Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-18 / 219. szám

VÁLSÁGSTÁB? INFORMÁTORCSOPORT? Nem mindegy: feszül vagy inog... Azt éppen nem mond­hatni, hogy egyformák ma­napság a napilapok. Mert vegyünk csak egy példát. NÉPSZAVA, SZEPTEM­BER 17. Mécs Imre: Semmiféle tájékoztatást nem kapunk a kormánytól. „ ... a kormány pénteken megkereste a pártvezető- ket, és kérte őket, nevezze­nek ki felelősöket, akiket folyamatosan tájékoztatná­nak a déli határon zajló eseményekről. Mécs Imre elmondta: ő is megadta va­lamennyi telefonszámát, amelyen elérhető, de teg­nap, azaz hétfőn délutánig semmiféle tájékoztatást Ő ÍRTA Levelek Nem akármi ám az, amikor megszólal a nép hangja! Azt olvashattuic például a Magyar Fó­rum (91/37.) második oldalán, hogy: „Az MSZOP—MSZOKSZ Bé­kés Megyei Szervezete elítéli a Kónya Imre MDF parlamenti frak­cióvezető elleni alatto­mos, dicstelen, hazug és aljas szándékból elköve­tett lejáratására történő akciósorozatot és ennek elkövetőitÉrzik ennek a stílusnak a zamatát? Nem akárkié! Amint az aláírásból megtudható, liotyánszki György or­szágos főtitkáré. Föld­hözragadt eszünkkel ugyan nem értjük, miért az országos főtitkár jegyzi a megyei szerve­zet „Állásfoglalás” cí­men közzétett kiáltvá­nyát, azt viszcMt értet­tük, hogy nagy baj azért nincsen, mert „HA­ZÁNK legjobb erői... elükön Csurka István­nal és Kónya Imrével" harcban álltak és állnak a gonosszal. Már-már megnyugod­tunk volna, amikor ugyanezen lapszám 12. outaláról ki kiált ránk? Eltalálták! Botyánszki György, most mint „or­szágos elnökségi tag ismét csak a „Békés Megyei MSZOP— MSZOKSZ nevében Ebben a levélben azt tu­datja az országos főtit­kár, országos elnökségi tag, Békés megyei föle veíező, hogy: „Mi támo­gatjuk az MDF Justitia- tervét!” Ha nekünk ilyen levelezőink lenné nek! Kár azonnal irigy kedni, hiszen minden lapnak nem juthat egy szerre egy országos fő titkár és országos elnök­ségi tag és megyei szer­vezeti főlevelező... Persze. ha jutna. Töprengenénk. Összeült az a tagság, határozatot hozott, és felhatalmazta B. Gy.-t a szervezet ne­vében publikálni? To­vábbá: mekkora lehet az a Békés megyei szer­vezet, hogy hangja (ha valóban az egész szer­vezeté) ekkora nyilvá­nosságot kap? Mennyi a taglétszám? S végül, de nem mellékesen, száz polgár közül akad-e egy, aki tudja, mi a csuda az az MSZDP- MSZDKSZ... ? KLIENS nem kapott »pártképvise- lői« minőségében sem.” PESTI RIPORT, SZEP­TEMBER 17. Riasztható képviselők j Válságstáb a Parlamentben, „Munkatársunk megbíz­ható forrásból arról érte­sült, hogy a napokban a parlamenti pártok külügyi és honvédelmi ügyekben járatos tagjaiból a kor­mány javaslatára válság­stábot alakítottak, tekin­tettel a magyar—jugoszláv határon kialakult feszült helyzetre. A bizottságba delegált képviselőknek el­érhető helyen kell tartóz­kodniuk, hogy szükség ese­tén riaszthatok, azonnal összehívhatok legyenek. A testület tagjainak többsége eddig is tagja volt a kül­ügyi vagy a honvédelmi bi­zottságnak, ez a mostani egyikkel sem azonos, dön­tési jogköre sem pontosan meghatározott...” Akkor most mi az igaz­ság? A kormány tájékozta­tási felelősöket keresett? Vagy válságstábot hívott össze? Vagy egyiket sem? Esetleg mindkettőt? László Balázs kormány- szóvivő: —: A valóság közelebb áll ahhoz, amit Mécs Imre mondott, az inkább stim­mel, bár szintén hibádzik kissé, mert nem pénteken, hanem csütörtökön volt ez. ■ Mi? — A már szokásos hat- párti tájék9ztatás, egyezte­tés, ami a különösen vál­ságos helyzetekben lép mű­ködésbe a kormány kezde­ményezésére. Tehát nincs szó újfajta fejleményről, új képződményről. ■ És csütörtökön ..külö­nösen válságos” volt a helyzet? — összevetésül: legutóbb a szovjet puccs idején ke­rült sor arra, hogy a hat parlamenti frakció vezeté­sének tájékoztatást adott a kormány ebben a formá­ban, és egyben véleményt kért tőlük a helyzet meg­ítéléséről. Most, múlt csü­törtökön a kormány ismét tájékoztatta a hat parla­menti pártfrakciót az ak­kor időszerű jugoszláviai helyzetről. ■ Hogyan lett ebből te­lefonszám-listázás? — Ott merült fel az igény — a frakciók részé­ről —, hogy folyamatos tájékoztatást szeretnének kapni. Ennek érdekében kérte a kormány, hogy ad­ják meg olyan képviselők telefonszámát, akik járato­sak külügyi, katonai kérdé­sekben. ügyekben, hogy őket értesíthesse, tájékoz­tathassa, s hogy ők adják tovább az információt a sa­ját frakcióikban. Ennyi történt, és nem több ... ■ Mégis: milyen esetben hívna össze a kormány vál­ságstábot? — Ha a helyzet súlyos­sága, a külső vagy belső megingás ezt indokolná. De nincs rá pontos „recept”, előírás.., V. G. P. Ideiglenes szabályok' „kormányozzák” a szövetkezeteket A pártok birtokba vehetik az ingatlanokat A* Országgyűlés őszi ülésszakának hatodik napja kedden 10 órakor kezdődött meg. Mécs Imre (SZDSZ) és több mint 100 képviselő­társa önálló indítványt nyújtott be az 1956-os em­lékérem és emléklap alapí­tásáról, * törvényjavaslat kivételes és sürgős tárgya­lását kérve. Mécs Imre rö­vid indoklásában közölte: 1956 közös ügy, nem párt­ügy. A törvényjavaslatot az 1956-os társadalmi szerve­zetek előterjesztése alapján az Igazságügyi Miniszté­rium helyettes államtitkára, Fluckné dr. Papácsy Edit, valamint Katona Tamás külügyminisztériumi állam­titkár dolgozta ki. Az SZDSZ-es képviselő kérte az Országgyűlést, hogy az előterjesztést minél hama­rabb fogadja el, hogy már a 35. évfordulón méltóan megemlékezhessenek azok­ról, akik kiérdemelték a nemzet kései háláját. Ez­után a T. Ház megszavazta a törvényjavaslat kivételes és sürgős megtárgyalását. Vita Az elnöklő Szabad György ezt követően ismer* tette a keddi napirendet, majd megkezdődött a csőd­eljárásról, a félszámolási eljárásról és a végelszámo­lásról szóló törvényjavaslat részletes vitája. A csődtörvény után az Országgyűlés napirendjén a pártok működéséről és gaz­dálkodásáról szóló 1989-es törvény módosítása és a parlamenti pártok székház­Egészségesek Cegléden, a Kossuth Fe­renc utcai házban most már öt gyermekről kell gondoskodnia a gyeden lé­vő Tóth Károlynak és fele­ségének, aki a Szabolcs ut­cai kórházban kedden vi­lágra hozta Károlyt, Csillát, Adriennt és Beátát. A mendei Bakó ikrek, akik most mentek első osz­tályba, és az újabb Pest megyei négyes ikrek közül egyaránt három a leány és egy a fiú. Akárcsak Men- dén, Cegléden is egy na­gyobb testvér — a két és fél éves Erika — várja haza kis húgait és öccsét. Tegnap délelőtt már mo­solyogva sétált a folyosón a férjére támaszkodva a bol­dog anyuka. Ügy 11 óra tájban aztán elérkezett a vagy pillanat: a koraszü­löttosztályon megláthatta az inkubátorban békésen pi­henő, egészséges gyerekeit. Kép és szöveg: Ilancsovszki János hoz juttatása szerepelt. Mi­vel az egyetlen módosító javaslat túl későn érkezett be, a T. Ház — kisebb vita után — úgy döntött, hogy még a keddi napon az al­kotmányügyi bizottság vé­leményének kikérése után, a délutáni ülésen határoza­tot hoz. A Magyar Nemzeti Bank­ról szóló törvényjavaslat általános vitájában a kép­viselők' megismerhették az MSZP. az SZDSZ és a Fi­desz álláspontját. Megsza váz ták A módosító javaslatokról lefolytatott szavazás után az Országgyűlés elfogadta a szövetkezetek gazdálko­dásával kapcsolatos egyes ideiglenes szabályokról szóló törvényjavaslatot. Ezután az államháztartás­ról szóló törvényjavaslat és az államháztartási törvény hatályba lépésével kapcso­latos feladatokról szóló or­szággyűlési határozati ja­vaslat együttes általános vitája folytatódott az MSZP vezérszónokának fel­szólalásával. Csurlta István (MDF) ügyrendi javaslatára a képviselők megszavazták: közös általános vitát tarta­nak az államháztartási és a Jegybanki törvény terveze­téről. A plenum délután az in­terpellációk és a kérdések elhangzása, illetve az azok­ra adott válaszok után mó­dosította a pártok működé­séről és gazdálkodásáról szóló, 1989. évi XXXIII. törvényt, s egyben elfogad­ta azt a listát, amely az el­múlt évi országgyűlési vá­lasztásokon minősített pár­tok részére juttat központi székhazat. A törvény értel­mében a pártok általában egész tulajdoni hányadot szereznek országos székhá­zaikra. Kivétel a Keresz­ténydemokrata Néppárt és a Független Kisgazdapárt, amely a Budán lévő Nagy Jenő utca 5. szám alatti Ingatlan méretei miatt osz­tott tulajdont szerzett. Az FKGP ugyanakkor meg­kapja a Belgrad rakpart 24, szám alatti épületet, amely­nek kezelője a választáso­kat megelőzően a Hazafias Népfront volt. A képviselők a szavazás során elvetették azt az indítványt, hogy az Agrárszövetség egyharmád arányban tulajdoni részt szerezzen az V. kerületi Zoltán utca 18., illetve az Arany János utca 10. szám alatti ingatlanon. A törvény értelmében a listán fel nem sorolt, de költségvetési támogatásban részesülő pártok — választási ered­ményeiktől függően — leg­kevesebb 400, legfeljebb SÓD négyzetméter bruttó alap- területű ingatlanrész tulaj­donjogát szerezhetik meg. A törvényben érintett in­gatlanok birtokba adásáról a kormány legkésőbb 1991, december 31-ig gondosko-, dik. Megerősite tték A honatyák ezután meg­erősítették a Budapesten 1990. november 3-án aláír! megállapodást, amely a Magyar Köztársaság, a Bol­gár Köztársaság, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztár­saság, a Lengyel Köztársa­ság, Románia és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége hagyományos fegyveres erőinek nemzeti szintjeiről rendelkezik. Az Országgyűlés a ter­vezettnél valamivel koráb­ban, este fél hatkor fejez­te be keddi munkanapját. TANYÁS TÉRSÉGEK PETÍCIÓJA Esélyegyenlőséget Állampolgárok, jogok, gazdasági esélyek és lehe­tőségek. Végeredményben erről tanácskoztak Nyárs­apáton kedden az alföldi tanyás térségek polgármes­terei, s arról, hogy petíciót fogadjanak el, amelytől sorsuk jobbítását remélhe­tik. l.abancz Árpád, Nyárs­apát polgármestere, terje­delmes, már-már tanul­mánynak is beillő elemzé­sében a demográfiai hely­zet alakulásából kiindulva a térség falvainak népes­ségmegtartó képességéről szólt. „Ha jól érzik magu­kat a településeken az em­berek, akkor nem vándo­rolnak el” — fogalmazott tömören egy helyütt. De, hogy jól érezzék — érez­hessék — magukat, ahhoz nem elegendő a helyi erő­források felhasználása. Je­lenleg a térségben egy-egy községben a bevételek kö­zött személyenként úgy 2500 forintot számolhatnak, amit a személyi jövede­lemadó bevételeiből juttat vissza az állam. Ez azon­ban szinte semmire sem elég. Ahogy az egyik részt­vevő polgármester megfo­galmazta, „az állampolgá­rok egyenlőek, ám mégsem mindegy, ki, hová szüle­tik”. Az önkormányzati törvény kötelezettséggé emeli az egészséges ivóvíz­ellátást — s Nyársapáinak 10-20 millió közötti össze­get kellene letenni, ha be akarna kapcsolódni a tele­fonfejlesztésbe — az évi 2,5 milliós fejlesztési lehe­tőségből... Németország­ban bármely település alap­ellátásába beletartozik a szemétégető mű és a heli­kopter-leszállóhely is, amelyre központi pénzeket juttatnak. A térség polgármesterei persze, nem dédelgetnek ilyen merész álmokat. Azt szeretnék elérni, hogy va­lóságos, elszomorítóan riasztó helyzetükön — a már működő pályázati rendszer alapján — vál­toztathassanak. Ezért kez­deményezik, hogy a megyei közgyűlés tűzze napirend­jére az erről szóló tájékoz­tatót, majd támogassa, hogy a megye e körbe tartozó településeit az illetékes négy minisztérium szere­peltesse azok között, ame­lyeknek külön pénzek jut­tathatók elmaradottságuk okán. Csemő, Kőröstetétlen, Ml- kebuda, Pusztavacs, .Jász- karajenő, Törtei, Kocsér, Nyársapát, Tápiószőlős és Újszilvás lakói csak esély- egyenlőséget kérnek. B. O. * €#irJqp 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom