Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-04 / 207. szám
Nhus párbeszéd a hatalom és a választópolgárok között? Az államtitkár szerint van pénzügyi egyensúly NEM SIKERÜLT HITELBŐL ÚJRAKEZDENI Munkanélkülit csináltak magokból Az elmúlt évi költségvetés végrehajtásáról, annak számvevőszéki ellenőrzéséről kezdett általános vitát keddi ülésén az Országgyűlés. A T. Ház keddi munkanapjának első felszólalója llkei Csaba volt, aki bejelentette: az MDF parlamenti csoportjából átül a független képviselők közé. Döntését azzal indokolta, hogy a Demokrata Fórum jelenlegi politikája eltér a/, eredeti programtól, nincs párbeszéd a hatalom és a választópolgárok között. Kónya Imre válaszában felidézte, hogy az MDF országos etikai bizottsága II- kei Csaba MDF-tagságát már korábban felfüggesztette. Az SZDSZ frakcióvezetője, Pető Iván Antall József kormányfő múlt hétfői felszólalására reagált, és ezzel összefüggésben fogalmazta meg, hogy véleménye szerint mit várhat el az ország a közszolgálati televíziótól. A miniszterelnök egy héttel ezelőtt bírálta Rockenbauer Zoltánt (Fidesz) és Vásárhelyi Miklóst (SZDSZ), hogy az újvidéki televízióban elhangzott interjúikkal sértették Magyarország érdekeit. Pető Iván hivatkozott arra, hogy időközben megjelentek a magyar sajtóban az ominózus nyilatkozatok, s bárki megállapíthatja: az ellenzéki képviselők korrekt módon nyilatkoztak, A frakcióvezető kritizálta a televíziót, a TV-Híradót, amelynek munkatársai megítélése szerint nem tájékoztatták objektívan a közvéleményt a múlt heti SZDSZ-sajtótájékoztató- ról. Az eltérő vélemények nyilvánossága nélkül nem létezik demokrácia, mutatott rá Pető Iván. Az 1990. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat előadója, Szabó Ta más pénzügyminisztériumi államtitkár kiemelte: 1990-ben a gazdaság gyorsuló átalakulása mellett helyreállt a gazdaság külső és belső pénzügyi egyensúlya. A gazdálkodók a vártnál gyorsabban reagáltak a keleti export drasztikus visszaesésére. Megindult a privatizáció, előretört a magánszektor a gazdaságban, és ezzel együtt előrehaladt az új gazdasági rend jogi feltételeinek megteremtése. Ezekkel a pozitív folyamatokkal együtt súlyos negatív tényezők is jelentkeztek. Ezek közül a munkanélküliséget és a gyorsuló inflációs folyamatot húzta alá az államtitkár. A gazdasági reálmutatók romlását — véleménye szerint — keresleti tényezők okozták, az, hogy a volt főbb kereskedelmi partnereink fizetőképtelenné váltak. Az infláció gyorsulásának folyamata — amelyhez elsősorban olyan egyszeri sokkhatások járultak hozzá, mint a világpiaci energiaárak robbanása, a támogatások jelentős csökkentése, és a piacváltásból következő árszintváltás — az idei évben megtorpanni látszik. Ugyanakkor Szabó Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy van még két tényező, amely tavaly is érvényesült és amelyekkel az idén komolyan foglalkozni kell: az inflációs elvárások és a monopóliumok jelenléte a gazdaságban. Ezenkívül az idén meg kell előzni az ár-bér spirál kialakulásának veszélyét. A múlt év költségvetésében a központosítás csökkenésének folyamata volt a jellemző. Szintén pozitív jelenség, hogy a költségvetési hiány 1990-ben a tervezettnek egy hetede — 1,4 milliárd forint — lett, ez azt jelenti, hogy a GDP- nek csak egyötöd-annyi része volt a hiány mint az előző évben. Az Állami Számvevőszék jelentésével Hagelmayer István, az ÁSZ elnöke ismertette meg a képviselőket. Kiemelte: a kormány előterjesztése a költségvetés végrehajtásáról nem igazán alkalmas arra. hogy abból megítéljék, miként gazdálkodott a kormányzat az elmúlt évben. Az igazi elszámoltatást az is gálol- ja, hogy az 1990. évi költségvetés viszonylag laza előírásaival nagy szabadságot biztosított a kormánynak a törvény végrehajtásában. Hiányosságként említette az ÁSZ elnöke többek között azt, hogy ország- gyűlési határozat nélkül használták fel a lakásalap, valamint a pártok támogatására most utólagos jóváhagyásra benyújtott összeget. Az ÁSZ jelentése szerint a pénzügyminiszter meghaladta a költségvetés 1 százalékos túllépésére szóló hatáskörét. Caál Gyula (SZDSZ) hangsúlyozta: a zárszámadás alapján egyelőre nehéz megítélni a kormányzat gazdaságpolitikáját. Az SZDSZ vezérszónoka beszédének végén dicsérte az ÁSZ jelentését és javaslatait, megjegyezve, hogy a Pénzügyminisztérium államtitkárának expozéja egy gazdaságpolitika dicsérete volt, ahelyett, hogy magyarázatot adott volna a problémákra. Varga Mihály (Fidesz) azon véleményének adott hangot, hogy az év egyik legfontosabb törvényének előterjesztésekor szerencsésebb lett volna, ha a pénzügyminiszter személyes jelenlétével tiszteli meg a Parlamentet, hiszen végül is arról van szó, hogy a kormány mire költötte az adófizetők pénzét. A képviselő kifejtette, hogy pártja nem javasolja elfogadásra a törvényjavaslatot, mert több konkrét tétel is ellenőrizhetetlen a zárszámadásban. Az ebédszünet után az Országgyűlés a miniszterekhez intézett interpellációkról és kérdésekről tárgyalt. Az energiahordozók fogyasztói árával, illetve az energiapolitikai koncepcióval két képviselő is foglalkozott. Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter válaszában elmarasztalóan szólt az elmúlt időszakról, amikor az állam mindenfajta energiahordozó árát szubvencionálta. Azzal folytatta, hogy tartalmilag és formailag egyaránt új energiakoncepció szerint új atomerőmű létesítésére „nincs lépéskényszer”. A miniszter hozzátette, hogy minden ellenkező híresztelés ellenére nem született döntés sem mellette, sem ellene. Bőd Péter Ákos hangoztatta: Pakson a legpesszimistább feltételezések esetén is van olyan műszaki megoldás, módszer, amelynek alkalmazáJó másfél évvel ezelőtt, amikor a munkanélküliség még csak gyerekcipőben járt, sokan úgy vélték, az állás nélkül maradóknak jó fogódzó lehet a 400 ezer forintra rúgó kamatmentes újrakezdési kölcsön. Azóta a munkanélküliek száma alaposan megugrott, de a bajbajutottak ezt: a hitelforrást már nem vehetik igénybe, mivel a kedvezményes kölcsön folyósítását tavaly július közepén leállították. savai az erőmű a nemzet-í közi gyakorlatnak megfelelően alacsony kockázati Szinten működtethető. A miniszteri választ a plénum elfogadta. Török Gábor (MDF) a fő- varoskörnyéki települések telefonhelyzetével, pontosabban az elővárosi díjövezetek mértékével foglalkozott. Azt kifogásolta, hogy az agglomerációban élőknek nem egy településen Sokszorosát kell fizetniük egy háromperces budapesti beszélgetésért. Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a kiutat a teljes körű automatizálásban jelölte meg. már csak azért is. mert a kézi kapcsolású központok üzemeltetése drágább, mint korszerűbb társaiké. A miniszter előrejelzése szerint három éven belül kedvezőbb lesz a helyzet. A miniszteri választ a képviselők elfogadták. Szelényi Zsuzsanna (Fidesz) a hazánkba érkező menekültek ügyével fordult a belügyminiszterhez. A képviselő szerint Magyar- országra szinte bárki beléphet, ám nem kötelezhető az ország elhagyására. Ezzel összefüggésben sürgette a menekültügyi és migrációs törvény megalkotását, a politikai menekült státust és a gazdasági okokból bevándorlók ügyének megkülönböztetését. A belügyminiszter képviseletében Morvay István államtitkár válaszolt a felvetésre, Mint kijelentette, a menekültügyi hivatalok által létrehozott kirendeltségeket, szálláshelyeket mindaddig működtetni fogják, ameddig vannak rászorulók. Az államtitkár szólt arról, hogy összegyűjtötték valamennyi olyan létesítmény címét, adatát, ahol átmenetileg menekültek helyezhetők el. Ez a lépés azonban nem minősíthető az esetleges szovjet menekültáradat befogadásának előkészületeként — tette hozzá. Kertész Zoltán (SZDSZ) az augusztus első felében lebonyolított húsakció megszervezését kifogásolta. A keddi ülésnap utolsó napirendi pontjaként a képviselők megkezdték a társadalombiztosítás 1990. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Ügy tűnik, a tamásko- dóknak volt igazuk, azoknak, akik előre azt jósolták, a kedvezményes pénz majd nemcsak a rászorulókhoz jut el, mert a jogszabályi hézagokat kihasználva lesznek olyanok is. akik a kedvező hitelforrás miatt inkább maguk hagyják ott a munkahelyüket. Arról nem beszélve, hogy az állam is nagy terhet vett magára, amikor vállalta, hogy négy évig fizeti a kamatokat az ügyfelek helyett. Annak idején a Pest megyei OTP fiókjait is sokan ostromolták újrakezdési hitelért. s több mint egymil- liárd . forintot folyósítottak az igénylőknek. Nagy Kálmán osztályvezető hozzáteszi, hogy szerinte az akció nem szolgálta a vállalkozások fellendítését, mert négyszázezer forint kevés eg komolyabb üzlet megvalósításához. Inkább csak áruíeltöltésre, taxizáshoz, gépkocsivásárlásra, vagy egy kevésbé szerszámigényes szakma — például fes- tő-mázoló — gyakorlásához szükséges eszközök megvásárlására futotta belőle. Az osztályvezetőn látszik, nem igazán sajnálják, hogy ez a köicsöníorma időközben befulladt. A tapasztalat ugyanis az, hogy sokan nem arra használták fel a pénzüket, mint amire kérték. A szúrópróbaszerű ellenőrzések azt bizonyítják, akadnak, akiknek nem sikerült a céljukat elérni, s most a pénzt sem tudják visszafizetni. Különösen jellemző ez a mezőgazda- sági vállalkozásokra kért hiteleknél, ahol egy-egy ágazat válságba jutásával a termelőknek nem sikerült elérni a tervezett nyereséget. Az OTP végső esetben peres úton végrehajtási eljárást is kezdeményezhet. A jobbik eset az, ha az ügyfél váltani tud, s reménye van egy új vállalkozás elindítására. Az újrakezdési kölcsönt felvevők között amúgy is sok az egyáltalán nem, vagy csak késedelmesen törlesztő ügyfél. A banknak sok esetben kell a pénze után futnia, mert például nemegyszer a kezeseken is nehezen lehet behajtani a hiányzó forintokat, mert előfordul, hogy időközben már ők is munkanélküliek lettek. Nagy Kálmán szerint ez a hitelforma a banknak szintén szolgált tanulsággal, a jogosultságot sokkal szigorúbban kellett volna Budaörsön rövidesen konszignációs raktárát nyit a frigyre lépett Mobil Jármű- és Alkatrészkereskedelmi Vállalat, valamint a müncheni székhelyű Stahlgruber cég. Közös tervük szerint a német nagy- vállalat, mely a nyugati autótípusokhoz szükséges alkatrészeken kívül autófelszerelési és -ápolási cikkeket, autóelektronikát, minőségi szerszámokat, szervizberendezéseket, modern tesztelő- és ellenőrző készülékeket forgalmaz — árukínálatában 70 ezer féle cikk szerepel —, a budaörsi raktárbázisra építve a Mobil képviselői lánc, a Mobil boltok, a viszonteladók, vállalkozók, szervizek és kisiparosok révén kíván javítani a mai sok (és gyakran hiábavaló) utánajárással jellemezhető almegvizsgálni, s ez alapján differenciálni az ügyfelek között. A vállalkozó kedvűek manapság már új hitelek után futnak, mostanság éppen a Start-hitel a sláger. Igaz, ennél a konstrukciónál csak azok számíthatnak sikerre, vagyis kölcsönpénzre, akik megalapozott vállalkozáshoz kérnek anyagiakat, s maguk is megfelelő tőkével és fedezettel rendelkeznek. Ezzel a bankoknak megvannak a jogi biztosítékaik ahhoz, hogy a pénzüket visszakaphassák. H. É, katrész- és kellékhiányos helyzeten. Tegnap a Mobil Hamzsa • bégl úti székházában nyílt az a kiállítás, amelyen az érdeklődők megismerkedhetnek az 1923-ban alapított, ma több mint kétezer embert foglalkoztató Stahlgruber kínálatával. Azt már az e héten nyitva tartó kiállítás kapcsán, a két vállalat közös sajtótájékoztatóján mondta el Walter Bellett kereskedelmi igazgató, hogy elképzelésük szerint itt is a bajor- országi színvonalú szolgáltatásokat — tanácsadás, számítógépes szerviztervezés, a viszonteladók árukészletének túrajáratokkal való feltöltése, csomagküldő szolgálat — kívánják nyújtani. Sóvári János, a Mobil autóalkatrész-kereskedelmi üzletág vezetője pedig azt említette: eleddig főleg kelet-európai autótípusok alkatrészeit forgalmazták, s a mostani nyitásnak két oka is van. Az egyik, hogy módosul hazánkban az autóösszetétel, differenciálódnak az igények, a másik pedig, hogy a két vállalat közösen jobb kondíciókat érhet el a gyártóknál, a piacon, mivel így nagyobb mennyiségű árut rendelhet meg és forgalmazhat. Tervük szerint Magyarországon évi tíz-tizenöt millió forint értékben. S ami fontos: nem kell ezután minden apróságért, alátétért, tömítésért, alkatrészért, szerszámért külföldre utazni, valutát költeni. Sokkal-sokkal jobb véleménnyel vagyunk a kormány tevékenységéről, mint dr. Zacsek Gyula, aki „a hajó tényleg cikkcaklcban halad'’ alapon minősítette azt. Az MDF országgyűlési képviselője a Reformnál: (91j35.) adott nyilatkozatot. Olt olvasható a hajót említő képes beszéd és a ciklccakk. Persze, a képviselő úr logikája szerint nem csoda, ha így (cikkcakkbanj halad a kormány hajója, hiszen „...hiába legfe- liil az új garnitúra, ha a minisztériumokban, a különböző hatóságoknál, a vállalatok nagy részénél ugyanazok a régi elvtársak ülnek, akik a változások megakadályozásában érdekeltek.” Túl azon, hogy „a” minisztériumok, „a” haÖ MONDTA Zacsek és hajó tóságok ilyen emlegetése jogtalanul és indokolatlanul sérteget seregnyi olyan köztisztviselőt, aki soha nem volt senkik elvtársa (ma sem az, talán ez a baj?), csendben megkérdezzük: ha ez ennyire nyilvánvaló, akkor miért nem tudnak róla a miniszterek, a politikai államtitkárok, akik „a” minisztériumok élén állnak?! Ha ugyanis tudnának róla, akkor feltételezhetően cselekednének ... Főként, ha azzal is tisztában lennének, amivel a volt piackutató honatya tökéletesen tisztában van, ugyanis így folytatta a citált mondatot: „Mint legfőbb hangadók a gyűlöletet is ok keltik ..Nocsak! Tehát nem „a” sajtó suhogtatja — amint azt Z. Gy. jó néhány elv-társa hangoztatja — a gyűlölet korbácsát?! Miniszteriális meg hatósági emberek teszik, a miniszterük, a politikai állam- titkáruk meg asszisztál hozzá? Miért? Csak nem... no de ezt leírni sem merjük. Nem csúszott hiba ebbe a Z. Gy. féle piacfelmérésbe? Esetleg, szemben a kormány hajójával, nem Z. Gy. logikájának hajója halad cikkcakkban? S miféle piacok felé?! KLIENS Mindent — az autóhoz Stahlgruber jön Budaörsre
