Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-04 / 207. szám
Csak nehogy győzzön valamelyik l Csengőszóra megérkezett a betörő X Ez a tanév is jól kezdődik! Már szeptember 2-án éj- $ jea betörtek a Pomázi 1. Számú Általános Iskolába — ott- ^ jártunkkor épp a rendőrök vettek ujjlenyomatokat —, ahonnan felfeszítve az igazgatói és az igazgatóhelyettesi iroda ajtaját, no meg a ,,mackóét” nyilván a pedagó- S gusok e tanévi első bérét szerették volna megkaparin- ^ tani. Az iskola új igazgatója, augusztus óta Pokorni § Péter, a baj ellenére is megkönnyebbüléssel mondja: — A pénz szerencsére nem volt itt .. . Két műszakból egy lesz, ha elkészül a válaszfal a kisebb csoportoknak „kettészelt” tanteremben. Néhány nap, s egyszerűbbé válik a pomázi tanulók élete OSTABOMTAS VÁRJUK LIVE LE! K ET# CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 31» -1446 Aztán faggatni kezdjük az igazgatót, hogy mégis, miféle tanév előtt állnak, adottak-e a feltételek a tanár, s a diák munkájához, Így tudjuk meg: a pénz (másféle, és nem szerencsére) nincs itt most sem. — Húsbavágó a dolog, ugyanis két műszakos volt eddig az iskolánk, s most jutottunk el odáig, hogy kis létszámú osztályokkal dolgozhatunk, átállhatunk az egy műszakra. Ehhez persze két osztálytermet is át kellett alakítani, megfelezni válaszfallal, s bár a munka a végéhez közeledik, bizonytalan még, lesz-e rá fedezet. Mostanáig ugyanis az iskola tartalékaiból fizettünk. A hiányzó summáért valószínűleg lobbyzni fogok szeptember 10-én, a következő önkormányzati ülésen. És van más gond is. Nem sikerült eddig átállítanunk a fűtést, ígéretünk van csak a gázbekötésre, de talán az is megoldódik rövidesen. Nem, szénszünet ebben az évben már biztos nem lesz ... Az igazgató nincs elkeseredve. Idén tízéves az iskola, kerítéssel ünnepelnek, szép az új. Csak hát... A régi kerítés bontása nem volt a keretben, azt bizony nagy hirtelenjében az ösz- szetoborzott volt nyolcadikosokkal a tanárok társadalmi munkában húzkodták ki, rakták teherautó-platóra. A tankönyvek is megjöttek egy-két kivétellel, csak épp volt olyan csomag, amelyikben a jelzett 90 helyett mindössze 80 példány lapult. Ügy tűnik most, hogy az iskola „pénzénél van”, csak a béreket kell még átnézni. Némelyik tragikusan alacsony, ahogyan az igazgató mondja, a takarítónőknek például 6000 forint körüli kereset jut, messze a minimálbér alatt. S most törik a fejüket, miként szervezzék meg maguk a diákok a működő diákönkormányzatot. Magva lehet ennek akár a Zöld Szív természetvédő mozgalom, amelynek egyik bázisa az iskola. Pilisborosjenő és Üröm 4 *£%írlflp közös általános iskolájának titkára viszont azt panaszolja: a 404 tanuló között egy sincs, akinek a szeptember 2-i tankönyvosztáskor mindenből jutott volna. Elsőtől nyolcadikig valamennyi osztályban hiányzik legalább egv-két tankönyv. A legtöbb az elsőben : az olvasókönyv, az olvasás-írás feladatlap, a matematika- és az énektankönyv sincs még meg. S ami a lényeges, egyetlen osztálynak jött csupán húsz német tankönyv, tizenegy további felső tagozatos és nyolc alsós osztálynak egy darab sem jutott. — Pedig ez nemzetiségi iskola, nemzetiségi nyelv- oktatással — mondja Kiss Béláné iskolatitkár. — S ha a szülők nem is panaszkodnak, a tanárok bizony okkal morognak, mert nem vigasztalja őket a perspektíva, hogy talán másfél hónap múlva megérkeznek a hiányzó kötetek. A budakalászi iskolában az ötven éve tanító Csizmadia György nyugdíjas fizikatanárral váltottunk szót, éppen tankönyvügyben. Ezt mondta: — Az abszurdum, hogy egy nyolcadikos gyereknek néhány forint híján ötszázba kerül a tankönyvcsomag. Régen tíz-tizenkét évig is használták a tankönyveket. De jártam Svédországban. Ott is év elején átveszik, s év végén visszaadják a könyveket. S annak kell fizetnie, aki nem vigyáz a tankönyvére. De térjünk csak vissza az ürömi-borosjenői iskolára. Czigány Ferenc igazgató jogos büszkeséggel kérdi: — Ugye szép lett? Valóban szép. Az 1983- ban avatott iskolát most alaposan felújították. A dörzsölt fal helyett hőszigetelt vakolatot kapott, a beázó lapos tetőt hagyományos ferde féltető váltotta fel. Szürkéből zöldre színe- ződött az épületkomplexum jó hétmillióért. — Miből futotta erre, igazgató úr? — Hárommillió az ön- kormányzati költségvetésből származik, négy pedig a sajátunkból. Megvolt az ára. Tavaly csak a iegszük- ségesebb konyha- és WC- meszelés terhelte a kasz- szánkat, a fenntartási feladatokon spóroltunk. De ne gondolja, hogy ebben a tanévben már nincs miért aggódnom. Ugyanis a forrásaink attól függnek, hogy ki a tulajdonos, s ezen még vitázik Üröm és Borosjenő önkormányzata. Tény: annak idején a két falu együtt épített iskolát, félúton, igaz, Borosjenőhöz tartozó földön. A szétválás után most mindkét önkormányzat presztízskérdést csinál abból, hogy kié legyen az iskola. És aggasztó a perspektíva: még annyi pénzünk sem lesz, mint korábban, ha valamelyikük győz. Én annak örülnék, ha közös maradna az iskolánk ... Hadd tegyem hozzá, nem lesz ez könnyű tanév a családoknak sem. Egy napközis étkeztetés 45 forint, és jócskán megdrágultak a tanszerek, könyvek. Talán épp ezért úgy döntöttünk, hogy legalább a szakkörök legyenek térítésmentesek, akár a bérköltség terhére is. Így viszont nem lesz bérmaradványunk. Bevezettük, hogy az eddig ingyenes, vagy rosszul fizetett pluszmunkáért többet fizetünk a pedagógusoknak. Egy osztály színházba kíséréséért például 500, az eg.vnapos kirándulásért 1000 forint a tarifa, kortól, s minden egyébtől függetlenül. Nem, azért ne gondolja, hogy borúlátó - vagyok. A kollégáknak is azt mondtam az évnyitón: lehet, hogy rosszabb ez az esztendő, mint a tavalyi, de mindenképpen jobb, mint a következő lesz... Macijával aditstk Arra van rendelet, hogy a magánkereskedők minden esetben a vásárolt áruról — pláne, ha műszaki cikkről van szó! — minden esetben adjanak számlát. Tapasztalataim szerint a fővárosban ez még csak- csak megy, de Pest megye településein igyekeznek a magánkereskedők a számlaadási kötelezettségről megfeledkezni. Miért is ne, hiszen, ha számla nincs, reklamálni sem lehet. Nincs, ami bizonyítsa, hogy azt a cipőt, ami két nap alatt elszakadt, tényleg ott vettük, az a drága butikholmi elszabott, s éppen ezért a harmadik felvételnél elrongyolódik. Felügyelni kellene a kereskedelemre, s szigorúbb szankciókkal, ellenőrzésekkel megkövetelni, hogy mindenki eleget tegyen számlaadási kötelezettségének. S akkor talán a kis- és magánkereskedő is jobban megnézné, honnan, mit vásárol! D. Gizella Érd Miért éfalcnyt? A Pest Megyei Hírlap augusztus 26-i és 27-i számában két cikket közölt ezzel a címmel: Miért magas a vízfogyasztás? A leírtak alapján is megállapítható, hogy a víz- és csatornadíjak kivetése, fizetése körül összevisszaság tapasztalható. Szerintem a számítás hogyanjában, mikéntjében mára már azok sem ismerik ki magukat, akik a rendeleteket hozták. A szigetszentmiklósi polgármesteri hivatal, felismerve a rendezetlen állapotot, nagyon tisztességesen foglalkozik ezzel a kérdéssel. De mi történik Aszódon? Még 1990 júniusában aláírásokkal tiltakozott a lakosság az átalánydíjas fizetés bevezetése ellen. Mert nem volt, s ma sincs magyarázat arra: miért kell ilyen magas átalánydíjat fizetni. Hiszen ki tudja, mikor, mennyit fogyasztott? A tiltakozások hatására az akkori nagyközségi tanács műszaki főelőadója — ma a polgármesteri hivatalban ugyancsak ezt a munkakört látja el — 1990. szeptember 4-én azt válaszolta : lakógyűlésen kapunk tájékoztatást a miértről. Engem meg felkértek arra, az információt továbbítsam. Az utóbbival nem maradtam adós, s vártunk. Egészen 1991. január 12-ig. Ekkor újabb levelet küldtünk, a műszaki főelőadó urat arra kérve, ugyan kerüljön sor a beígért tájékoztatásra. Ám levelünkre választ sem kaptunk ... 1991. február 22-én az akkori költségvetési üzem házkezelősége megbeszélésre hívta össze az érintetteket — ahol tanács nem képviseltette magát —, s elismerték, az átalánydíjas fizetés nem jó s nem is igazságos. Viszont a fizetés hogyanját megszabok mindenkor hivatkoznak arra a bizonyos 13/1990. sz. MT- rendeletre. De vajon miért? Hiszen ez a rendelet azt mondja: ahol a víz- és csatornadíj vízórával nem mérhető, ott 150 és 250 forint között kell fizetni. Érzel szemben Aszódon a kétszobás lakások után 288 míg a két és fél szobások után 331 forintot vetettek ki. Kérdés az is, hogy a január 14-én megjelent KHVM. 2/1991. számú rendeletről — mely ugyancsak a víz- és csatornadíjakról szól —, mi, fogyasztók miért csak június 10-én értesültünk? Hiába szereltettek fel sokan vízórát, az időközben kft.-vé alakult költségvetési üzem változatlanul átalánydíjat számol. Talán í<rv több folyik be a kasszába? Hiába tiltakoztunk eme gyakorlat ellen szóban, írásban, semmi sem történt. Ráadásul a felszerelt vízórák éjjel-nappal egyenletes lassúsággal forognak. Akkor is, ha az ember nem nyitja meg a csapokat! Az új rendelkezés szerint a kétszobás lakásban lakó hattagú család havi 6(55 forint víz- és csatornadíjat fizet, míg a két és fél szobás lakásban lévő egy fő 765 forintot. De miért ez az átalány, amikor az épületben van vízóra? (Részlet egy hosszú eszme- futtatásból.) Danes Antal Aszód Kálváriát járva A kárpótlás útját járva szomorú tapasztalatokat szereztem. Azért ragadtam tollat, hogy maguk az ügyintézők s a Kisgazdapárt figyeljen fel arra, mi történik a jogosult állampolgárral. Szüleim után 5 kh ingatlant örököltem, s elindultam visszaszerzésére. Mert tizedmagammal élek, s nem mindegy, mit hagyunk veszni, mit hasznosítunk. Igaz, az ingatlan Szolnok megyében van. Közvetlen Jászberényhez tartozik. De ragaszkodunk hozzá. A kálváriám úgy kezdődött, hogy hat napig hol ide, hol oda küldözgettek. Végül megszereztem az iratokat, s beadtam a kárpótlási hivatalba. Űjra elkezdtek küldözgetni. Például olyan címre, ahol hivatal még véletlenül sem működik, helyén egy kis parasztházat találtam. Földhivatal, tsz? Megint csak nem igazított útba. Túl a kálvárián, magam is azon a véleményen vagyok — amit többektől hallottam —, a kárpótlási törvény rossz és igazságtalan. Miért kell a saját földre licitálni? Nem volna egyszerűbb a tulajdonjogot visszaadni, s maradt volna minden úgy, ahogy volt? Az ember bérbe adja, amije van, s földjáradékot kan, mint a többi testvérei. Miközben a tsz-elnökök járták a falukat házról házra, s papírokat írattak alá a tagokkal, hogy ne kérje vissza ingatlanát. Persze nem hajlott mindenki erre — de közben különböző kft.-k, rt.-k alakultak a tsz- elnökök javára, hasznára. A kárvallottaknak meg? Rossz címeket adnak, elhúzódik ügyük intézése. Jómagam a 7 ezer 100 forintos nyugdíjam mellett reménységet láttam arra, hogy a család csekélyke jövedelmét kiegészítsem. De mindenütt gátak, korlátok. Pedig épp elég sérelem ért bennünket az elmúlt évtizedekben, épp elég veszteség. Szalai János gazdálkodó Jásztelek Fizet, hm nessi nszi Pár évvel ezelőtt még csak azt néztük, hogy hol, mi kapható. Azért kopott a cipőnk, hogy felleljük, melyik boltba hoztak friss kenyeret, olcsóbb felvágottat, sorban álltunk banánért vagy narancsért. Manapság ilyen problémánk nincs. Az őszibarack mellett ott barnáink a banán, februárban már ötszázért vagy hatszázért spanyol szőlőt vehet, kinek pénze van. Felesleges koptatni a cipőtalpat azért, hogy amit keresünk, hol kapjuk meg. Árubőség van, miközben a hazai termékek ugyancsak háttérbe szorulnak. A csomagolás, az eltarthatóság, a beltartalmi értékek miatt. Ennek ellenére észen kell lennünk, mert ahány kereskedelmi egység, annyi ár! Ugyanaz az olasz cipő — amit szezon végén, merthogy kevésbé divatos s ömlesztve így olcsóbb, a külkereskedők megvették — boltonként más és más árat kóstál. A maszekok még arra is képesek — hiszen kevesebb költség rakodik rá! —, hogy nyolcszázzal kevesebbért kínálják, mint az állami cégek. De például egy csomag margarin nem a színét, hanem az árát változtatja boltonként. S ha az eltérés hat-nyolc forint, azért már érdemes talpalni. Mert a modern táplálkozás jegyében egy négytagú családnak nem egy kell. Szóval megint koptatjuk a cipőnket, de most nem az áruhiány miatt, hanem az árrés adja fel a leckét. Ez az a pont, ahol megint csak nem ártana „rendet vágni”. Virág Veronika Érd Hamis hírek Lapjuk sokadik alkalommal hozza id. Verőcei Béla „legjobb tudomása” szerinti tudósításokat Verőcéről. Sajnos az ő legjobb tudomása az esetek többségében messze távol áll az elégséges tudástól, a valós és hiteles információktól. Hamis híreivel, hamis következtetéseivel sokat árt községünknek azzal együtt, hogy az Önök lapjának hitelét is rontja. Id. Verőcei Béla indult ugyan a községi választásokon, de nem választották meg képviselőnek. Ez idő szerint semmiféle felhatalmazása sincs arra, hogy községünket bármilyen fórumon képviselje, leveleit a helyi lakosság nevében fogalmazza, s hírek helyett álhírekkel rontsa a közhangulatot. Alpári György polgármester V. G. P. De nehéz az iskolatáska! Azért is van a budakalászi tanintézet pingpongasztala megrakva táskával. S mennyibe kerül a tartalmuk ... (Erdősi Ágnes felvételei)
