Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-16 / 217. szám
Magyar hősök emlékműve A lengyel szabadságért életüket adó magyar hősökre emlékeztek szombaton Lengyelországban. A tarnobrzegi vajdaság Batorz községében a hősök sírhelyén nyugszik két magyar katona, akik az 1863-as felkelésben a legendás Marcin Borelowski ezredes partizán alakulatában harcoltak és estek el. Mintegy háromezren vettek részt a hat pap celebrálta szentmisén, s az ünnepélyes megemlékezésen, amelyen Engelmayer Ákos magyar nagykövet mondott beszédet. A sírokra felállították a magyar Honvédelmi Minisztérium ajándékát, két kopjafát, Törő György alezredes alkotását. Az eseményen megjelent Janina Saga- towska tarnobrzegi vajda, Krzysztof Owczarek vezérőrnagy, valamint a történelmi zászlókkal az ünnepségre érkezett magyar katonai küldöttség. Légiriadó Zágrábban Vijjegtaka szirénák Zágrábban vasárnap késő délután megszólaltak a szirénák, légiriadó volt: előzőleg két MÍG-típusú harci repülőgép mélyrepülésben húzott el a város fölött — jelentették az APA, a Reuter és az AFP tudósítói. A lakosság az adását félbeszakító horvát televízió, illetve a rádió felszólítására — légitámadástól tartva — az óvóhelyekre vonult. Vasárnap délután a jugoszláv légierő zágrábi főhadiszállását horvát mili- cisták szállták meg — jelentette be a Tanjug. Több tisztet és katonát foglyul ejtettek. A horvát alakulatok vasárnap délután automata fegyverekkel megtámadtak egy szövetségi laktanyát Zára (Zadar) központjában — jelentette az AFP a helyszínen tartózkodó tudósítójára hivatkozva. A horvát fél először megadásra szólította Harcok Horvátországban A lakosság a pincékben A jugoszláv légierő vezetése által a bácsi bombázás körülményeiről kiadott közlemény szerint a vizsgálat megállapította, hogy tévedésből, a pilóta hibájából történt az előző napi támadás. A b ácsi Agro- bácska és Metaloprer Ada vállalatnál hárman életüket vesztették, többen megsebesültek. A hadsereg együttérzéséről biztosította az áldozatok hozzátartozóit. Eszéken csaknem harHazatérés csak feltételekkel Alekszandr Szolzsenyicin szombaton bejelentette, csak akkor tér vissza a Szovjetunióba, ha a hatóságok elejtik az ellene felhozott hazaárulás vádját. Az amerikai emigrációban élő Nobel-díjas írót 1974-ben a szibériai fogolytáborokban uralkodó állapotokról írt könyvei miatt utasították ki a Szovjetunióból. Az amerikai NBC televí- viós társaságnak adott nyilatkozatában hírügynökségi jelentések szerint Szolzsenyicin elmondta, hogy nem lepték meg a szovjetunióbeli események. Csak az következett be, amit én már negyedszázaddal ezelőtt megjósoltam — tette hozzá. A szabadpiacról úgy vélekedett, hogy támogatja ugyan bevezetését a Szovjetunióban, de megjegyezte, ennek megvalósítása nehéz lesz. mine órán át tartottak a harcok, három ember életét vesztette — jelentette Walkó B. György, az MTI tudósítója. Éjfél óta viszonylagos nyugalom van, de a lakosság továbbra is a pincékben van, mert az emberek félnek. Vukováron a hadsereg páncélos alakulata eljutott a helyi laktanyához. A város körül szerb fegyveresek és katonai alakulatok ostromgyű- rűt hoztak létre. Vukovárt a támadás során bombázták is harci gépek, összecsapások voltak Borovo és Borovofalu között. A harcok kiterjedtek a tengerparti Ploce városra is. Olasz jelzések szerint a kikötő felé tart egy haditengerészeti kötelék is. Ma- karskával megszűnt a kapcsolat, itt is katonai támadástól tartanak. A spliti haditengerészeti körzet felszólította a helyieket, hogy akadályozzák meg azt, hogy a város újabb tűzfészekké váljon, s hogy elpusztuljanak műemlékek, áldozatul essenek emberek. A zágrábi rádió jelentése szerint több katona átállt, illetve megadta magát a horvát hadügyminisztérium szombati felhívásának hatására. Ebben a katonákat és tiszteket arra szólították fel, hogy ne legyenek részesei a horvát köztársaság elleni háborúnak. Zágrábban állítólag egy teljes laktanya átállt, Gospic városnál heves harcok után megadta magát a helyőrség, a városra ezután a légierő nyolc bombát dobott. Több épület kigyulladt. Walesa a király? Jelcin, a nagyherceg Lech Walesa lengyel elnöknek nemesi rangot és jelképes királyi címet ajánlott meg az Oroszországi Monarchia Apostoli Tanácsa. A magát Oroszország régeméként feltüntető Alek- szej Brumel, a monarchis- ta politikai csoportosulás vezére vasárnap ismertette a hivatalos szovjet hírügynökséggel az apostoli tanács döntését. Brumel, aki a múlt héten nagyhercegi címet adományozott Borisz Jelcin oroszországi elnöknek az augusztusi moszkvai puccs idején tanúsított bátor magatartásáért, nyilatkozatában nem részletezte, hogy Lech Walesa mivel vívta ki az oroszországi monarchisták eme magas elismerését. Azt azonban elmondta, hogy amennyiben Walesa tíz napon belül nem válaszol az ez ügyben hozzá intézett jegyzékre, akkor „a hallgatás a beleegyezés jele” elvéből kiindulva úgy tekintik: a lengyel államfő elfogadta nemessé ütését és a jelképes királyi címet. A Párizsban élő Vlagyimir nagyherceg, az utolsó cári dinasztia, a Roma növök feje, a nagyhercegi cím Jelcinnek adományozását durva tréfának minősítette. Egyúttal a leghatározottabban kijelentette: Alekszej Brumelnek semminemű köze sincs a Romanov-család- hoz, s mint ilyen, jogtalanul bitorolja az Oroszor- szág-rágense címet. fel a laktanyában lévő katonaságot, majd amikor az ultimátum határideje lejárt, délután négykor megtámadták az épületet. A 75 ezer lakosú tengerparti turistaközpont és kikötőváros négy bevezető útja közül kettőt lezártak, s a másik kettőn is veszélyes közlekedni. A horvát erők feladták a Zárától húsz kilométerre, Maslennicánál lévő állásaikat; a város így a szövetségi tüzérség 105 és 122 mm-es lövegeinek és a harckocsiágyúknak a hatókörébe került. Belgrádban a jugoszláv védelmi minisztérium cáfolta a horvát védelmi minisztériumnak azt a hírét, amely szerint a hadsereg mintegy négyszáz katonája és tisztje megadta magát a horvátoknak, s velük együtt több ezer tonnányi hadfelszerelés is a horvátok kezére került. Montenegro köztársaságban két katonai egységet mozgósítottak, főképpen a horvátországi politikai és biztonsági helyzet hirtelen rosszabbodása folytán — jelentette a Tanjug. — Mozgósításokat rendeltek el Bosznia-Hercegovinában is. Borovo Selóban a vasárnap hajnali harcokban kilenc személy — közöttük egy ápolónő — vesztette életét, 59-en pedig megsebesültek. A blokád alá vont laktanyák körül folyó horvátországi harcokban 13 ember esett áldozatul. A szövetségi erők horvát jelentés szerint hat alkalommal támadták Ploce kikötőjét; ennek következménye három halott és két sebesült. A Belgrád és Zágráb közötti, stratégiai fontosságú útvonalon — Okucaninál — három szerb katona esett el az elmúlt huszonnégy órában, 6 pedig megsebesült. A horvátok 5 halottat és 15 sebesültet vesztettek. ☆ A horvát fővárosban este 19.22 órakor lefújták a légiriadót. A .majdnem két órán át tartó légiriadót 17.30-kor az váltotta ki, hogy a jugoszláv légierő harci repülőgépei mélyrepülésben elhúztak a város felett. MUNKA NÉLKÜLI FEGYENCEK A börtönőr bére Az Állami Számvevőszék tizenkét tagú csapata a közelmúltban a büntetésvégrehajtás pénzügyi és gazdasági helyzetét vizsgálva többek között arra a különös felfedezésre jutott, hogy Moldova György havi 30 ezer forintért folytatott két éven át „kutatásokat” a magyar börtönviszonyokról, majd azok eredményeként a rendőrökről szóló könyvének kéziratát adta át. A számvevőszéki vizsgálat megállapította, hogy az egyébként sikeres könyv kutatási eredményként nem fogható fel. Eső után köpönyeg ... Azon viszont valószínűleg lehet majd segíteni, hogy a börtönök biztonsági berendezéseinek gyártását eddig részben elítéltekre bízták. A jelentés szerint ugyanis „a hagyományos őrzés-védelmi berendezések gyártása, központi javítása, a BV híradástechnikai üzemében folyik, elitéit munkaerő közreműködésével. Ez a gyakorlat biztonsági szempontból kifogásolható..." Vajon leleményes börtönlakók felhasználták-e már szökéshez az így szerzett tapasztalatokat? Feltehetően nem történt ilyen eset. A jelentés mindenesetre csak annyit állapít meg, hogy ilyen eset bármikor megtörténhet. Érdekes vizsgálati eredmények a hazai börtönök lakóinak ellátottságáról: Magyarországon szinte kereken 18 ezer férőhely van a büntetés-végrehajtó intézményekben. Ez közel 8 ezerrel kevesebb a korábbinál, mivel az egy főre jutó területi normákat megnövelték. Szerencsére ezt a reformot közkegyelem előzte meg, s így tavaly annak időpontjában o bör- tönlakosság létszáma csupán 11 567 fő volt. Azóta a foglalkoztatottak száma, különösen az előzetes letartóztatásban és vizsgálati fogságban lévők számára fenntartott úgynevezett befogadó intézetekben, rohamosan emelkedni kezdett. Ennek következtében Budapesten 722 férőhelyre 1025, Miskolcon 186 helyre 405, Nyíregyházán 250 helyre 333, Pécsett 112 helyre 133, Veszprémben 82 helyre 149 elítéltet zsúfoltak be az első negyedévben. Eközben Szombathelyen 72, Szekszárdon 42, Győrben 50, Zalaegerszegen 71 betöltetlen hely volt a vizsgálati fegyintézetekben, s az úgynevezett letöltő intézetek sem panaszkodhattak. Martonvásáron 497 férőhelyre csupán 74 elítélt jutott, s az ország három legnagyobb büntetés- végrehajtó intézménye közül a budapestiben 80 százalékos, az állampusztaiban 58 százalékos, a pálhalmaiban 68 százalékos volt a telítettség. A számvevőszék szerint nem megnyugtatóak a magyar börtönök étkeztetési feltételei. Egy elítélt honfitársunk étkeztetésére az állam napi 80 forintot költené az 1989-ben megállapított norma szerint, ennek azonban nincs meg az anyagi fedezete. A fegyencek foglalkoztatása általában a büntetésvégrehajtás saját vállalatainál történik, de a gazdasági folyamatok a börtönvállalkozásokat sem kiÁl 4 Á íríTT n>f foglalkoztatása 1991-ben mélypontra, 74 százalékra csökkent. A külvilág más vonatkozásban is behatol a börtönfalak mögé. A számvevőszék rendezetlen tulajdonviszonyokról számol be például a Pálhalmai Börtön és Fogháznál, ahol megállapíthatatlan, melyik építmény van az intézet s melyik a fegyenceket foglalkoztató gazdaság tulajdonában. A börtön gazdaságok Ilyen körülmények között is jól jövedelmeznek! ez évre 4,5 milliárdos nettó árbevételt terveznek. Létszám- és bérgazdálkodás tekintetében a büntetés-végrehajtás a fegyveres testületek szigorú előírásainak volt alárendelve, így a létszám nem változott az elmúlt két évben. A vizsgálat idején a főfoglalkozású börtönőrök és más büntetés-végrehajtó alkalmazottak száma 4993 volt. A hivatásos börtönőrök átlagbére 1991. március 31-én 22 ezer forint, közülük a tiszteké 32 ezer 500 forint volt, s ez mintegy nyolcvan százalék emelkedés az 1989. évi állapothoz képest. — allantik —• , A kockázat bejött A második legnagyobb Minden részvevő cég kötött üzletet a Szekszárdi Gemenc Expón, amely a BNV után a második legnagyobb nemzetközi vásár- központ lett Magyarországon. A vártnál is nagyobb sikerről a kiállítás záró- napján, vasárnap tájékoztatott Kanalovits 'László vállalkozó, a VOSZ Tolna megyei elnöke, aki „vásár- szervező és kereskedelmi" céget alapított, hogy magántőkéjével és bankkölcsönnel létrehozza ezt a szokatlan, sokak szerint igen kockázatos vállalkozást. A Gemenc Expo a gyártók és kereskedők hosszú távú kapcsolatépítése ideje alatt: a vállalkozás talán legfőbb tevékenysége lesz a következő években is a számítógépes rendszerrel megvalósított, naprakész információközvetítés az üzleti partnerek között, a szeptember 7-től 15-ig tartott első kiállítás valamennyi részvevője folyamatosan igényli ezt a szolgáltatást. a NULLÁRÓL KE KEZDENE A Pest Lásztity Péter (1960), a Szerb Demokratikus Szövetség alelnöke. mint ahogy az alábbiakból kiderül, szinte predesztinálva lett arra, hogy demokratikus módon megválasszák a szövetség e fontos beosztásába. Interjúnk fő témája a Pest megyei szerbek múltbéli és jelenlegi helyzete, de megkértük, először beszélgessünk a családjáról, és arról is, „honnan jött’, milyen célokat tűzött ki maga elé, mielőtt e fontos pozícióba került. — Régi szerb családból származom — kezdi a beszélgetést Lásztity Péter —, nagyapám ortodox pravoszláv lelkész volt, • több magyarországi szerb településen teljesítette szép hivatását becsülettel és mindenki megelégedésére. Édesapám Beremenden született, én Budapesten. Róla röviden azt kell mondanom, hogy okleveles veszerbek megyében gyászként tagja volt az 1945 februárjában megalakult Magyarországi Szlávok Antifasiszta Frontjának. 1948 előtt pedig a Délszlávok Demokratikus Szövetségének ifjúsági titkáraként is tevékenykedett a szervezet autonómiájának felszámolásáig — 1948 júniusáig. 1949 márciusában koholt vádak alapján letartóztatták és csak ötvenhat áprilisában szabadult. Annak a szövetségnek tizenkétezer bejegyzett tagja volt, alulról szerveződött. Nagy kár, hogy szétoszlatták. Édesapám aktív szervezője volt a magyarországi szerbek, horvátok és szlovének közéletének, egészen a haláláig. Az ő élete arra inspirált, hogy tevékenyen részt vegyek a délszláv szervezetek munkájában. Nem kívánok arról nyilatkozni, hogy miért szűnt meg a délszláv szövetség, amely arra lett volna hivatott, hogy egyformán és diverszifikáltan képviselje a hazai horvátok, szerbek és szlovénok érdekeit. Annyit szeretnék mondani, hogy a magyarországi horvátok előbb hoztak létre egy különálló szervezetet, mint mi, szerbek. Egyébként most is az a véleményem, hogy ha a közös szövetség demokratikus módon, alulról szerveződött volna, ma is életképes lenne. • ön hol végezte iskoláit? — A budapesti szerb általános iskolába és gimnáziumba jártam, majd 1985-ben fizikusdiplomát szereztem az ÉLTE Természettudományi Karán és a Műegyetemen dolgozom. Annak ellenére, hogy a fizikusi pályát választottam, továbbra is élénken foglalkoztat a szerb nép, nemzetiségem történelme, kulturális hagyományai. • Mikor telepedtek le a szerbek Pest megyében? — Több hullámban jöttünk. Először az 1200-as években hozott magával szerb jobbágyokat a Csepel- szigetre Vak Béla felesége, aki szerb fejedelmi lány volt. Később jön a török veszedelem, 1440-ben szerb menekültek telepednek le Ráckevén. Negyvenhét évvel később már áll a jelenlegi templom. Ar széni je Csárnojevity pátriárka vezetésével érkezik Magyar, országra 1690-ben a legnagyobb számú szerb menekült. Szervezetten, fegyveresen jönnek új hazájukba, tanítókkal és papokkal. A pátriárka kérte, az akkori hatóságokat, hogy a szer- bek, ugyanúgy, mint a török uralom alatt, kapjanak teljes autonómiát az egyházuk, iskoláik, nyomdájuk stb. tekintetében. Mindezt megkapták, sőt, egyéb privilégiumokat is, melyeket lényegében 1948-ig élveztek, Budán és Szentendrén alakultak meg a főbb egyházi és kulturális szerb centrumok. O Ezek szerint eleinte a magyarországi szerbek szinte úgy éltek, mint állam az államban? — Ez valóban így ran. Ezen túlmenően a magyar- országi szerbeken keresztül a szerbség újra bekapcsolódhatott az európai ci*
