Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-28 / 228. szám

ÜZLETKÖTŐ PEST MEGYEIEK Pillantás a vásárfináléra (Folytatás az 1. oldalról) rikai fogyasztók is megíz­lelhetnek. Elsősorban a magyar vevőknek ajánlják a csülöksonkát, amely aránylag olcsó, s szaftosabb húsa elnyerheti a honi ve­vők tetszését. A Penomah nem mondott le a keleti piacról sem, remélik, hogy a szovjetekkel is sikerül valamiféle barterüzletet kötniük. A jelenlétükkel — tette hozzá az igazgató — azt is példázni akarják, hogy egy nagyvállalat is képes lehet megfelelni a piacgazdaság diktálta kö­vetelményeknek. Az A pavilonban kapott helyet a Foton tevékeny­kedő Pest Megyei Piért Vállalat is, amely új vona­lú irodabútorait mutatta be. Pozsgai Agnes üzlet­kötő úgy fogalmazott, meg sem fordult a fejükben, hogy ne jöjjenek el a BNV-re, hiszen számos leül­és belföldi üzletember ér­deklődött a bátoraik iránt, s úgy tűnik a vásári sze­replés konkrét szerződése­ket, megrendeléseket is je­lent. A vásár keretében megrendezett Interplay Ex­pón is felállítottak egy stan­dot, ahol árusítottak is. A gyerekek körében nagy si­kert arattak az írószerek, füzetek és játékok. Igaz, hogy általában az olcsóbb árucikekket vitték, de ez is hozott a konyhára. Ügy tűnik, a cégek egyre inkább felismerik, hogy a vásárokon való szereplés segíthet az üzleti kapcso­latok kialakításában. Ezt az elvet vallják a Dunake­szi Konzervgyárban is, az idén mégsem sikerült stan­dot felállítaniuk. Dr. Sági Lajos igazgató elmondta, hogy Svájcból nem érke­zett meg időben az új gyümölcsleveikhez a cso­magolóanyag. Ennek hiá­nyában pedig Púgy érezték, felesleges standot bérel­niük. A vásárlók azért ta­lálkozhatnak a gyár termé­keivel a BNV-n, ugyanis gyümölcsleveiket, dzsem­jeiket és száraztésztáju­kat különböző kereskedel­mi kft.-k árusítják. Ez per­sze nem az igazi — tette hozzá az igazgató — még akkor sem, ha ez az áru­sítás is bevételt jelent a gyárnak. A dunakesziéit egyébként rendszeresen részt vesznek a külföldi kiállításokon is, s London és New York után most a kölni- élelmiszervásárra ké­szülnek. S ha már üzletkötésről beszélünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a VOSZ meghívására a Privát Expóra érkezett egy 35 tagú olasz delegá­ció is. Az itáliai üzletem­berek találkoztak a VOSZ vezetőivel, s a pordenonei polgármester, valamint az ottani vásár igazgatósága meghívta a Vállalkozók Or­szágos Szövetségét, hogy december 8. és 15. között a pordenonei vásáron mu­tatkozzon be a magyar ma­gánszektor is. Ehhez 02 olaszok támogatást is ad­nak. H. É. Szövetkezetek új modellje A tagok üzletrésze Ügy tűnik, alaposabban átgondolt szövetkezeti tör­vényjavaslat kerülhet majd az Országgyűlés elé. Erre lehetett következtetni a pénteki kormányszóvivői sajtótájékoztatón elhang­zottakból. A kormány az általa már egyszer jóvá­hagyott, s a Parlament elé beterjesztett javaslatot visz- szakérte átdolgozásra, hogy bizonyos részeket összhang­ba hozzon a kárpótlási tör­vénnyel. Dr. Bártfai Béla, az Igaz­ságügyminisztérium he­lyettes államtitkára a szö­vetkezetek új modelljét felvázoló törvényjavaslat­Társadalmi igény diktáíia Büntetőeljárás nélkül az elévülés meg sem kezdődött A büntetőjog elévülési szabályainak módosításá­ról folytattak vitát tegnap délelőtt az Igazságügyi Mi­nisztériumban. A büntető- jogászok klubjában dr. Zé- tényi Zsolt és dr. Takács Péter törvényjavaslata ke­rült napirendre. Dr. Zété- nyi Zsolt országgyűlési kép­viselő egy már korábban megfogalmazott önálló kép­viselői indítványában fel­vetette, hogy váljék lehe­tővé bizonyos súlyosabb bűncselekmények — haza­árulás, emberölés, hűtlen­ség — tetteseinek bünteté­se.- E bűncselekmények miat­ti büntetőjogi felelősség speciális szabályozására vo­natkozó javaslat szerint a büntetőjogi elévülést 1990. május 2-tól kezdik számí­tani, hogy a felelősségre vonás megtörténhessen. Mindezt az indokolja, hogy egyes bűncselekmények ese­tében a kommunista rezsim alatt az állam nem indí­tott büntetőeljárást. így gyakorlatilag az elévülés meg sem kezdődhetett. Hi­szen hiányoztak azok a jogállami feltételek, ame­lyek kötelezővé teszik az állam számára a bűnüldö­zést. Dr. Schlett István polito­lógus (államtudós) olyan színben igyekezett feltün­tetni a Zétényi—Takács-fé­le javaslatot, hogy az egy­részt politikai mozgósító jellegű; másrészt célja a normaváltás elmélyítése és az új politikai berendezke­dés legitimálása, a politi­kai ellenfelek megsemmisí­tése. A felelősségre vonás kapcsán kérdésesnek tar­totta azt is, hogy van-e ilyen igény a társadalom­ban. Dr. Pusztai László cím­zetes egyetemi docens a büntetőeljárás-jogi olda­láról közelítette meg a ja­vaslatot, amelyet megkér­dőjelezett. Mondván, hogy az idő múlása miatt nehéz­ségekbe ütközik a bizonyí­tás. Nem szerencsés, ha esetleg akadnak olyanok, akik — a bizonyíthatóság okán — megússzák az ügyet, mások viszont nem. Dr. Vathy Ákos, a Fővá­rosi Bíróság elnökhelyet­tese részben cáfolta Schlett István véleményét. Akkor, amikor elismerte, hogy reá­lis igény él a társadalom­ban a büntetőjogi felelős­ségre vonásra. Szerinte azonban a Zétényi—Takács- féle javaslat visszamenőle­ges hatályú jogalkotás len­ne, ami ellentmond a „nul­SAJTÓSZABADSÁG KLUB Megalakult a Magyar Üjságírók Országos Szö­vetségének Sajtószabadság Klubja. A megalakulá­sát az tette szükségessé — indokolják a klub ala­pítói —, hogy „a hazai sajtóban klikkek terrorja uralkodott el a Magyarország jövőjét féltő, tisztessé­ges újságírók elhallgat tatására”. A Sajtószabadság Klub felemeli szavát „a félretájékoztatás, a hazu- dozás, a gyfilölet szítása ellen. Elítéli a tömegtájé­koztatásban a rendszerváltást akadályozó törek­véseket”. A Sajtószabadság Klub tagjai kiállnak minden független újságíró védelmében, s csatla­kozásra szólítják fel a magyar újságírókat. lum crimen sine lege" — nincs bűncselekmény tör­vényen kívül — elvének. A modern jogállamok igenis alkalmazzák — a dik­tatúrákat felváltó demokrá­ciák gyakorlatában — a diktatúrák által elkövetett bűnök miatti felelősségre vonást. Ez volt a kiinduló­pontja dr. Varga Csaba jog- filozófus briliáns érvelésé­nek. Ennek során bebizo­nyította, hogy mindezek el­méleti alapjait az Egyesült Államokban dolgozták ki, s amerikai jogalkotók mű­ködtek közre a dél-ameri­kai diktatúrákat felváltó demokráciák — ilyen jel­legű — törvénykezési ele­meinek kidolgozásában. Pusztai László eljárásjogi aggályaira válaszolva ki­fejtette, hogy a bűncselek­mények egy része ma is fel­derítetlen marad. Mivel minden bűncselekmény nem is deríthető fel. Így tehát akadnak bűnözők, akik bün­tetlenül maradnak. Varga Csaba szerint az elévülést azért nem lehet figyelembe venni, mert a diktatórikus hatalom jogellenesen — a hatalommal visszaélve — hiúsította meg egyes bűn­esetek kapcsán a büntető- eljárás lefolytatását. Dr. Békés Imre profesz- szor Vathy Ákos aggályait oszlatta el. Bebizonyította, hogy a javaslat a nemzet­közi egyezmények, a ma­gyar alkotmány, a magyar belső jog tételes szabályai sem jelentik a „nullum cri­men sine lege” elv megsér­tését. A vitából világosan ki­derült, hogy a Zétényi—Ta­kács-féle törvényjavaslat törvénybe foglalása társa­dalmi igény szerint történ­ne, valamint a jogállamiság és a jogelvek iránt támasz­tott valamennyi követel­ménynek megfelel. (Yennes) ban három lényeges válto­zásra hívta fel a figyelmet. Ezek a termőföld kijelölé­sére, a föl nem osztható vagyon kötelező képzésére vonatkozó szabályok, ugyanakkor a törvény megadja a módot a va­gyonfelosztással kapcsola­tos viták rendezésére is. Q Miből képezhető a szö­vetkezeti alap? — kér­deztük a helyettes állam­titkártól. — Az átmeneti törvény szabályai szerint — s ez a lényege a szövetkezetek, átalakulásának — a szö­vetkezeti vagyont úgyneve­zett üzletrészekben fel kell osztani, nevesíteni a tagok között. A termőföldeket tu­lajdonba kell adni, minden mást nevesíteni üzletré­szekben. E körből azonban kivesz a törvény bizonyos vagyonmennyiséget. Abból a megfontolásból, hogy a szövetkezeteknek ebben az átmeneti időszakban bekö­vetkező átalakulásai, va­gyonmozgásai miatt nyil­ván lesznek olyan gondjai, mint például a munkanél­küliség. A szociális problé­mák mérséklését szolgálja az, hogy viszont a föl nem osztható vagyonból szövet­kezeti alapot képezzen. O Mi történik akkor, ha megszűnik a téesz? — Vita tárgya lehet, hogy melyik tagcsoport melyik vagyontárgyat viszi el, melyik marad meg, mi­lyen vagyontárgy nevese- dik ebben a föl nem oszt­ható vagyonrészben. Akkor azt értékesítik, s ez az ösz- szeg kerül az alapba. Ha szétválik egy téesz, akkor a csoportok azonos arány­ban visznek el fel nem osztható vagyont. A hite­lekről sem lehet megfeled­kezni. A törvényjavaslat szerint a hitelek a vagyon­tárgyakat terhelik, a hite­leket is el kell osztani. • Hogyan alakul a hely­zet akkor, ha a Isz-tag megválik a szövetkezet­től, vagy esetleg elhalá- lozik? — Ha munkanélkülivé válik, akkor az alapból visszajuttatható számára segély vagy járadék címén bizonyos összeg. A téesz- tag halála esetén a reá ju- tó vagyonrész öröklődik, tehát megilleti az örökösö­ket. (v. a.) A hét híre MÁS VILÁG Budapesten megnyitották a Széchenyi emlékkiállí­tást. # Konferenciát rendeztek a fővárosban a rádió­zás és televíziózás politikai tartalmáról. 0 Tárlat te­kinthető meg Zalaegerszegen Régi alsó-ausztriai lát­képek címmel. 0 Gyula volt a helyszíne az automa­tizálás és energiagazdálkodás összefüggéseiről tartott háromnapos szemináriumnak. 9 A Néprajzi Mú­zeumban kiállítás látható szibériai rokonainkról. 0 A hét híre az is, hogy Borjád adott otthont az ifjúsági írók kétnapos konferenciájának. Más világ a gyermekeké, mint a felnőtteké. Nyíltabb, őszintébb, a másságot el­fogadó. Ennek a más világ­nak sokféle az alkotóele­me, ám bizonyosan lénye­ges ilyen elem az a 330— 360 mű, amely a legutób­bi esztendőkben egy-egy év alatt az ifjúsági és gyer­mekirodalom körében meg­jelent. A példányszámokat összesítve az derül ki, hogy egy év alatt 13—13,5 mil­lió kötet kínálja fel ma­gát az olvasónak, azaz a vásárlóknak és a könyvtá­ri beszerzőknek. A legna­gyobb csoportot ezen belül a hat és tizennégy év kö­zötti gyerekeknek szánt munkák alkotják. Ami pe­dig az „ifjúsági írók” fura kategóriáját illeti, a szer­zők hovatartozás szerinti megoszlásában a hazaiakat az élen az amerikai, majd az angol alkotók követik. Érdekes módon nem csak a rendszerváltás óta, hanem már a nyolcvanas évek kö­zepétől kezdve. A sokak által „ifjúsági íróként” ismert Antoine da Saint-Exupéry írta le A kis herceg lapjain a más világban élő ifjú embe­rek szomorú bölcsességét: „A nagyok semmit sem ér­tenek meg maguktól, a gyerekek pedig belefárad­nak, hogy örökös-örökké magyarázgassanak nekik." Talán nem ártana ezt a mondatot kinek-kinek a maga szívébe beleültetni. Hátha gyökeret ereszt és gondolkodásmódot befolyá­sol ... A megye lakosságának több, mint az egyötöde ti­zennégy év alatti gyermek, s ha hozzájuk számítjuk a 15—19 év közötti ifjak kor­csoportját is, akkor már a harminc százalék közelé­ben vagyunk, ök azok, akik a jövő század Ma­gyarországának felnőttjei, gyermeket nevelő család­apái, családanyái lesznek. Olvasásszociológiai elemzé­sek igazolják, hogy aki gyermekkorában nem les* híve az olvasásnak, az ké­sőbb sem igényli a köny­vet: kizárja magát a kul­túra glóbuszának egyik földrészéről. Veszít? Ren­geteget! És rengeteget ve­szíthet a társadalom, an­nak sokféle kisközössége az olvasni nem kívánó polgá­raival. A ma más világban élők holnapjáért tehát mi, mai felnőttek viseljük a fe­lelősséget. Mészáros Ottó KuldnÓS leleménye ko­runknak a fogalom: ifjúsá­gi író. Ha ugyanis van ilyen, akkor — logikailag — kell(ene) lennie felnőtti meg időskorúi stb. íróknak is, aminek a kacifántossá- ga már a fogalmak nyaka- tekertségéből kiviláglik. Az persze igaz, hogy az iroda­lom osztályozható, vannak kimondottan gyermekek, kamaszok számára készült/ ajánlott művek, amint olyanok, is, amilyeneket bi­zonyos életkor elérése előtt nem szerencsés kézpe adni. Az ifjúsági író azonban, akaratlanul is, a rangsoro­lás fogalma, holott ifjúsági író-e Fekete István, avagy Milne, a „micimackós”? Mindezzel persze nem sokat bíbelődik a gyer­mek. Szerencsére. Hanem olvas, ha: olvas. Teszi? A megyében a közkönyvtárak beírt olvasói között a ti­zenhat év alattiak aránya Jóval nagyobb, mint más korosztályoké. A tizenhat év alattiak teljes táborá­ban tehát többen olvasnak, mint az idősebbek korcso­portjaiban. Van ebben ré­sze az iskolai kötelező ol­vasmányok adta ösztöké­lésnek, ám annak is, hogy az ifjúi életkorral járó kí­váncsiság, felfedezésvágy hálás terepre lel a könyv­tárakban. Sajnos, ami ezek­nek a könyvtáraknak a kí­nálatát illeti, Pest megye különösebben nem büsz­kélkedhet. Az ország tizen­kilenc megyéjét rangsorba állítva, az utolsó előtti he­lyen vagyunk, ami az ezer lakosra számított könyvál­lományt illeti... A kisebb lehetőség azonban szeren­csére nem társul a kisebb olvasási kedvvel, amiben erőteljesen benne van a könyvtárosok áldozatos munkája. A megyében ugyanis az egy olvasóra jutó kikölcsönzött művek­nek a száma akkora, hogy az említett utolsó előtti helyről a középmezőnybe sikerül feljutni ilyen te­kintetben. Igaz, mint az or­szágban mindenütt, a me­gyében is fogyatkozik az olvasóknak a száma, s ez alól nem kivétel a gyer­mekek, a fiatalok csoportja sem. A televízió, a videó­zás nagy csábító, ám ha- mari következtetésnek bi­zonyulna a betű ellenségét látni bennük. Miért ne lehetnének társak, hasznos, bár másféle eszközök az is­meretek gyarapításában, a nemes szórakoztatásban? Magyar szakemberek sikere Egy kúttá! kevesebb ég! Sikeresen eloltottak Ku- vailban egy égő olajkutat pénteken a magyar kitörés­védelmi szakemberek. Az eredményes oltást a burga- ni olajmezőn, a 252. számú kútnál hajtották végre a szolnoki Kőolajkutató Vál­lalat és a nagykanizsai Ro­tary Fúrási Kft. szakembe­rei. Az eloltott kút a kuvaiti körülményekhez képest kö­zepes nehézségűnek számí­tott, a munkát azonban ne­hezítette, hogy a kútfejet két oldalon lerobbantották, és a közel 7 hónapos égés alatt a kútfejen és környé­kén nagy mennyiségű koksz rakódott le és nagy meny- nyiségű füst keletkezett. Az égő kút eloltása után több órán át tartott a kút és környékének a hűtése, hogy a visszalobbanást megakadályozzák. Ezt kö­vetően történt meg az olaj­kút környékének megtisztí­tása és a kút végleges el­zárása. A tervek szerint szombaton már a követke­ző, 250-es számú égő olaj- kútnál folytatódik a ma­gyar kitörésvédelmi szak­emberek munkája. X^Wfip 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom