Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-28 / 228. szám
COND OJJWPJKSZEPTEMBER VfGfA/... Nincs más út, mint előre Amikor ketten hányják a borsót a falra Felesleges párhuzamos sínen futni Legújabb kori magyar népszokás a sírás. Mindenki panaszkodik (más helyett is!>, és a másikra mutogat: elmaradt a rendszerváltás! Tanévkezdéskor a2 új művelődési kormányzat „leosztályozása”, tehetetlenséggel, alkalmatlansággal való vádolása van napirenden: a második tan. év kezdődött a választások óta, és még nincs új közoktatási törvény, a tankönyveknek alig egyhar- mada új, a régi nomenklatúrához tartozó alkalmatlan iskolaigazgatók a helyükön vannak! Jómagam pedagóguscsaládból származom, és közel negyedszázadot töltöttem a pályán, mint gyakorló pedagógus, ma az MDF országgyűlési képviselőjeként az iskola helyzetét a következőképpen látom. Sem az új közoktatási törvény, sem a nemzeti alaptanterv (így az időt álló tankönyvek!), sem az új vizsgakövetelmény) rend nem születhet meg addig, amíg a szakma, az érdekvédelmi szervezetek és a pártok nem tudnak a következő kérdésekre konszenzusos választ adni: — mit tekintsünk alapvető esztétikai-morális értéknek és szükséges ismeretanyagnak? — Meddig terjedjen a pedagógus szabadsága, ki és milyen területen, milyen melységig korlátozhatja azt? — Ki legyen a kinevezője a rendszerváltás kulcsfigurájának, az iskolaigazgatónak, amikor más és más a tulajdonos (magánszemély, egyház, ön- kormányzat, állam... stb.), de az állam adja a pénzt? — Milyen rendszeren és intézményeken keresztül, ki gyakorolja az autonóm Iskola szakmai felügyeletét? — Hogyan ágyazódjon be aa iskola igazgatása a köz- igazgatás általános rendszerébe? (A szabad, autonóm, demokratikus és sokszínű iskolával mindenki egyetért. A 6+d vagy a 4-;-8, tandíj és ösztöndíj, a finanszírozás ... kérdése se kérdés, mert nem itt van a lényeg. A lényeg a felsorolt kérdésekben rejlik!) Ha összevetjük a válaszokat, amiket a különböző pártok és érdekvédelmi szervezetek adnak ezekre a kérdésekre, látható, hogy még nincs közmegegyezés. Sőt! Iszonyú iszapbirkózás folyik például az első kérdés körül: az 1991. évi költségvetés vitájában Csengey Dénes (MDF) az értékes irodalom támogatására pénzt kért. Magyar Bálint (SZDSZ) fölpattant: és ki mondja meg, hogy mi az értékes? Ti? Azután nemrégen egy „szakértő” újságíró a következőket írta: ■ ..Jönnek az új politikai elitnek tetsző aktuális igazságok! A kommunista veteránok helyett az ötvenhatos mártírok!” Lehet-e egyáltalán új történelemtankönyvet írni akkor, amikor meg nincsenek tisztázva a magyar történelem fehér foltjai? Emlékezzünk esak Kéri Kálmán felszólalására az új parlamentben! A második magyar hadseregről és igazságos háborúról beszélt —• mekkora felzúdulás és sajtókampány indult ellene! Ki és mit írna ma egy tankönyvben a csendőrségről, Horthyjról — vagy 58-ról, amikor nyílt vita folyik arról, hogy kié 58! A reform- kommunistáké vagy a népé? És ki tudná most, ma, felelősséggel és teljes bizonyossággal megmondani, hogy milyen szakmákban induljon szakemberképzés, amikor most kezdődik az ipar átalakulása? A példákat vég nélkül lehetne sorolni, a lényeg az, hogy közmegegyezés csak hosszú és szívós küzdelemben születhet meg! Természetesen az iskolának addig is működni kell! És tud is működni! Az új parlament ehhez többszörös fejpénzt — általános iskolás korúak esetében nyolcszorost! — adott! A pedagógusok szabadsága pedig ma sokkal nagyobb, mint korábban bármikor egyáltalán elképzelhető lett volna. Ezt a szabadságot, jellemzően, van, aki (ellenzék) keveselli, van, ok» (koalíció) sokallja! Az a vád, mely úgy fogalmaz, hogy az oktatásügy „sikerágazat” lehetett volna, de az oktatási kormány elmulasztotta a „közérzet- javító” intézkedéseket, szinte dogmává merevedett, hamis, félrevezető állítás! Mire ad lehetőséget a nagy szabadság? Nem kell se új rendelet, se új törvény ahhoz, hogy az iskolákban eldobják a használhatatlan munkafüzeteket! Hogy a fegyelmezőeszközként alkalmazott mindennapos röpdolgozatírás helyett rendszeresen feleltessenek! Bárki (magánszemélyek, egyház... stb.) alapíthat iskolát, pedagógusműhelyek alakulhatnak és kezdhetnek pedagógiai kísérleteket. Ha katasztrofális a fegyelmi helyzet, nincs akadálya annak, hogy akár kísérletképpen megszüntessék a koedukációt vagy a kabinetrendszert! Lehet osztályt bontani, hogy azok, akik akarnak, jobban és gyorsabban haladhassanak! Amennyiben a tantestület valóban rendszer- és szemléletváltást akar, élhet az egyetértés (vétó) jogával, és döntően Ülünk tudatlanul és bénán a rektori tanácsteremben néhányan fiatalok és még kevesebben idősek, akik életük évtizedei alatt Babitsnak hol a kommunista-gyanús, hol az irredenta-hangú verseit nem olvashatták ’45 előtt és után. Ők már sejtik, hogy Váci Mihálynak mely verseit hagyják ki jövendő szerkesztők a kötetekből, mi még nem is gondolunk erre. Pedig az író is téredbefolyásolhatja az igazgatóválasztást! Ha még nem is iskolaszék (döntési jogokkal), de minden más joggal felruházza a szülőket az 1985-ös oktatási törvény, csak komolyan kellene venni és élni a lehetőségekkel ! A szabadság, a nagy- nagy szabadság ugyanakkor lehetőséget ad a pedagógusnak a lógásra, a szabotálásra, és a két- ségbecjtöen színvonaltalan munkára. Még arra is. bogy a jövő pedagógusait a tanárképző főiskolán a Szántó-féle szocialista pedagógiára tanítsák!?/?! N'o, ez az a pont. ahol már nyilvánvaló: a rendszerváltás vezénylésével megbízott MDF-nek nyíltan vállalnia kell azokat az értékeket, amiknek az érvényre jutását segíteni kívánja az iskolában, a kultúrában, és a társadalmi élet minden területén. Szörényi Éva előadóestje a legújabb bizonyíték arra, hogy van világszínvonalú magyar kulturális érték, és van arra fogadókészség! Az oktatásnak egyetlen területe a szakoktatás, amely az összeomlás határán van, és azonnali tűzoltást igényel. A köz- és felsőoktatásnak ki kell bírni az új oktatási törvények megszületéséig. Mivel teljes és minden részletre kiterjedő rendszerváltó, a magyar jövő szempontjából sorsdöntő törvényekről van szó, alapos előkészítés és közmegegyezés nélkül nem lehet megalkotni ezeket. Addig is, amíg ezek a törvények megszületnek, a pedagógusoknak meg kell érteni: nincs más út, mint előre! Nem lesz visszarendeződés! Az előrehaladást persze lehet lassítani színvonaltalan munkával és szabotálással, de a magyar pedagógusok többsége egészen bizonyos, hogy az átmeneti helyzetben a rászakadt szabadsággal élni fog, és nem visszaélni!-Király B. Izabella országgyűlési képviselő hét —• mondja Czine Mihály — hiszen ő is — mint az „egyszerű emberek” — korának gyermeke. Mi az állandó érték? Minden irodalomban a nemzet általános értékei őrződnek — vallja. Azért vagyunk tudatlanok és bénák, mert ugyan legbelül érezzük a válaszokat kérdéseire — Mi a nemzet? Ml a magyar? — de mindeddig nemigen beszéltünk arról. Nem tudunk Az idősek világnapját az ENSZ határozata alapján ezentúl mi üdén október ír jén ünnepük, s természetesen Magyarországon is megemlékeznek róluk. Az Életet az éveknek országos nyugdíjasszövetség Pest megyei klubtanácsa is számos kulturális rendezvényt tart a munkában megfáradtak tiszteletére. A meghittség és családiasság jegyében nem megyei szintű központi összejövetelek lesznek ezen a napon, hanem a települések saját idős lakosaikat vendégelik meg. Ezeken szórakoztató kulturális műsorral és utána vacsorával köszöntik a nyugdíjasokat, vagy pedig maguk a nyugdíjasok adnak műsort a lakosoknak. Feszültség Nagyhuta, Kőka, Sülysáp, Maglód és Szentendre máris jelezte, hogy a világnap alkalmából nyugdíjas-összejövetelt rendez. Például Szentendrén a művelődési ház színháztermében a polgármester köszöntője után az ottani zeneiskola és gimnázium irodalmi, zenei műsort ad, majd szentendrei népitánc-együt- tesek lépnek színre. A készülő országos össznépi rendezvénybe sajnos komorabb felhangok is vegyülnek. Aki egy csöppet is ismeri a nyugdíjasok helyzetét, jól tudja, hogy a csaknem hárommilliónyi magyar nyugdíjas jelentős része létminimum alatt tengeti életét. Ezért bármilyen derék és kedves dolog kulturális műsorokkal, vacsorákkal meglepni őket, ez az egy napra szóló emberbaráti gesztus korántsem pótolja a mind sürgetőbb átfogó szociális intézkedéseket és törvényalkotást. . A szociális gondok enyhítésére alakult Nyugdíjasok Országos Kamarája a világnap alkalmából kiáltványt adott közre, mely pontokba szedi, hogy mi mindent kíván a. kamarai tagság magyar nyugdíjatehát felelni, inkább hall- gátjuk tovább-azt az embert, akinek felvételi vizsga nélkül is hallgatója lehet bárki, a rádió mellé ülve. Ha nem lett volna bölcsész, már református püspök lenne — mondják tanítványai, akik között van hatvanéves és negyvenes. Egyikük szerint pátoszos, magam, aki a beszélő dobozból ismertem csak, sokáig énekes madárhoz hasonlítottam stílusát, és amikor télutón először láttam és éppen Ungváron a Du- na-medencében élő magyarság helyzetéről rendezett konferencián, igencsak elcsodálkoztam kedvesen suta mozgásán, hogy hát ö ilyen? Azt mondják vidámsága, élet-zeretete utánozhatatlan és lám, egykori — ma már nyugdíjas — tanítványának azt tanácsolta itt, Gödöllőn az előadás előtt, hogy: — Udvarolj a lányoknak, attól erőre kapsz! Küldetéses embernek is Czine Mihály a szabadegyetemen A „küldetéses" ember ¥ Tíz estéből álló szabadegyetemi előadássorozat | kezdődött szeptemberben a Gödöllői Agrártudomá- 8 nyl Egyetemen Magyar sorskérdések — együttélés ^ a Kárpát-medencében címmel a gazdaság- és tár- ^ sadalomtudományí kar, valamint a kollégium kez- | deményezésére. Az előadásokat a magyar tudo- t mány jeles személyiségei tartják. Ahogy dr. Szé- | kcly Csaba dékán a megnyitójában elmondta, a ^ kurzus célja a hallgatók nevelése, az oktatók el- ^ gondolkodtatása és nyitás a város felé. hiszen az ^ előadások nyilvánosak, A tervek szerint az el- ^ hangzottakat kötetbe gyűjtik. Az első vendég Czi- | ne Mihály irodalomtörténész volt, előadásának cí- § me; Nemzet és irodalom. A következő találkozóra október 23-én kerül sor, amikor is Benda Kálmán | történész a Nemzeti tudat es identitás címmel ^ tart előadást. soknak. Eszerint orvosolni kell a korábban nyugdíjazottak hátrányos anyagi helyzetét, ami a pénz időközbeni értéktelenedése miatt alakult ki. Javítani kell a létminimum alatt élő nyugdíjasok helyzetén, de a létminimum ügyét el kell választani a nyugdíjügytől. Meg kell oldani az özvegyen maradó nyugdíjasok helyzetét. Olyan új törvényt kell alkotni, amelyben garanciák védik a nyugdíjasok jogait Ezzel megszűnik a régi és az új nyugdíjasok közti anyagi aránytalanság, feszültség. Garantálni kell a nyugdíjasok jövőjének biztonságát. A kiáltvány nem feledkezik meg a többi rétegről sem, követeléseit nem azok rovására kívánja érvényesíteni. A törvényhozástól, a kormányzattól és az érdekvédelmi szervezetektől azt várják, hogy közreműködésükkel járuljanak hozzá az össznem- zet.i szolidaritás megteremtéséhez. Hátrányban Pest megyében összesen 108 nyugdíjasklub működik, s 87 a Nyugdíjasok Országos Kamarájának is tagja. Ez kétségtelenül átfedés, ami egyelőre nemhogy az erők összegzésére, hanem párhuzamos működésére ösztönöz. Miért? Az országos nyugdíjasszövetség Pest megyei klubtanácsa — amely voltaképpen az egész megye nyugdíjasügyeivel foglalkozik — nem tagja az országos kamarának, tehát Pest megyének egyelőre még nincs önálló kamarai képviselete. Igaz, a megyét a kamara Budapesthez kívánja csatolni, de mivel meglehetősen különbözik a fővárosi munkás nyugdíjasok és a Pest megyei agglomerációs övezet paraszt nyugdíjasainak helyzete, sőt érdeke, ezért a Budapesthez kapcsolás megint csak rögzíti, ha éppen nem újratermeli a Pest megyeiek hátrányos helyzetét. A két vágányon futó nyugdíjas-képviselet pedig megint csak a szociális küzdelemhez szükséges erők szétforgácsolódá- sához vezethet. Herdálva Ma, amikor az ország felnőtt lakosságának 43 százaléka nyugdíjas, kissé elszomorító ez a két vágányon futó erőlködés. Sőt így a kellő eredmény is kétségessé válik, hiszen a párhuzamosan működő nyugdíjasszervezetek alig tudnak a másik azonos célú erőfeszítéseiről. Erre a következtetésre azért jutottunk, mert a nyugdíjasszövetség Pest megyei vezetőjét a minap nem hívták meg az országos kamarai tájékoztatóra. Apró jel, de intőr még ma is a bolond gyémántszóró asszony, a közös erőfeszítéseket szétaprózó, elherdáló társadalmi erők Magyarországa vagyunk. Kocsis Klára Megválaszolatlan kérdések Aruház a bölcsődében Űjabb diszkontáruházzal gazdagodott Pest megye, nevezetesen Kistarcsa. A Fésűsfonógyár Kft. kistarcsai gyáraihoz korábban tartozott egy bölcsőde, amely a gyáré volt, és a területünevezik és ez a fontosabb, ha munkásságát, gondolatait szemrevételezzük. A magyar irodalom is küldetéses irodalom, és Mohács századában született meg! Azóta is tanúja vagyunk annak, hogy a nemzetet nem csak a fegyverek védik, hanem a kultúra is! A máig legszebb szó a rendületlenül —• állítja Czine Mihály. — Miben tudja megmutatni a nemzet önmagát? A történelem során hol a kard, hol a sport segített kifejezni magyarságunkat, de a művészet állandóan jelen volt és mindenekelőtt az irodalom. Lehetünk most kétségbeesettek, mert már nem politikai akadályok nehezítik a magyar irodalom terjedését a határok között, hanem a dollárelszámolás, de hatvan magyar újság él Erdélyben, s nem félnek már énekelni a Himnuszt határainkon túl. Czine tanár űr most „csak” egy erdélyi és kárpátaljai diákot tudott megszólaltatni előadása után, da hát ez is mond valamit... ök már itt vannak, de mi még nem vagyunk itthon. B. G. kön működött. Ezt a bölcsődét hónapokkal ezelőtt bezárták, mert egyszerűen nem volt rá szükség. Hogy a left, hasznosítsa a szép nagy épületet, úgy határozott, ott egy áruházat nyit, és a forgalmi áraknál jóval .olcsóbban kínálja a portékát, segítve ezzel a kispénzűeket, de ugyanakkor a nagyközség kereskedőit, viszonteladóit is kiszolgálja. A faluban sokan feltették a kérdést, miért nem kell a bölcsőde? Ilyen jól megy a magyar anyáknak, otthon maradhatnak három évig? Megengedhetik maguknak, hogy családban neveljék a csecsemőiket? Vagy olyan kevés gyerek születik, hogy már a bölcsőde is felesleges? Ezek a kérdések természetesen megválaszolatlanok maradtak, és ma már nem is foglalkoztatják az embereket, várják az újat, a többeknek kedvezőt, a forintokat megtakarítót. A nyitást megelőző lázas árazás közepén néztünk szét a Torony nevű áruházban. A tájékoztatást az áruskáláról és egyebekről az üzlet vezetőjétől, Miku- lecz Károlytól kaptuk. — Nálunk számtalan árucikk lesz, az élelmiszer kategóriában a húsok és a tejtermékek kivételével gyakorlatilag minden. A ve- gyiáru-készletünk is jó, valamennyi termék megtalálható. —á—
