Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-28 / 228. szám
xxxv. Évfolyam. 22s. szäm 1991. szeptember 28., szombat Igyekszenek menedzselni Ne a gazdák legyenek a vesztesei... kép - IRAS Hömpölygő folyam a tör- ténelem. Kis ladikokat, könnyű vitorlásokat, büszke jachtokat, fáradt uszályokat — sorsokat sodor. S közben hullámai hordalékokat vetnek partra. E mozgó mindenség halad-e? „Ment-e... a világ elébb?” (Vörösmarty) A költő fájdalommal tépi ki magából a felismerő választ: „Ment, hogy minél dicsőbbek népei, / Salakjok annál borzasztóbb legyen.” Ellentét feszül tehát az emberi tettekben. A felemelő jó mellett mindig ott van a lehúzó rossz. Ezek úgy tartoznak össze, úgy működnek együtt, mint a szétnyíló olló szárai. S hogy mi a tetsző, mi a bántó? Mi az érték, mi a hulladék? Az idő mondja meg. Mert ^Változik a világ: gyengül, ami erős, / És erős lesz, ami gyenge volt azelőtt.” (Arany János) Ezért éljük a nagy végletek korát. A polgári örömet őrző garázs, a társadalmi rnesz- szire jutás akaratával teletankolt autó csak fél képe a mának. Mellettük halomba gyűlnek együttélésünk ledobott göncei, elszakadt hiteink, romlott eszmetáplálékaink, az igazat ígérő jó szó száraz kenyérdarabjai. S olykor már ide kényszerül, itt keres értékmaradékot a gyakran gazdátlanná hagyott, kóborló eb: a hű emberség. Az önzetlen, a hasznot nem hozó, az egy ideológiát sem szolgáló, az őstermészet-tisztaságú. Míg hurokba nem fogja egy újabb kor közalkalmazottja: a sintér. Apáti-Tóth Sándor — Költői Ádám Emlékezés; kiállítás Az iskolateremtő Abonyi Lajos Emlékek című könyvéneit egyik mondata szerint: „A mi nagy, öreg szerettünk, Kazinczy Ferencz, gyakran szívesen látott vendége volt az szép asszonyka (mármint Beöthy Viktóriának, Kazinczy Vilmos, a nyelvújító testvére felesége) házának.” Nos, ennek a rokoni kapcsolatnak, s egyben az író ebből eredő abonyi viszonyának derék pártolója lett annak idején Abonyi Lajos, az utóbbi évtizedekben pedig a nagyközségbeli helytörténészcsoport, illetve a falumúzeum. Az idén emlegetett fák lombjai alatt és 1973-ban Darvas József író által avatott Marcsay- mellszobor köré vagy három-négy tucatnyi ember jött össze a minap, hogy Kazinczy Ferenc halálának 160. évfordulója alkalmából — kicsit megkésve — tisztelettel megemlékez- . zen az író, nyelvújító munkásságáról. Az itteni rövid méltató szavak, s szavalat — amit Makai Béláné pedagogue- mondott —, valamint koszorúzás után az egybegyűltek a falumúzeumba vonultak. A nyelvújító munkásságával, abonyi tartózkodásával összefüggő, részben eredeti, részben dokumentummásolatokból álló kiállítás nyílt. Megnyitóbeszédet Győré Istvánná, a Somogyi Imre Általános Iskola igazgató- helyettese mondott. Előadásából többi között kiderült, hogy a ICazinczyról való megemlékezésnek a múlt századra visszanyúló hagyományai vannak a nagyközségben. Kazinczy Ferencre a 19— 20. század írói úgy tekintették, mint a modern magyar irodalom megteremtőjére. Tizenöt esztendős korában írja első munkáját, később a világirodalom remekeit próbálja magyarra átültetni. Pártolja a magyar színészetet, mindig újabb és újabb írókat fedez fel. 1734-ben lesz Kassán aljegyző, majd 86-tól a nemzeti iskolák felügyelője. Működésének 6 esztendeje alatt több mint 200 iskolát létesített. Fogsága idején érlelődik meg benne az a gondolat, hogy irodalmunk fejlesztésének legfőbb feltétele a nyelv kiművelése, a nyelvújítás. Ez utóbbi eredményeként körülbelül 10 ezer új szó és kifejezés született. Ma már természetes, hogy zongorán játszunk, és nem zengő tamburán, az iskolai órára nem tanítást árasztó, hanem tanár megy be, és az ereszünk alatt fészkelő fec&kepár nern csőrorrából, hanem csőréből eteti kicsinyeit. És lehetne sorolni. Kazinczy művei nem tartoznak gyakoribb olvasmányaink közé, de intézmények, utcák viselik nevét. Nemcsak az írók adósak Kazinczy Ferencnek, mi is azok vagyunk, akik megújított anyanyelvűnkön beszélünk. Ide kapcsolódik Kölcsey intésnek felfogható mondata: „Tiszteld, tanuld más népek nyelvét is, de soha ne feledd: idegen nyelvet tanulni szép, a hazait művelni pedig kötelesség.” Gy. F. A közelmúltban végre megoldódott a sertéstartók értékesítési gondja. Most a szőlőtermelők küszködnek nehézségekkel. A szovjet piac összeomlása alaposan hozzájárult az ágazat válságához. Országszerte jelenleg körülbelül hárommillió hektoliter van a pincékben: ami az elkövetkező hónapokban elérheti, sőt, meghaladhatja a hétmilliót. Kíváncsiak voltunk, a környéken miféle kép alakult ki. Ennek apropóján beszélgettünk Keresztúri Józseffel, a Kecskeméti Borgazdaság Ut. termelési igazgatójával. — önök mekkora meny- nyiséget tárolnak a pincéikben? — Nem túl nagyok a készleteink, annak ellenére, hogy jelentős mennyiségű borunk van. Inkább az a probléma, hogy száz-száz- ötvenezer hektoliter megmaradt, amit tavaly azért vásároltunk, hogy kiszállítsuk a Szovjetunióba. A piaci lehetőségeink korlátozódtak. A készleteket bankhitelekkel finanszírozzuk, amelyek komoly pénzügyi terheket jelentenek. Az elmaradt exportok pedig alapos árbevétel-kiesést okoztak. — Felmérték-e, hogy Cegléden és környékén milyen termés várható? — Közepes termésre számítunk. A közelmúltban a fagy egyes helyeken komoly pusztítást végzett. — A sors furcsa fintora, két-három éve a gazdák amiatt bosszankodtak, hogy keveset kaptak a szőlőért. Most pedig az a hír járja, hogy meg sem vásárolják tőlük a termést, felbontják a szerződéseket. Mi igaz ebből? — Szerződések felbontását nem kezdeményeztük. Viszont elsősorban piaci és Labdarúgás Továbbra sem... Az NB III legutóbbi játéknapján sem sikerült első győzelmét megszereznie a Ceglédi Kossuth-Honvéd labdarúgócsapatának. Sorban ez már a harmadik olyan találkozó, amikor az ellenfél hálója érintetlen maradt Az első játékrészben még sikerült néhány helyzetet kialakítani. így először Mayer lépett ki ügyesen a védők közül, de lövésébe sikerült belelépniük a vendégvédőknek. Később Kor- pácsi távoli, erős szabadrúgása pattant az egyik játékosról az alapvonalon túlra, majd Kosznovszki veszélyeztetett távolról. Szünet után a Kossuth- Honvéd valamivel többet birtokolta a labdát, de körülményes támadásaikkal a kaput ekkor már szinte egyáltalán nem veszélyeztették. Az egyetlen kivételt Farkas A. 88. percben látott lövése jelentette. A hátvéd mintegy harminc méterről szúrta rá a labdát, ami alig került a felső léc fölé. Az orosháziaknak könnyű dolguk volt. Köny- nyedén verték vissza a vérszegény próbálkozásokat, gyors ellenakcióik pedig rendre veszélyt jelentettek. A helyzetek alapján közelebb álltak a győzelemhez. Nem sikerült tehát a ceglédieknek beiratkozniuk a győztesek közé, a jelenlegi bajnokságban először megszerezni mindkét bajnoki pontot. A látottak szerint viszont inkább örülni, mint bosszankodni kell a szerzett (vesztett) pont miatt, mert ebben a produkcióban annál több nem is volt. — Mi 02 immár hetek óta tartó sikertelenség oka? — kérdeztem az edző Földvári Csabától. — Sajnos, nincs igazi vezéregyénisége a csapatnak. Nincs olyan, aki ebben a rendkívül fiatal együttesben magával tudná ragadni a többieket. Ezenkívül nagyon hiányzik a siker. A fiúk egyre inkább elvesztik még maradék önbizalmukat is. Véleményem szerint ezt igazolja az is, hogy hétközben biztosan, 3-0-ra vertük az NB Il-es KSC-t, amikor jó teljesítményeket jegyezhettem fel. Ekkor nem volt tét, s így a görcsös akarás.. Amikor a bajnoki pontokért játszunk, akkor szembetűnő a kapkodás, az idegesség és a bátortalanság. Ezen kell(ene) mihamarabb változtatni. Ezektől függetlenül, amikor összeáll az új összetételű csapat, remélem, javítunk eddigi gyenge mérlegünkön, s feljebb tornásszuk magunkat a bajnoki táblázaton. Ceglédi Kossuth-Honvéd—Orosháza 0-0. Cegléd: Rézsó — Korpá- csi, Palla, Farkas A., Vá- nyi, Vágó,. Kiss, Ofella, Kosznovszki, Farkas J. (Burat), Mayer. Jók: Rézsó, Farkas A. Ifjúsági eredmény: Cegléd—Orosháza 2-1 (1-0). Cegléd: Szegner — Sárközi, Máté, Kecskeméti, Török I., Pálfi, Tarkó, Makai, Bakonyi, Simon (Török P.), Tóth. A vezetést egyéni akció végén Sárközi szerezte meg, majd már szünet után Pálfi szerzett meg egy lepattanó labdát, kicselezte a kapust is, s a kapuba gurított. A vendégek 2-0 után szöglet utáni szép fejes góllal szépítettek. A ceglédiek elhibázott helyzeteik miatt önmaguknak tették nehézzé a mérkőzést, amit végül is megérdemelten nyertek meg. Jók: Sárközi, Bakonyi, Pálfi, Máté. V. L. gazdasági okok miatt a szüreti átvételeknek akadályai vannak. De vállaljuk azt, hogy a partnereinknek megoldjuk a termés elhelyezését. Ügy látszik, hogy az intervenciós kasszából lesz alkalom a bérfeldolgozás finanszírozására is. Bár ezt feltételekhez kötik: az illető magántermelő legyen, aki nem rendelkezik feldolgozóval; minimum egy tonna szőlőt kell leadni, a cukorfok alsó határa 16,1. — Az embereknek aligha vigasz, hogy bérfeldolgozást és tárolást tudnak ajánlani számukra. Nem tartanak-e attól, hogy lincshangulat lesz? — Én bizom benne, hogy nem alakul ki lincshangulat. Majd a termelőkkel, feldolgozókkal, kereskedőkkel közösen megpróbáljuk ezt a gondot úgy megoldani, hogy idővel a termelő is pénzéhez jusson. Tehát ennek a gazdasági helyzetnek ne Cegléd és környéke gazdái legyenek a vesztesei. Igyekszünk valahogy ezt a válságot menedzselni. — Ebben a válságban miféle szerepe van a kormány taktikázásának? — Én nem fordítanám meg így a dolgot, hogy a kormány taktikázik. Utóbbi is nehéz helyzetben van. Ha üres az intervenciós kassza, akkor nemigen tud mit csinálni. Egy exportpiac -y ami a honi termés harminc százalékát vásárolta fel — az elmúlt években visszafejlődött. Az oda szánt áru máshol nehezen értékesíthető. Nem a minőség miatt. Nyugat-Európá- ban is túltermelés van. Az amerikai, japán vagy skandináv piac telített. Azonkívül Kanadában, Svédországban állami ellenőrzés mellett valósul meg a forgalmazás. Létezik egyfajta korlátozás. — A készletek apasztásá- ra a borpárlat készítése a megoldás, vagy...? — Én ebben nem bizakodom. Több lehetőséget látok abban, ha a szőlőt gyümölcslé készítéséhez használjuk fel. Ez persze komoly technikai, technoló- j giai fejlesztésekkel jár együtt. Ugyanakkor nem szabad feladnunk a volt Szovjetunió piacait sem. Meg kell találni a vállalatok közötti megállapodás csatornáit. Barterkereske- delemmel vagy direkt eladással meg lehet könnyíteni a készletek csökkentését, mobilizálását. — A bérfeldolgozás és tárolás meghozhatja-e az eredményt? — Az illetékes kormányzati szervek is kifejtették: j a rossz, kevésbé termékeny, I elhanyagolt ültetvények fenntartása a továbbiakban nem célszerű. S olyan fajtákat kell termelni, amelyek minősége megfelel a nyugat- és kelet-európai, valamint a honi igényeknek. Következésképpen valószínű, hogy hosszú távon visszaszorul a szőlőtermesztés. S a gyümölcslé készítésére és étkezésre szánt mennyiség növelésével a bor árualap arra a szintre áll be, ami egyensúlyban lesz a kereslettel. — Az elmúlt években a termelők elkeseredésükben mondták már, hogy kivágják a tőkéket. Napjainkban is hallani efféle kijelentéseket. Önök nem aggódnak emiatt? — Az az ember, akinek szép az ültetvénye, szereti a növényt és ápolja azt, nem fogja kivágni. Sokan éppen a privatizációs lehetőségekre gondolnak. Előretört a kannás bor értékesítése. Kis cégek, termelők palackozókat létesítenek. Ez is megoldás. Ám a jövőben a meglevő borászati vertikumokhoz kapcsolódó egyfajta termelői szerveződéseknek kell kialakulni majd. S ezek együttműködéséből egy olyan konglomerátumnak, ami a piacon meghatározó, a termelésben hatékony. (Simon Ernőtől, a ceglédi gyáregység igazgatójától még megtudtuk, hogy a nyársapáti feldolgozóban, illetve pincében felkészültek a szőlő fogadására. Bér- feldolgozásra és tárolásra vállalkoznak.) F. F„ Kordáék dedikálnak Éljen a mama! címmel könnyűzenei bemutatót rendeznek szeptember 30- án (hétfőn) este 19 órától Cegléden, a Kossuth Művelődési Központ kamaratermében. Korda György és Balázs Klári dedikációval egybekötött nagylemez-bemutatóját máris élénk érdeklődés kíséri. A két neves énekes mellett közreműködik: Szikora Jenő, Blum József, Kangyal Ferenc és Baráth V':lrr’a. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. # A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatársak : Tamasi Tamás és Rozgonyi István. # Postacím: Cegléd, Pf. 19. 2701. Telefax és telefon: (20) 11-400. * Telex: 22-6353. • Hirdetésfelvétel : Hírlapkiadó Vállalat Közönség szolgálata, Cegléd, Teleki u, 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig, szerda 10—17 óráig. Telefon: (20) 10-763.
