Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-05 / 208. szám

Tizennégy halott, huszonnyolc sebesült A kispénzűek hogyan spóroljanak ? A puszta létük kerülhet veszélybe Horvátország számos kör­zetében szerdán is súlyos harcok zajlottak. Milan Brezak horvát belügymi­niszter-helyettes szerdai nyilatkozatában kijelentet­te, hogy nagyobb létszámú fegyveres csoport vonul Zágráb felé. A kedden lezajlott eszé­ki harcokban újabb össze­sítések szerint tizennégyen meghaltak és huszonnyol­cán megsebesültek, augusz­tus 7-ike, vagyis az első sikertelen tűzszünet óta pe­dig összesen 55 polgári sze­mély és a belügyi alakula­tok 52 tagja vesztette éle­tét. A hadsereg közleménye szerint továbbra is támad­ják a vukovári és eszéki laktanyát, több katona éle­tét vesztette. A Magyar Szó hírül adta, hogy szerdán el­temették az összecsapások újabb magyar áldozatát, Hunyadi Péter kiskatonát, aki szombaton esett el az eszéki harcokban. Ágoston András, a Vaj­dasági Magyarok Demokra­tikus Közösségének elnöke szerdai nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy a VMDK levélben kérte StiPe Mesic szövetségi elnököt: vonják ki a vajdasági ma­gyarokat a frontvonalból. — Erről a levélről tájékoz­tattuk Antall József minisz­terelnököt a Palicson foly­tatott megbeszélés során — mondta Ágoston András, aki hangoztatta, hogy a VMDK számára nagyon so­kat jelent a magyar kor­mányfővel tartott találko­zó. A VMDK elnöke remé­nyét fejezte ki, hogy a tűz­szünet végül mégis létre­jön, s a vajdasági magyar­ság nem kerül olyan hely­zetbe, amikor már puszta létét is veszély fenyegeti. Stipe Mesic szövetségi el­nök szerdán megjelent in­terjújában kifejtette, hogy mindaddig nem vonul visz- sza az elnöki tisztségtől, amíg tartanak az EK által Jugoszláviáról kezdeménye­zett tárgyalások. A jugo­szláv szövetségi kormány azt indítványozta, hogy az el­nökség sürgősen tartson együttes ülést a kormány­nyal, s vitassa meg a tűz- szüneti megállapodás alap­ján rájuk háruló kötelezett­ségeket és feladatokat a fegyvernyugvás betartásá­val kapcsolatban. A szövet­ségi kormány folyamatosan ülésezik, és tájékoztatja az Európai Közösséget a tűz­szünet megsértésével kap­csolatos fejleményekről. Szuverén államok laza szövetsége Átalakul a Szovjetunió A szovjet parlament szer­dán elvben elfogadta azt a határozatot, amely a köz­ponti hatalom nagy részét átruházza a köztársaságok­ra, s az uniót a szuverén államok laza szövetségévé alakítja át — jelentette az AP amerikai hírügynök­ség. A szavazáson 1126:289-es arány alakult ki amellett, hogy a tervezetet fogadják el a további vita alapjául. A tervezet, amelyet csü­törtökön még módosíthat­nak. arra szolgálna, hogy meggyorsítsák a független Szlovák helyesírás szerint Még a végén Sejxpir lesz Szlovákiában a napokban került forgalomba a szlovák helyesírás új szabályzata, amely hivatalosan „szlová- kosítja” a nem szlovák tör­ténelmi személynevek he­lyesírását. A szlovák tudományos akadémia Lúd ovit Sturról elnevezett nyelvtudományi intézete arra az álláspont­ra helyezkedett, hogy az 1918 előtt élt történelmi személyek nevének írása­kor mellőzni kell az ere­deti alakot, ha az neun azo­nos a szlovák fonetika ál­tal megkövetelt alakkal. Így lett „hivatalosan” is Rákócziból „Rákóci”, Pálf- fyból „Pálfi”, Ghyczyböl „Gici”, Pázmányból „Páz- mán”. A helynévből kép­zett személyneveket ráadá­sul „lefordítják” szlovák­ba. így például a Palu- gyayak családnevet „Pn- lucky”-ként kell írni (mi­velhogy átültetik szlovákra a „Palugyából származó” értelmű eredeti nevet). A Verejnost című liberá­lis szlovák lap szerdán iro­nikusan megjegyezte: ez­zel a logikával — szovjet mintára — „Sejxpir”-nek kell írni a nagy angol drá­maíró nevét. Fegyveres csetsenek elfoglalták a tévét Fegyveres osztagok ha­talmukba kerítették a Cse- csen-Ingus Autonóm Köz­társaság televízió- és rádió­adóit, azzal vádolva a te­rület vezetőségét, hogy tá­mogatták a sikertelen puccskísérletet — jelentet te a szovjet belügyminisz­térium szóvivőjére hivat­kozva a Reuter brit hír- ügynökség. A beszámoló szerint a fegyveresek Groznijban, a terület fővárosában törtek be az adók épületeibe, majd két tisztségviselőjük beje­lentette, hogy a helyi ható­ságokat megfosztották ha­talmuktól. A TASZSZ szovjet hír- ügynökség hírt adott arról, hogy az autonóm köztársa­ság parlamentje szeptem­ber 10-ig rendkívüli álla­potot hirdetett ki. A szov­jet belügyminisztérium sze­rint szerdán Groznijban mintegy háromezren tün­tettek a kormány épülete előtt, a vezetés leváltását támogatva. A városban megbénult a közlekedés és az utcákon fegyveres cso­portok cirkálnak. A moszkvai rádió közöl­te: a tüntetések átterjedtek a szomszédos Kabardin­2 Márts Balkár Autonóm Köztársa­ságra is, ahol a helyi veze­tőket szintén a puccs támo­gatásával vádolják a tilta­kozók. államok szövetségének szerződése felé vezető lé­péseket. A szövetségben minden tagállam önállóan határozhatja meg a testü­letben való részvételének formáját. A szovjet népképviselők kongresszusa viszont nem fogadta el a Mihail Gor­bacsov és a köztársaságok vezetői által javasolt tör­vénytervezetet az ideigle­nes szövetségi intézmé­nyekről. A dokumentum nem kapta meg a szüksé­ges kétharmados többséget. Átdolgozott szövegét csü­törtökön ismét a képviselők elé terjesztik. A vilniusi parlament szerdán megkapta a Mihail Gorbacsov által aláírandó a balti államok elismerését rögzítő dekrétum szövegét — jelentette az AFP fran­cia hírügynökség. A do­kumentum törvényellenes­nek minősíti a szovjet ve­zetés 1939—1940-ben vég­rehajtott akcióját és visz- szaállítottnak veszi a bal­ti országok függetlenségét. MEGSZŰNT A BENZIN JEGY Romániában kedden dup­lájára emelték a benzin arat, és egyidejűleg meg­szűntették a benzinjegy- rendszert. Román állam­polgárok eddig havi 40 liter benzint vásárolhattak 15 lc- jes (kedvezményes) áron, az ezen felüli mennyiségéri 30 lejt kellett fizetniük lite­renként. Ezentúl a benzin ára mindenki számára egy­ségesen 30 lej. A Rompres román táv- Irati iroda jelentése szerint a _jövőben Romániában is követni fogja a hazai ben­zinár a világpiaci árak mozgását. Külföldi események — egy mondatban Mihail Gorbacsov szerdán Moszkvában fogadta Leszek Balcerowiczot, a lengyel Minisztertanács elnökhelyette­sét, pénzügyminisztert. A Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) 35 résztvevő országá­nak magas rangú külügyi tisztségviselői szerdán Prágá­ban közös határozatban csatlakoztak az Európai Közös­ség azon felhívásához, hogy szombaton kezdődjék kon­ferencia a jugoszláviai válság rendezése céljából. A Amerikai kormánykörökben a szovjet helyzet megszi­lárdulása jeleként értékelik, hogy a hadászati atomra­kétákat, amelyeket a puccs idején biztos helyre szállí­tották, ismét a kilövőállásaikba telepítették — közölte szerdán katonai és hírszerzési forrásokra hivatkozva a The Washington Times. A Henry Kissinger volt ameri­kai külügyminiszter úgy véli, hogy Mihail Gorbacsov és Borisz Jelcin egy ideig együttműködik majd egymással — ám később várhatóan rivalizálásba kezdenek, mégpe­dig a nacionalista erők támogatásának megnyeréséért. A Curtis Kämmen helyettes külügyi államtitkár szemé­lyében az első amerikai diplomata látogatott szerdán a balti államokba azóta, hogy az Egyesült Államok hétfőn hivatalosan elismerte Észtország, Lettország és Litvánia függetlenségét. A John Major brit miniszterelnök pekin­gi látogatásának befejezése után szerdán Hongkongba érkezett A Végnapjait éli az egykor 41 millió tagot számláló Komszomol is. A szovjet ifjúsági szervezet központi bizottsága szerdai plénumán szeptember 27-re összehívta a ma már csak 21 milliós szervezet utolsó, rendkívüli kongresszusát, amelyen a felbomlás utáni időkről lesz majd szó. Lassan heti egy fürdésre futja Az utóbbi két év nagy politikai és gazdasági vál­tozásaiból a lakosság — úgy tűnik — ma már nem sokat érez. Hallani is úton-útfélen, áraink már a nyugati árakhoz igazodnak, ám béreink jóval az­alatt kullognak. Az emberek érzik, látják, hogy az egyes rétegek között nő a különbség, vannak ki­magasló szinten élők és vannak, akiknek gond a mindennapi betevő. A szolgáltatások árainak vál­tozása a kisfizetésűeket igencsak mellbevágta. So­kan ma még nem tudják, hogyan fognak fizetni a meleg vízért, a gázért, a fűtésért, az elektromos áramért. És itt nem azokról van szó, akik nem akarnak, hanem azokról, akik nem tudnak. Saj­nos helyzetük kilátástalan, és számuk minden ki­válónál kiválóbb intézkedés ellenére nő. Hogy milyen is a megyei helyzet valójában, azt nem könnyű leírni. Budaörsön, a PVCSV szolgáltatási főosz­tályának egyik vezető mun­katársától kérdeztük, ho­gyan változtak a megyében a víz- és csatornadíjak, mi­képpen fizetik az emberek, no és mi lesz, ha nem fi­zetnek? — A mi vállalatunkhoz vízellátás szempontjából 87 település tartozik, míg a szennyvíz elvezetéséről 27 helyen gondoskodunk, te­hát durván a megye felé­ben van szolgáltatásunk. Az tény, hogy az áremelés a tavalyinál markánsabb volt, de ez nem a mi dön­tésünk eredménye. A víz­nek köbméterét a lakosság 25,60 forintért kapja, ami a tavalyi 11.90 forinthoz képest igen magas ár. A csatornadíj is hasonlókép­pen változott. Hogy az em­berek tudnak-e fizetni? Hát eddig is akadtak, akik ezt elmulasztották, s nem is mindig azok, akiknek nem volt rá pénzük. Azt viszont úgy vélem, meg kell jegyez­ni, hogy a mi díjaink 1984- től 1990-ig nem változtak, tehát, hat évig nem volt ár­emelés. Ennek ellenére akadtak nem fizetők, és bár nem vagyunk rá felkészül­ve, sejtjük, hogy ezek szá­ma nőni fog. Az első ne­gyedévben kiküldött szám­lák még a tavalyiak voltak, s utána hamarosan megje­lentek az előlegszámlák. Ez azért volt, mert korábban a Díjbeszedő Vállalattal dolgoztattunk, s ebben az évben térünk át a saját díjbeszedők alkalmazására, így a lakosság egy év alatt kap három előlegszámlát, és a negyedik lesz a végel­számolás — tájékoztatott Hallósy Tiborné. Hasonlóképpen emelke­dett a gáz ára, amiért 7,82 forintot fizetünk, a távfű­tés 17,40, a meleg víz pe­dig 53,40 forintra emelke­dett. A Díjbeszedő Vállalat tapasztalt díjbeszedési igaz­gatóhelyettesével is beszél­tünk, ő a következőket mondta el. — Az áremelések zöme ez év közepétől érvényes, és az állampolgárok bizo­nyára nem repesnek az örömtől. A nem fizetők tá­bora azonban a közhiedel­mekkel ellentétben nem olyan nagy, mint azt sokan gondolják. A polgárok ál­talában becsületes embe­Megjelent a 12 kérdés cí­mű időszaki lap kárpótlás­sal foglalkozó száma. Az ötvenezer példányban ki­nyomtatott lap olyan táb­lázatot közöl, amelyből mindenki megállapíthatja, milyen összegű kárpótlásra rek, és erejükhöz mérten fizetnek. Akadnak olyanok is, akik késve, és természe­tesen olyanok is, akik egyáltalán nem, de ezek száma 1,7-2,5 százalék kö­zött mozog. A szankciókat szabályzatban rögzítettük, és aszerint járunk el. Az áram az kikapcsolható, de egy csatorna az nem zár­ható le — mondja dr. Világi András. S a nép pedig töpreng és dühöng, ugyanakkor ta­nácstalan. Mert a megyé­ben sokan felépítették a családi házakat, úgy, amint illett, több szobával, fürdő­szobával, s lassan ott tarta­nak, hogy össze kell kupo­rodni, hogy egy helyen ég­jen a villany, egy helyen lehessen fűteni. Akadnak, akik arról mesélnek, a WC leöblítésén is spórol­nak, és a mindennapos für­dések helyett csak a heti egyet választják, a többi napon pedig csak mosdik a család, mert erre futja. Ennyi vizet lehet használ­ni, ennyi villanyt lehet égetni, ha becsülettel ki akarják egyenlíteni a szám­lákat. Vagy marad minden a régiben, de akkor be kell állni az adósok sorába, le­het tartozni, várni az idé­zéseket, és blazirt arccal lesni, mikor zárkózunk fel... számíthat. A kiadványt a MiVi Könyv- és Lapkiadó Kft. jelentette meg, adatait a Kárpótlási Hivatal el­lenőrizte. A 12 kérdés kö­vetkező száma a Start-hi­tellel, az Egzisztenciahitel­lel és más, vállalkozói hi­telekkel foglalkozik majd. —árvái— Tizenkét kérdés a kárpótlási ügyekről líe//-e nekünk iparűzési adó ? Azért mentek el, hogy kivonulhassanak Több ízben írtunk már arról, hogy az állami irányítás 15 milliárd forinttal csökkentette az önkormányzatok 1991. évi támogatását, mondván, a helyhatóságoknak módjuk lesz az így kimaradó összeget behozni a helyi adókon. A helyi adók bevezetésének kérdése azonban napjaink kegyetlen gazdasági helyzetében olyan nagy ellenállást váltott ki a lakosság körében, hogy a polgár- mesterek jó része nem merte vállalni a népszerűtlenség kockázatát. Pár hónap elteltével azonban nyilvánvalóvá lett, az önkormányzatok kasszái olyannyira üresek, hogy valamilyen bevétel után mégiscsak nézni kell. A helyi adóikat lei először a legkisebb települések kezdték bevezetni, később egyre inkább rákaptak a többiek is. Márciusra 33 település döntött mellette, május végére már 116-an kényszerültek erre a lépésre. A polgármesterek azon hányada, aki népszerűségét is próbálta megőrizni, de bevételt ugyancsak szere­tett volna, megkísérelte megnyugtatni a lakosságot. „Ne féljetek, nem vezetek be helyi adókat, legföljebb iparűzési adót.” A polgárok nagy része ettől meg is nyugodott, hi­szen él még az emberekben a vállalkozók iránti irigy­ség, a „fizessen csak a ma­szek, van neki miből” szemlélet. Kézenfekvőnek látszott tehát a legtöbb te­lepülésen ehhez, illetve az üdülőövezetekben az ide­genforgalmi adó bevezeté­séhez nyúlni: Némiképp módosult ez a helyzet a fővárosban, ahol a február 19-én született rendelet értelmében az iparűzési adó bevezetésé­nek alapvető feltétele lett, hogy a kerületek többsége beleegyezését nyilvánítsa. Az iparűzési adó mértéké­ről és elosztásának módjá­ról egyébként elfogadás esetén 1992. január 1-jétől tanácskozhatnak majd a ke-, rületi képviselő-testületek. Mivel a főváros a mai napon tárgyalja az iparűzé­si adó bevezetésének kér­dését, a kerületeknek a mai napig kellett választ adni, hogy ellene vagy mellette foglaljanak állást. A józsefvárosi önkor­mányzat például ezért rendkívüli ülést hivott ösz- sze tegnap reggelre. Kop­pány Zoltán polgármester azonban az ülés összehívá­sában — mint utóbb maga is elismerte — hibát köve­tett el, nem küldte ki a meghívókat 48 órával ko­rábban, amint ezt szerve­zeti és működési szabály­zatuk előírja. Koppány Zol­tán megtehette volna, hogy az ülést ma reggelre hívja

Next

/
Oldalképek
Tartalom