Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-28 / 228. szám
AZ ALKOTMÁNYOSSÁG ÖREÍ Talárban törvénykezők Másfél éve alakult meg az Alkotmánybíróság. Taláros bírái először 1990 tavaszán hirdettek ítéletet Esztergomban. Azóta a politika porondján és a jogalkotásban egyre nagyobb figyelem kíséri működésüket. E viszonylag rövid idő alatt kivívták a lakosság rokonszenvét. A Gallup Intézet nemrég végzett közvéleménykutatása szerint ez a testület vezeti a népszerűségi listát az állami szervezetek között. Tevékenységükről dr. Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkára tájékoztatta lapunkat. 0 Milyen nemzetközi minták és hazai előzmények alapján jött létre ez a tekintélyes intézmény? — Az Alkotmánybíróság • polgári jogállamok fontos közjogi intézménye. Alapvető funkciója az alkotmányosság és az állam- hatalom alkotmányos működésének ellenőrzése és garantálása, ugyanakkor az egyént védő szerepe is jelentős. Tevékenysége a jogalkotás alkotmányosságának revíziójában jelentkezik a legjellemzőbben. Konfliktushelyzetben az Alkotmánybíróság a helyes útra tereli a jogalkotást, például megsemmisíti az alkotmánysértő rendelkezést. Akár a parlament által hozott törvényt is hatályon kívül helyezheti. * * — A magyar Alkotmány- bíróság B nyugat-európai modellek tanulmányozása alapján jött létre. Az 1999 —90. évi politikai rendszer- váltást megelőzően az akkori kormányzat azzal bízta meg a tudományt, hogy egy tökéletesebb államszervezeti mechanizmust alakítson ki. Mivel a modern, demokratikus hatalomgyakorlásnak olyan fontos intézményei vannak, „mint az Alkotmánybíróság. ennek vizsgálatával is foglalkozni kellett. Ez a konc’epció méretett meg az ellenzéki kerekasztal tárgyalásai, során, s alakult sarkalatos törvénnyé, mint politikai konszenzus, az ellenzék, az uralkodó párt és a kormányzati szervek között. 1989 októberében került a parlament elé az alkotmánymódosítás és az. Alkotmánybíróságról szóló törvény. A politikai rendszerváltás közjogi alapjainak legfontosabb elemei közé tartozik. Ez minősíti az Alkotmánybírós'ágot, amely Magyarországon a legkeményebb hatáskörökkel rendelkező szerv. A jogalkotást nemcsak utólag vizsgálja felül, hanem előzetesen is. ® A parlamenttel milyen függőségi viszonyban áll? — Az alkotmányossági rendben a parlamenttel mellérendeltségi és részben alárendeltségi viszonyban van. A testület az alkotmányt sértő törvényt megsemmisítheti. Ebben az Alkotmánybíróság javára érvényesül a hierarchia. Ugyanakkor az intézményről szóló törvényt a parlament hozta meg, és a bírákat is az választja. Ebben az összefüggésben az alá- és ' fölérendeltség a parlament javára dől el. Ez áz intézmény önálló hatalmi tényező, rendkívül nagy közjogi, politikai súllyal. Legjellemzőbb tevékeny4 ::<J£MtUL sége az úgynevezett alkotmányossági revízió, amikor a már hatályos jogszabályok alkotmányos felülvizsgálatát kérik az indítványozó állompolgárok, szervezetek, miniszterek vagy maga a kormány. Bárki fordulhat hozzánk utólagos normakontrollért. Fontos hatáskör az úgynevezett alkotmánysértő mulasztás megszüntetése, amikor a jogalkotó szerv felhatalmazással bír a jogalkotásra, de annak elmulasztásával alkotmánysértő helyzetet idéz elő. 0 Az állampolgárok milyen ügyekben fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz? — Az állampolgár szempontjából az alkotmányjogi panasz a fontos. Részben az. utólagos normakontrollal kapcsolatban fordulnak hozzánk, ha jogérzéküket sérti a jogszabály. Az alkotmányjogi panasz esetében a polgárnak konkrét élménye van a hatalom működéséről, a saját bőrén tapasztal valamely jogerős határozatot, adott esetben egy jogerős bírói döntést. — Fontos hatáskör még á politikai rendszer működésének alkotmányos keretben tartása szempontjából az úgynevezett alkotmányértelmezés. Ilyen indítvánnyal többek között a kormány vagy valamelyik miniszter fordul az intézményhez, hogy a kérdéses alkotmányos tételt hogyan kell értelmezni. Ezek az alkotmányértelmezések úgy működnek, mint a jogszabályok. 0 Hogyan hoznak döntéseket? — A nagy jelentőségű döntéseket (alkotmányértelmezés, törvényfelülvizs- ■ gúlát) mindig a teljes ülés hozza. Ezen a tízből legalább nyolc alkotmánybírá- nak jelen kell lenni. A kisebb jelentőségű ügyeket háromtagú tanács vizsgálja. 0 Ki és hogyan lehet a testület tagja? — Az alkotmánybírákat az Országgyűlés választja. A parlamenti frakciókból delegált egy-egy képviselő alkotja a jelölőbizottságot. Törvényünk szerint 1995. január 1-jével tizenöt tagú lenne a testület. A kerékasztalnál az ellenzék abból indult ki, nem tudni, milyen dinamikusan alakul át a politikai struktúra, mikor lesz az ellenzékből kormányzó politikai erő, így az alkotmányos ellenőrző mechanizmus erősítésére törekedtek. Nem kívántak az akkori parlamenttel rögtön megválasztatni tizenöt alkotmánybírót. Ez akkor jogos politikai óvatosság volt. Így az 1989-es parlament öt tagot választott, majd a szabad választások utáni Országgyűlés a következő ötöt. A legközelebbi ciklusban nevezhetik ki a többieket, de a működő- képesség szempontjából elegendőnek látszik a jelenlegi létsz.ám. 0 Miként munkálkodik az intézmény? — A főtitkárság feladata a működés biztosítása. Előkészíti a teljés üléseket, szelektálja a beérkező beadványokat. A profilunkba vágókat — megfelelően előkészítve — az Alkotmánybíróság elnöke elé terjesztjük, aki kiszignálja ezeket az előadó alkot- mánybíráKnak. Szükség esetén külső szakértőket is bevonhatnak. Valamely nagy horderejű téma akár tíz-tizenöt teljes ülést is megjárhat. 0 Csökken vagy gyarapszik a beadványok száma? •— Tavaly 1825 ügyünk volt, az idén fél év alatt elértük az 1300-at, s várhatóan megduplázódik a múlt évi mennyiség. Egy- egy kérdéshez sok indítvány érkezik. így volt ez a lakáscélú kölcsönök kamataival, a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás témájában is. Jelenleg közel háromszáz ügy van a bírák előtt. Ezek mellett a parlament jelenlegi működése során kiadott törvények alkotmányossági aggályai is megfogalmazódnak, pél-' dóul a szakszervezeti törvénnyel, nz egvhází ingatlanok visszaadásával, az önkormányzati tulajdonnal kapcsolatban, amelyek alkot mán,'vossági revízióját kérik tőlünk. 0 Nem nehezedik túl nagy nyomás az Alkotmánybíróságra, hiszen igen sokféle érdekkel szembesülnek? Hogyan enyhíthető ez a szorítás? — Intézményünk a politikai összecsapásokban döntőbíróvá válik az alkotmányjog szféra iában. A politikai érdekkülönbségek és -ellentétek, amelyek megjelennek egy-egy törvény vitájában, végül kimerevednek az elfogadott törvényben. Itt kell megemlítenem a politikai kisebbség jogvédelmét. Meg kell adni a lehetőséget, ha leszavaztak, ha politikai elképzelései nem öltöttek törvényi formát, hogy az általa el nem fogadott döntésben alkotmányossági aggályt fogalmazhasson meg. Az alkotmányosság köntösében elvileg vissza is élhet. afféle politikai obst- rukciót folytathat egy alkotmánybírósági eljárással. Ennek azonban elutasítás a vége. Kialakul az egyensúly. A politikai oneélúság hamar lejáratja az illető szervezetet. Hinni kell az Alkotmánybíróság éleslátásában. Ezért nem érzékeljük ezt a fajta nyomást. Minden politikai erőnek éreznie kelt, hogy az Alkotmánybíróságnál csak megfontoltan lehet konfliktuskioltást keresni. > — Nyomást inkább a soronkívüliséggel kapcsolatban lehet érezni, de politikai pressziótiak az Alkotmánybíróság nem enged. Ilyenfajta veszélyt érzek. Mintha mostanában a parlament által hozott törvény csak akkor lenne érvényes, ha az Alkotmány- bíróság kvázi „ellenjegyezte". Az állampolgárnak engedelmesség], kötelezettsége van. Tudomásul kell venni, hogy egy legitim parlament döntése mindenkire nézve irányadó és kötelező. 0 Milyen típusú ügyek maradnak fenn a szűrőn? — írtak mái’ arról, melyik képviselő milyen ügynök volt. Reszketeg betűkkel kérte valaki, hogy a csöpögő csapját javíttassak meg. mert nem kap szerelőt... 0 Hogyan kötöttek ki » kék talárnál? — Még az elsőnek kinevezett ötök elhatározták, hogy így jelennek meg a nyilvánosság elölt. A színt közösen választották, és a veszprémi püspökség szabósága vállalta megvarvá- sát. — hallottuk dr. Holló András főtitkártól. Tamasi Tamás Egy tollvonással szerepcsere? Napjainkban, ha a település rendezési tervének tárgyalása során szóba kerül egy esetleges szabadidőközpont vagy pihenőpark kialakítása, az emberek összesúgnak és teszik a megjegyzéseket: pont ez kell most? Erre van szüksége az állampolgárnak? Kinek van ma ideje pin inni, szabadidőini, kultúrát magába szippantani? Hogy kinek? Ezt mindenki maga döntheti el. Az viszont tény, hogy a jól működő kuli .-házak, művelődési központok megtelnek, olykor alig lehet megszerezni egy egy színházjegyei, !;e- rü'ji'n is bármibe. A megye területén valódi nagy színház, igaz, nincs, de számtalan művelődési házunkban vannak kiváló színháztermek, jól bevezetett klubok, - szakkörök, tanfolyamok. Hogy a művelődési házak ma hogyan gazdálkodnak, miből élnek, ezt szereltük volna megtudni. Érdekelt továbbá az is, hogy kezdenek-e vállalkozásokat és miként alakultak a szponzorálások, amelyek, mint ismeretes, az elmúlt rendszerben szinte előírt kötelességei közé tartoztak egy-egy település gazdálkodószerveinek, termelőszövetkezetének. A megyei kép nagyon tarka. A művelődési házak több kategóriába tartoznak. Az egyszemélyes, egyter- mes picinyektől kezdve, a hatalmas, akár ezer négyzetméteresekig, ahol sok jó szakember dolgozik. Az eredményesség és a színvonal tehát lehet ennek függvénye is, de nem ritka az sem, hogy az apró falvakban levő házak kiválóan dolgoznak, nyereséget hoznak és a szó szoros ér.el- mében szállítják kis falujukba a kultúrát. A megye 162 művelődési házának vezérszerepét korábban a szentendrei megyei művelődési központ töltötte be. Ma már csak szakmai és módszertani feladatokat lát el, felügyeleti joga nincsen. Megszűntek azok a jelentések is. amelyekből pontosan tudni lehet, hol, mi történik. A házak tehát élnek ahogy tudnak, kapnak az állami költségvetésből, az önkormányzatoktól, éá vállalkoznak. — Vállalkoznak, mert erre vannak kényszerítve. Igaz, a támogatások, a kapott anyagiak nem csökkentett, de a kiadások, az eneigia- át ak emelkedtek. Ennek következtében megnőttek és ma már mások a fellépési díjak is. A házak önmaguk is kénytelenek gazdálkodni, pénzt keresni. Van ahol az összköltségek 5-10 százalékát, de akad, ahol a 80 százalékát is megkeresik kezdte a beszélgetést dr. Végh Károly, a szentendrei igazgató. Elmondta, hogy a vállalkozás attól is függ, milyen adottságai vannak a művelődési házaknak, hány termük van, milyen eszközökkel rendelkeznek. Ügy véli, ma az a tendencia, hogy sok tanfolyamot indítanak, mivel ezekre az átképzésekre van igény. Kellenek a fűtő-, a szabásvarrás és a nyelvtanfolyamok. Sajnálatos, hogy az emberek kultúrára egyre kevesebbet tudnak költeni. A vállalkozások között em- lításre méltónak nevezte a termek bérbeadását, a házinyomdák működtetését, a büfék üzemeltetését, a galériák vagy diákszállók kialakítását. Ügy véli, ezek mind valahol kötődnek a kultúrához, kapcsolatba hozhatók a művelődési házakkal is. — Ez a megye híres volt arról, hogy közös fenntartású intézményeket hozott létre. A helyi gazdálkodó- szervek hozzájárultak a működésükhöz, adtak a tsz-ek, az üzemek, a vállalatok. Ezt politikai presz- szióval érték el korább in. Ma ez megszűnt, kivonultak a gazdálkodóegységek, s nehezebb lett a helyset. Megszűnni azért, azt hiszem, egy ház sem fog, bár több veszélyben van. Az önkormányzatoknak kötelességük ellátni bizonyos kulturális feladatokat, tehát nem szüntethetnek meg sehol művelődési házat, esetleg átalakíthatnak — kaptuk a tájékoztatást. Ennek ellenére a megyében felröppentek olyan hírek, hogy egyes településeken a közeljövőben tárgyalják a művelődési házak ügyeit, és vannak olyan tervek is, hogy egyszerű n egy tollvonással átalakítanak egy jól működő házat például diszkontáruházzá. Az ilyen ügyekre lapunk visszatér. —árvái—■ KAMATTÖRLESZTÉS IS TERMÉNNYEL Maggal fizethet a magért A mezőgazdasági szakemberek tudják, hogy hamarosan esedékessé válik az őszi búza vetése. A jó gazdáknak már szeptemberben gondoskodniuk kell a vetőmagról, amely majd októberben kerül a földbe. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a mezőgazdasági üzemek többsége nem, képes eleget tenni a piacgazdaság megkövetelte kívánalmaknak, s nehéz pénzügyi helyzetük miatt nem tudják megvásárolni a jó minőségű vetőbúzát. Ismerve a gabonapiacon kialakult helyzetet, a Közép-magyarországi Agrárkamara úgy gondolta. segítséget kellene nyújtani a Pest—Nógrád megyei termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak, de a magántermelőknek is. A támogatáshoz sikerült partnerként megnyerni a Budapesti és Pest Megyei Gabonaíörgalmi és Malomipari Vállalatot, valamint a Monori Mag Kft.-t is. Az október elsején induló közös akciójukról tegnap sajtótájékoztatón számoltak be az érdekelt cégek képviselői. Dr. Csonka Tibor, a Gabonaforgalmi Vállalat igazgatója elmondta, hogy az idei gabonatermés 50 százalékát minőségi problémák miatt nem tudták átvenni, pedig malmi 1-es és ll-es kategóriájú búzára még most is vevők lennének. Ismerik a gazdaságok pénzügyi problémáit, azt, hogy a fajtacserére nem jut elegendő pénzük. A?, október elsején induló akció lényege, hogy a Ga- bonaforgalmi . és Malomipari Vállalattal szerződő termelőknek hitelbe juttatnak minőségi vetőmagot — nyolc fajta közül lehet választani —, melynek árát 12 százalékos kamatteher mellett terményben, búzával lehet jövőre kiegyenlíteni. A segítséget nemcsak a nagyüzemek, hanem a magángazdák is igénybe vehetik. A felmérések azt mutatják, hogy Pest megyében 25 üzem mintegy kétezer tonnányi vetőmagot igényelt ebben a konstrukcióban. Tárgyalnak egy magángazdával is, aki az ócsai tsz-től kapta vissza 16 hold földjét. A mintegy 20 milliós hitelkonstrukcióval nemcsak a termelő, hanem a Gabona- forgalmi Vállalat is jól járhat, hiszen így számukra is biztosítható a jövő évi jó minőségű alapanyag, ami nem mellékes szempont, hiszen a lisztpiacon is éles a verseny. A GMV a vetőmagot a termelőnek 1150 Ft/100 kilogrammos áron biztosítja, mely magában foglalja a licencdí- jat, a zsák- és kamatköltséget is. Aki a vetőmagot csávázva kéri, annak 100 kilogrammonként 1360 forintot kell fizetnie. Hogy az akció létrejöhessen, a Monori Mag Kft. is engedett árréséből 11-12 százalékot, de természetesen reménykednek abban — tette hozzá Horváth Sándor ügyvezető igazgató — hogy ez nekik is üzleti hasznot hoz majd. A számok ugyanis azt Mutatják, hogy a kalászos vetőmag iránti igény az idén zuhanásszerűen csökkent. A búzánál ez a tavalyihoz képest harmincszázalékos forgalomvisszaesést jelent. Remélik, hogy az akcióval a forgalmuk úgy 10—15 százalékkal növekedni íog. A szervezők hozzátették: nem hiszik, hogy ezzel az akcióval meg tudják oldani a magyar gabonapiac válságát, abban azonban reménykednek, hogy ezzel is hozzájárulhatnak á feszültségek oldásához. II. É.
