Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-17 / 218. szám
ÍGY LÁTJA A WALDORF-PEDAGÓGVS Élménnyé tenni Délelőtt 10 óra. A tanítás véget ért. — Viszontlátásra, Réka!... Viszontlátásra, Márton!.... — búcsúzik az ajtóban külön-külön minden gyerektől kézfogással a tanító bácsi. Ám nem mindenki indul azonnal, többen kérik, hadd maradjanak meg egy kicsit rendet rakni meg yirágot öntözni. — Az én fiam még szombaton is iskolába akart jönni — mondja az egyik anyuka. — Az enyém meg már alig várja, hogy egész délelőtt legyen tanítás — toldja meg a másik. Mosolyogva hallgatja . a megjegyzéseket az ifjú pedagógus, Keresztes László, aki előreláthatólag a 8. osztály végéig lesz majd a 24 fős gyerekcsapat osztály- tanítója. — Miért választotta éplen a Waldorfot? — kérdeztük a szombathelyi főiskola biológia—rajz szakán idén végzett fiatalembert. — Mindig is izgatott a természet és a művészet, s a kettő középpontjában lévő EMBER. Ezek ideális együttesét találtam meg a Waldorf-pedagógiában. Szívesen elhelyezkedtem volna egy Waldorf-óvodában is, de hiányzott hozzá az „óvónői” képesítésem. így hát örömmel fogadtam a hírt, hogy Gödöllőn Waldorf-is- kola is nyílik. A budapesti Waldorf továbbképző kurzuson találkoztam az itteni iskola egyik fő szervezőjével, s így kerültem aztán ide. — A helyi művelődési házban kaptak helyet, tehát nem iskolai keretek között dolgoznak. Nem hiányzik önnek a kollégák társasága, a tantestülethez tartozás érzései — Nem vagyok egyedül, a dunakeszi, illetve gödöllői— óvodai— Waldorf-pedagógusok tantestületéhez tartozom, akikkel minden héten egy alkalommal ösz- szejövünk, és megbeszéljük tapasztalatainkat, gondjainkat. Más jellegű ez persze, mint a hagyományos iskolákban meglévő napi kapcsolat, de nekem megtelel : kellemesebb atmosz- férájú, bensőségesebb. — És a gyerekek? ők nem hiányolják az „igazi” iskola nyüzsgését, hangulatát, atmoszféráját? Mert így, elkülönülve bizony nem tudják azt megismerni ... — Távlatban mi is szeretnénk teljes iskolát osztályokkal, különböző korú gyerekekkel, egyelőre azonban erre várni kell. De valójában nincsenek egyedül a mieink sem, mert folyamatosan kapnak üzeneteket, ajándékokat a többi Waldorf-iskolától, tehát létezik egyfajta kapcsolattartás a hasonló intézményekkel. A hagyományos iskolák életéről pedig lakótelepi, játszótéri társak, barátok révén tudnak informálódni. Mi kifejezetten azt kívánjuk, hogy ne különüljenek el, hogy ne érez- zenek és éreztessenek valamiféle másságot. — A Waldorf-pedagógiában óriási szerepet kapnak a szülők. Folyamatosan és aktívan részt kell venniük az iskola munkájában, mindennapjaiban. Ugyanakkor bele is szólhatnak mindenbe. ők tartják fenn — hozKézilabda Nagy volt a Kanizsa Ügy tűnik, Gödöllő sport- kedvelői még mindig alig- alig fedezték fel azt, hogy két NB 1/B-s csapat küzd hétről hétre a bajnoki pontokért az Agrár-csarnokban, illetve idegenben. A múlt hét végén egy igazán jó férfi kézilabda-együttes, a Nagykanizsa volt az ellenfele a GSC-nek és kemény, néha túl kemény játékban, • nagy csatában maradt alul a hazai gárda. A végeredmény még szorosabb vagy talán más is lehetett volna, ha tudása maximumát tudta volna hozni valamennyi játékosunk. Végelemzésként: nincs mit szégyenkeznie a társaságnak, mert erősebb csapat a kanizsai, az alapcélt, a tisztes helytállást elérte a GSC. Gödöllő—Nagykanizsa 20-25 (8-11) GSC: Vince — Surányi (5), Horváth 1. (2), Horváth L., Bartos (4), Raniák (7), Demeter. Csere: Imre — Bálon (2), Szlifka A., Szabó. A vendégeknél 10, a házigazdáknál 6 kétperces kiállítás volt, ami támpontot adhat az ütközet keménységéhez. Jó: Imre — Surányi, Rátöri, és eredményességéért Raniák. A Miller-GSC a Csepel Autó ellen játszott rangadót. Végig szoros eredményt hozott a találkozó, amelyen a Miller-GSC még mindig messze volt a jó játéktól, de végül is kiharcolta a győzelmet 21-19 (9-8) arányban. M. G. zájárulva az alapítvány pénzéhez — az intézményt, ők fizetik a pedagógust is. Nem fél attól, hogy kiszolgáltatott lesz ezáltal? Hogy azt kell csinálnia, amit a szülök mondanak? — Valóban minden fontos kérdésben — pl. hogy milyen nyelveket tanuljanak a gyerekek — a szülők közössége dönt. Ám nem irányíthatják, nem kritizálhatják a kimondottan pedagógiai munkát — ebben önálló vagyok. Ugyanakkor rengeteg előnye is van a szülőkkel kialakított szoros kapcsolatnak. Mivel mindennap találkozom velük, naprakészen kapok információkat a gyerekekről, amelyeket azonnal beépíthetek a pedagógiai munkába. És érvényes ez fordítva is. Nálunk nem hárítja át a feladatköröket a másikra, nem mutogat egymásra a család és az iskola: közösen, egymást erősítve dolgozunk, s ebben látjuk az eredményesség alapját. — Imádnak idejárni a gyerekek, ez látszik, s nem is csoda. A terem tágas és vidám, a kréta, amivel rajzolnak, mézillatú, s a tanító bácsi minden nap mesét mond. Mondhatnánk: így könnyű. De mi lesz, ha eljön a követelés, a produkálás időszaka? — Kezdetben mindenképpen élménnyé kell tenni az iskolába járást. A továbbiakban a tananyag elsajátításának időszakában is színesen, a természetes kíváncsiságra alapozva, a hagyományos iskolákénál nyugodtabb tempóban, mindenfajta személyiségtípusra figyelemmel tanítjuk a tárgyakat. Az egész alsó tagozatra érvényes a megér - lelési, feldolgozási időszakok biztosításának elve. Ötödiktől dinamikusabb lesz a tempó, nyolcadikra pedig elérik korosztályuk szintjét. — Ugyanolyan tényanyagtudással fejezik majd be az általános iskolát, mint a többiek? — Ugyanazt a tananyagot sajátítják el, csak másképp. Minden ismeret befogadására megvan a gyerek életében a legkedvezőbb periódus — azt igyekszünk fülön csípni és kihasználni. Pillér Éva GÖDÖLLŐI XVIIÍ. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM Még egyszer a hetilapról 1991. SZEPTEMBER 17., KEDD A felelősség megosztott Megszüntetett laptársunk, a Gödöllő utolsó számában feltűnést keltett dr. Gémesi György polgármester, felelős kiadó két írása. Ezzel kapcsolatban szerkesztőségünk több levelet is kapott. Szikra János volt főszerkesztő nem élt az utolsó szó jogával lapjában. Véleményének — terjedelmi korlátáink között, és azzal az elhatározással, hogy nem nyitunk vitát, mivel ez nem a mi ügyünk — azért adunk helyet, mert azt tartjuk tisztességesnek, ha a másik fél is nyilvánossághoz jut. — A kalkuláció szerint megalapozott volt a lap költségvetése. A kiadási oldalon reális számok jelentek meg, ezek a mai magyar sajtóban tisztességes összegek — mondta elöljáróban Szikra János, majd így folytatta: — A szellemi munkát meg kell fizetni! Nem mondták ki, de éreztették : nagyobb önfeláldozással kellene dolgoznunk. A gazdasági vonatkozásokra visszatérve: a bevételek nem teljesültek. A hiány nagyobbik része az elmaradt hirdetésbevétel. Ezért — úgy érzem — nem csak én vagyok felelős, hanem a kiadó is. Dr. Gémesi György januárban, sőt augusztusban is ígérte, támogatókat. hirdetéseket fog szerezni. Ebből nem lett semmi. A képviselők sem használták ki lehetőségeiket a lap érdekében. RÉSZBEN ÖNÁLLÓAN — A polgármester utolsó számban megjelent egyik írása szerint kinevezésével a főszerkesztő minden önállóságot megkapott, s a gazdálkodásért, a túlköltekezésért egy személyben felelős ... Mozi hhüs Petőfi: Renegátok. Színes, amerikai krimi, 18 és 20 órakor. Frekvencia video: Embervadász, 10 órakor. Tűzróka, 16 órakor. Kísér- tethistória, 18 és 20 órakor. Áruházi árnyékban Gödöllőn az ÁFÉSZ-áruház előtt nemrégiben nyílt egy zöldség-gyümölcs áruda. A városban lakók hasznára is, hiszen az élelmiszerosztály szomszédságában tudják megvásárolni a zöldségeket is (Erdős! Ágnes felvétele) — Részben önállóan gazdálkodó intézmény volt a szerkesztőség, hiszen a pénzügyi osztály, majd a költségvetési iroda minden egyes számlát ellenőrzött, hétről hétre figyelemmel követhette gazdálkodásunkat. Heti harmincezer forintos ellátmányt kaptunk, s amikor elfogyott, ténylegesen elszámoltunk. Amit átutalással fizettünk, azt szintén ők intézték. így ennek a felelősségét sem vállalhatom egyedül csak én. Nem szokatlan, hogy az intézmények a második félév elejére túlköltekeznek. Ilyen esetekben nem szüntetik meg azokat, hanem takarékosabb gazdálkodásra késztetik, s például a tartalékalapból kapnak további összegeket. Az újság esetében nem ez történt, az újság nem volt annyira fontos, mert szerintem nem tudják, mire kell az újság. Kiadásaink időarányosak, sőt tartalékaink voltak. (A tervezett kiadás 25 számra három és félmillió forint volt, a ténylegesen várható 2 millió 900 ezer — a szerk.) A Gödöllői Hírlapban megjelent tudósítás a lapot megszüntető ülésről említi a fegyelmi felelősségrevo- násom és a kártérítés-követelés igényét is az egyik képviselő javaslatára. Amikor ez elhangzott, Gödöllő város jegyzője hozzáfűzte, hogy ebben az esetben a felelős kiadó felelősségét is vizsgálni kell. Ezután a fenti javaslattal nem foglalkozott a testület. A lap által „felhatalmazás” nélkül elköltött 700 ezer forintot a gazdálkodás szerkezete miatt nem lett volna módomban „elkölteni” a felelős kiadó és a felelős pénzügyi vezető engedélye nélkül. Magam a felelős szerkesztője voltam a lapnak. A felelős kiadó kísérletet sem tett a lap anyagi bázisának megszilárdítására. Az újság őket kezdettől fogva nem érdekelte, pedig először engem elfogadtak. NEM TETSZETT (A testületi ülésről tudósító munkatársunk megjegyzése: „Szabályos munkaügyi vita alakult ki a fe- lelősségrevonás kérdéséről. A jegyző kivételével — aki szerint a felelős kiadóé az anyagi felelősség — valamennyi hozzászóló azt tartotta. hogy a főszerkesztő a felelős á veszteségért, merthogy teljes önállósággal bízták meg annak idején. Gazdasági, szakmai téren egyaránt. Ugyanígy teljes volt a bizonytalanság és véleménykülönbség a felmondási idő és a fele- lősségrevonás kapcsolatának kérdésében. Valószínűleg éppen e kérdések érezhető tisztázatlansága és bonyolultsága miatt döntöttek V’égül úgy — annak ellenére, hogy már megszavaztak egy háromtagú fegyelmi bizottságot is —, hogy mégsem kezdeményeznek fegyelmi eljárást a főszerkesztő ellen.”) — A Gödöllő megszüntetését politikai okok is motiválták. A lapot nem cenzúrázták — mint a felelős kiadó is megfogalmazta, de közvetett módon jelezték, hogy nem tetszik — folytatta Szikra János. MINDENÜTT ELVÁLIK — Sajnos dr. Gémesi György második cikkéből sem derül ki, milyen lapot akarnak. Érre pedig sokszor rákérdeztem. Ha látjuk, mi a koncepciója az új vezetésnek, nem bűn, ha azt az újság is támogatja. Magam is azt szerettem volna, hogy ha stabil ön- kormányzat jön létre, és szurkoltam a polgármesternek. Amikor mind jobban önállósodtunk a hivataltól, megjelentek másféle gondolatok,- mint amit — a jelek szerint — a kiadó látni szeretett volna. Ez és a lap hasábjain folyó viták nyilván befolyásolták a kiadót döntésének meghozatalában. Pedig a vitáknak helye van, a vitapartnert érvekkel kell meggyőzni és nem politikai eszközökkel. Politikai csatározásoknak csak a választások idején van helye. Az ügy érdemét illetően nem kívánunk állást foglalni. Tanulság azonban van. Egy lap indítása nagyon komoly gazdasági előkészítést igényel, számítások, kalkulációk sorát kell elvégezni azért, hogy a jövedelmezőség megállapítható legyen. Bebizonyosodott az is, hogy egy lap kiadása, terjesztése, hirdetési tevékenysége, és nem utolsósorban szerkesztése — nem egyetlen ember feladata. Ezért válik el a világon mindenütt a kiadó gazdálkodása és a lapszerkesztés. B. G. GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. 0 A szerkesztőség vezetője: Balázs Gusztáv. • Munkatárs: Pillér Éva. Q Postacím: Gödöllő, Pf. H. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. • Szerkesztőségi fogadóóra: hétfőn 10-töl 13 óráig. • Hirdetésfelvétel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőségben. hírlap 7
