Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-18 / 219. szám

Elmegyógyintézetbe zárták Gorbacsov merénylőiét Interkontinentális hegymászás öt kontinens alpinistái, köztük egy vak és két gyer­mek, vesznek részt az „In­terkontinentális hegymá­szás a világért” elnevezésű expedícióban, hogy feljus­sanak a svájci Alpok egyik legnehezebben meg­mászható csúcsára, az Eigerre. A szeptember 19. és 22. közt sorra kerülő túra célja — amellyel egyidejűleg ha­sonló expedíciók indulnak útnak a világ minden ré­szében a Mount Everesttől az angliai dombokig —, hogy pénzt gyűjtsenek a különböző ENSZ-progra- mok céljaira. Ilyen prog­ram például egy pakisztáni falu ivóvízellátásának biz­tosítása, vagy a csónako­kon élő ázsiai menekültek védelme kalóztámadások­kal szemben. A 3790 méter magas Eiger megmászására indu­ló expedíció angol vezető­je, Edwin Drummond el­mondotta, azért választot­ták ezt a hegycsúcsot, hogy bebizonyítsák: ezután az- együttműködés szelleme diadalmaskodik a hódítás vágya fölött. Elmegyógyintézetbe utal­ták azt a 39 éves szentpé­tervári munkanélküli fér­fit, aki az elmúlt évi no­vember 7-i Vörös téri ren­dezvényen merényletet kí­sérelt meg Mihail Gorba­csov ellen — jelentette a Moszkovszkaja Pravda cí­mű szovjet lap keddi szá­mára hivatkozva az AP amerikai hírügynökség. A moszkvai városi bíró­ság úgy döntött, hogy mivel Alekszandr Smonov „idült elmebajban” szenved, megszünteti az ellene indí­tott eljárást. A bíróság el­fogadta a törvényszéki or­vosszakértőnek Smonov el­meállapotára vonatkozó kö­vetkeztetését, és a vádlottat felmentette a büntetőjogi felelőssége alól, elrendelte Felelőtlen elemek, ala­csonyrendű és rosszindula­tú sajtótermékek művének egyúttal elmeosztályon tör­ténő kezelését. Smonov egy vadászpus­kából két lövést adott le a katonai díszszemlét figyelő Gorbacsov felé, egy rendőr azonban időben észrevette a készülő merényletet, és el­rántotta a fegyver csövét, így a lövések célt tévesz­tettek, senki sem sebesült meg. Legutoljára 1969-ben kö­vettek el szovjet vezető el­len merényletet: akkor a Vörös Hadsereg egyik tiszt­je, Viktor Iljin hadnagy lőtt rá Leonyid Brezsnyev- re, de a pártfőtitkár helyett sofőrjét ölte meg, megsebe­sítve még három személyt. Iljin 21 évet töltött egy pszichiátriai klinikán, idén februárban bocsátották el. minősítette a volt román uralkodó, Mihály király a romániai magyarellenes és antiszemita kampányt. Az exkirály a francia külügyi intézetben tartott hétfőn este előadást, s arra szólította fel honfitársait, hogy ne üljenek fel az ilyen hazug propagandának. „Ha az új demokrácia faji gyűlölködésre próbálná ala­pozni magát, akkor csakis diktatúrába torkollhatna” — mondotta egyebek kö­zött. Mihály király úgy véle­kedett, hogy Románia szá­mára a spanyol vagy belga alkotmányos monarchiához hasonló rendszer megte­remtése jelentené a legjobb biztosítékot a stabilitáis, a biztonság, a nemzeti legiti­mitás, az ellenőrzött és gyökeres változások meg­valósításához. Külföldi események - egy mondatban MM '1 Kedd délelőtt Luxembourgban megnyílt az Európa Tanács 25 országának negyedik miniszteri értekezlete a nép­mozgásokról. A tanácskozáson a ki- és bevándorlás kér­déseiért felelős miniszterek vesznek részt, Magyarorszá­got Gálszécsy András, a biztonsági ügyekért felelős tár­ca nélküli miniszter képviseli. Jk A Koppenhágában tar­tózkodó Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter Anne Birgitte Lundholt dán ipari és energiaügyi minisz­terrel megállapodást írt alá az energiaszektorban való széles körű együttműködésről. A Csehszlovákiának, Len­gyelországnak és Magyarországnak a rend és a stabili­tás tényezőjévé kell válnia Közép-Európában. Ezért szükség van arra, hogy ez a három ország szorosan együttműködjék egymással — jelentette ki kedden a csehszlovák szövetségi gyűlés előtt Lech Walesa lengyel államfő. Mihály király a magyarellenességről 'Jegyzet ELKERÜLNI A KATASZTRÓFÁT A HELYZET óráról órá­ra súlyosabb Jugoszláviá­ban. A Horvátországban dúló harcok mind több ál­dozatot követelnek, s a vér­ontás a többi tagköztársa­ságra való kiterjedéssel fe­nyeget. Részleges mozgósí­tásokról érkeznek hírek, s nagy a veszélye annak, hogy déli szomszédunk egy olyan hatalmas polgárhá­borús lángtengerré válik, amelynek tűzcsóvái át­csaphatnak a környező or­szágokra is, hacsak időben fel nem lép hatékony mó­don az érdekelt nemzetkö- ri közösség. Lord Carrington, aki az Európai Közösség által összehívott békeértekezlet elnöke, s nemzetközileg el­ismert szakértője a konf­liktusok tárgyalásos ren­dezésének, ezúttal is a leg­megbízhatóbb akciót vá­lasztotta, a helyszínen kí­vánt tájékozódni a kibon­takozás lehetőségéről, mi­előtt holnap Hágában újra összeül a tizenkettek ta­nácskozása. A 72 éves brit közéleti személyiség azt volt kénytelen Belgrádban tapasztalni, hogy a szövet­ségi testületek tevékeny­sége immár annyira meg­bénult, hogy befolyásuk szinte a nullával egyenlő az eseményekre, * ezért jó érzékkel a szerb és horvát elnököket tekinti immár tárgyalópartnereinek. Ha­marosan nyilván azt is felismeri majd, hogy ezek a személyiségek is kevés hatást képesek gyakorolni az önállósodott, s helyen­ként minden központi irá­nyítás alól kicsúszott, szö­vetséginek nevezett, de túl­2 nyomórészt szerb érdeke­ket képviselő néphadse­reg helyszínen parancso­kat kiadó vezetőire. S ugyanúgy, miután Horvát­országban „megszállónak” nyilvánították e hadsereg egységeit, és miután áram- és vízszolgáltatástól elvág­ták laktanyáikat, amelye­ket ostrom alá fogtak, meg­adásra szólítva fel a „védő­ket”, o városok és falvak csataterekké változtak, ahol a háború önmozgási tör­vényei a hatályosak, s a közvetíteni kívánó diplo­matára nemegyszer tüzet nyitnak, mint az az elmúlt napokban már meg is tör­tént. Lord Carrington holnap már újra Hágában lesz, de csak arról számolhat be a folytatódó békekonferen­ciának, hogy a helyzet sú­lyosbodott és gyors cselek­vésre van szükség, mert másként a polgárháború olyan méreteket ölt, hogy megállítása szinte lehetet­len feladattá válik. De mi Is legyen a kiút? Az sem­mi esetre sem használ, hogy az Európai Közösség poli­tikusainak és vezető kom­mentátorainak egy része, még mindig azt boncolgat­ja, hogy a tizenketteknek mennyire van felelősségük abban, hogy a helyzet el­mérgesedett, s hogy habo­zásukkal és késlekedésük­kel miben járultak hozzá ahhoz, hogy jelenleg Ju­goszláviában az indulatok, amelyek harci cselekmé­nyekben tetőznek, kibonta­kozhassanak. Nyugat-Euró- pában csakúgy, mint Ju­goszláviában az EK-orszA- gokat azzal vádolják, hogy a soknemzetiségű szövet­ségi állam egységének megőrzésére az utolsó pil­lanatig mindent elkövet­tek, s ezzel értékes időt vesztegettek el, sőt tápot adtak a Nagy-Szerbiára tö­rekvő ultranacionalista erők harci kedvének foko­zására. Sokan osztják viszont azt a nézetet, hogy a múltat nem lehet immár megvál­toztatni, s a jelenre kell te­kinteni. Abban teljes szin­te az egyetértés, hogy im­már nem a tűzszünetet el­lenőrző fegyvertelen polgá­ri EK-megfigyelők tevé­kenységét kell kiterjeszte­ni, hiszen a polgárháború olyan méreteket öltött és az egymással szemben álló erők oly véres harcokat folytatnak, hogy az öldök­lés fokozódása irányába haladnak az események. Németország és Ausztria több vezetője abban látja a kiutat, hogy ismerjék el haladéktalanul Horvátor­szág és Szlovénia önálló ál­lami létét. Ezt azonban az EK legtöbb tagállama nem látja most időszerűnek, mert attól tart, hogy mind­ez a jelenlegi vérontás fo­kozódásával járna együtt. S különben is — teszik hozzá — az elismerés fel­tételezi azt, hogy a kor­mányzat, amelynek önálló­ságát kimondják, egyértel­műen ellenőrzése alatt tartja a külföldi hatalom által szuverénnek kinyil­vánított területeket. Fel­vetődött, hogy a Nyugat­ELMÉLKEDŐCELLÁK MÁRIANOSZTRÁN Harang j át ék Űj fejezetéhez érkezett a főváros Szent Gellért-szik- latemplomának helyreállí­tása. A Boldogasszony tisz­teletére a pálosok által 1926-ban épített lourdes-i kegyhely felső szintjének helyreállítását tegnap kezd­ték meg, miután az alsó szintet már két éve rend­behozták. A három hóna­posra tervezett restaurálás oroszlánrészét az egri GEO- ÉP szakemberei végzik. A több mint tizennégy millió forintos költséggel helyreállítandó felső szintet az előző negyven évben teljesen elhanyagolták. A barlang számos vállalat tu­lajdonában volt, többnyire raktárnak használták. Mos­tanra főleg a tetőrésze la­zult meg, a föntről hosszú időn át beszivárgó eső nem­régiben szikla tö mböket mo­sott ki. Ezek leestek, a bar­lang veszélyes lett. A tönk­rement tető lényegesen nö­velj a helyreállítási költsé­geket. A tetőszerkezet javításán kívül lebontják a barlan­got eddig lezáró, évekkel ezelőtt, megállapíthatatlan időpontban felhúzott beton­falat. Helyére a régi pontos másaként, vasrács kerül. Eredeti fotók alapján, új­ból elkészítik és visszahe­lyezik a sziklatemplom te­tején valaha állt óriási ke­resztet is, amelyet éjszakán­ként kivilágítanak. A régi helyén lesz majd a barlang egykori nevezetessége, az újólag elkészített harang­játék, mert az eredetit — akárcsak a vasrácsot — már beolvasztották. A temp­lom legsúlyosabb vesztesé­geit 1951-ben élte át, ami­kor berendezését, kegytár­gyait az ávósok összetör­ték. Most pótolják ezeket is. Ennek tízmillió forintos Európai Unió védelmi szervezete könnyűfegyver­zettel ellátott békefenn­tartó erőket küldjön Jugo­szláviába, s ezek biztosíta­nák a harcoló alakulatok szétválasztását és közöttük elhelyezkedve, semleges övezetet létesítenének. Er­ről a Nyugat-Európai Unió csütörtökön összeülő ta­nácskozása folytat majd vitát. Probléma azonban, hogy ilyen döntéshez mind­két fél beleegyezése szük­séges, és szerb katonai ve­zetők pillanatnyilag ellen­keznek minden külső fegy­veres békefenntartó erőt, nem is beszélve a szerb szabadcsapatokról. Túl ezen ezek megalakítása időt vesz igénybe, s a brit sajtó szerint legalább harminc­ezer nyugat-európai kato­nára volna szükség ehhez, s ha e külföldi csapatok kénytelenek volnának fegyyvereiket használni, a polgárháború gyorsan ki­terjedhetne. Vagyis, csak­is valamennyi harcoló fél egyetértésével kerülhetne sor erre a megoldásra. Ugyanúgy, mint az ENSZ „kéksisakosainak” béke- fenntartó fellépése is csak közös megegyezés útján jöhetne létre. ERRŐL IS mind több szó esik annak nyomán, hogy éppen most ült össze az ENSZ közgyűlése, s a ju­goszláv polgárháború a vi­lágszervezeti többoldalú megbeszéléseken, mind pe­dig az általános vitában kétségtelen napirendre ke­rül. Az idő mindenesetre sürget, s a diplomatáknak valamilyen döntéssel nyo­mást kell gyakorolniuk a harcolókra, hogy a tárgya­lóasztalhoz üljenek, s ott jöjjön létre a békés rende­zés. Árkus István költségét a pálosok teljes egészében maguk fizetik. A felső rész helyreállítá­sával a sziklatemplom visz- fizakapja régi pompáját, és nemcsak új egyház- és kul­túrtörténeti nevezetesség­gel gazdagítja hazánkat, hanem az idegenforgalmat is érdekes színfolttal bőví­ti. A Gellért Szálloda részt kért és részt vesz a szikla­templom újjáépítésében — jelentette ki Rubovszky András, a szálloda igazgató­ja, aki szerint a teljes egé­szében megnyíló templom vallási idegenforgalmi lát- ványosságként is jelentős, amelyet az utazási irodák Ellenőrizetlen és pénzmozgások A fiatal demokraták vé­leménye szerint kormány­zati expanzió folyik a saj­tópiacon, s a végrehajtó hatalom igyekszik minél több orgánumot a befolyá­sa alá vonni. A Fidesz ked­di parlamenti sajtótájékoz­tatóján Molnár Péter or­szággyűlési képviselő a médiahelyzetet áttekintve jutott erre a következte­tésre, emlékeztetve arra, hogy továbbra is o hiány­zó médiatörvény, azaz a rádióra és televízióra vo­natkozó szabályozás miatt nem mondható teljesnek a magyar alkotmányosság. A képviselő ennek kapcsán sajnálattal állapította meg: annak ellenére, hogy a mé­diatörvény tervezetéről végéhez közeledik a párt­közi egyeztetés, s heteken belül elkészülhet a végső szövegváltozat, a törvény mégsem szerepel- a kor­mány által közzétett utol­só harmadévi jogalkotási menetrendben. A sajtótájékoztató másik témájára térve Wachsler Tamás képviselő a honvé­delmi tárcánál a Fidesz szakértői által végzett pénz­ügyi vizsgálat tapasztala­tait összegezte. Mint el­mondta: több esetben is ellenőrizetlen és ellenőriz­ezentűl városnézés! prog­ramjukba illeszthetnek. A pálos rend tervei közt a márianosztrai rendházi épület birtokbavétele és át­alakítása is szerepel. Árva Vince, a rend országos gondnoka szerint „régi ala­pon, megújult szellemiség­gel” kívánják felhasználni egykori épületüket, amely­ben 1949 óta állami fegy- ház kapott helyet. Lépcső­zetes és fokozatos átalakí­tással zarándokhelyet és Nyugaton szokásos elmél­kedésre alkalmas vallási cellákat akarnak itt kiala­kítani. — kk — ellenőrizhetetlen a honvédségnél hetetlen pénzmozgásokat fedeztek fel a minisztérium költségvetésében. _Hozzá- fűzte ugyan, hogy ezek jó része még az előző kor­mány működésének idejé­re tehető, ám a fiatal de­mokraták úgy ítélik meg: a jelenlegi minisztériumi vezetést is felelősség ter­heli. A pénzügyi gazdálkodás visszásságaira Wachsler Ta­más konkrét példaként említette, hogy 1989-ben egy pénzügyi tranzakció révén 800 millió forint ke­rült át a Pénzügyminisz­tériumtól a honvédelmi tárcához, amely tétellel egyáltalán nem számolt el a HM. Emellett — mint a fiatal demokrata képviselő rámutatott — számos fik­tív vásárlást, valamint több­milliárdos tételek miniszté­riumbeli „elrejtését”, azaz a költségvetési elszámolás előli eltitkolását is feltár­ta a vizsgálódás. Mindezek ismeretében a Fidesz kép­viselői bejelentették: kez­deményezik, hogy az Álla­mi Számvevőszék részlete­sen vizsgálja meg a HM költségvetését, elszámolá­sait, különös figyelemmel a letéti számlák vezetésé­re. A válság a környező országokat fenyegeti Már E urópa Az MSZP javasolja a kormánynak, hogy tegyen lépéseket a helsinki folya­matban részt vevő országok tanácskozásának összehívá­sára a mindjobban elmér­gesedő jugoszláviai polgár- háborús helyzet ügyében. Ezt Horn Gyula, a Szocia­lista Párt elnöke jelentette be az MSZP keddi parla­menti sajtótájékoztatóján, hangsúlyozva, hogy csak egy összeurópai értekezlet­től, az EBEÉ-országok min­den eddiginél határozot­tabb fellépésétől remélhető az immár a környező or­szágokat is fenyegető ju­goszláv válság megoldása. A szocialisták sajtókon­ferenciáján a továbbiak­ban a készülő munka tör­vénykönyvéről esett szó. Kósáné Kovács Magda a munka törvénykönyvéről kidolgozott szocialista pár­ti koncepciót ismertetve ki­fejtette: elengedhetetlen­nek tartják, hogy mind a szakszervezetek, mind az üzemi tanácsok erős jogo­sultságokkal rendelkezze­csak segíthet nek. Ez utóbbit — mint el­mondta — azért is fontos­nak vélik a szocialisták, mivel csak ennek révén re­mélhető, hogy a munkahe­lyeken a dolgozók valami­lyen módon ellenőrizhetik a privatizációs folyamatot. A képviselőnő ugyanakkor kiemelte: mindenképpen szükségesnek tartják, hogy a szakszervezetek számára biztosított legyen a kollek­tív szerződések megkötésé­nek lehetősége, valamint a munkavállalók érdekében alkalmazott vétójog. A szocialista képvise­lők ismételten hangsúlyoz­ták: még ebben az évben meg kell tartani az üzemi tanácsi választásokat. Ez viszont — miként utaltak rá — csak az új munka törvénykönyve alapján bo­nyolítható le. Éppen ezért amennyiben a kormány né­hány héten belül nem ter­jeszti be a végső szöveg­változatot, az MSZP-frak- ció önálló képviselői in­dítványként benyújtja sa­ját koncepcióját a törvény- hozásnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom