Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-07 / 210. szám
Csőd íenyegeiíict a mezcgaí&'aságbaii Csőd fenyegetheti a mezőgazdaságot annak a törvényjavaslatnak a hatására, amelynek révén a kormány a mezőgazdasági szövetkezetek működésének feltételeit kívánja korlátozni — mondta az MTI-nek Horváth Gábor, a Mezőgazda- sági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára. A törvényjavaslat, amely a szövetkezetek gazdálkodásával kapcsolatos egyes ideiglenes szabályokról rendelkezik, várhatóan hamarosan a honatyák elé kerül. Amennyiben ez a törvénytervezet elfogadásra kerülne, súlyos gazdasági következményekkel kellene számolni a mezőgazdaságban, mivel elidegenítési és terhelési tilalmat rendelnek el a tsz-ek ingatlanaira. Ez pedig azt je- léntené, hogy a bankok — garancia híján — nem folyósítanának hiteteket a mezőgazdasági szövetkezeteknek, s ígv működésük kérdésessé válna. Jó kérdéseket várnak Csúcsíorgaiom Cegléden Szeptember 10-én, kedden 'Ceglédről a Magyar Autóklub városi iroclájábóű jelentkezik a rádió Csúcsforgalom cinül műsora. Az adás előtt 13.30 és 11.30 óra között a ceglédi kaszinóban közlekedési ankét lesz, amit ugyancsak Petívss István vezet. A térség, Cegléd, a 4-es számú főút közlekedési helyzetével, problémáival, a bizto sí fcásokk al k a pc so’ a ‘.o s kérdéseket várnak elsősorban. Ugyanezek a témái a délután 3 órakor kezdődi: Csúcsforgalomnak is. Az adás ideje alatt a 11-022-es ceglédi telefonom várják a közérdekiüdésre számo ttártó bejelentéseket, kérdéseket. Bmjihan visnnak a széSőiBrrnelék íia nem veheti meg az orosz, főzünk belőle konyakot Hárommillió hektoliter bor van jelenleg a pincékben, s az idén várható rekordtermésnek köszönhetően további 5-5,2 millió hektoliter borra lehet számítani. így október közepére 7,5-8 millió hektoliter bor lehet a pincékben, ami komoly gondot okoz az ágazatnak — mondta az MTI-nek Sümegi József, a Magyar Szőlő- és. Bortermelők Szövetségének főtitkára, a szervezet pénteki elnökségi ülésén. Súlyos gondként említette a főtitkár a szovjet piac összeomlását, mivel ez jelentős mértékben hozzájárult az ágazat válságához. Ugyanis hiába van 140 millió dollár értékű magánjogi szerződésük a borászati vállalatoknak a szovjet partnerekkel, ha fizetési garancia híján bort nem tudnak szállítani a Szovjetunióba. ' Ez igen súlyos fizetési problémákat okoz a vállalatoknak, miáltal a termelők is bajba kerülhetnek, hiszen ezek a cégek nem tudják a termést felvásárolni. A gondok enyhítésére — azaz a termés megmentéséért — azok a gazdák, akik nem rendelkeznek feldolgozó kapacitással, kilogrammonként 1 forint 50 filléres támogatást kaphatnak a bérfeldolgozáshoz, ám a bor értékesítéséről maguknak kell gondoskodniuk. A készletek csökkentése érdekében várhatóan a bor egy részéből valódi borpárlat készül majd, ám ennek adózási kérdései még csak most tisztázódnak. A szövetség azt is szorgalmazza* bogy a készletfinanszírozási és tőkepótló hitelek egy részét tőkésít- ség a bankok, mivel a borászati vállalatoknak mintegy 7 milliárd forintos hitelt kellene visszafizetniük. Ennek az éves kamatterhe ugyanis hozzávetőlegesen 2 milliárd forint, ami nagy gondokat okoz a cégeknek. A főtitkár utalt arra is, hogy a termelőknek a későbbiekben élniük kell az önkorlátozás eszközével, s meg kell fontolni azt is, hogy kik és mikor kaphatnak telepítési támogatást. Emellett szükséges lenne részben feloldani a bor reklámozásának tilalmát, s rá kellene szoktatni az embereket a kulturált borfogyasztásra, ugyanis a fogyasztás a 80-as évekhez képest mintegy 10 literrel esett vissza. Sümegi József hangsúlyozta: a gondokat a termelők önerőből nem tudják megoldani, ehhez kormányzati segítségre lesz szükségük. SZDSZ- véhmény: Az MDF új ál'mpártot épít AMI EDDIG TÖRTÉNT CSUPÁN ÁTMENETI TAKTIKA? A demokrácia híveinek összefogására szólított fel pénteki, rendkívüli sajtótájékoztatóján a Szabad Demokraták Szövetsége, miután több lapban is napvilágot látott Kónya Imrének, az MDF frakcióvezetőjének beszámolója a követendő politikáról. Az SZDSZ vezetői szerint a közvélemény számára nyilvánvalóvá válhatott: nem Csurka István írói magánvéleménye a „minden hatalmat az MDF-nek”, és a „mindenki reszkessen, akinek nem tetszik az MDF- uralom” rémképet előrevetítő gondolat. Kis János, az SZDSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kóamennyien eljuttatták tiltakozásukat a polgármesteri hivatalba. Miskolci János és Tei- senhoffer László, aki az érintetlek képviseletében megjelent szeptember 4-én a polgármesteri hivatalban — azért csak ketten, ahogy Miskolci bácsi mondja, mert nem akartak felvonulást — állították: ha a hivatal nem tesz semmit, végül még a. teherautók elé fekszenek ... Mert környezeti és épületi károkat kérnek számon a kft.-n. A Sztrádateszt Minőségvizsgáló Kft. — amely székesfehérvári illetőségű —, nem támasztja alá a hivatalnak megküldött szakértői véleményben ama tényt: a házak falai az út túlterhelése miatt repedeznek. A helybeliek ezt állítják. Viszont megállapítják: „a ylofflnár utca jelenlegi állapotában a kialakított forgalmi rend mellett csak a környezet zavarásával (!) képes a megadott kikötői forgalom lebonyolítására. A sebességei 40 kilométer per órára kell csökkenteni. a forgalom kiszolgálását pedig a lakosságot nem zavaró módon, új nyomvonalon megoldani!” Ezek után nem tehetett rriást a polgármesteri hivatal. mint elrendelte a sebesség- és súlykorlátozást. Ezzel persze az okot nem szüntette meg, mindössze tüneti kezelésre volt módja. De ahogy beszélgetésünk során Miskolci János többször hangsúlyozta: az ellenőrzés során az igazgató a kanyarban már jelzett személyesen is az autóknak, lassítsanak. Az utat a szakértő szerint is meg kellene erősíteni, mert nem igazán teherbíró. A helybeliek? Egyszerűen tudják, hogy a gépkocsivezetők CB-n értesítik egymást az ellenőrzésekről, s ilyenkor a súlykorlátozást, a sebességcsökken lést is betartják. Be bizony! Csakhogy üzlet e ez a vállalkozónak? Neki, aki minél kisebb költséggel — forda s benzinfeihasználás — egyre tömöttebben akarja kocsijait útnjk indítani. Mert az üzlet az üzlet... Már akinek. Hiszen aki környezetében látja mindennek a kárát, az joggal emeli fel a szavát. Mint ahogy a hivatal is lépés- kényszerben van, mert se nem többre, se nem kevesebbre hivatott, mint az állampolgárok ügyeinek vitelére, intézésére. Közérzetének javítására. Csak az a kérdés, milyen korlátokba ütközik. Ki hogyan érti, értelmezi azt, hogy a kormányzat s a helyi végrehajtó hatalom vállalkozásbarát. Kérdés, mert elég idézni a polgármesternek Harmat Bélának eljuttatott — augusztus 31-én keltezett — Palágyi Ferenc ügyvezető igazgató leveléből : „Dolgozóim tájékoztattak, hogy ön a tegnapi napon az érd-ófalusi tüzelő- és építőanyag-telepünkön járt, s meg kívánta akadályozni a sóder árusítását. Felszólítom önt, hogy telepünket ezentúl csak vásárlás i szánd ékkai keres se fel. Tájékoztatom önt, hogy font nevezett kereskedelmi egységünk szabályos engedéllyel rendelkezik, így utasításomra köte’es minden vevőt kiszolgálni. Ezen a tényen a7 sem változtat, hogy ön a kikötőhöz vezető Moinár utca végére a törvényes utat be nem tartva, szabálytalanul, súlykorlátozó táblát helyeztetett el. ugyanis a számítást nem a kft.-nk, hanem Idegen gépkocsik végzik.’* MOST FELVE KÉRDEZEK S így folytatódik. Nem feledve, hogy két évvel ezelőtt telefonon alapos „fenyítést” helyezett számomra kilátásba „sóder- ügyben’’ a Realitás magát megnevezni nem kívánó férfi tagja. Ettől függetlenül marad néhány kérdésem. Így például az, hogy a lakosság van-e egy vállalkozásért. Ki vezet egy várost? A polgármesteri hivatal, az önkormányzat — melynek két ülése között a vitatott kérdésekben a hivatal köteles eljárni — vagy egy virágzó üzletág? Van-e joga egy vállalkozónak a polgármestert, s ezen keresztül az önkormányzatot imigyen utasítani: „Felszólítom hogy a Molnár utca burkolatának felújítását haladéktalanul rendelje el, biz. tosítva a felújítás alatt is a szállítás zavartalanságát, s postafordultával közölje, hogy milyen határidőn belül tesz eleget az 1938. évi I. tv. 34. paragrafus (4) bekezdésében foglalt eme kötelezettségének.” Nem tudom, nem került-e szereptévesztésbe az igazgató úr. Miközben ezen gondolkodom, találós játékot játszom: az önkormányzat pénzelosztó funkcióját, a polgármesteri hivatallal járó előnyöket és hátrányokat akarja-e átvenni, miközben megfeledkezik arról, hogy nem a farok csóválja a kutyát. S a közérdek, a szakértői vélemény üzleti alapon lesöpörhető-e az asztalról? Hiszen nem a lakosság van a vállalkozásért, hanem fordítva — lega’ább- is ebben reménykedünk. Varga Edit nya-irat nem csupan az MDF nevében szól, hanem a kormány eddig vallott és jövőbeni követendő stratégiáját foglalja össze. Ezzel osszetúggesoen emlékeztetett a kormány „mind gyakoribb tamactasaira minden oiyan személy és intézmény elien, amely hatalmát korlátozza”. Példaként az Állami Számvevőszék, az Alkotmánybíróság és a köztársasági elnök szuverenitása elleni támadásokat emií- tette. Látnivalók a tömegmédiák es az áiiamigazga- tas pártsemlegességének megszüntetésére, a független sajtó újraállamosítására, valamint az önkormányzatok elsorvasztására és felügyeletére irányuló törekvések — fogalmazott Kis János. Következtetése szerint az európai demokratikus alapelvek elfogadása, a kormányhatalom korlátozása, a demokratikus intézmények elismerése csupán átmeneti taktika volt a kormányzópárt részéről, mindössze arra az időré, amíg sikerül e politikáról meggyőzni a nyugati demokráciákat. A pártelnök értelmezése szerint a Kónya-irat igazságtétel ürügyén valójában egy új állampárti nomenklatúra kiépítését hirdeti meg, akár népszerűtlenség árán is. Az MDF frakcióvezetője ugyanis most először ismerte el: pártjának törekvéseit nem biztos, hogy a társadalom többsége támogatja, vagyis csak egy kisebbséget képviselnek. Annál aggasztóbb, hogy az MDF a kormányhatalom birtokában mégis kereszt tül akarja erőltetni azokat. Ezek ismerős nézetek, ismerős módszerek. m—A hft HÍRf—HaMÜ ÜZLETNé Tatabánya volt a helyszíne a hazai privatizációt elemző nemzetközi gazdasági szimpóziumnak. 9 Orosházán felavatták az ország legkorszerűbb üveggyárát. @ Eger adott otthont a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége közgyűlésének. @ Budapesten háromnapos nemzetközi kiállítást és tanácskozást rendezett az Amerikai Gépészmérnökök Egyesülete A i'áltozó világ hatása az energiapiacra címmel. Miskolcon átadták rendeltetésének az ország első távközlési szalonját. Q A hét híre az is, hogy vállalkozó nők klubja nyílt meg Szegeden. Furcsa játékosság rejlik nyelvünk sok-sok elemében. Ismeri az üzletember fogalmát, de azt kizárólag férfiakra vonatkoztatja, alkalmazza. Üzletnő? Ilyen nincsen. Van viszont üzlet- asszony, mintha csakis férjezett személy lehetne-len- ne az, aki valamilyen üzlettel foglalkozik, abból él, mai általánosító, a varrónőt a több ezer embert foglalkoztató gyárossal egy kalap alá vevő kifejezéssel élve, vállalkozó. A vállalkozó nők klubja szerény, de mégis figyelmet érdemlő jele annak, talán változik, . módosul az eddigi furcsa helyzet, amikor majd nem az üzletember/üzletnő nemére jut elsőként a ’ figyelem. hanem arra, mennyire eredményes a munkájában. Az üzlelnő kifejezés már csak azért is indokolt lenne, mert — ismét furcsa fintor, csak éppen nem a nyelvtől, hanem a kusza társadalmi valóságtól eredeztethető — a megyei tapasztalatok azt mutatják, a vállalkozó nők többsége éppen hogy nem férjes asz- szony! Elvált, különélő házastárs, frigyre eddig nem lépett... Indokuk? Azt mondják ezek az üzlet- (asszony ok) nők, hogy tőlük csakis többszörös erőfeszítés árán fogadja el a teljesítményeket a közgondolkodás és közvélekedés. Ilyen feltételek, közepette nem akarnak, nem tudnak családot alapítani. Meglepő például, milyen sokan vannak vállalkozó nők a vendéglátásban. Á szakmai ítélet szerint — a megyében ma már ezerötszáz feletti a magántulajdonú vendéglátóhelyeknek a száma — a férfiaknál sokkal jobb érzékkel vezetik az üzletet, ám helyzetük az alkalmazottakkal, a vendégekkel, a szállítókkal' stb. szemben jóval kiszolgáltatottabbá' teszi őket a férfiaknál. A megyében a munkanélkülieknek a 40-42 százaléka a leány és asszony* azaz vélhető: jobban,tűrnek, hamarabb 'megalkudnak, a kevesebbért is inkább maradnak ők, mint a férfiak. Ha ez így van, márpedig a tapasztalatok ezt mutatják, akkor az seni alap nélküli feltételezés, hogy a vállalkozó nőknek is több a kényszerhelyzete, a megalkuvást követelő szituációja,j mint a vállalkozó férfiaknak. A társadalom soksok évtizede hangoztatja a női egyenjogúságot, csak éppen nem alakultak ki enpek a társadalmi-gazdasági egyenjogúságnak a valóságos érvényesülését szolgáló mechanizmusai, jogi biztosítékai, közfelfo- .gásbeli garanciái. Ennek ismeretében aligha mellékes a tapasztalat: a női vállalkozók a férfiaknál sokkal törvény tisztélőbbek, körükben — mint azt a többi között az adóhatósági, valamint az árellenőrzések igazolják — jóval kevesebb a szabálytalanságot, visszaélést elkövető, mint a férfiak esetében. Van a megyében olyan vállalkozó, aki üzle! nőként ma már ötvenmillió forint feletti értékű havi forgalmat bonyolít le, s olyan is, aki a település legnagyobb adófizetője.. Ahogy azonr ban az önkormányzatokban csekély hely, arány jutott a nőknek (az egyötödöt sem éri el, holott a népesség többségét ők alkotják), úgy a vállalkozók hivatalos meg társadalmi egyesületeiben, szervezeteiben sem birtokolják a nekik jogosan kijáró tisztségeket. Az önálló vállalkozóként dolgozó nő sokak szemében ma még valamilyen gyanús teremtés, aki „ki tudja, milyen módon” boldogul. Ug'-an- akkor senki sem akad fenn azon, hogy például a megye kereskedelmében a foglalkoztatottaknak több mint a kétharmada nő, ám döntő részük nem önálló munkakörben dolgozik, hanem beosztott. * Éppen másfél száz esztendeje, 1841-ben bukkant, fel nvelvújitási leleményként üzlet szavunk, s az üzletember még későbbi, alig százéves múlt, az üzletasszony pedig ezekhez képest ifjú még, de tükre egy gondolkodásmódnak és társadalmi gyakorlatnak. Na persze, szavazati jog is először az asszonyoknak és nem a nőknek lett e hazában ... A rendiségnek soksok kései, s már-már rejtetté vált, de nagyon is létező maradványa közül az egyik ez a, látszatra nyelvi kérdésként megfogalmazó-«, dó üzletember asszony, üzletnő dilemma. Az üzleti dolgok megbeszélése után tatán még ez is előkerülhet témaként a vállalkozó nők klubjában ... az üzletasz- szonyok között. Mészáros Ottó Alkotmánybíróság Csak később lesz döntés az elnöki szerepről Az Alkotmánybíróság hétfői, zártkörű tanácskozásának napirendjén csak a honvédelmi miniszter indítványa, azaz a hadsereg irányítására vonatkozó alaptörvényi rendelkezések alkotmányjogi értelmezése szerepel. Az ülésen jelen lesz az indítványozó Für Lajos miniszter is. Előreláthatólag ezen az ülésen az alkotmánybírák még nem hoznak határozatot, s arról majd még külön kell dönteniük, hogy a honvédelmi miniszter és az Országgyűlés kulturális bizottságának az indítványáról egy közös, vagy külön- külön alkotmánybírósági határozatban döntenek. Az MTI értesülése szerint az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén személyesen vesz részt: Szabad György, az .Országgyűlés elnöke, dr. Solt Pál. a Legfelsőbb Bíróság elnöke, dr. Batsai István igazságügy-miniszter és dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész.
