Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-16 / 217. szám
Rendőrök és katonák Szakszervezet itt és ott? A magyar Független Rendőrszakszervezet kezdeményezésére nemzetközi tanácskozást rendeztek Boglárlellén. A konferencia zárónapján szombaton sajtótájékoztatót tartottak, amelyen Roger Bouiller, a Rendőrszakszervezetek Európai Tanácsának (CESP) titkára elmondta, hogy bolgár, cseh, szlovák, német és magyar kollégáikkal közösen állásfoglalásban rögzítették az elhangzott véleményeket és javaslatokat, amelyeket a következő végrehajtó bizottsági ülés elé terjesztenek. Hogy mit tartalmaz ez az állásfoglalás, arról a CESP titkára nem kívánta tájékoztatni az újságírókat. Elmondta viszont, hogy a Rendőrszakszervezetek Európai Tanácsának kettős feladatköre van: az egyik szakmai jellegű, mivel ha azt tudomásul vesszük, hogy a bűnözés nem ismer határokat, akkor azt is tudnunk kell, hogy a bűnüldözés csakis akkor lehet eredményes, ha közösen lépünk föl ellene. A szervezet másik feladata — mondta a CESP titkára —, hogy kollégáiknak megfelelő érdekvédelmet biztosítsanak. Ez a kettős cél jellemzi 1989-ben megalakult magyar Független Rendőr- szakszervezetet, amelynek már 7 ezer tagja van, s ez év áprilisától a Rendőrszakszervezetek Európai Tanácsa tagjaként folytatja munkáját. Egyebek között szorgalmazva, hogy a rendőrségről szóló törvény mielőbb a Parlament elé kerüljön. Elfogadása ugyanis garanciát jelentene arra, hogy a rendőrök politika- mentesen, az állampolgárokkal együttműködve végezhessék munkájukat. Megalakult a Katonák Érdekvédelmi Szövetsége szombaton, a Magyar Honvédség budapesti Hűvösvölgyi úti épületében. Az új szervezet célja — miként az alakuló ülésen elmondták —, hogy képviselje a hivatásos, a sor- és nyugállományú katonák munkavállalói érdekeit, úgyszintén azokat a társadalom érdekegyeztető mechanizmusában. Für Lajos honvédelmi miniszter képviselője révén köszöntötte az új szervezet tagegycsületeinek küldötteit. Több szakszervezet pedig támogatásáról biztosította a szövetséget. Az egyesületek küldöttei elfogadták a szövetség alapszabályát és megválasztották a tisztségviselőket Az elnök Horovitz Ferenc mérnök ezredes, alelnök, Juhász Mihály alezredes, az ügyvivő Sörös István lett. TRIANON MAI SZEMMEL NÉZVE Mégiscsak igazságtalan volt A II. világháború óta, vagy talán egészen Trianonig visszamenőén nem volt olyan kapcsolatfelvétel, amilyenre az elmúlt vasárnap került sor egy francia és egy magyar város között. Háromnapos váci látogatása végén a Párizs melletti Deuil-la-Barre és Vác polgármestere testvérvárosi szerződést írt alá a váci városházán Bartos Ferenc vendéglátásával, és az egész váci képviselő-testület jelenlétében. Rendkívüli ülés vasárnap Egyezkedtek, megállapodtak A munkavállalói oldal megköszönte az Érdekegyeztető Tanács vasárnapi rendkívüli ülésén a munkaadók és a kormány türelmét, amit a szakszervezetek előzetes egyeztetései iránt tanúsított az elmúlt időszakban. A munkavállalói oldal nevében Dávid János felhívta a figyelmet: az új munka törvénykönyve alapvető szabályozás a munka világában, így a munkavállalói érdekképviseletek közötti viták ellenére mindent meg kellett tenniük azért, hogy egységes álláspontot alakítsanak ki. Az új munka törvény- könyve tervezetének vitája előtt a munkavállalói oldal két napirend előtti kérdést vetett fel. Választ kértek arra a kormánytól, hogy a vállalati átalakulások dolgozói részvételét is szabályozó rendelettervezet miért térhet el alapvetően az ÉT-n konszenzussal elfogadott szövegtől. Választ kértek arra a már korábban megfogalmazott kérdésükre is, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatokra vonatkozó törvény vitájánál miért térnek el az ÉT-n hosszas egyeztetés után kialakított formától. A kormány képviseletében Schamschula György, a Munkaügyi Minisztérium államtitkára mindkét kérdésre választ ígért, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy parlamenti demokráciában a képviselők döntenek a törvényekről. Az érdekegyeztetés feladata pedig az, hogy lehetőleg konszenzusra törekedve előzetesen egyeztesse a munka- vállalók, a munkaadók és a kormány véleményét. A munkaadók tiltakoztak az ellen, hogy a törvénytervezet szerint a szakszervezeti tisztségviselők heti munkaidejük 20 százalékára munkaidő-kedvezményt, illetve továbbképzésre háromévente 10 nap fizetett szabadságot kapnának. Javasolták: kössék a képviselt munkavállalók létszámához a kedvezményeket. Hosszas egyezkedés után végül megállapodtak abban, hogy három szakszervezeti tag után jár a havi kétórás munkaidökedvez- mény a tisztségviselőknek. A képzési szabadságról a vita első részében nem sikerült megállapodni. vilizációba. Különösen kedvező helyzetben voltak a budai, pesti, szentendrei, Pq mázt, budakalászi, cso- bánkai, szigetcsépi, lórévi, százhalombattai szerbek. A magyar fővárosban működtek nagy hírű kulturális intézményeink, a Matica Szrbszka, a Tékéliánum; az utóbbi a szerb egyetemisták internálusa volt, és lakói ösztöndíjat is kaptak. Az Angeliánum szerb középiskolai lányinternátus volt. Mindkét intézmény gazdag könyvtárral rendelkezett. Ezek főleg gazdag szerbek által támogatott alapítványokból tartották fenn magukat. Budán volt a szerb püspöki palota és templom. Ez utóbbit a háború után lebontották. A püspök a felsűház tagja volt, de a szerbek a két világháború között nem tömörültek külön politikái szervezetekbe. Megjegyzem, a falusi szerb iskolákat főleg a pravoszláv egyház tartotta fent, hiszen földjeik voltak. Közismert tény, hogy miután Szerbia felszabadult a török iga alól, a múlt században innen, Magyarországról importálták a szellemi elit legjobbjait. # Mi történik 1948 után? — A mi iskoláinkat is államosítják, ugyanúgy az alapítványokat és egyéb tulajdonokat. Például a mostani szentendrei Ferenczi Múzeum épületében működött a történelem során az első szerb tanítóképző, melyet 1812-ben alapítottak, Szentendre ezért megőrizte a szerb hagyományokat, ott működik az immár világhírű Szerb Múzeum, és egy éve ott fejti ki tevékenységét szerb püspökünk is, dr. Danilo Krsztity. Sajnos, 1962-ben a mi iskoláink is kétnyelvűvé válnak és ezután mind erősebben visz- szaszorul a szerb nyelv az oktatási intézményekben. Nem csoda tehát, hogy a szerb identitástudat gyengül, és ezzel szemben rohamosan nő az asszimiláció a magyarországi szer- bek körében is. # Mi a helyset most? — Szinte a nulláról kell kezdeni. Az állam és az ön- kormányzatok segítségével létre kell hozni újból a szerb tannyelvű iskolákat; megfelelő taneszközökkel, tankönyvekkel keli ellátnunk őket, és nem utolsósorban a személyi feltételeket is biztosítani kell. örvendetes tény, hogy beindulhatott o hitoktatás is. Elsősorban szerb egyházunknak köszönhető az, hagy évszázadokon keresztül megtartottuk nyelvünket, kulturális hagyományainkat. Sajnos egyelőre a nemzetiségieket nem érinti a reprivatizáció, de szeretnénk visszakapni hajdani kulturális, egyházi intézményeinket, egyéb államosított ingatlanainkat, hogy újból létezni tudjunk. Végre lehetőséget kellene találni jugoszláviai szerb könyvek importjára, akár csere útján, azaz kölcsönösségi alapon. Jó lenne, ha tudnánk nézni az újvidéki televízió szerb adásait. Sokat várunk a közeljövőben elfogadásra kerülő nemzetiségi törvénytől. Vannak reményeink, de nem ülünk ölbe tett kézzel. Szövetségünk mindenütt ott van, ahol segíteni, tenni kell valamit a magyarországi szer- bek érdekében, identitástudatunk erősítéséért. # Mi a véleménye a jugoszláviai polgárháborúról? — Nagyon sajnálatosnak, sőt tragikusnak tartom, hogy fegyveres konfliktusok robbantak ki jugoszláviai testvérnépek között. Minden problémát a tárgyalóasztalnál kellene megoldani. Természetesen, mi, magyarországi szerbek nem avatkozhatunk be Jugoszlávia bel- ügyeibe, de. minden porci- kánk azt kívánja, ezek a konfliktusok úgy oldódjanak meg — igen rövid idő alatt —, hogy utána örök békében élhessenek a jelenleg egymás ellen harcoló testvérnépek. Roxin László A már kölcsönös látogatásokkal előkészített szerződés sokat ígérő, elsősorban a váciak előnyeire. A két település közül ugyanis érthetően a magyarországi van lépéshátrányban, saját lehetőségeihez képest is. A franciák Jean-Pierre Dela- lende polgármester által tolmácsolt ígéret szerint ezt az elmaradást is szeretnék kisebbíteni. Mi módon ? Ahogyan a testvérvárosi szerződésben rögzítették, a kulturális és gazdasági életben egyaránt kétoldalú kapcsolatokat kezdeményeznek, különös tekintettel az ifjúságra. Jövő évben egy autóbusznyi váci fiatal utazik Deuil-la- Barre-ba, ahol a testvér- várossal ismerkedve egyszerre gyakorolhatják az általuk Magyarországon tanult francia nyelvet is. A viszontlátogatás célja lehet, ha nem is a francia gyerekek magyarul tanulása, de világlátásuk szélesítése mindenképp. A francia polgármester parlamenti politikus is. A gaulle-ista párt helyettes frakcióvezetője. Ezért nem véletlen, hogy a valamikori De Gaulle elnök Európa határairól tartott nézetét ismételte. Eszerint az Atlanti-óceántól egészen az líráiig terjed Európa. Ha pedig ezt Magyarországon emlegeti egy francia politikus, az még többet jelent. Delalende úr ki is mondta, ezen Európa-felfogás szerint Trianon mégiscsak igazságtalan volt. Káros hatásait pedig többszörösen is megszenvedte ez az ország, s Nyugaton is érezték kellemetlen következményeit. Az Osztrák—Magyar Monarchia szétzúzásának indokával hozott döntés tette lehetővé a fasizmus térnyerését, és a háború befejezése után azt, hogy a szovjet hadsereg felszabadítónak hirdethette magát. A francia polgármester Vácot adottságai szerint értékelte. Ezek pedig mindenekelőtt történelmi múltja, hagyományai. Véleménye szerint törvényszerűen ki- lából a gazdasági nehézségeiből és a munkalehetőségek hiányából is. Fejlődése tovább nem tartható vissza, igaz, idő kell hozzá. Sok idő nyerhető ehhez a már elért és június 30- ától teljes szabadságból. A gazdasági kapcsolatok terén az esetleges francia beruházásokkal ők is azon lesznek, hogy minél előbb történjen meg ez a változás. Amikor a szerződést aláírók a legnagyobb hangsúlyt az Ifjúságra helyezték, ezzel kimondták, ez a most szentesített barátság, akár egy elültetett facsemete, elsősorban az utódoknak hoz majd gyümölcsöt. S ha itt tartunk, nem szabad elfelejteni annak a Franciaországba szakadt magyarnak a szerepét, aki személyesen közvetített saját francia és magyar barátai között. Lentulay György természetesen a küldöttség tagja volt, aki üzletember lévén, maga is élen jár magyarországi munkahelyek teremtésében saját alapítású vállalkozásai révén. A közeledés legközelet^i lépése a francia testvérvárosban rendezendő magyar napok lesznek, melyekre nagyobb küldöttséget várnak Vácról is. Dudás Zoltán Az albán elnök látogatásaf (Folytatás az 1. oldalról.) hogy térségünk ne maradjon magára, „nehogy új szociális vasfüggöny alakuljon ki, ami aztán » Nyugatot is sújtaná”. Ramiz Alia tájékoztatást adott arról, hogy az ország célja a gazdasági helyzet stabilizálása, a piacgazdaság kialakítása, a falu és a város gazdasági fejlesztése. Ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy ez a demokratikus erők összefogása nélkül nem válhat lehetővé. A tárgyalás során az albán külügyminiszter megemlékezett arról, hogy legutóbbi látogatása eredménye«; ként hazánk btuaszállítá- sokkal segítette Albániát. hozzátéve: az anyagi segítségen kívül elsősorban technológiai segítségre számítanak. Ramiz Alia szólt arról, hogy országit aggasztja a jugoszláv helyzet, mivel ott ugyanannyi albán él, mint az anyaországban. Mint mondta: ezt a kérdést nagy türelemmel kívánják kezelni. A két tárgyalópartner egyetértett abban, hogy támogatják a jugoszláv rendezéssel kapcsolatos EK-törekvéseket, a tárgyalásos, békés megoldást, határozottan elítélik a fegyveres erőszakot, szükségesnek tartják a nemzetiségiek autonómiáját, és a hágai tárgyalásokat. Ez utóbbi fórumon megítélésük szerint a nemzetiségek képviselőinek is részt kelt venniük, beleértve a koszovói albánokat és a vajdasági magyarokat is. A vevőt szolgáló jótállási kötelezettség Nézze meg, mit hoz be Tegnap, szeptember 15-én lépett hatályba az újonnan szabályozott jótállási kötelezettség, amely a 177/1991. (IX. 10.) kormányrendelet mellékletében felsorolt — belföldi gyártmányú vagy importból származó —, hazai kereskedelmi forgalomba kerülő új gépgyártási, hír adástechnikai és elektrotechnikai termékekre terjed ki. Ezzel egyidejűleg a jótállásról rendelkező korábbi rendeletek hatályukat vesztették. Az új rendelet szerint a jótállás legrövidebb időtartama 12 hónap, de ennél hosszabb időtartam is megállapítható. Ha a vásárló a termék kijavítását kéri, a javítási határidő 15, kölcsönkészülék felajánlása esetén pedig 30 nap. Az üzemeltetés helyén kell megjavítani a rögzített bekötésií, valamint — a járművek kivételével — a 10 kilogrammnál súlyosabb, illetve a helyi közúti közlekedési eszközön kézicsomagként nem szállítható terméket. Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, akkor a le- és felszereléséről, valamint a szállításáról a jótállásra kötelezett cég gondoskodik. Javítás esetén a termékbe csak új alkatrészt építhetnek be. Ha a termék a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított 3 napon belül hibásodon meg, a vásárló kívánságára — személygépkocsi kivételével — azt azonos típusú új termékre kell kicserélni* A vásárlók jótállási igényüket a jótállási jeggyel érvényesíthetik. A jótállási jegyen a termelő vagy importáló köteles feltüntetni a termék legfontosabb adatait, vala mint a vevőt a jótállás alapján megillető )0- golcat és azok határidejét, a jótállási igény érvényesíté- nek kizáró feltételeit, valamint a jótállással kapcsolás tos jogorvoslás módját. A kereskedő a termék eladásakor köteles a jótállási jegy és a készülék számát egyeztetni, a jótállási jegyet az eladás (üzembe helyezés) keltének feltüntetésével hitelesíteni, és azt a vásárlónak átadni — mondja ki egyebek között az új kormányrendelet. Kupa-győzelem Borsodban (Folytatás az 1. oldalról.) hály pénzügyminiszter, aki független jelöltként, MDF- támogatással indult a képviselői megbízatásért, 7641 érvényes szavazatot kapott, ez az összes leadott szavazat 56,7 százaléka. A borsodi választókerületben a 49 434 névjegyzékbe felvett állampolgárból 13 653-an voksoltak, ez meghaladja az eredményességre előírt 25 százalékos megjelenési arányt. A leadott szavazatokból 13 485 volt érvényes. Így megállapítható, hogy érvényes, eredményes és sikeres volt a második forduló, amelyet azért kellett megtartani, mert augusztus 11-én nem jelent meg a szavazásra jogosultak fele. A 36 tokajhegyaljai településen és Szerencs városban a 73 szavazókörzetben nagyobb volt az aktivitás, mint az első fordulóban. A további három szavazókor (Zalkod, Viss, Györgytarló) eredményei, amelyek eddig még nem érkeztek be, már csak század százalékban módosíthatják a végleges képet. A második helyen dr. Sója Szabolcs körzeti orvos, a Kereszténydemokrata Néppárt jelöltje viszont, aki a szavazatok 16,9 százalékát, 2282 szavazatot kapott, a harmadik Egeit Zsolt gazdasági jogász, független jelölt lett, aki SZDSZ—Fidesz támogatással indulva 2045 szavazatot kapott. Nagy valószínűséggel ismét eredménytelenül végződik viszont a képviselő- választás Komárom-Esz- tergom megye 3-as számú választókerületében, miután reggel 6-tól délután 2 óráig a valamivel több mint 45 ezer választásra jogosult állampolgár közül 3689-en éltek alkotmányos jogukkal, * ez csupán a választók 8,1 százalékának felsl meg.
