az eszközöknek jöven­dő kifejlesztését. Mivel a hidegháború ide­jén létezett szovjet fenye­getés immár a múlté, és olyan helyzet keletkezett, amikor az is kérdéses, hogy az egykori tagköztársasá­gok közül hányat sikerül majd az új laza államszö­vetségbe bevonni, sőt Gor­bacsov lemondással fenye­getőzik, ha nem sikerül elfogadtatnia még e hónap­ban a szuverén államok új típusú kapcsolataiból kiala­kítandó uniót, Washington joggal csökkentheti riadó­készültségét. Ennek a rea­litásnak jegyében rendelte el Bush elnök, hogy szün­tessék meg az amerikai bombázók állandó őrjára­tozását. Erre korábban azért volt szükség washing­toni vélemény szerint, mert bármikor Moszkva elindít­hatta volna első nukleáris csapásmérő gépezetét. Ak­kor pedig a földi támasz­pontokon levő amerikai bombázóknak nem maradt volna idejük arra, hogy le­vegőbe emelkedjenek, és a megsemmisítés kockázata nélkül nukleáris eszközeik­kel idejében visszavághas­sanak. Arra sincs immár szükség, hogy Európában, a Szovjetunió közelségében atomtüzérséget és taktikai, azaz kis hatótávolságú nuk­leáris eszközöket tartsanak, hiszen a Varsói Szerződés immár megszűnt, s a nyu­gati segélyekkel túlélésüket igénylő, egykori szovjet bi­rodalom tagállamai a de­mokratizálódás és a piac- gazdaságra való áttérés út- jait-módjait keresik. Washingtonnak ebben a helyzetben immár nincs' szüksége"a hallatlan dollár- milliárdokat felemésztő tíz robbanófejjel felszerelt MX- rakétákra, s arra sem, hogy ezeket vasúti síneken ál­landóan mozgatható kilövő­állásokon helyezze el, s vé­delméhez nyugodt lélekkel nélkülözheti az önjáró Midgetman és a rövid ha­tótávolságú föld-levegő ra­kétákat is. Viszont mint a londoni rádió katonai szakértői megállapították: fokozott erővel zajlik majd Washingtonban az SDl, azaz a „csillagháborús” program végrehajtása, hi­szen a világűrben elhelye­zett elektronikus eszközök­nek nagyobb jelentősége lesz az Egyesült Államok megvédésében, s ugyancsak a B—2-es hadászati bom­bázók gyártásában sem kö­vetkezik be semmiféle las­sítás. Szovjet részről pozitívan fogadták Bush bejelenté­seit. De mint rámutattak, a nukleáris kísérletek tilal­mára is ki kellene terjesz­teni az egykoldalú ameri­kai leszerelést. Moszkva szerint van bizonyos egyol­dalúság a washingtoni tö­rekvésben. A szárazföldi, több robbanófejes nukleá­ris rakéták megsemmisítése a Szovjetuniónak több mint ötvenszázalékos ilyen azrenálapasztást jelentene, s ugyanez Washingtont csak húsz százalékban érinti, hiszen a repülőgépe­ken és tengeralattjárókon elhelyezett hasonló eszkö­zeiket megtarthatnák. Vagyis: szovjet vélemény szerint tárgyalóbizottságot kellene létrehozni, s ez egyezne meg a csökkenté­sekről. Más kérdés persze, hogy a moszkvai központi hatalomnak mennyire van lehetősége arra, hogy más, esetleg önállósodó tagköz­társaságaiban rendszerbe állított atomfegyverek csökkentésére hatást gya­koroljon. Mint ahogy moszkvai vélemény szerint azt sem lehet elkerülni, hogy az elkövetkező nuk­leáris leszerelésbe bevon­ják az önálló francia és angol nukleáris fegyver­zetet, amelyről sem Párizs, sem London egyelőre hal­lani sem akar. További probléma, hogy amikor he­lyi háborúk dúlnak a világ számos pontján, nem az atomfegyverügyek, hanem a hagyományos, pusztító arzenál játssza a főszere­pet. Ezért sok kommentátor szerint ezek csökkentése, az ilyen harci eszközök ke­reskedelmének megtiltása jelenleg a fő feladat. MÉGIS NEM MINDEGY az emberiség szempontjá­ból, hogy azok a harci esz­közök, amelyek földünk többszörös elpusztítására alkalmasak, minél kisebb arzenálra zsugorodjanak. Hiszen, ha ezek felelőtlen, mindenre elszánt csoportok kezébe kerülnek, megsem­misítéssel fenyegethetik bolygónk egész életét. Ezért a kétkedő hangok mellett, nem véletlenül, túl­súlyban vannak azok a megnyilatkozások, amelyek történelminek nevezik Bush elnök döntését. Árkus István széles gyorsabb és zökkenő- mentesebb legyen. A nem­zetközi pénzintézet szakér­tői a Magyar Nemzeti Bank mellett a Pénzügyminiszté­riumot, a Magyar Külgaz­dasági Kapcsolatok Minisz­tériumát keresik fel, tájé­kozódnak a költségvetés helyzetéről, a jövő évi vár­ható kilátásokról, a társa­dalombiztosítás pénzügyei­ről. Konzultációkat folytat­nak a különböző tárcák képviselőivel. Arra kíván­csiak, hogy a magyar szak­emberek hogyan ítélik meg a jelenlegi gazdasági hely­zetet, a jövő évi kilátásokat. Érzékelik, hogy jelenleg több tekintetben számotte­vő a bizonytalanság Ma­gyarországon. Ezért is for­dítanak gondot arra, hogy a különböző véleményeket összehasonlítsák. Az IMF- szakértők újabb látogatá­sára azt követően kerül sor, hogy a Parlament elfogad­ja a jövő évi költségvetést és az adótörvényeket. Egyébként a gazdaság je­lenlegi helyzete összessé­gében a vártnál kedvezőb­ben alakul. Ezt bizonyítják a legfontosabb pénzügyi adatok. Cserjék Ákos sze­rint az ország külső egyen­súlya javulóban van, a tar­talékok növekednek, és az infláció is alacsonyabb a prognosztizáltnál. A folyó­fizetési-mérleg többlete el­képzelhető, hogy augusztus végén már elérte a 150-200 millió dollárt. Erről végle­ges adatok még nincsenek, az összesítések jelenleg ké­szülnek, ám a Nemzeti Bank információi szerint erre lehet következtetni. Az MNB tartalékai jelenleg meghaladják a kétmilliárd dollárt. Egyedül a költség- vetés helyzete rosszabb a vártnál. E tekintetben azon­ban az IMF-szakértők azt tartanák aggasztóbbnak, ha a kiadások haladnák meg a tervezettet. Ebben az esztendőben azonban elsősorban a bevé­telek maradnák el a terve­zettől, ez az oka a vártnál nagyobb költségvetési hiánynak. Emellett a defi­cit finanszírozását is vizs­gálják az IMF szakértői. A kívánatos ugyanis az, hogy minél kevesebb jegybanki hitelt fordítsanak erre a célra, s inkább a pénzpiac­ról teremtsék elő a pénz­ügyi forrásokat. Ez már megkezdődött Magyar or»» szágon, hiszen folyamato­san nő a kincstárjegyek ál­lománya, s hamarosan meg­kezdődik az államkötvény­kibocsátás is. Vádindítvány a törökbálinti parancsnok ellen A Budapesti Katonai Ügyészség október 1-jén vádindítványt nyújtott be a Budapesti Katonai Bíró­sághoz Tar György alezre­des, a törökbálinti alakulat parancsnoka ellen. A vád­indítvány szerint a pa­rancsnok a törökbálinti zendülő sorkatonák ügyé­vel összefüggően alaposan gyanúsítható az elöljárói intézkedés gondatlan el­mulasztása vétség elköve­tésével, továbbá — a ba­kon ysárkányi őrszázad ka­tonái által elkövetett bűn- cseiekmény-sorozat vonat­kozásában — az elöljárói kötelesség négyrendboM megszegése útján elköve­tett elöljárói intézkedés el­mulasztásával. Az alakulat katonái ál­tal elkövetett bűncselek­mények nyomozása közben — a katonai ügyészség in­dítványára, a nyomozás ér­dekében — az illetékes ka­tonai vezető júliusban fel­függesztette beosztásából Tar Györgyöt. Miután már a nyomozás érdeke nem in­dokolta, ezért őt augusz­tusban visszahelyezték az alakulat parancsnoki be­osztásába, amelyet jelen­leg is betölt. A Sajtószabadság Klub felhívása Mint már arról hírt adtunk, 1991. szeptember 26-án Budapesten megalakult a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Sajtószabadság Klubja. Ezúttal felhívá­suk teljes szövegét közreadjuk. A MUOSZ a közeljövő­ben közgyűlést szándéko­zik tartani. Számos szer­kesztőség munkatársai úgy vélik, hogy a küldöttek megválasztása nem felelt meg a demokrácia szabá­lyainak. A MUOSZ-tagok jelentős része nem vett, il­letve érdemben nem vehe­tett részt a választásban. Ezért a klub javasolja a közgyűlés elhalasztását 1992 tavaszára. Az addig rendelkezésre álló időben a tagság egészének szabad véleménynyilvánításával kell megismételni a kül­döttek választását. Ha a közgyűlést október elején mégis megtartanák, a Saj­tószabadság Klub a MUOSZ alapszabályának 11. parag­rafusa 4. bekezdésének megsértése miatt azt ér­vénytelennek tekinti. A Sajtószabadság Klub megítélése szerint a MUOSZ jelenlegi vezetői nem száll­tak határozottan szembe az újságírók fokozódó kiszol­gáltatottságával. Gyakran nem érdekvédelmi, szak­mai, etikai, hanem pártpo­litikai indíttatású döntése­ket hoztak, illetve ilyen ál­lásfoglalásokat tettek köz­zé az újságírók nevében. A Sajtószabadság Klub megalakulását az tette szükségessé, hogy a haz.ai sajtóban klikkek terrorja uralkodott el a Magyaror­szág jövőjét féltő, tisztes­séges újságírók elhallgat­tatására. A Sajtószabadság Klub felemeli szavát a félretájé­koztatás, a hazudozás, a gyűlölet szítása ellen. El­ítéli a tömegtájékoztatás­ban a rendszerváltoztatást akadályozó törekvéseket. Kiállunk minden függet­len újságíró védelmében. A Sajtószabadság Klub csati- lakozásra szólítja fel a ma­gyar újságírókat. Címünk: 1066 Budapest, Jókai utca 12., félemelet 1. Súlyos harcok Dubrovnik környékén

Next

/
Oldalképek
Tartalom